A helység kalapácsa

Önbíráskodás: feszült helyzetet teremtett az indiai vendégmunkások jelenléte a kisvárosban

Bácsalmás októberben azzal került a hírekbe, hogy helyiek a faluban élő indiaiakra támadtak. Kíváncsiak voltunk, mi okozhatta a konfliktust, és egyáltalán miért laknak indiaiak a határhoz közeli településen. Nyomozásunk során kiderült, hogy ötszörösére nőtt a harmadik országbeli munkavállalók száma Bácsalmás és Jánoshalma térségében. A helyiek szerint a Mélykúton átadott, uniós pénzből is épült vágóhíd miatt. A problémát egy utcai szóváltás okozta, ami után a helyiek éjszaka támadtak az alvó indiaiakra. A külföldiekre sokan rossz szemmel néznek, mert hangosan beszélnek és megbámulják a nőket, de van, aki szerint a kormány migránsellenes kampánya is rátesz minderre egy lapáttal. Helyszíni riport Bácsalmásról. 

 

Támogatási kampány

 

Rendezett utcák, karácsonyra készülődő városközpont, így nézett ki december elején Bácsalmás. A szerb határhoz közel fekvő – egykor kiemelt jelentőségű – településen alig több mint 6600-an laknak. A kisvárost a Fidesz-KDNP színeiben 2010 óta Németh Balázs vezeti.

Éjjeli leszámolás

Harangoznak, amikor a Mélykút felől a központba érünk. Alig vannak az utcán, percek telnek el, hogy senkit sem látni. A vasasnál egy köpenyes szaki éppen heggeszt. Amint meglát, leveszi a maszkot és a kesztyűt, kezet nyújtva köszön. “Persze, hogyne tudnám. Reggel hétre jövök dolgozni, a turbánosok akkor már ott – és a közeli buszmegállóra mutat – szoktak várni. Mennek dolgozni. Itt mennek el minden nap, elég feltűnőek, de nekem nem volt velük rossz tapasztalatom” – mondja a nyugdíjhoz már közel álló férfi.

Bácsalmás októberben azzal került be a hírekbe, hogy helyiek a faluban élő indiaiakra támadtak. A rendőrségi közlemény szerint “röviddel éjfél után több ismeretlen bántalmazott egy bácsalmási házban öt indiai férfit, akik már hosszabb ideje a környéken dolgoztak.

Az idegenek az arcukat teljes egészében eltakaró maszkban jelentek meg a külföldiek által lakott ingatlannál. Betörték a bejárati ajtót, majd megkeresték az ott lakó férfiakat, akiket bottal, baseballütővel bántalmaztak.

Az áldozatok mindegyike könnyebben megsérült, az épületben pedig 50 ezer forintot meghaladó rongálási kár keletkezett.” Négy helybélit azonosítottak a rendőrök, hármat elfogtak, egyet még keresnek.

Az eset ellenére a helybéliek többsége visszafogottan nyilatkozik az indiaiakról. Igaz, névvel senki sem vállalja a véleményét.

“Tízen laknak a faluban, az óvodával szemben éltek, amikor rájuk támadtak” – mondja egy idősebb nő, aki részletekért a vasútállomáshoz közeli kisboltba irányít. Az üzletben ketten vannak, de egyikük, egy férfi azt mondja, nem tud semmit, amikor elmondjuk, miért jöttünk, és az indiaiakról kérdezzük. A társa nem ilyen szófukar: “három helyen laknak, Mélykúton dolgoznak a kacsapucolóban” – kezdi, de a férfi továbbra is csak ingatja a fejét, hiába néz rá megerősítésként a nő.

Bácsalmás nappal kiürül. A szerző felvétele.

“Azt mondják, a nagyobb lányoknak mutogatták az óvszert, és ez sokaknál kiverte a biztosítékot – folytaja a nő. – De ez most volt ősszel. A nyári verekedés más miatt lehetett” – teszi hozzá, majd megemlíti, hogy a helyiek között csak Leninnek nevezett férfi és társai verték meg az indiaiakat, de lehet, hogy nem is azokat, akikkel a balhé volt. “Nyugalom volt előttük, az biztos” – jegyzi meg a férfi. A nyári konfliktust nem tudják pontosan felidézni, annyit mondanak, a Facebookon a polgármester anno reagált az esetre.

Németh Balázs június 30-án azt írta: “az elmúlt hétvégén nagyon sajnálatos események történtek kisvárosunkban. Az utcai szóváltások és tettlegesség után elkövetett önbíráskodás komoly bűncselekmény. Településünkön a lakosság döntő többsége békességben és nyugalomban szeretne élni és dolgozni, etnikai hovatartozástól függetlenül. Aki szabálysértés vagy bűncselekmény áldozata lesz, kérem forduljon a rendőrséghez.”

Log into Facebook

Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.

Telefonon kerestük Németh Balázst az üggyel kapcsolatban, de a polgármester nem akart nyilatkozni.

Részeg helyiek kötekedtek

Más viszont segített. “Aki színes turbán hord, az intelligens, de a többi… Leninék azután támadtak az indiaiakra, hogy a nyáron a külföldiek Lenin ismerőseire támadtak. Az egész a trafik előtt történt – gyakorlatilag bosszút álltak rajtuk” – meséli kérdésünkre egy helybéli. Elmondása szerint az indiaiak cigiért mentek a városközpontba, ekkor futottak össze “Lenin” két ismerősével, akik részegek voltak és belekötöttek a turbánt hordó külföldiekbe.

A kötekedést lökdösődés követte, az indiaiak menekülőre fogták. De csak addig, amíg vissza nem tértek – immár tízen. Akkor már a helyiek futottak.

Verekedés nem volt, csak egy esés, ebben sérülhetett meg az egyik helybéli. Ezt a sérelmet bosszulták meg az alvó férfiakon Leninék

– vonja le a következtetést az asszony.

A konfliktusnak egyik másik értelmezése nyáron jelent meg a megyei lapban. A baon.hu cikke szerint “a neve elhallgatását kérő olvasó azt írta, hogy az eset június 27-én történt, amikor a két családapa a trafikból ment haza, és a buszmegállónál indiaiak egy csoportja minden ok nélkül megtámadta őket.” A lap is megírta, hogy “a két férfi erősen ittas állapotban volt, az illető szerint valóban szóváltás alakult ki a két társaság között, tettlegességre azonban nem került sor, a munkások megpróbálták elkerülni a vitát, a két férfi kötekedett velük.”

Az említett trafikost is megtaláltuk: ő az mondja, az indiaiak jól beszélnek angolul, illedelmesek, vásárolnak, dolgoznak, neki sem volt velük semmi gondja.

Hogy ki támadt kire, ma már egyértelmű. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság ugyanis az Átlátszó kérdésére azt válaszolta: a “szóban forgó ügyben a nyomozást 2020. október 6-án a Bácsalmási Rendőrőrs

„nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése”

ok miatt megszüntette.”

Vagyis nem támadták meg a megyei lapban szereplő családapákat.

“Megbámulják a nőket”

De vissza a mindennapokba! Hosszas keresgélés után találtunk csak valakit, aki jobban képben van a helyi viszonyokkal – ő sem vállalta a nevét.

“A sérült nő írta ki először a Facebookra, hogy veszélyes Bácsalmás, és vigyázzanak a helyiek. Ebből indult a lavina. Én például sosem gondoltam volna, hogy Lenin idegengyűlölő lenne” – kezdi a magyarázatot. Majd szép lassan rátér a lényegre, miszerint az indiai kultúra más, ők szó szerint megbámulják a nőket, hangosan beszélgetnek az utcán, kilógnak a sorból.

“Bemennek az edzőterembe, csak néznek mindenkit. A fekete ruhájukban vonulnak végig a városon, közben mintha ordibálnának. Ez mind zavaró.

Ehhez képest a magyarok maguknak valók, kerülik egymást. Ha felszállunk egy buszra, inkább üres helyet keresünk, nem beszélgetük, ők viszont nem ilyenek” – folytatja.

“Van uszoda, nagyon szeretjük. Múltkor lejöttek úszni, úgy nézték a fürdőruhás nőket, hogy sokan zavarba jöttek. Ezek azok, ami miatt kinézik őket. És hát az sem volt öröm, hogy az egyiknek lett egy helyi barátnője. Na, az végképp kiverte a biztosítékot sokaknál” – hangsúlyozza a férfi, aki úgy véli, minderre a politikai is rátett egy lapáttal, kezdve a 2015-ös migránsellenes kampánnyal.

Megnőtt az unión kívülről érkezett vendégmunkások száma

De hogy kerültek Bácsalmásra indiaiak? A Hunent Zrt. 2019 januárjában 12,6 milliárd forintból épített szárnyasfeldolgozók Mélykúton. Ez alig pár kilométerre van Bácsalmástól.

2019. január 28-án volt a Hunent Víziszárnyas Feldolgozó Zrt. új üzemének megnyitó ünnepsége, melyen Orbán Viktor miniszterelnök is megjelent. Fotó: hunent.hu

A cég 4,4 milliárd forint uniós támogatást kapott ehhez. A vállalkozás 2019-es mérlege szerint a bruttó termékérték 14,8 százalékát költik bérekre:

572-en dolgoztak Mélykúton, a fizikai átlagbér 263 ezer forint volt.

A 2020 első félévi statisztika szerint “a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva Jánoshalma, Kunszentmiklós, Kalocsa, Bácsalmás és Kiskunmajsa járásokban haladta meg a regisztrált álláskeresők átlagos aránya a megyei átlagot (6,6%)”. Vagyis errefelé több a munkanélküli.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat novemberi adatai szerint a bácsalmási járásban 595, a közeli jánoshalmaiban pedig 705 regisztrált álláskereső van. 2018 novembere óta pedig így alakultak a munkaügyi számok:

 

A koronavírus hatása jól látszik, ahogy az is, hogy van munkakereső a környéken, nem is kevés. Ami a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának havi tájékoztatójából nem derül ki, az, hogy mennyi harmadik országbeli dolgozik a környéken.

Közérdekű adat igénylést nyújtottunk be, hogy megtudjuk, 2019. és 2020. évben – havi bontásban – mennyi nem EU-s munkavállaló dolgozott a bácsalmási és a jánoshalmai járásban. A kormányhivatal szerint ennek a kigyűjtése “az alaptevékenység ellátáshoz szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár”, ezért költségtérítést állapított meg. Kifizettük. Az adatok szerint így változott a harmadik országbeliek foglalkoztatása a két térségben:

 

 

De, hogy ők merre laknak, nem tudni. A bácsalmási indiaiakat is szerettük volna megszólaltatni, de nem ismert a jelenlegi lakcímük, amikor pedig a helyszínen jártunk, vélhetően a gyárban dolgoztak.

A Hunent Zrt. gyára mindenesetre a Jánoshalmai Járásban van, Mélykúton. Az adatok azt mutatják, annak ellenére, hogy ott akadna azért munkaerő, a harmadik országbeli dolgozók száma ötszörösére nőtt. És a számuk a koronavírus-járvány alatt sem csökkent.

Kerestük a céget, hogy dolgoznak-e náluk harmadik országbeliek – akár indiaiak – ha igen, mennyien, valamint, hogy hallottak-e a helyiek és a külföldi munkavállalók esetleges konfliktusáról. Cikkünk megjelenéséig egyetlen kérdésünkre sem válaszoltak.

A kormány tágra nyitotta a kapukat

Miközben a kormány évek óta a migránsok ellen küzd a plakátokon és Brüsszelben, a valóságban ennél sokkal engedékenyebb, ha külföldi munkavállalókról van szó. A 24.hu tavaszi cikke szerint “2017-ben a kormány könnyített a külföldi munkavállalók alkalmazásán: a környező nem EU-s országokból sem kell már tartózkodási engedélyt kérni, elég, ha a foglalkoztató bejelenti a munkavállalót. Ennek hatására tovább nőtt a külföldi munkaerő beáramlása, főleg az Ukrajnából, kisebb mértékben pedig a Szerbiából érkezők miatt.”

A portál rámutatott: egyetlen év alatt 40 ezerrel nőtt a foglalkoztatási bejelentések száma, vagyis

a kormány tízezrével engedte be a magyar munkaerőpiacra az ukrajnai és szerbiai munkavállalókat.

És nem csak őket: a harmadik országbeli gazdasági migránsok száma is megugrott, igaz, közel sem annyira, mint az előbbi csoporté. Négy éve 4464-en kaptak munkavállalási engedélyt nem uniós és nem szomszédos országokból, egy évvel később pedig 8484-en. A 2018-as és 2019-es adatot csak összesítve adta meg az NFSZ, nem nemzetiségekre lebontva, de a korábbi adatokat alapul véve nagyjából összesen 10 ezren dolgozhattak mindkét évben Magyarországon – írta a 24.hu.

Vagyis a tendencia nemcsak a Jánoshalmai Járásra, de az egész országra jellemző – még ha nem is olyan nagy mértékben.

Segesvári Csaba

Nyitókép: Bácsalmáson hosszú percek telnek el anélkül, hogy valaki felbukkanna az utcán. Fotó: Segesvári Csaba

Megosztás