Bezárás
budapest

Kiszivárgott az új Duna-hídhoz kapcsolódó hatástanulmány: akár kétezer fát is kivághatnak

Az új Duna-híd pesti levezető úthálózatának nyomvonaltervei a lakosság számára eddig ismeretlenek voltak, de most az Átlátszó birtokába került az erről szóló hatástanulmány. A prezentációban 6+1 nyomvonal változatot mutatnak be,  négy változat a Határ út mellett vezetne. A tanulmány szerint a II. szakaszon 21 és 79 milliárd forintba kerülhet az új körút kivitelezése, és ha a Határ út alá épített “autópályán” vezetik el a forgalmat, akkor 810-2120 fa kivágása várható. A ferencvárosi és a kispesti lakosok számára problémát jelenthet, hogy az a napi 37 ezer autós, aki eltűnik a belvárosból, náluk fog közlekedni. Az érintett területeken jelentősen megnő a forgalom zaja, a rezgésterhelés, a légszennyezés, miközben jelentősen csökken a zöldfelület.

Támogatási kampány – fizess elő az Átlátszóra, kattints ide a támogatási lehetőségekért! Ha olvasóink 1 százaléka rendszeresen küldene havi 1 ezer forintot, többet nem kellene pénzt kérnünk.

Az új Duna-híd, amit a sajtóban gyakran Galvani hídként emlegetnek, Dél-Buda és Dél-Pest összekötését teszi majd lehetővé, és a tervek szerint a híd miatt egy új körutat is kialakítanak. A fejlesztést két szakaszra osztották: az első ütemben a Fehérvári úttól a Gubacsi út-Illatos út csomópontig tartó szakasz fog megvalósulni. A tervekről az építési engedélyezési eljárás megindítása előtt a Budapest Fejlesztési Központ társadalmi párbeszédet indított.

A második szakaszban a Gubacsi út és az Üllői út közötti szakaszt építik meg. Ezt az ütemet a lakosság majd október második felében véleményezheti, a tervek szerint hamarosan megkezdődhetnek a civil szervezetekkel való egyeztetések.

A hatástanulmányokat a lakosok még nem, de az érintett polgármesterek már látták, és állást is foglaltak. A vezetői prezentáció eddig nem volt nyilvános, de most eljutott az Átlátszó szerkesztőségébe.

Olimpia nélkül is megépül a Galvani híd

2016-ban a kormány szerette volna, hogy a 2024-es olimpiát Budapesten rendezzék meg, és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. pályázatot írt ki két új Duna-híd tervezésére.

Mivel Budapest nem nyerte el a jogot az olimpia megrendezésére, 2017 őszén Budapest akkori főpolgármestere, Tarlós István a beruházás leállítását kérte. Az addig elképzelt, Kiserdőn átvezető nyomvonal tervezését leállították.

2017-ben kormányhatározat jelent meg arról, hogy “a Galvani utca – Illatos út vonalában, Csepelen átvezetve épüljön egy új – a kötöttpályás közlekedéssel együtt 2×3 forgalmi sávos – Duna-híd”.

Az új Duna-híd tervezése 2018-ban indult el, a munkát az egy évvel korábban kiírt nemzetközi tervpályázat győztese, a holland UNStudio és a brit Buro Happold Engineering alkotta tervezői konzorcium végezte.

A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa 2020. február 27-i ülésén döntött a Galvani híd támogatása mellett, aminek az új útja Budapest új körútjaként működhet.

A jelenlegi kormányzati narratíva szerint azért van szükség az új Duna-hídra, hogy  a belváros forgalmát enyhítsék. A tervekkel kapcsolatban korábban Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója azt mondta, hogy az észak-csepeli, újbudai és Soroksári út menti városfejlesztési potenciál kiaknázásán túl fontos cél, hogy az új híd minimum 37 ezer, de az említett kísérő forgalomcsillapítási intézkedésekkel akár 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros napi autóforgalmát. Ez levegőminőség-javítási és klímavédelmi szempontból is fontos célkitűzés – hangsúlyozta.

Forrás: Döntéselőkészítő tanulmány

A Galvani híd és a hozzá vezető út tervezése a leszerződött 1 milliárd 186 millió forint helyett 1 milliárd 518 millió forintra drágult tavaly ősszel. Az ajánlatkérő NIF a szerződést 2017 júniusában írta alá a nyertesekkel, akik a következők voltak: Főmterv Mérnöki Tervező Zrt., Unitef-83 Műszaki Tervező és Fejlesztő Zrt. és az Utiber Közúti Beruházó Kft. Legkésőbb 2023-ban írható ki a kivitelezői tender. “Az építkezés három évig tarthat. Költségekről felelősen a tervek elkészülte és a kivitelezői közbeszerzési eljárás lefolytatása után lehet nyilatkozni, hiszen akkor áll rendelkezésünkre minden ehhez szükséges információ. Hibát követ el az, aki előbb mond bármilyen összeget” – mondta Fürjes Balázs Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár.

Szivárognak a hírek

Forrásunk szerint már az egyeztetési folyamat is aszimmetrikus, a dokumentumot pedig azért küldte el, hogy a lakosság a fórumokon és a már folyó vitákon felkészülten és tájékozottan, az anyag ismeretében vehessen részt.

„A szereplők egy része ismeri az anyagot és már állást is foglalt vagy kampányba kezdett egy változat mellett vagy ellen, míg az érintett lakosság (Wekerle-, Aszódi- és József Attila lakótelepek) még nem ismerhette meg az anyagot.”

A Van más út – Összefogás a Kiserdőért nevű civil szervezet a Facebook oldalán számolt be arról, hogy hozzájuk még nem jutott el az anyag.

„Sajnos, mi még nem kaptunk hivatalosan tanulmányokat, viszont szeptember 22-re ki lett tűzve egy online megbeszélés, amin a BFK vezérigazgató elénk tárja azokat, ugyanis a folyamatba hivatalosan bejelentkezett két civil szervezettel, a Wekerlei Társaskör Egyesülettel és a Wekerlei Polgári Egyesülettel együtt mi is a meghívottak között vagyunk. (…) Közben pedig, bár a tanulmányok még nem nyilvánosak, a József Attila- és az Aszódi-lakótelepen élőknek külön fórumot hirdetett meg Baranyi Krisztina. Ha pedig ez megtörtént, Gajda Péter is szivárogtatja a híreket, képeket az általuk támogatott nyomvonalvizsgálatról. (…) Mi pedig azt kérdezzük, MI, az itt lakók miért csak hetekkel később láthatjuk a teljes anyagot? És miért van szükség a tervek nyilvánosságra hozatala előtt az egyik érintett körzetben külön fórumot tartani?”

A ferencvárosi és a kispesti lakosok számára az jelenti a problémát, hogy az a 37 ezer autós, ami eltűnik a belvárosból, náluk fog közlekedni. Az érintett területeken jelentősen megnő a forgalom zaja, a rezgésterhelés, a légszennyezés, miközben jelentősen csökken a zöldfelület.

810-2120 fa kivágása várható

A prezentációban 6+1 féle nyomvonal változatot mutatnak be a pesti oldalra vonatkozóan. A tervek alapján négy nyomvonal a Határ út mellett vezetne.

Forrás: Döntéselőkészítő tanulmány

Az 1. változat szerint szakaszonként felül nyitott közúti kéregalagút létesülne a Kiserdő területén. Ez gyakorlatilag egy olyan négysávos “autópálya”, aminek egy része nyitott, a másik része az erdő alatt vezetne. Ez a nyomvonal 2120 darab fa kivágását jelentené, hiszen csak úgy tudják megépíteni az alagutat, ha a felette lévő fákat kivágják. A nyomvonal megvalósítása 34,2 milliárd forintba kerülne.

Az első változat látványterve. Forrás: Döntéselőkészítő tanulmány

A 2. változat már egy 690 méteres zárt közúti kéregalagutat jelentene a Kiserdő területén. A nyomvonalhoz 1980 darab fát kellene kivágni. Ez a megoldás a legkevésbé zajos a dokumentum szerint a Wekerletelepen lakóknak, akik a műemlék védelmi területen főként családi házakban laknak. Az alagút ebben az esetben messzebb helyezkedne el a házaktól, mintha a jelenlegi Határ út alatt vezetne az alagút. A légszennyezettségről nincs szó a tanulmányban, a terv megvalósítása 47,9 milliárd forintba kerülne.

A 3. változat 870 méter zárt közúti kéregalagutat jelent a Határ út alatt. A tervben 1110 darab fa kivágása szerepel, a dokumentumban azt írják, hogy mindez minimális mértékű kiserdő érintettséget jelent. Ennek az az oka, hogy a fák többsége (720 fa) nem erdőterületen, hanem közterületen található. A tervrajzokon látszik, hogy a már meglévő villamossínek és a közút között lévő fák kivágását jelentené az alagút építése. Ebben az esetben közelebb lenne az út a házakhoz, ami jelentősebb rezgésterhelést jelentene, amit különböző műszaki megoldásokkal terveznek csökkenteni. A terv megvalósítása 48,2 milliárd forintba kerülne. A harmadik változat esetében a Határ úti csomópontot átépítenék.

A 3. változat tervei. Forrás: Döntéselőkészítő tanulmány

Miután a megbeszéltek ellenére többen is szivárogtattak, Gajda Péter, Kispest polgármestere is letette a voksát, mégpedig a 3. verzió mellé. A polgármester nem szeretné, ha olyan változat valósulna meg, ami a Kiserdő eltüntetésével járna, és amely felszínen vezetné az új útpályát.

„Ez a képeken látható módon nem járna a ferencvárosi kiserdő kivágásával, a villamos sín alá alagútba helyezné a teljes útpályát és a Határ út jelenlegi útvonalát csak helyi közlekedésre engedné használni.”

Forrás: Döntéselőkészítő tanulmány

A közúti forgalomról szóló diák enyhén manipulatívak, hatalmas zöld körben jelzik, hogy mennyivel jobb lesz a József Attila lakótelepen és a Wekerletelepen élőknek, hiszen 21 és 49 százalékkal csökken a forgalom a lakótelepeken. Miközben az új körúton 48 ezer jármű közlekedne naponta. A Határ út alatti alagút esetében a vastag piros vonalon nem látható semmilyen érték. A rezgésterhelésről és a levegőszennyezésről pedig nem készült bemutató ábra.

3. változat: közúti forgalom változása. Forrás: Döntéselőkészítő tanulmány

A 4. változat egy felszínen vezetett “autópályát” jelentene a Határ út helyén, és a lakókat zajvédőfal védené, ami mögött egy szervizutat építenének. A művelet 810 darab fa kivágásával járna, de ebben az esetben érné a legtöbb zaj a lakókat. A kivitelezés viszont a többihez képest olcsó, mindössze 20,5 milliárd forint lenne.

810-2120 darab fát vághatnak ki a Határ út mellett. Forrás: Döntéselőkészítő tanulmány

Gumicsont, amit a civilek közé dobtak

A másik két nyomvonalat pedig az Ecseri úton vezetnék el, az útvonal a Ferencvárosi rendezőpályaudvart keresztezné, ezért szükség van annak áthidalására. A forrásunk szerint az anyag ennek a változatnak az irányába részrehajló (kidolgozottság, látványtervi megjelenítés, lakóházaktól való távolság, lehetséges alváltozatok vizsgálata).

5. és 6. változat terve az Ecseri úton. Forrás: Döntéselőkészítő tanulmány

Az Ecseri úthoz tartozó verziók úgy tűnik, hogy csak gumicsontnak vannak odatéve, a dokumentum ugyanis esetükben olyan megjegyzéseket tesz, hogy „Az Üllői ezt nem tudja kezelni! Torlódás napi 6-7 órán keresztül.” A Határ úti tervekkel szemben, az Ecseri úti változatoknál megemlítik, hogy „az útvonal közvetlen környezetében az életminőség jelentősen romlik, miközben a mai problémákat (Határ úti forgalom, József A. ltp. és Wekerletelep átmenő forgalom) sem enyhíti.”

Az 5. változat szerint a nyomvonalat a rendezőpályaudvar felett hídon vezetnék, ez  846 méter hosszú felüljáró építését jelentené a MÁV területe felett. Itt már jelentősen drágább a beruházás költsége: az ár 68,5 milliárd forintra rúg.

A 6. változat a rendezőpályaudvart föld alatt keresztezné 650 méter hosszan 78,8 milliárd forintból.  Mindkét esetben 6,5 méter magas, felül visszahajló zajvédőfal között vezetnék el az új körutat és villamospályát.

Forrás: Döntéselőkészítő tanulmány

Az Ecseri úti beruházással érintett területen összesen 290 darab fa található, ebből 145 darab fát vágnának ki.

Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere nemrég egy felhívást tett közzé, amiben tájékoztatót hirdetett csütörtökre az új Duna-híd levezető szakaszáról. A polgármester nem támogatja az utóbbi két tervet, mert a József Attila-lakótelep néhány lakóépületét, és az Aszódi telepet is jelentősen érintené, és nagyban rontaná az életkörülményeket.

Forrás: Döntéselőkészítő tanulmány

A plusz egy változat szerint a Galvani híd „zsákutcába” vezet, hiszen a körút nem kerül folytatásra, a Gubacsi útnál véget ér. Zajterhelési növekmény várható a jelenlegi állapothoz képest többek között az Illatos úton, a Gubacsi úton, a Táblás utcában és az Ecseri úton.

Zajterhelés zsákutca esetén. Forrás: Döntéselőkészítő tanulmány

Figyelembe veszi a lakosság véleményét az FKT?

A Fejlesztési Központ a prezentációban azt írja, hogy a „Lakosság NEM dönt, de a feltárt véleményeket az FKT a döntés során figyelembe veszi.” Azt pedig elismerik, hogy az „Ecseri utat érintő változások esetén gyakorlatilag nem tudunk olyasmit megkérdezni, ami valós véleményezési lehetőség.”

Különböző változatok hatásainak összefoglaló értékelése. Forrás: Döntéselőkészítő tanulmány

A civil szervezetek szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy az új hídnak hála hosszabb távon valóban fellélegezhet a belváros. A Levegő Munkacsoport még januárban írt az „Aki utat vet, autót arat”-jelenségről, ami már évtizedek óta ismert. Magyarázata pedig egyszerű: közgazdasági alaptétel, hogy az ár befolyásolja a keresletet. Ha az ár csökken, vagyis az új útnak köszönhetően könnyebb eljutni valahová (az idő pénz!), akkor még többen fognak autózni.

Előre borítékolható tehát, hogy a Galvani híd megépítését követően újabb területekre zúdulna az autóáradat anélkül, hogy érdemben javulna a belvárosi területek közlekedési és környezeti állapota – hacsak nem hoznak egyéb intézkedéseket a forgalom csillapítására. Ezeket az intézkedéseket azonban anélkül is meg lehet hozni, hogy újabb területeket áldoznánk fel. A városi utak tehermentesítésére ugyanis világszerte léteznek jól bevált módszerek. Továbbá a Munkacsoport szerint új módszereket is érdemes lenne alkalmazni, például a városi útdíj bevezetését.

A lapunk birtokába került teljes döntéselőkészítő tanulmány itt olvasható:

UDH_II_szakasz_2020.08.28.prezentacio_onkormanyzati_egyeztetesi_valtozat on Scribd

Zsilák Szilvia

Támogatási kampány – fizess elő az Átlátszóra, kattints ide a támogatási lehetőségekért! Ha olvasóink 1 százaléka rendszeresen küldene havi 1 ezer forintot, többet nem kellene pénzt kérnünk.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom