Maszkok, kesztyűk, fertőtlenítő: piaci árrobbanás, hatósági némaság Győrben

A járvány kezdete óta Győrben is fellendült a védőmaszkok, kesztyűk és fertőtlenítőszerek piaca. Ez egyrészt jelentős áremelkedéshez vezetett, másfelől olyanok is foglalkozni kezdtek – önkéntes, nonprofit vagy fizetős alapon – ilyen termékek előállításával, elosztásával, akik korábban nem. Az egekbe szökő árak, valamint az új szereplők belépése a piacra alapvető fogyasztóvédelmi kérdéseket is felvet. Az illetékes helyi szakhatóság nem válaszolt az ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre, de egy helyi kereskedő megosztotta az Átlátszóval a tapasztalatait.

Támogasd az Átlátszót szja 1% felajánlásával! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Győrben több helyen plakátokon hirdették (lásd a címlapképet), hogy maszkok vásárolhatóak, de a világháló is tele van ilyen hirdetésekkel. Az védőmaszk-ágazatban időlegesen visszatért a szocializmus hiánygazdasága: a járvány hazai kezdete utáni napokban, hetekben „szájhagyomány” útján terjedt, hol lehet még akár „pult alól” hozzájutni kézfertőtlenítőhöz.  Már-már legendássá vált az a helyi kínai bolt, ahol akkor is kapni lehetett (méghozzá a „pult fölött”) kézfertőtlenítőt, amikor máshol szinte sehol. Igaz, nem olcsón: egy 100 milliliteres palack 1990 forint volt.  A maszk, kesztyű ugyanígy hiánycikk, vagyis jóval drágábbá vált. (Ugyanakkor nemcsak piaci alapú, de nonprofit maszkgyártás is folyik: 100 önkéntes varr maszkokat a győri kórház számára.)

Viszont közben a hiánycikkekkel összefüggő hatósági tájékoztatás és ellenőrzés a jelek szerint nemigen követte a megnövekedett érdeklődést. Legalábbis a mi tudakozódásunk visszhangtalan maradt.

A Győri Járási Hivatal Műszaki Engedélyezési, Fogyasztóvédelmi és Foglalkoztatási Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztályának vezetőjét kérdeztük arról, hogy a betegségek, fertőzések ellen elvileg, a „reklám”, a hirdetés alapján védő orr-, és szájmaszkok, szűrőmaszkok minek számítanak? Egészségügyi, orvosi segédeszköznek, amelyek forgalmazásához, árusításához külön engedély kell? Vagy ez sima, egyszerű piaci termék, amivel lényegében bárki kereskedhet? Rákérdeztünk továbbá arra is, hogy a fogyasztóvédelem illetve más hatóság csinál-e próbavásárlást, számlaadási „razziát”, minőség-ellenőrzést, bevizsgálást az esetleges szabálytalanságok, visszaélések, csalások, jogsértések kiszűrésére? Voltak-e már ilyen eljárások, illetve terveznek-e ilyeneket? Ha igen, milyen eredménnyel zárultak?

Annál inkább kíváncsiak lettünk volna a helyi tényekre, adatokra, mivel egy korábbi hír szerint a fővárosi Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Főosztályának munkatársai „…rendszeresen ellenőrzik az üzleteket, gyógyszertárakat és a webáruházakat, ahol próbavásárlásokat is végeznek. Amennyiben jogsértő magatartással találkoznak, eljárást indítanak a vállalkozásokkal szemben.”

Kérdéseinkre az illetékes győri osztályvezető nem reagált, így feltettük azokat a Járási Hivatal vezetőjének is, de választ onnan sem küldtek.

A termékeket árusító kereskedők egyike azonban névtelenül nyilatkozott lapunknak. Elmondta, hogy rajtuk csapódik le a tőlük független áremelkedések miatti lakossági elégedetlenség.

– „Elmesélem hogy néznek ki az áremelések” – mondja egy, a járvánnyal kapcsolatos védőeszközöket is forgalmazó győri kiskereskedő. – „Egy hónapja adtunk egy doboz, vagyis 100 darab kesztyűt 1500 forintért. Ez a járvány itthoni kitörése előtti utolsó beszerzés volt. A vírus megjelenése utáni első beszerzésünk úgy alakult, hogy 1990-ért adtuk ugyanazt. Három napra rá a következő szállítmány már 3200 forint. Utána egy hetet várni kellett az újabb szállítmányra, akkor a kesztyűt 5200-ra tudtuk beárazni. A legutóbbi beszerzési ajánlatok 6000-8000 forint között voltak” – meséli a kereskedő.

Hasonló tendencia érvényesült más védőeszközök árképzésében is.

„A fertőtlenítő a koronavírus előtti békeidőben 1500 forint volt nálunk, most a beszerzési ár 500 milliliter esetén 6000 lenne, ha feliratkozunk a várólistára. A maszk szintén elég durva: FFP3-as maszkot 850-ért árultunk. Jött a vészhelyzet, és az ára már nettó 5990 lett, de így is várólistás.  Jelenleg 100 darab többször használatos, mosható szájmaszkot úgy 120 ezerért lehet beszerezni. A háromrétegű orvosi maszk utolsó beszerzési darabára nettó 690, de csak ha több ezret megveszel. Az kap előbb, aki nagyon sokat rendel.”

– „Ez a mi oldalunkról, akik kiskereskedőként áruljuk, nagyon kellemetlen, mert persze rajtunk csapódik le az, hogy mégis miért ennyi, mit képzelünk” – mondja a kereskedő, aki szerint ezeknek az eszközöknek a forgalmazásához nem kell semmiféle külön szakhatósági engedély, lényegében bárki árulhatja. – „Mi is adunk el a legkülönfélébb munkavédelmi eszközöket, és semmi nem kell hozzájuk. A maszkok dobozán fel van tüntetve, hogy milyen típus, illetve mi ellen véd, nagyjából ennyi” – fogalmaz riportalanyunk.

A védőfelszerelésekre akkora kereslet, hogy a sportért felelős államtitkára rokonsága is árulja őket.

Maszkokat és fertőtlenítőt kínálnak eladásra nagy tételben Szabó Tünde államtitkár rokonságában

Miközben az országban mindenhol készlethiányra panaszkodnak, a gyógyszertárakban és a boltokban szinte már sehol sem kapni, és még a háziorvosoknak sem jut elég maszk és kézfertőtlenítő, Szabó Tünde sportért felelős államtitkár testvérének a veje nagy tételben, képekkel illusztrálva kínál eladásra maszkokat és fertőtlenítőt az Instagram oldalán. [caption id=

Fokozott kontroll

A védőmaszkot beszerzésének nehézségeit néhány napig még az olyan intézmények is megérezték Győrben, mint például a hajléktalanszálló. Szerencsére ott hamar megoldódott a helyzet.

„A védőmaszkok beszerzése az első néhány nap kivételével nem volt gond, s a napi kétszeri étkezést is biztosítani tudjuk lakóinknak. Egyelőre fertőzés, illetve más incidens a járvánnyal kapcsolatban nem történt” – árulta el kérédüsnkre Sütő Csaba, a győri Hajléktalanokat Segítő Szolgálat (HSSZ) intézményvezetője.

A városban nagyjából 480 hajléktalanról tudnak, de a tényleges számuk ennél valamivel magasabb lehet.

– „A hajléktalanok egy nagyon speciális társadalmi csoport, amely a legtöbb státuszdimenzióban negatívan elüt az átlagtól. Ilyen például az életvitel, vagy a munkaerőpiaci helyzet. A hajléktalanok a kapcsolati hálójuk jelentős részét elvesztik, nincs szoros kapcsolatuk a családjukkal, a helyzetükkel legtöbbször egyedül kell szembenézniük. Van természetesen családi hajléktalanság, illetve a hajléktalanok között is létrejönnek párkapcsolatok, de a szállón lévők többsége egyedülálló” – magyarázta az intézményvezető.

Sütő Csaba szerint viszont pont a járvány vonatkozásában a szállón tartózkodó hajléktalanok nem képeznek fokozott rizikófaktort.

– „Nálunk, a mi létesítményeinkben a járványtól függetlenül, a normál működésnél is fokozott az egészségügyi kontroll, az orvosi ellenőrzés. Folyamatosan van tbc-szűrés, az érvényes, negatív diagnózis a befogadás feltétele, de egyéb kórokozók, élősködők kiszűrése is rendszeres, a lakóink ilyen szempontból állandó felügyelet alatt vannak. Emellett az intézményeinkben ugyanúgy látogatási, illetve felvételi tilalom van életbe léptetve. Jelenleg nem lehet se kimenni, se bejönni. Ez alól egyetlen kivétel van: azok a lakóink, akik munkavégzés céljából hagyják el az épületet.”

Az intézményvezető hozzátette, ők 330 személy elhelyezéséről gondoskodnak most, de ez nem azt jelenti, hogy a többi 150 fő mind az utcán van.

– „Észrevehető, hogy Győrben az utca hajléktalanok szempontjából is ki van ürülve. Körülbelül talán 8-10 ember van, aki jelenleg is életvitelszerűen közterületen tartózkodik. A szállóra bemenni nem akaró hajléktalanok többsége viszont ilyen helyzetben inkább egyfajta „önkéntes emigrációba” vonul, más úton oldja meg az átmeneti lakhatását. Mondjuk szívességi lakáshasználat vagy munkavállalás, tehát munkásszállóra költözés révén. De akár idesorolhatjuk a „csicskákat” is, akik valamilyen szállás fejében végeznek munkákat” – mondta a szakember.

Arra a kérdésre, hogy a győri hajléktalantársadalom mennyire tájékozott a koronavírus-járványról, Sütő Csaba azt válaszolta, hogy a szállón van tévézési lehetőség, így a közszolgálati és kereskedelmi csatornák híreiről ők is értesülhetnek. Azonkívül mobiltelefonja, valamint okostelefonja a lakóink egy részének szintén van, így ezúton is hozzáférnek az információkhoz.

– „Persze itt is vannak rémhírek, de mi magunk is próbálunk tenni azért, hogy az általunk ellátott, segített emberek hiteles tájékoztatáshoz jussanak” – mutatott rá az intézményvezető.

Március végén a HSSZ intézményvezetője a Győr+-nak nyilatkozott arról, hogy nagyjából 5-10 olyan ember van forgó rendszerben az intézmény környékén, aki jön-megy, és ők ezzel veszélyeztetik a szállón élő közel 230 ellátottat. Ezért bevezették azt, hogy a néhány nap távollét után újra visszatérő emberek úgynevezett házi karanténba kerülnek.

Arról, hogy Budapesten milyen kihívásokkal kell szembenéznie az ellátórendszernek a veszélyhelyzetben, itt írtunk:

A koronavírus fokozottan veszélyes a hajléktalanokra, munkaerőhiány az ellátásban

A fővárosi hajléktalanellátó intézmények szigorú megelőző intézkedéseket vezettek be, és több jótékonysági mozgalom is indult Budapesten. Ebben a szférában jelenleg senkinek sincs könnyű dolga: a munkaerőhiány a szociális ellátást sújtja, a munkanélküliség pedig az ellátásban élőket. Két civil szervezet, a Menhely Alapítvány és a Budapest Bike Maffia vezetőjével beszélgettünk.

Papp László Tamás

Címlapkép: Maszkot hirdető plakát Győrben 2020 márciusában (a szerző felvétele)

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!