Zaklatási vádak Balatonkenesén: ha pedagógus vagy, a rendszer nem fog megvédeni

Bánhegyi Gábor balatonkenesei testnevelő tanár ügye az elmúlt hetekben megjárta a magyar sajtót. A helyi általános iskolában második éve tanító pedagógust két szülő vádolta meg, egyikük szerint fia megregulázására biztatta a tanár a diákjait, másikuk lányát állítólag a hasán simította meg. A tanár minden vádat visszautasít, minden fórumon beleállt az ügybe, hogy igazát bizonyíthassa. Úgy tapasztalja, nem igyekeznek széles körűen kivizsgálni az ügyét – megelégednek a boszorkányüldözéssel. Így csak a lényeg nem derül ki soha: megtörténtek-e a vádbeli súlyos cselekmények vagy ártatlanul hurcoltak meg egy több évtizedes tapasztalattal rendelkező, ismert pedagógust.  

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A Veszprémi Tankerület vezetője – két szülő közvetett, csak egy idő után nevesített vádaskodására alapozva – 2019. november 11-én, rendkívüli felmondással megszüntette Bánhegyi Gábor testnevelő tanár és edző munkaviszonyát. A Pilinszky János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában  tanító Bánhegyi az indoklás szerint „a 2019. szeptember 16-20. közötti időszakban az 5. osztály testnevelés óráin olyan utasítást adott a tanulóknak, hogy fegyelmezetlenkedő tanulótársaikat, M.G.-t, H.A.-t és G.G.-t fegyelmezzék meg. Az érintett tanulókat tanulótársaik fizikai erőszak alkalmazásával fegyelmezték, amelyet csak a tanár felhívására hagytak abba. További szeptember hónapban R.Cs. 5. osztályos tanulót a hasát végig simította, amely az érintett tanulót váratlanul érte és kellemetlen, rossz érzéssel töltötte el.”

Ki fogjuk rúgatni a Gábor bácsit

Két hét múlva, november 26-án hallgatta meg az iskola igazgatónője szülői jelenléttel a panaszt tevő, a gyanú szerint bántalmazott fiút. Az erről született szülői levél szerint a család nehezményezte az iskola elhallgató magatartását, jobbnak tartotta volna, ha a gyerekek azt érzik, nem tussolják el a problémájukat, és nem is kell szégyenkezniük az érzéseik miatt.

M. László szülő e levélben „nagyobb problémákat” is jelez a tanárral kapcsolatban. Egy csatolt beadvány – ezt egy másik szülő jegyzi – szerint Bánhegyi egy bokaproblémája miatt lassabban futó tanulóra szándékosan becsmérlő megjegyzéseket szokott tenni, pl. lehülyézte. Az anyai beadványban már konkrétan az szerepel, hogy az eset nem elszigetelt, a testnevelő tanár „az órákon rendszeresen alkalmaz olyan fegyelmezési módszert, hogy az órát valamilyen módon megzavaró tanulót egy másik tanulóval megfegyelmezteti, megvereti. Az órákon folyamatosan kikezdi, kigúnyolja, megalázza a gyerekeket. Tudomásunkra jutott, hogy a felsőbb osztályban is problémák voltak a tanár úr pedagógiai módszereivel, itt pl. lefogta az egyik diákot, majd elhangzott a tanár úr szájából, hogy üssétek, verjétek.”

Ezek már igazán súlyos vádak voltak, ezért Bánhegyi Gábor leült, hogy írásban részletezze az addig eltelt napok-hetek történéseit. Az összegzést a tanár saját magának készítette, de később a rendelkezésünkre bocsájtotta. Ebből idézünk:

“2019. szeptember 20-án az igazgató asszony jelezte, hogy egy szülő (akkor még név nélkül) panaszt tett, hogy 5. osztályban, testnevelés órán szándékosan megverettem a gyermekét, aki depressziós tüneteket produkált az eset kapcsán.

Egyik testnevelés órán valóban kértem a gyerekeket, hogy álljanak sorba az óra elején, amit pár tanuló többszöri felszólításra sem volt hajlandó megtenni. Ekkor a türelmetlenül várakozó gyerekeket kértem meg, hogy szóljanak már a terem közepén a földön hempergőknek, hogy miattuk nem tudjuk elkezdeni az órát. Amíg a sorban álló gyerekekkel tovább beszéltem, több gyerek odafutott azokhoz, akik nem álltak sorba és mint később megtudtam, nem csak megpróbálták őket a sorba behívni, hanem volt, aki állítólag meg is ütötte, rúgta a másikat. Ezt sajnos nem láttam, mert a hátam mögött zajlott, és egyik gyerek sem szólt, hogy mi történt. Nem sérült meg senki és nem sírt nem panaszkodott egyik gyerek sem, ezután mindenki beállt a sorba és végre el tudtuk kezdeni az órát.

Szeptember 23-án, hétfőn óra előtt megkérdeztem a gyerekeket, mit tudnak az esetről. Volt, aki nem is tudta, pontosan miről is van szó. Megbeszélték, hogy M.G. tanulónak – aki nagyon szeretne a figyelem központjába kerülni – az esett rosszul igazán, hogy szembe fordultak vele a többiek. A szintén „megfegyelmezett” H. G. tanulót is megkérdeztem, mire emlékszik, de ő csak legyintett.  Azt, hogy én azt mondtam volna a többi gyereknek, hogy „verjék meg őket”, határozottan cáfolta. Óra elején mindenkinek a figyelmét felhívtam arra, hogy senki ne verekedjen, ne erőszakoskodjon senkivel.

Szeptember 25-én több 5. osztályos gyerek is jelezte, hogy pár tanuló már óra előtt arról beszélget, „hogyan tegyék tönkre megint a tesi órát”. Délután megérkezett 2 írásbeli panasz is 5 szülői aláírással (szinte mindenki M.László szűk munkatársi vagy baráti köréből!)

Szeptember 26-án M.G. (talán a depresszió hatására?) pár társával együtt reggel már kihirdette a gyerekeknek, hogy engem kirúgtak a suliból. Amikor látták, hogy ez nem teljesen így van, aláírásokat kezdtek gyűjteni, hogy biztosra menjenek ellenem. A gyerekeknek azt mondták, hogy aki nem írja alá, azt kiközösítik.

Ezután kitalálták, hogy ráveszik a többieket arra, hogy azt állítsák, hogy „Gábor bácsi a lány öltözőben fényképezte a lányokat”. Ez annyira nonszensz vád, hogy eleinte csak nevettem rajta – ám több osztályban több gyerek is egybehangzóan megerősítette. Az 5. osztályban nagy volt a felfordulás és szünetekben több gyerek hangosan kiabálta a velem kapcsolatos rágalmakat. Két kollégám rendre intette a gyerekeket és elmagyarázta a gyerekeknek, hogy milyen súlyos vádakat kiabálnak és hogy ezt mennyire helytelenül teszik.    

Az egyik szünetben R. Cs. 5. osztályos kislány a folyosón odajött hozzám és megkérdezte, hogy „haragszom-e az osztályra és rá”. Meg tudok-e nekik bocsájtani azért, amiért olyan dolgokat állítottak rólam, amik nem igazak. Elmondta, hogy ő ezt nagyon szégyelli és elnézést kért tőlem. A Tankerület vezetője arra kérte az Igazgatót, hogy adjon nekem Írásbeli figyelmeztetőt. Ezt az Igazgató nem tartotta indokoltnak, mert szerinte nem hibáztam.

Szeptember 27-én több 5. osztályos szülő írásban jelezte, hogy ezzel az egésszel nem ért egyet és többen elnézést kértek tőlem személyesen is. Délben közölték velem, hogy felfüggesztenek az állásomból, mert az ügyet innentől át kell adniuk a rendőrségnek.

Szeptember 30-án reggel az igazgatónő beadta a balatonalmádi rendőrségre az összes anyagot, köztük a tantestület és a szülői támogató levelekkel. A vádló szülők szintén beadták a rendőrségre a feljelentésüket.

Délelőtt az egyik aláíró – H. A. szülője – visszavonta a vádakat azzal, hogy „nem is tudta pontosan, mit írattak vele alá, és a gyermeke teljesen mást mondott otthon.”

M. László panaszt tett a tantestületre a tankerületnél. Október 24-én behívattak a Veszprém megyei tankerület igazgatóságára. Meghallgattak, majd közölték, hogy az újabb ügyet (az állítólagos hassimogatás miatt is feljelentették a szülők a tanárt – a szerk.) át kell adniuk a rendőrségre és a felfüggesztésemet meg kell hosszabbítaniuk. Azt is elmondták, hogy az első ügyben írásbeli figyelmeztetést fogok kapni, amiért nem adtam egyértelmű utasítást a gyerekeknek és ezért bántalmazhatták a gyerekek egymást, valamint nem vettem észre az atrocitást, pedig az egész osztályra kellett volna figyelnem.

November 06-án az iskola Igazgatója felhívott, hogy a Tankerület Igazgatója azt javasolta, beszéljen rá arra, hogy közös megegyezéssel mondjak fel, mert szerinte ez a legjobb megoldás a probléma békés rendezésére. Az Igazgatóval közösen ezt a megoldást elvetettük, jómagam felháborítónak és elfogadhatatlannak tartottam. November 11-én kérésemre újra behívtak a Tankerülethez. Elmondtam, hogy eszem ágában sincs felmondani, mert nem követtem el semmit. Ha a rendőrség bizonyítékok hiányában majd felment, közös megegyezés esetén sehova sem fordulhatok jogorvoslatért. Elmondtam, hogy amennyiben kirúgnak, azt úgy veszem, hogy a Tankerület is beáll a rágalmazok sorába. Ezt meg is tette azzal, hogy azonnali hatállyal felmondtak „szándékos munkaköri feladatok megszegése” indokkal, felsorolva ugyanazokat az alaptalan, hamis vádakat, amiket a panaszos szülők tettek ellenem.”

Igaza van? Kiteheti az ablakba!

A testnevelő az eltávolítás utáni napokban bement az iskolába összepakolni és elbúcsúzni.

“A gyerekek csapatostul, szó szerint a nyakamba ugráltak, megöleltek, és lelkesen kérdezték, mikor jöhetek végre vissza, lesz-e holnap óránk, jöhetnek-e újra tollasozni… Nagyon nehéz volt az igazat megválaszolni, sok gyerek és kolléga fakadt sírva. Azóta is hívogatnak a szülők, hogy a gyerekek mennyire el vannak keseredve és szurkolnak nekem, hogy vissza tudjak menni dolgozni. Végül csak egy apróság: az 5. osztályból R.Cs. az elsők között volt, aki tárt karokkal repült felém, de sajnos nem engedhettem meg, hogy megölelhessen, ahogy a többieket. Azért külön összepacsiztunk…”

“A törvény előtt addig ártatlan ember vagyok, míg a bíróság az ellenkezőjét ki nem mondja. Hamis vádaskodások miatt mondjak le a becsületemről?” – szögezte neki a kérdést Bánhegyi a Veszprémi Tankerület vezetőjének a meghallgatásakor.

“A lányöltözőben történt állítólagos befényképezkedésről a Tankerület vezetője tőlem kérdezte, mit tudok én erről. Egyben elmesélte, hogy náluk már volt hasonló eset. Rákérdeztem, mi lett a vége, idézem: Nos, a megvádolt kollégának mindenben igaza lett. A munkaügyi pert is megnyerte. Egész hasábos újságcikk jelent meg róla a megyei lapban, hogy ártatlan… És? Kiteheti az ablakba. A mai napig, akármikor elhangzik a neve a megyében, mindenki arra emlékszik csak, hogy ő egy pedofil… Az egész családja tönkre ment bele, s marha nagy szerencséje volt, hogy talált egy olyan tankerületet, ahova végül felvették… Pedig abban az ügyben még sértett sem volt, az igazgató kapott a telefonjára egy össze-vissza szerkesztgetett üzenetet a hamisnak bizonyult vádakkal. Elég, ha egy valaki elkezdi mondani, de mivel ezekben az ügyekben zéró tolerancia van, nekünk azonnal cselekednünk kell ilyenkor. De kérdem én: ezek alapján tesznek tönkre embereket? “

November 20-án és 22-én is kerestem a Veszprémi Tankerületet, arra voltam kíváncsi, miként juthatott a balatonkenesei ügy ilyen salemi mélységekbe?

Megkérdeztem többek között, hogy a tantestület teljes kiállása és a gyerekek „vallomásainak” ellentmondásai, illetve visszavonása nem vetette-e fel annak gyanúját a Tankerületnél, hogy az egész eset a feljelentéseket tevők nem kellőképpen megalapozott állításain alapszik? Azt is kérdeztem, volt-e korábban panasz az érintett pedagógusra, illetve okoz-e a sportszakmai körökben egyébként közismerten jó szakembernek számító, több évtizede tanító Bánhegyi Gábor eltávolítása tanárhiányt, óraelmaradást az iskolában? Ahogy azt is, hogy ha Bánhegyi ártatlansága bebizonyosodik, a diákság és a tantestület óhajának megfelelően tervezi-e a Tankerület, hogy visszahelyezi állásába? Reakció mindmáig nem érkezett. M. Lászlótól, az első bejelentést tett szülőtől  sem, akit szintén kerestem.

Szerettem volna azt is megtudni, hol áll a rendőrségi vizsgálat, indult-e egyáltalán nyomozás. Bár már több mint 60 nap telt el, őt eddig sem gyanúsítottként, sem tanúként nem hallgatták ki. A Veszprém megyei Rendőr-főkapitányság sajtószolgálata azonban közölte, e kérdések az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011-es törvény személyes adatra vonatkozó pontjába ütköznek, így a megválaszolást a jogszabály kizárja. 

A Tankerület időközben meghirdette a kenesei iskola testnevelő tanári álláshelyét. A gyerekkora óta tanárnak készülő Bánhegyi Gábor is beadta rá a pályázatát. 

Kocsis Noémi

Fotó: Bánhegyi Gábor/Facebook

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!