Tiszaug, a tiszazugi kistérség kapuja, híresen szép, festői képzeletet is felülmúló tiszai táj. Volt. Egészen addig, amíg a fekete nyár ligetet árvízédelemre és hídpillér megóvásra hivatkozással ki nem vágatta a Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG). Hogy a fa pontosan hova kerül, nehéz követni, de az biztos, hogy a fekete nyár nagyon keresett és drága fafajta a bútorgyártásban.
Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!
Káré Gábor, Tiszaug polgármestere 2018-ban értesült először arról, hogy a település lábánál található hídtól negyven méteres árlevezető vápát terveznek kialakítani egészen a Rákóczi utcáig. A vápa kiépítésének híre azt a reményt keltette a tiszaugi emberekben, hogy a folyami ár gyorsabban levonul, ha ismét nagy magasságban tetőz a folyó, a gát pedig, amely a falut védi, hamarabb szabadul a víz nyomása alól.
Árlevezető vápa azonban egyelőre nincs.
Fekete nyár erdő tarvágás viszont van. A polgármester csak a sajtóból értesült arról, hogy a tervezett árlevezető vápánál feltehetően nagyobb szélességben irtották ki a fekete nyárfákat, és vélhetően védett állat-és növényfajok élőhelyét pusztították ki látványosan.
Az ártér ugyanis nem a településé, ott csak néhány út az önkormányzaté, a KÖTIVIZIG a munkálatok idejére kérte az úthasználat biztosítását. Cserébe – szóban – tűzifát ígért az önkormányzatnak.
Ennek megfelelően a KÖTIVIZG-nél érdeklődtünk, hogy:
A KÖTIVIZIG saját hatáskörben nem nyilatkozott, az Országos Vízügyi Főigazgatóság a sajtószóvivőjén keresztül válaszolt kérdéseinkre.
Az Átlátszónak megküldött nyilatkozatban az áll, hogy a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság a saját vagyonkezelésében lévő erdőállományokat kezeli, amelyek erdőgazdálkodására az úgynevezett tíz évre szóló körzeti erdőtervek és a vidékfejlesztési minisztériumi rendeletek szabnak iránymutatást.
A Lakitelek térségében található erdőkre 2014. november 4-én kapta meg az erdőterv határozatot, Tiszaug térségére pedig 2016. június 24-én az illetékes Bács-Kiskun megyei erdészeti hatóságtól. A körzeti erdőterv jóváhagyásában részt vett a természetvédelmi hatóság és a Hortobágyi Nemzeti Park mint kezelő.
Az erdőgazdálkodási tevékenység részeként a fakitermelést 2019 novemberében jelentette be az erdőgazdálkodó az illetékes hatósághoz. Tekintettel arra, hogy a fakitermelésre volt erdőtervi lehetősége az erdőgazdálkodónak, nem kellett külön engedélyeztetést lefolytatni.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság tájékoztatása szerint a favágással érintett összefüggő vágásterület 3 erdőrészletben (Tiszaug 1, Tiszaug 4A és Lakitelek 59B), összesen 2,37 hektár. Ezen területek kijelölését az tette szükségessé, hogy a Tiszaugi híd pillérei között erősen benőtt területen az árvíz lefolyása biztosított legyen.
Az erdőterv alapján a fakivágás szeptember 1. és március 31. között végezhető el, amennyiben nincs olyan fokozottan védett növény, vagy madár, amelyre a vonatkozó jogszabály (47/2014. (IV. 24.) VM rendelet 2. melléklete) eltérő időszakot állapít meg.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint a bejárásokon a nemzeti park munkatársai, illetve a hatósági ellenőrzések sem találtak olyan védett madarat, illetve lágyszárú növényfajt, ami indokolta volna a fakivágás leállítását.
Legalábbis azon a keskeny sávon, amely az árlevezető vápával érintett lenne. A „motoros fűrész viszont megszaladt” – fogalmazott portálunknak egy természetvédelmi őr. Elmondása szerint a vágási sávtól a Tisza irányába haladva fekete gólya fészkelőhely van. Énekesmadarak közül itt fészkel a nagy fakopáncs, a kis fakopáncs, az erdei pinty, a széncinege, a vörösbegy, a fekere rigó és az énekes rigó is. Az odvas fákban több védett denevérfaj tanyáz, többek között a fokozottan védett tavidenevér. A védett növények közül a tarvágás veszélyezteti a nyári tőzikét.
Ráadásul a Tisza folyó hullámtere Kisköre-Tiszaug között Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet néven országos védett terület, míg Kisköre és Csongrád között Natura 2000-es terület.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság levelében az áll, hogy a fakitermeléseket megelőzően a területhatárokat és hagyás fákat az erdőgazdálkodó szakembere jelölte ki. A fakitermelés megindulásakor a természetvédelmi kezelő munkatársaival további hagyásfák kerültek megjelölésre. A munkát a Beruházó és a Mérnökszervezet rendszeres kooperációk keretében felügyelték. Ezek állandó meghívottja volt a természetvédelmi elvárások kielégítése érdekében a Hortobágyi Nemzeti Park képviselője.
A kitermelt faanyag egy része a vágásterületen és környezetükben még megtalálható, mert az időközben kiengedett talajfelszínen nem folytatódtak a kiszállítások. A kiszállított faanyag a tiszaugi és a lakiteleki gátőrházak melletti hullámtéren kívüli ingatlanokon található.
A faanyagok egy részét a vízügyi igazgatóság saját céljaira fogja felhasználni, továbbá a környező önkormányzatoknak ad át térítésmentesen faanyagot szociális célú felhasználásra, valamint más közületeknek (pl. oktatási intézménynek, állatkertnek, vadasparknak) kíván felajánlani belőle.
A fakitermelésre való jogosultságot egyébként a KÖTIVIÉP’B Kft és a Magyar Vakond kft. konzorciuma kapta meg, akinek a fakitermelő alvállalkozója végezte a fakitermelési, faanyag kiszállítási és a vágástéren található ághulladék összegyűjtési munkálatokat – tette hozzá az Országos Vízügyi Főigazgatóság.
Hogy miért ilyen érdekes a fák sorsra?
A fekete nyár, amely szerepel a Vörös Listán, mint veszélyeztetett fajta, és amiből Tiszaugon nagy számban kitermeltek, őshonos fa, kizárólag önmagától szaporodik, magról vagy tősarjadással.
Az általunk megkérdezett kereskedelemmel foglalkozó erdészek elmondása szerint Magyarországon a fekete nyár bútorcélú felhasználásának nincs valódi piaca, méghozzá a borsos ára miatt. A fa alvó rügyei ugyanis összenőnek, innen a másik neve, csomoros nyár, ami ritka szép erezetet ad a fának, amely jellemzően luxusbútor alapanyag, és nincs rá valódi fizetőképes kereslet itthon, ezért külföldön értékesítik.
Egy csomoros nyár bútorkészítéssel foglalkozó cég kérdésünkre elmondta, nagyon keresett fáról van szó, mert kevés a fekete nyár. Az ár az erezettségtől, csomorosságtól függ. Lehet rönköket és hasított fát is vásárolni. Amelyiknek nagyon szép az erezete, annak köbmétere eléri a 150 ezer forint, 500 euró körüli árat. Egy 80-100 cm átmérőjű 50-80 éves fa pedig kiad 7-8 köbmétert. A gyengébb erezetűeknek alacsonyabb az ára, 70-90 ezer forint körül mozog köbmétere, de a tűzifákhoz viszonyítva a relatíve alacsonyabb ár is két-háromszoros árat mutat.
Tehát értékes és ritka fafajtáról beszélünk, amely keresett a bútorpiacon. A bútorgyártó szakember szerint veszélyeztetettsége miatt etikusan csak a vihartépett vagy a beteg fákat szabadna kivágni – és akkor a fák erkölcsi értékéről még nem esett szó.
A visszatelepített fafajta ezzel szemben egy hibrid vagy klón nyár faj, ami inkább a nemes nyárra hasonlít. A fatelepítések kimenetele ráadásul rendkívül bizonytalan: vagy megmaradnak a telepített fák, vagy nem.
Megkerestük a kivitelezőket azzal kapcsolatban, pontosan hova, melyik telephelyre kerülnek a kivágott fák (beleértve az értékes fekete nyárfát is), és hogy kik azok az alvállalkozók, akiket a munkálatokba bevontak.
Cikkünk megjelenéséig a Magyar Vakond Kft. válaszolt – egyetlen mondatban, amely szerint „a projekt vonatkozásában tájékoztatást kizárólag a Megrendelő ad.”
Amit a két, üzletileg érdekelt cégről az Opten cégnyilvántartásból tudni lehet, hogy a Magyar Vakond Út és Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaságot 2010. június 30-án alapították, és 2016-ra már 100 millió forintos jegyzett tőkéje volt. A társaság tagjai között találjuk a Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Korlátolt Felelősségű Társaságot 2019. november 12-e óta. A cég nettó árbevétele 2014-ben 937 millió forint volt, ez négy év alatt 13 milliárd forintra nőtt. A „Magyar Vakond” számos más cégbe bevásárolta magát, többek között az NB2-es Tiszakécskei Labdarúgó Klubba.
A KÖTIVIÉP’B Közép-Tisza Vidéki Vízépítő és Telekommunikációs Korlátolt Felelősségű Társaság múltja 1997-re tekint vissza. 2008 és 2012 között a társaság tagja volt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt, majd 2012 után a DPA Holding Kft., amely egy Szlovákiában bejegyzett cég. A 2014-ben 14,7 milliárd forint nettó árbevételt produkáló KÖTIVIÉP’B árbevétele a pénzügyi beszámoló szerint 2018-ban már csak 5,9 milliárd forint volt.
A cég korábban együtt dolgozott a Közgép Zrt-vel is: 2012-ben a Szamos-Kraszna-közi árvízszint csökkentő tározó terveinek elkészítésére és megvalósítására kiírt 11 milliárdos közbeszerzésen a Ke-Víz 21 Zrt., a KÖTIVIÉP’B Kft. és Közgép Zrt. alkotta konzorcium nyert.
A VTT Hullámtér rendezése a Közép-Tiszán című európai uniós támogatású projekt során az elmúlt években több árvízvédelmi munka is folyt, de, bár a tiszaugi „vágási terület” is a Közép-Tiszavidék hullámtere, itt a fakivágásokon kívül változást nem érzékelnek az itt lakók.
A WWF Magyarország természetvédelmi szervezet szerint az irtás illegálisan történt. A WWF Magyarország erdő programjának vezetője szerint azt is át kellene gondolni, hogy valóban szükséges-e az árvízvédelem miatt a Tisza menti területek drasztikus átalakítása:
Hiába ültetünk fát, ha közben kivágjuk az erdőt – interjú a WWF Magyarország erdővédelmi szakértőjével
Tiszaugnál árvízvédelmi intézkedésekre hivatkozva januárban tarvágást végzett az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A területről a napokban hozott nyilvánosságra apokaliptikus fotókat a WWF Magyarország. A természetvédelmi szervezet szerint az irtás illegálisan történt, a főigazgatóság szerint volt engedélyük.
Kármán Irén
Fotó: a szerző felvételei. A cégadatokat az OPTEN Kft. szolgáltatta.
Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Nincs elég védőfelszerelése a háziorvosoknak, pedig hatalmas kiesést okoz, ha egy orvos karanténba kerül. 6510 praxisból majdnem 500 betöltetlen, és...
Egyszerre 110-120 dolgozójától válik meg az egyik legtöbb főt foglalkoztató helyi cég – értesült az Átlátszó. A vállalkozás a Suzuki...
Ha betartják a távolságtartást az emberek, jelentősen csökkenthető a fertőzöttek száma, és a betegek nem egyszerre özönlik majd el a...
“Ez a történet a NER-es feudalizmusról szól, kastéllyal, tiszttartó házzal, külön fürdővel, mulatóházzal”– így foglalta össze Hadházy Ákos független országgyűlési...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!