“Opportunistaként csaptunk a maszkbizniszbe” – kamupapíros kínai maszkok Magyarországon

Súlyos hiányosságai lehetnek azoknak az FFP2-esként hirdetett maszkoknak, amiket kétes hitelességű minőségi tanúsítványok kísérnek a magyar webshopokban. Alig találni olyan FFP2 minősítésűként reklámozott maszkot, ami biztosan hiteles megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkezik — erre jutottunk, amikor átnéztük a honi interneten rendelhető szájmaszkok kínálatát. A kétes  dokumentációval érkező szájmaszkok között több olyan is volt, ami európai állami szervek mérései szerint nem elégíti ki a szükséges sztenderdeket. Egy maszk például 6 százalék helyett legalább 53 százalékban engedte át a részecskéket. Megkeresésünk után több magyar viszonteladó is eltüntette a kétes minőségű termékeket a boltjából. Egy név nélkül nyilatkozó importőr elmondta: semmi segítséget nem kapott a magyar hatóságoktól a dokumentáció ellenőrzéséhez.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Opportunista kereskedők, lassan ébredő hatóságok szegélyezik a magyar maszkbiznisz útját: a nagy- és a szakmai közönségeknek szóló, továbbá a koronavírus miatt kirobbanó érdeklődés okán felhúzott webshopok kínálatában található, jellemzően Kínából importált maszkokkal seftelő vállalkozások legtöbbje azt állítja: termékük rendelkezik a szükséges CE megfelelőségi tanúsítvánnyal.

Amikor azonban ezeket a tanúsítványokat mellékelik is a hirdetéshez, kiderül: sokszor olyan sajtpapírokra hivatkoznak, amelyek a valóságban nem megfelelő tanusítványok. Az általunk megvizsgált mintegy két tucatnyi dokumentum néhány kivételtől eltekintve nem bizonyult az európai importhoz elengedhetetlen CE jelölés feltüntetését hitelesen megalapozó iratnak.

A maszkokat megvásárlók számára a certifikát milyensége nem akadémikus kérdés: önmaguk és szeretteik egészsége függhet tőle. A szóban forgó szájmaszkok között több olyat is találtunk, amelyek elbuktak különböző európai országok állami szerveinek vizsgálatain.

Nem minden FFP2, ami annak látszik

Két olyan, nem megfelelő tanúsítvánnyal kísért olyan terméket is találtunk, ami nem ment át a belga gyógyászati eszközökért felelős ügynökség (FAMHP) tesztjein. Egy tavaly 689 millió forintos árbevételt elérő biztonságtechnikai nagykereskedő cég webshopjában is forgalmazott egyik maszkról azt állapították meg a belgák: az alternatív tesztprotokollnak sem felel meg, és csak “komfort maszkként” lenne marketingelhető.

A maszkra a belgák a nem élelmiszer jellegű veszélyes termékek európai riasztási rendszerében, a RAPEX-ben is kiadtak riasztást. A cég megkeresésünkre azt mondta, a magyar fogyasztóvédelem eljárt a maszkjuk ügyében, és úgy találta: noha a gyártó és a termék neve is ugyanaz, a belgák által vizsgált, és az ő webshopjukban talált termék nem azonos.

A másik problémás terméket egy apróhirdetésekre specializált szájton találtuk, ez a maszk a belga vizsgálat szerint csak akkor üzemel kielégítően, ha a viselője körbe-ragasztószalagozza a széleinél.

Ez a két termék egyelőre eltűnt a magyar internetről, miután megkerestük a forgalmazókat.

Egy különösen megdöbbentő esetben egy svéd vizsgálat úgy találta: egy maszk esetében az FFP2-es beugrónak számító, legfeljebb 6 százalékos részecske-áteresztéssel szemben mindhárom tesztpéldány 53 százaléknál is nagyobb arányban engedte át a molekulákat.

A Yiwu Henghao Household Products Co. Ltd. által gyártott maszkot egy magyar webáruházban is meg lehet venni; a webshopot működtető céget 2019 év végén jegyezte be a 26 éves ügyvezető-tulajdonos. A “szájmaszk influenza ellen” nevű termék leírása azt állítja: “Szűrési fokozata: ≥ 95%”. Ez a termék még most is elérhető online, a cégnek küldött megkeresésünkre semmilyen választ nem kaptunk.

Maszkhirdetés a magyar interneten, forrás: legjobbmunkaruha.hu

A magyar webáruházban fellelhető maszkok külföldi mérési eredményeihez az OCCRP nemzetközi oknyomozó újságíró hálózatnak köszönhetően jutottunk el. Tagszervezetként az Átlátszó is részt vett az OCCRP nemzetközi nyomozásában, ami az Európát elárasztó, gyakran kérdéses minőségű kínai maszkokat kísérő, hasonlóan kérdéses certifikátok árnyékgazdaságát tárta fel.

Kétes papírok, hamis tanúsítványok segítségével árasztják el Európát hamis és hibás maszkok

Félrevezető tanúsítványok szürkebizniszéhez fordultak a gyengébb minőségű koronavírusos védőeszközök eladói. Ilyen iratok tucatnyinál is több európai országba kísértek maszkokat.

CE-nek látszó tanúsítványok kisbetűs résszel

Az OCCRP úgy találta, hogy Európa-szerte leginkább olyan papírokkal cselezik ki a vásárlókat védő jogszabályokat, amelyek egyfajta szürkezónában mozognak. Leegyszerűsítve, a maszkok és más védőeszközök európai importjának feltétele, hogy rendelkezzenek az úgynevezett CE jelzéssel, ami azt bizonyítja, hogy a termék megfelel az európai biztonsági minőségi sztenderdeknek.

A CE jelzésre jogosító tanúsítványt csak úgynevezett tanúsító szervezetek adhatják ki. A CE jelzést és a tanúsító szervezetet azonosító négy számjegyű kódot fel kell tüntetni a terméken.

Ilyen tanúsítványt persze hamisítani is lehet, és legalább egy olyan magyar esetről van tudomásunk, ahol biztosan művi certifikáttal próbáltak egy maszkszállítmányt egy magyar cégnek eladni. Az OCCRP újságíróival együtt azonban úgy találtuk, Európa-szerte leginkább olyan tanúsítványokkal játszanak, amiket ugyan elismert tanúsító szervezetek állítanak ki, de érvénytelenül.

Az érvénytelenség egyrészt abban áll, hogy noha a papír arra látszik utalni, hogy egy CE-tanúsítvány, és a közismert CE logót látványosan szerepelteti, de a kisbetűs részben azt közli, hogy nem számít annak.

Egy ECM-tanúsítvány. A jelölt részek sorban: 1. Hitelesítő kód, ezt a kiállító szervezet szájtján lehet ellenőrizni 2. A maszkjellegű védőeszközökre vonatkozó európai sztenderd megjelölése 3. A látványos CE jelzés mellett olvasható szöveg igazából azt fejti ki, hogy az ECM-nek semmi köze a CE-jelzési folyamathoz. Grafika: Edin Pasovic, OCCRP

Az érvénytelenség másik jellemzője, hogy a leggyakoribb rosszfiúnak tűnő két szervezet, az olasz Ente Certificazione Macchine (ECM) és a lengyel ICR Polska noha egyaránt bejegyzett európai tanúsító szervezetek, de egyik sem a védőeszközök területén szakértő.

Magyarországon is ennek a két vállalatnak a certifikátjaival találkoztunk legtöbbször; a fenti három terméket egyaránt ECM-papír kísérte. A magyar kínálatot átnézve több olyan esetet is találtunk, ahol az importőr kínai intézmény által kiállított CE-papírt lobogtat: ezek biztosan nem érvényesek, mert csak az Európai Unióban bejegyzett cégek lehetnek CE tanúsító szervezetek.

Svédországban végzett tesztek kimutatták, hogy hamis vagy félrevezető dokumentációval rendelkező maszkok a részecskeszűrési és általános minőségi minimumfeltételeket az esetek több, mint felében nem képesek teljesíteni. Korábbi cikkünkben beszámoltunk arról, hogy hasonló megfelelőségi arányokat találtak a Kínából importált koronavírus-gyorstesztek esetében is:

Háromféle koronavírus-gyorsteszttel is baj van, a mentőszolgálat tesztjei is érintettek

Több, a magyar kormányszervek által Kínából rendelt koronavírus-gyorsteszt is kétes minőségű. Az Index a SOTE kutatására hivatkozva írt arról, hogy kétféle bevizsgált gyorsteszt alkalmatlan a vizsgálatra. A kormánypárti média álhírt kiáltott, de valójában megerősítették a cikk állításait, majd kiderült, hogy a kutatás arról a két tesztről szólt, amelyeket a mentősöknél rendszeresítettek.

A maszkkereskedő meséje

Sikerült beszélnünk egy szintén szürkezónás ECM-certifikáttal rendelkező maszk magyar forgalmazójával. A cégtulajdonos férfi a téma érzékenységére tekintettel neve elhallgatását kérte, úgyhogy nevezzük innentől csak Krisztiánnak.

“Mint sokan mások, mi is opportunistaként csaptunk a maszkbizniszbe” — mesélte a férfi.

Krisztiánnnak jó külföldi kapcsolatai vannak, ők hozták össze egy Kínában mozgó közvetítővel, akinek pedig volt egy maszkgyáras ismerőse. Krisztiánék abban bíztak, hogy az április elsejei kínai exportszigorítás után már nem kaphatnak problémás terméket – az egyik megrendelésüket vissza is fordították. Mégis, az ő árujuk sem muzsikált túl jól a belgák tesztjén. Sokat viszont nem kerestek a sztorin: az egész szállítmány a nyakukon maradt.

Krisztián elmondása szerint a magyar állam semmit sem segített abban, hogy megfelelő papírokkal rendelkező terméket hozzanak be az országba:

“Mielőtt megrendeltük volna a maszkokat, próbáltam ellenőriztetni a CE tanúsítványt hozzáértővel. Először a reptéri vámhatóságot próbáltam hívni, de ők azt mondták, nem foglalkoznak ezzel.  Utána hívtam a fogyasztóvédelmet, ők sem tudtak megmondani, hogy a tanúsítványt ki is tudná hivatalosan jóváhagyni. Ezek után próbáltam az OGYÉI-t hivni, ott pedig senkit sem lehetett elérni. Igazából úgy tűnt, hogy a hatóságok részéről senkinek fogalma sincs erről” — mesélte a kereskedő.

A veszélyhelyzet kihirdetésének idején, márciusban ráadásul pánikvásárlás és készlethiány volt ezekből a termékekből Magyarországon, így még a közösségi médiában is megjelentek az ismeretlen eredetű termékekkel seftelő hirdetések:

Maszkokat és fertőtlenítőt kínálnak eladásra nagy tételben Szabó Tünde államtitkár rokonságában

Miközben az országban mindenhol készlethiányra panaszkodnak, a gyógyszertárakban és a boltokban szinte már sehol sem kapni, és még a háziorvosoknak sem jut elég maszk és kézfertőtlenítő, Szabó Tünde sportért felelős államtitkár testvérének a veje nagy tételben, képekkel illusztrálva kínál eladásra maszkokat és fertőtlenítőt az Instagram oldalán.

Az FFP2 maszkokat alig ellenőrzik

Kétségtelen, hogy a magyar szervek láthatóan nem teljesítenek túl a maszkok felügyeletében. A forgalomban lévő orvostechnikai eszközöket Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) nagyon szigorúan ellenőrzi, de az FFP2 szájmaszkok — sajátos módon például a sebészmaszkokkal szemben — nem számítanak annak.

A gyógyászati eszközökért felelős OGYÉI honlapján egy tájékoztató olvasható arról, hogy az arcmaszkok és más védőeszközök ügyében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) munkavédelmi főosztálya az illetékes, de csak a magyarországi tanúsító szervezetek felügyeletének erejéig.

A négy, védőeszközök tanúsítására alkalmas ilyen magyar szervezettel viszont nem volt baj: a kínai maszkokat jellemzően az unió más országaiban bejegyzett tanusító szervezetek papírjaival hozták be.

Ez azt jelenti, hogy a koronavírus-járvány ideje alatt forgalomba hozott arcmaszkok különös figyelmet nem kaptak, csak amire a vámhatóságnak és a kormányhivatali rendszerbe betagozott fogyasztóvédelemnek éppen érkezése volt, azt vizsgálták meg.

A fogyasztóvédelem honlapján azt találjuk, hogy az idei évben végeztek célzott termékteszteket például szappanokra és zsámolyokra, de maszkokra nem.

Egy sajtóközlemény szerint egy uniós akció keretében a fogyasztóvédelem az ITM 2020. február végétől fokozott hatósági ellenőrzéseket folytatott hagyományos és az online kereskedelemben is. Összesen 27 webáruházat vizsgáltak és 4,5 millió forintnyi bírságot szabtak ki. Hiába kerestünk azonban valamiféle nyilvános tájékoztatót arról, hogy mire érdemes figyelnie az egyszeri állampolgárnak a vásárlás során.

A webshopok kínálatábából az látszik, hogy a nem kielégítő tanúsítványokkal kísért FFP2-es maszkokat még most, hónapokkal a veszélyhelyzet kihirdetése (és lassan fél hónappal a megszüntetése) után még mindig nyugodtan lehet hirdetni az interneten, és az üzleti szereplők sincsenek feltétlenül tisztában a pontos követelményekkel.

Az egyik forgalmazó a maszkjukkal kapcsolatos tanúsítványukat érintő megkeresésünkre azt írta: megdöbbenve értesültek beszállítójuktól az ECM által kiadott dokumentumok utólagos visszavonásáról. A dokumentumokat azonban nem vonták vissza: érvényességüket ellenőriztük az ECM adatbázisában. Viszont a CE jelzésre sem most, sem korábban nem adtak jogalapot.

Kérdés, hogy a problémás tanúsítványok veszélyére mikor figyeltek fel a magyar hatóságok. A nem élelmiszer jellegű veszélyes termékek európai riasztási rendszerébe, a RAPEX-be Magyarország egészen a múlt hétig nem töltött fel védőmaszkot, múlt héten viszont egyből hatot. Mind a hat esetben a vámhatóság kapcsolta le a terméket, mert nem volt releváns szervtől CE-minősítése.

Az esetleírások nem teszik világossá, hogy egyáltalán nem jött minősítési papír a maszkokkal, vagy az valamilyen szempontból nem felelt meg a követelményeknek. Két visszafordított maszkhoz mindenesetre találni valamilyen certifikátra emlékeztető iratot az interneten.

A különböző, az ügyben illetékes állami szerveknek küldött kérdéseinkre sehonnan nem kaptunk választ a témában.

Vett szájmaszkot? Fotózza le, és küldje el nekünk, cikket írunk belőle! A fotókon mindenképpen célszerű volna látnunk a csomagoláson a gyártó és a termék megnevezését, illetve az egész terméket magát, hogy milyen jelzések láthatóak, vagy nem láthatóak rajta. Egyéb infók (hol vette, esetleg maga az online hirdetés, számla), és minél több fotó hasznos számunkra. A fotókat a [email protected] címen várjuk.

Sarkadi Nagy Márton

Címlapkép: ECM-papírral kísért kínai maszkszállítmány Magyarországon. Forrás: forgalmazó, Jófogás

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!