Kikértük a fővárosi kerületektől, hogy 2015 óta milyen megállapodásokat kötöttek a Magyar Labdarúgó Szövetséggel (MLSZ) focipályák és öltözők létrehozására, valamint felújítására. Egy kivételével minden érintett önkormányzat kiadta a kért iratokat, amelyekből az derül ki, hogy az önkormányzatoknak sem a kivitelező személyébe, sem a beruházás költségébe nem volt beleszólásuk. A kivitelezőket az MLSZ választja ki nem nyilvános eljárás során, nem közzétett szempontok szerint. Az önkormányzatok pályáznak, hogy csak 10 vagy 30 százalék önerő befizetésével új focipályájuk/öltözőjük legyen, de az árat az MLSZ határozza meg.
Támogatási kampány
Szeptember végén írtunk arról, hogy Juhász Veronika, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) önkormányzati képviselője a II. kerületben elérte, hogy az önkormányzat ne kössön meg a Magyar Labdarúgó Szövetséggel (MLSZ) egy drága szerződést.
A megállapodás értelmében ugyanis az MLSZ felújított volna a kerületben egy 350 négyzetméteres fociöltözőt 235 millió forintért, amiből 23,5 milliót az önkormányzatnak kellett volna kifizetnie. Juhász Veronika és a szintén MKKP-s Szirmai Zsuzsa, a kerület pénzügyi bizottságának külsős tagja kiszámolta, hogy a felújítás ára 671 ezer forint lenne négyzetméterenként, ráadásul gépészeti munkák és költségbecslés nélkül, ezért levelet írtak a polgármesternek, és ezzel elérték, hogy a kérdés lekerüljön napirendről.
Az MKKP képviselője megakadályozott egy irreálisan drága MLSZ-projektet a II. kerületben
A II. kerületi önkormányzat egy olyan megállapodást akart kötni a Magyar Labdarúgó Szövetséggel (MLSZ), hogy felújítanának egy 350 négyzetméteres fociöltözőt 235 millióért, amiből 23,5 milliót az önkormányzatnak kéne fizetnie.
Ez a II. kerületi beruházás az MLSZ Budapesti Pályafejlesztési Programja keretében valósult volna meg, amit 2016-ban indítottak el a fővárosi futballpályák és öltözők felújítására, illetve újak építésére. A programra a kormány 2017-ben közel 5 milliárd forintot biztosított, és az MLSZ ebből fizeti a pályákkal kapcsolatos munkálatok költségeinek 90 százalékát, a maradék 10 százalékot pedig a pályák tulajdonosai (jellemzően önkormányzatok) állják.
Létezik ugyanakkor az Országos Pályaépítési Program is, amelynél az önkormányzatoknak a munkálatok összköltségének 30 százalékát kell kifizetniük, és 70 százalékot áll az MLSZ társasági adókedvezményből (TAO), vagyis vállalkozások által az államkasszába adózás helyett sportcélra felajánlott pénzből.
Az MLSZ honlapján olvasható programismertető szerint a kivitelezőket a szövetség választja ki: “Valamennyi helyszínre meghívásos kivitelezői tendert ír ki az MLSZ azok között a vállalkozók között, amelyek korábban már egy előminősítésen megfeleltek. A kivitelezői tender értékelése előre meghatározott, rögzített és meghirdetett szempontok szerint történik. A nyertes ár ismeretében az MLSZ az önkormányzattal/sportszervezettel együttműködési megállapodást köt, a kivitelezővel pedig vállalkozási szerződést.”
Nem nyílt és nyilvános közbeszerzésről van szó – ennek semmi nyoma a Közbeszerzési Értesítőben sem -, hanem egy sokkal szűkebb körről. A cégek jelentkezhetnek az MLSZ-nél kivitelezőnek, és ha megfelelnek a labdarúgó-szövetség előminősítésén, akkor adhatnak ajánlatot egy-egy konkrét munkára.
Ezután az MLSZ kiválasztja a neki tetsző árajánlatot, és azt közli az önkormányzatokkal. Azoknak tehát nincs beleszólásuk se az árba, se a kivitelező személyébe, csak eldönthetik, hogy akarnak-e focipályát/öltözőt felújítani/építeni az MLSZ feltételeivel vagy sem.
Az MLSZ és a pályaépítési programban résztvevő önkormányzatok között létrejött megállapodásokban ennek megfelelően szerepel az a kitétel, hogy “Önkormányzat tudomásul veszi, hogy a kivitelezést az MLSZ által tenderen kiválasztott vállalkozó végzi.”
Évenkénti bontásban megtalálható az MLSZ honlapján (a jobb oldali sáv legalján) az elkészült pályák listája a helyük, a méretük és a kivitelezők nevének feltüntetésével együtt. Pdf-formátumban olvashatók a 2012-ben, a 2013-ban, a 2014-ben, a 2015-ben, a 2016-ban, a 2017-ben, és 2018-ban átadott, illetve a 2019-ben elkészült/tervezett (ezt a listát majdnem egy éve, 2019. november végén frissítették utoljára) pályák adatai.
Ezekből az összesítésekből kiderül, hogy országszerte rengeteg focipálya épült az évek során, és a fociszövetségnek viszonylag kevés, de nagyrészt állandó kivitelezője van. A cégek egy része csak bizonyos földrajzi területeken dolgozik, egy másik részük viszont az ország egész területén aktívan építi a pályákat.
A II. kerületi projektről szóló cikk után kiválogattuk az MLSZ által közzétett listákból a budapesten elkészült pályákat, és arra jutottunk, hogy a fővárosban leggyakrabban három cég, a Cornus Kert Kft., az Everling Kft. és a Greenturf Sport Kft. volt a beruházások kivitelezője.
A 2010-ben alapított, Isaszegre bejegyzett Cornus Kert Kft. 2012 óta több mint 20 fővárosi pályaépítés kivitelezője volt, de dolgozott az MLSZ megbízásából Hatvanban, Kistarcsán, és Tatabányán is. A Skribek Szilárd és Szenczy Miklós tulajdonában lévő cég nettó árbevétele 2015-ben 155 millió forint volt, 2016-ban 240 millióra ugrott, 2017-ben és 2018-ban nagyjából 200 millió volt, tavaly pedig már 301 millió lett. A forgalom növekedésével összhangban nőtt a cég adózott eredménye is: a 2015-ös 540 ezer forint után 2016-ban már 4,6 millió lett (ez közel 9-szeres emelkedés), majd a 2017-es 1,9 millió, és a 2018-as 4,1 millió után 2019-ben meghaladta az 58 millió forintot.
Vagyis a Cornus Kert Kft. profitja négy év alatt, 2015-ről 2019-re óriási mértékű, 107-szeres növekedést produkált. Ebben nyilván része volt az MLSZ-es megbízásoknak is.
Az Everling Kft. és a Greenturf Sport Kft. mondhatni fej-fej mellett dolgozott a fővárosban: mindkét cég nagyjából 10 pályát épített különböző kerületekben.
A Cornus Kft.-hez hasonlóan szintén isaszegi székhelyű Everling Kft. tulajdonosa Everling Balázs és Tóth József. A 2003-ban bejegyzett vállalkozás nettó ábevétele 2015 óta minden évben 2 milliárd forint körül mozog, az adózott eredménye pedig 30 millió forint körül alakult egészen tavalyig, amikor meghaladta a 100 milliót. A cég szintén az MLSZ országos partnere: épített már focipályát Mosonmagyaróváron, Nyíregyházán, és Villányban is.
A 2011-ben bejegyzett Greenturf Sport Kft. székhelye Budapesten van, tulajdonosai Bicskei Balázs, Bicskei Bertalan, és Bicskei Károly. A cég forgalma rövid idő alatt bő hétszeresére nőtt: 2015-ben 269 millió forint volt, majd minden évben dinamikusan emelkedett, és tavaly már közel 2 milliárd forint lett. Az adózott eredmény, vagyis a vállalkozás által termelt tiszta haszon 2015-ben 9 millió forint volt, 2019-ben pedig már 129 millió, vagyis 14-szeresére nőtt a kft. profitja négy év alatt.
Mivel a különböző hivatalos iratok tárolási ideje általában 5 év, az MLSZ listáiból kiválogatott fővárosi pályaépítések közül azoknak kezdtünk el utánajárni, amelyek 2015-ben vagy az azt követő években valósultak meg.
Közadatigénylésben kértük ki az MLSZ-szel kötött megállapodásokat és mellékleteiket, valamint az MLSZ honlapján feltüntetett kivitelezőkkel kötött szerződéseket az érintett önkormányzatoktól:
Egy kivételével valamennyi önkormányzat elküldte az általunk kért dokumentumokat, vagy azok nagy mérete miatt – nagyon modernül, ezúton is köszönjük – feltöltötte őket a honlapjára vagy egy ideiglenes felhőbe.
Csak a XVI. kerületi önkormányzattól nem kaptunk semmit: ez a kerület azt válaszolta – elektronikusan benyújtott – adatigénylésünkre, hogy lemásolták a kért dokumentumokat, és azokat papír alapon átvehetjük a polgármesteri hivatal recepcióján.
Válaszunkban az Infotörvény 30. § (2) bekezdésére hivatkozva kértük, hogy szíveskedjenek elküldeni emailben az iratokat, erre megint azt írták vissza, hogy személyesen, papír alapon tudjuk átvenni őket a hivatalban. Ezután ismételten hivatkoztunk az Infotörvény releváns részére, ami kimondja, hogy az adatigénylést az adatigénylő által kért formában kell teljesíteni. Azóta nem történt semmi, de még bízunk benne, hogy befutnak a XVI. kerületi adatok is.
A közérdekű adatigénylésre legtöbbször, így ennek a cikknek az elkészítése során is, az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.
Az adatigénylésekre kapott rengeteg iratot átnézve a XX. kerületben találtunk egy olyan drága öltözőprojektet, amihez hasonlót az MKKP-s képviselő megakadályozott nemrég a II. kerületben.
A XX. kerületi önkormányzat 2019. május 31-én írt alá egy megállapodást az MLSZ-szel arról, hogy a Budapest Pályaépítési Projekt keretében a Zodony u. 2. szám alatt található Zodony utcai Sporttelep területén épül egy 4 blokkos fociöltöző bruttó 173,25 millió forintért, amelynek 10 százalékát, bruttó 17,325 milliót fizet az önkormányzat.
Az öltöző alapterülete 265,7 négyzetméter, tehát az ár 652 ezer forint négyzetméterenként.
Szerencsére az önkormányzat honlapjáról remekül rekonstruálható a beruházás története: egy 2019 januári testületi ülésen határoztak úgy, hogy leszerződnek az MLSZ-szel a Zodony utcai öltözőre, de ekkor még csak bruttó 16,5 millió forintos önerőről volt szó. Viszont 2019 márciusában az MLSZ arról értesítette az önkormányzatot, hogy ez kevés lesz, tartalékkerettel együtt bruttó 17,325 millió önrészt kell fizetniük.
Végül a 2019. április 11-i testületi ülésen megtárgyalták és megszavazták a megállapodás aláírását. A polgármester előterjesztése szerint 2019 januárjában még egy 300 négyzetméteres öltözőről volt szó, ám az áprilisi ülésre becsatolt terven már csak egy 265,7 négyzetméteres épület látható.
A Zodony utcai öltöző tervrajza
A XV. kerületben szintén volt MLSZ-es öltözőprojekt, méghozzá kettő is. Az önkormányzattól kapott iratok szerint 2017-ben megállapodtak a szövetséggel, hogy a Szántóföld u. 3. szám alatt található Ifjúsági és Sportközpont területén két műfüves labdarúgó-pályát és egy öltözőt alakítanak ki bruttó 513,8 millió forintért, melynek 10 százalékát állja az önkormányzat.
2018-ban pedig arról állapodott meg a XV. kerület az MLSZ-szel, hogy a Vasgolyó utca 51. szám alatti sporttelepen létesítenek egy új, világítással ellátott nagyméretű műfüves focipályát, és felújítják a már meglévő öltözőt. Ennek a beruházásnak az ára a szerződéskötéskor bruttó 215 millió forint volt, a szokásos 10 százalékos (bruttó 21,5 millió) önkormányzati önrésszel, ám ezt 2019-ben jelentősen megemelték. A módosítás értelmében a projekt költsége bő 138 millió forinttal nőtt, összesen bő 353 millió forint lett, az önkormányzati önrész pedig ezzel összhangban 35,3 millió forintra emelkedett. Indoklás nélkül.
Nem indokolták meg a drágulást a szerződésmódosításban
Sajnos azonban ezeknél a XV. kerületi projekteknél nem tudjuk, hogy a 2 beruházáson belül mennyibe kerültek a pályák, és mennyibe az öltözők, mert az önkormányzat nem küldte el a részleteket tartalmazó műszaki mellékleteket arra hivatkozva, hogy azokat nem ők, hanem az MLSZ készíttette, ezért “a tervek nyilvánosságra hozatalának korlátai előttünk nem ismeretesek”.
A fővárosi önkormányzatoktól kapott adattengerben bukkantunk rá arra is, hogy 2015 és 2019 között legalább két kerületben a fentebb említett Cornus Kft. egyes projekteknél duplán jól járt: az MLSZ megbízásából focipályákat épített, és azokhoz kapcsolódó munkákra külön leszerződött az érintett önkormányzatokkal.
Az egyik ilyen projekt a X. kerületben volt: 2016. április 6-án állapodott meg az önkormányzat az MLSZ-szel arról, hogy a kőbányai Szent László Gimnázium (Kőrösi Csoma Sándor út 28-34.) udvarán létesítenek egy 22×42 méteres focipályát bruttó 23,5 millió forintból, melynek 30 százalékát fizeti az önkormányzat, vagyis 7 millió forintot. Az MLSZ által közzétett, 2016-ban átadott pályákat tartalmazó lista szerint a beruházás kivitelezője a Cornus Kert Kft. volt.
Emellett azonban az önkormányzat külön is szerződést kötött a céggel: az adatigénylésünkre válaszul küldött lista szerint 2016. június 5-én a gimnázium udvarán épülő pálya előkészítő, majd 2016. szeptember 21-én a pálya befejező munkálataival bízták meg a Cornus Kert Kft.-t.
Az önkormányzat által kiadott szerződések szerint az előkészítő munkákért bruttó 1,18 millió forintot, a befejező munkálatokért pedig bruttó 2,7 milliót fizettek a cégnek. Vagyis az MLSZ-nek fizetett önrésszel együtt közel 11 millió forintot költött erre a focipályára az önkormányzat.
A Cornus Kft. az előkészítés során felszedte és elszállította a meglévő műfüvet és kerítést, térkövezést javított és csapadékvíz-elvezetést csinált – ezekre a munkákra lehet mondani, hogy külön feladat, de azt is, hogy hozzátartozik a pálya kialakításához.
Viszont a befejező munkálatok olyan elemeket tartalmaznak, amelyekről azt gondolhatnánk, hogy egyértelműen részei a pályaépítésnek. A szerződéshez csatolt, alább olvasható ajánlat szerint ugyanis a Cornus Kft. például aszfaltozást, aszfaltjavítást és -kiegyenlítést végzett, elszállította a bontott aszfaltot, szintre helyezte az aknafedlapokat, szegélyt készített, és hálót helyezett el.
Cornus Kft. – Szent László Gimnázium műfüves pálya befejező munkái by Katalin Erdélyi on Scribd
A másik hasonló eset a XVIII. kerületben történt: itt az önkormányzat 2016. július 11-én kötött megállapodást az MLSZ-szel arról, hogy a Gloriett Sportiskola (Tövishát u. 8.) területén kialakítanak egy 20×40 méteres focipályát bruttó 25,6 millió forintért, amelyből az önkormányzati önerő 30 százalék, bruttó 7,68 millió forint. Az MLSZ által közzétett 2016-os pályalista szerint a kivitelező itt is a Cornus Kft. volt.
Nem sokkal később, 2016. szeptember 23-án az önkormányzat megbízta a Cornus Kft.-t a Gloriett területén épülő pálya előkészítési munkálataival. A szerződés szerint a cég talajkitermelést és -tömörítést végzett, valamint elbontott két darab beton kandelábert, és telepített egy új kötődobozt összesen bruttó 1,37 millió forintért.
A hivatalos Közbeszerzési Értesítőben nincs nyoma sem a Cornus Kert Kft. X. kerületi, sem a XVIII. kerületi szerződéseinek, vagyis a cég valószínűleg nyílt pályáztatás nélkül kapta a megbízásokat az önkormányzatoktól.
Összességében tehát elmondható, hogy az MLSZ által koordinált, közpénzből finanszírozott program során az MLSZ nem nyilvános pályázaton, nem közzétett szempontok szerint választja ki a kivitelezőket, akik mondanak egy árajánlatot egy-egy projektre. Az önkormányzatoknak sem a kivitelező személyébe, sem az árba nincs beleszólásuk, csak azt dönthetik el, hogy akarnak-e új/felújított focipályát vagy öltözőt az MLSZ feltételeivel.
Természetesen nem az MLSZ kényszeríti az önkormányzatokra a beruházásokat, hanem az önkormányzatok pályázhatnak a szövetségnél, ha részt akarnak venni a programban. Nyilvánvalóan vonzó lehet, hogy egy beruházásnak csak a 10 vagy 30 százalékát kell kifizetni, a többit pedig az MLSZ finanszírozza állami támogatásból vagy TAO-pénzből.
Viszont ahogy Juhász Veronika MKKP-s képviselő mondta a II. kerületbe tervezett MLSZ-es öltözőfelújítás kapcsán, amit sikerült megakadályoznia: a felelős gazdálkodás az, ha a teljes összeget mérlegeli az önkormányzat.
„Bár lehetséges úgy gondolkodni, hogy az önkormányzatnak csak a ráeső 23,5 millió forint fedezetének meglétével kell foglalkoznia a felelős gazdálkodás megvalósításához, szerintem viszont fontos meggondolni, hogy ha a kivitelezés MLSZ-re eső 90%-a túlárazott, akkor az önkormányzatra eső 10% is az. Mivel pedig kormányzati finanszírozásról van szó, a testületi döntés itt általánosságban is szólna a közpénzek felhasználásáról, amiben az önkormányzatnak felelőssége van.” – nyilatkozta a képviselő az Átlátszónak.
Erdélyi Katalin
Címlapkép: Egy 12×24 műfüves pálya (forrás: MLSZ)
A 3,5 milliárdosra tervezett projektre eddig 1,5 milliárdot költöttek, és nagyjából 60 százalékos készültségnél tartott, amikor 2018-ban félbehagyták. A megfeneklett beruházás...
Két cirkuszi elefánt, Mambo és Betty ismeretlen okból hirtelen elpusztult a szadai „Szafari Parkban”. A lapunk birtokába jutott állatorvosi igazolás:...
A Magyar Nemzet „Soros karmesteréről” szóló cikksorozatában felhasznált dokumentumok története Azerbajdzsán európai befolyásolási kísérletének ügyéig vezet. A 2018-ban vizsgálóbizottsággal és...
Három éve neveltet a közmunkaprogramban sertéseket Baks önkormányzata, az állatok húsát a helyi közétkeztetésben használják fel. A program ebben a formában...
