Bezárás
koronavírus

Kivételez a Samsung vendégmunkásaival a rendőrség, a karanténból bejárhatnak dolgozni

A gödi Samsung gyár dolgozói rendőri engedéllyel elhagyhatják a hatósági karantént – derül ki az Átlátszó birtokába került rendőrségi iratból. A gödi polgármester vizsgálatot rendelt el a munkásszállókon tapasztalt állapotok miatt. A lakosságot eközben továbbra sem hallgatják meg a gyár bővítéséről, de az engedélyeket már kiadták. Göd városa és országgyűlési képviselők az Alkotmánybírósághoz fordulnak a különleges gazdasági övezetről szóló rendelet kivizsgálása érdekében.


Támogasd az Átlátszót szja 1% felajánlásával! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány

Márciusban írtuk meg, hogy a gödi önkormányzat és helyi civilek kérésére a Samsung-gyár tájékoztatást adott ki a koronavírus-járvány miatti intézkedéseiről. Eszerint a gyár területére belépők testhőmérsékletét előzetesen megmérik s a betegek nem vehetik fel a munkát. Az újonnan érkezett külföldi dolgozók számára a munkába állás előtt kötelezően két hetes karantént írnak elő; a karanténban lévő dolgozók pedig nem találkozhatnak belső munkavállalókkal, akiknek az állapotát folyamatos monitorozzák.

Méri a dolgozók lázát a gödi Samsung gyár, a vendégmunkások utazásait korlátozzák

A gödi polgármester, Balogh Csaba szombati Facebook-bejegyzésében viszont meghökkentő állítások olvashatók a városban lakó vendégmunkások szálláshelyeiről és a karantén-előírások alóli mentességről, amik részben megkérdőjelezik a Samsung tájékoztatását.

Az önkormányzat honlapján közzétett hivatalos adatok szerint a koronavírus járvány miatt 6 regisztrált beteg van Gödön és 48 fő számára rendeltek el hatósági karantént. A polgármesteri bejegyzés szerint a karanténban lévők között többen egy gödi munkásszálló lakói.

Balogh Csaba elmondja, hogy a gödiek többször is panaszt is tettek az önkormányzatnál a Samsung vendégmunkásainak megnövekedett száma és a gödi munkásszállók állapota miatt. A járványhelyzet miatt az aggodalom tovább fokozódott a helyiekben, s még inkább megbolygatta a kedélyeket egy budapesti szállodában lakó, fertőzött Samsung-dolgozókról szóló sajtóhír. Most a polgármester személyesen vizsgálta meg, milyen állapotok uralkodnak a külföldi dolgozóknak kiadott gödi szálláshelyeken.

A bejegyzés szerint a két beazonosított gödi szálláshely egyikén az összes ott lakó munkás karantén alá van helyezve. Ennek ellenére a polgármesteri szemle időpontjában a szálláshely tulajdonosa is a folyamatosan a helyszínen tartózkodott. A másik szálláson az ott lakó ötven férfi közül csak egy munkást kellett karantén alá helyezni. Erre azonban nem ezen a szálláson – és állítólag nem is Gödön – került sor, az említett szálláshelyen ugyanis nem volt egyetlen olyan szoba sem, amelyet elkülönítésre lenne alkalmas.

A polgármesteri bejegyzés legmeghökkentőbb állítása szerint viszont a Samsung dolgozói külön engedélyt kaptak az Országos Rendőr-főkapitányságtól arra, hogy a hatósági karantént elhagyva bejárhassanak dolgozni. „Így esetleges fertőzöttségük esetén a gyár többi dolgozóját is megfertőzhetik” – írja a polgármester.

Az Átlátszó birtokába jutott rendőrségi dokumentum valóban engedélyezi karantén elhagyását:

“méltányosságból a 14 napos hatósági karanténban való helyezésre való kötelezést úgy módosítom, hogy a munkavégzés helye (gödi Samsung-gyár) és hatósági házi karantén helye között közlekedhetnek, azonban azt nem hagyhatják el” – olvasható az iratban.

Az engedély arra a  kormányrendeletre hivatkozik, amelynek egyik pontja szerint  “különös méltánylást érdemlő esetben a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes felmentést adhat, illetve egyedi magatartási szabályt állapíthat meg, ha a) az egészségügyi vizsgálat során COVID-19 fertőzés gyanúját nem állapították meg, és b) az érintettet a 3. § (1) bekezdés d) pont db) alpontja szerinti kijelölt karantén, valamint a hatósági házi karantén idejére nyilvántartásba vették”. 

A dokumentumból az is kiderül, amit a polgármester is megerősített számunkra, hogy az engedély 10 ukrajnai magyar állampolgár számára biztosítja a karantén elhagyását.

Forrás: ORFK

Ez azonban egyértelműen ellentmond a Samsung által kiadott korábbi tájékoztatásnak, amely az Ukrajnából érkező munkavállalókkal kapcsolatban kijelenti:

“Kötelező 14 napos elszigetelt karantén minden új ukrán munkavállaló részére. Első interjúra a megfigyelési időszak letelte után kerül sor.”

De más ellentmondás is van a Samsung hivatalos tájékoztatása és a valóság között: a Samsung állítása szerint egyetlen munkásszállót sem működtetnek Gödön, csak az alvállalkozóik szállásolnak el helyben vendégmunkásokat, akik jellemzően az építkezésen dolgoznak. Csakhogy a karantén elhagyásáról szóló engedély a Samsung-gyár dolgozóiról szól. A munkásszálló lakói közül az egyikük meg is erősítette a polgármesternek, hogy mindannyian a Samsung gyárában dolgoznak. 

Mindebből úgy tűnik, Göd lakosainak biztonsága másodlagos szempont, ha a Samsung gyárának működtetéséről, vagy annak bővítéséről van szó. De nemcsak ebben érhető tetten a lakosok érdekeinek, védelmének figyelmen kívül hagyása. Az elsőként Gödön létrehozott különleges gazdasági övezetről szóló kormányrendeletről, az iparűzési adó elvétele miatti bevételkiesésről és a város területének megcsonkításáról az Átlátszóban már beszámoltunk.

Különleges gazdasági övezet – így nyúltak át a momentumos polgármester feje fölött Gödön

A veszélyhelyzetre hivatkozva elsőként Gödön hozott létre a kormány különleges gazdasági övezetet, amellyel átadta a Samsung gödi akkumulátorgyárának területét és az adóztatás jogát a megyének. Az őszi polgármesteri választáson az ellenzéki összefogás jelöltje lett a befutó, de így most a fideszes többségű Pest megyei önkormányzat a testület feje fölött átnyúlva dönthet a gyárral kapcsolatos kérdésekben.

“A lakosság véleménye lényegtelen”

Emellett viszont más módon is megfosztják a város lakóit attól, hogy beleszólhassanak a közvetlenül őket érintő, az ipari beruházást is érintő ügyekbe. Mégpedig az egyik legfontosabb, a lakosság biztonságát illető kérdésben, derül ki szintén a polgármester bejegyzéséből. A Samsung-gyár számára kiadott katasztrófavédelmi engedély kapcsán ugyanis olyan döntés született, melyben Göd lakosainak véleményét nem vették figyelembe.

Az új, felső küszöbértékű veszélyes üzem építéséhez ugyanis katasztrófavédelmi eljárást kellett lefolytatni, ennek keretében pedig kötelezően közmeghallgatást kellett volna tartani. Csakhogy ennek március 31-ei megtartását a veszélyhelyzet miatt a polgármester – aki a  járványveszély miatt más döntést nem is hozhatott – későbbi időpontra halasztotta. A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság azonban közmeghallgatás megtartása nélkül is megadta a bővítéshez szükséges engedélyt.

Ennek a jogszabályokkal ellentétes döntésnek a súlyosságát az is fokozza, hogy a gödiek egy korábbi eljárás során már tettek fel olyan, a gyár biztonságával és az esetleges balesetekkel kapcsolatos kérdéseket, melyekre azóta sem kaptak választ. A Samsung vezetése ugyanis januárban az eljárás szüneteltetését kérte, s erre hivatkozva azóta sem érkeztek válaszok a gyár Biztonsági jelentésének hiányosságairól, a megígért MoLaRi rendszer megépítésének időpontjáról vagy a Samsungban gyakran előforduló tűzesetek okairól feltett kérdésekre. De nem került sor arra a Samsung által ígért lakossági fórumra sem, ahol a bővítésről lehetett volna kérdezni a gyár vezetőit.

A Katasztrófavédelmi Igazgatóság április 23-án, az engedély kiadása után elrendelte a közmeghallgatás elektronikus módon való megtartását. Ennek lebonyolítására 15 napos határidőt szabott meg. A hatóság arra az április 22-én megjelent kormányrendeletre hivatkozik, amely az érintettek személyes megjelenése nélkül is engedélyezi közmeghallgatás megtartását. A rendelet szerint ehhez igénybe vehetők „hirdetményi vagy közösségi felületek, helyi műsorszóró szolgáltatás és interaktív kommunikációt lehetővé tévő információ-technika”.

Balogh Csaba egy olyan interaktív formát választott, ahol nemcsak előzetesen levélben, hanem online közvetítés segítségével élőben is feltehette volna kérdéseit a lakosság. A közmeghallgatásra a megfelelő előkészítés után május 11-én vagy 12-én kerülhetett volna sor. Május 8-án azonban, a 15 napos határidő letelte előtt, a katasztrófavédelem értesítette a polgármestert, hogy a közmeghallgatás megtartásának jogát elvette tőle és annak megszervezését a Pest Megyei Kormányhivatalra bízta.

A polgármester szerint a közmeghallgatásra így jóval később fog sor kerülni, s nem tudni, milyen formában. Szerinte a hatóság nem a határidő miatt aggódott, hanem őt akarta megfosztani a közmeghallgatás megtartásának jogától. Az pedig, hogy a katasztrófavédelmi engedélyt már kiadták, s a lakosság kötelező meghallgatása csak utólagosan pótlandó, mellékes feladat a hatóság számára, Balogh szerint rámutat, mennyire lényegtelen szempont Göd lakosságának véleménye.

A katasztrófavédelmi eljárással azonban van más baj is. Az új üzem építéséhez ugyanis nem kezdhettek volna hozzá addig, míg a katasztrófavédelmi engedélyt meg nem kapta a Samsung. A 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet ugyanis kimondja, hogy veszélyes anyagok meghatározott mennyisége fölött a veszélyes üzem építési engedélyéhez katasztrófavédelmi engedély szükséges. Az építésügyi hatóság viszont enélkül adta ki már korábban az engedélyeket, és meg is indultak az új gyár nyolc épületének munkálatai. A gödi városvezetés emiatt az engedélyek kiadásának felülvizsgálatát kéri a bíróságtól.

Alkotmánybírósághoz fordulnak

Balogh Csaba azt is bejelentette, hogy Göd városa az Alkotmánybírósághoz fordul a különleges gazdasági övezetről szóló rendelet kivizsgálása érdekében. Erről hétfőn közleményt adott ki Fekete-Győr Andrással, a Momentum elnökével közösen, amit a 444.hu szemlézett.

A polgármester szerint az intézkedés több pontban is sérti az Alaptörvényt:

  • az arányosság elve nem érvényesül: a város 20 százalékának elcsatolása súlyosan aránytalan korlátozása az önkormányzati tulajdonnak, valamint a költségvetés jelentős részének elvesztése is egy jelentős jogkorlátozás, mely hátráltatja a veszélyhelyzet kezelését;
  • a kormány nem hagyott elég időt az érintetteknek az új helyzetre való felkészülésre: nem egyeztettek erről sem a gödi önkormányzattal, sem a Pest megyeivel, sem a Samsung képviselőivel. A rendelet mellé pedig mindössze ellentmondásos iránymutatásokat kaptak a felek. Ezért jelenleg Göd és a megye között arról zajlanak a tárgyalások, hogy a megye hogyan tudja azokat a kötelezettségeket és feladatokat átvenni, melyekre nincs sem apparátusa, sem kapacitása.
  • a rendelet egyértelműen diszkriminatív: sehol máshol, ahol valódi problémák merültek volna fel gyárak működése, beruházásaik kivitelezése kapcsán, nem avatkozott közbe a kormány (Debrecen, Kecskemét, Győr), csak Göd településen.
  • a rendelet sérti az önkormányzat tulajdonjogát: több százmillió forint értékű ingatlan szállt át a Pest megyei önkormányzatra, amire még az államosítás szabályai sem vonatkoznak.

Emellett Szél Bernadett támogatásával az Országgyűlés képviselőinek negyede is beadványt nyújt be az Alkotmánybíróságnak Göd érdekében. A beadványokkal a jogellenesség kimondását és az eredeti állapot helyreállítását szeretnék elérni. 

Bodnár Zsuzsa

Fotó: Google Earth

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom