A szegediek szerint politikai okból nem gyérítették a szúnyogokat a városban, a katasztrófavédők cáfolnak

Szegeden politikai balhé lett a szúnyog-gyérítésből, annak hatékonysága vagy éppen hatékonytalansága miatt. Az önkormányzat és a helyi Jobbik a katasztrófavédelemre mutogat, miközben ők azt mondják, hogy az eredeti forrásból egyelőre még csak egyszer tudtak Szeged felett felszállni. A tervek szerint pénteken teszik ezt meg másodjára.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Szegeden is gondot okozott a rendkívül esős május, ami miatt a városon keresztül haladó Tisza kiöntött a medréből. Ezek után nem meglepő, hogy a csongrádi megyeszékhelyen is szenvednek az emberek a vérszívóktól. Az elmúlt napokban több hír is elterjedt Szegeden, miért nem került sor Szeged felett újabb gyérítésre június 20-án és 21-én, noha több megyei település felett elvégezték ezeket a munkákat.

Arról is szóltak helyben a hírek, hogy Szeged felett már nem is lesz újabb állami gyérítés. Ez egy ideig igaznak is tűnt, de most az a friss terv, hogy pénteken mégis megszórják a csongrádi megyeszékhelyet.

Az elégedetlenség elérte a politikai pártokat is. A Jobbik például politikai erődemonstrációt helyezett kilátásba, ha az OKF nem folytatja Szegeden a szúnyoggyérítést, sőt, az önkormányzat is elégtelennek érzi az eddigi munkát a csongrádi megyeszékhelyen, ezért 40 millió forint saját forrásból maga rendelt és végeztetett el gyérítést, mint ahogy erre van is lehetőség.

Szeged felett egyébként június 11-én szállt fel utoljára repülőgép gyérítés céljából a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szervezésében. Mukics Dániel, az OKF szóvívője az Átlátszó Országszertének elmondta, Szegeden meglátásuk szerint sikeres volt a gyérítési alkalom, hiszen  katasztrófavédelem által irányított munkák előtti rovarszakértői mérés eredménye 200 csípés/fő/óra volt, utána viszont már 100 alá esett a csípésszám. Vannak az országban olyan területek, ahol ez az ezret vagy a kétezret is meghaladja, tette hozzá.

Ahogy a Délmagyarországnak még múlt héten mondta, Szegeden “nem elég súlyos a helyzet”. A városban azonban ennyire nem lehet érezni a javulást, hiszen nagyon nehéz szabadtéri rendezvényt rendezni, erre panaszkodott több vendéglátós, valamint magunk is ezt érzékeltük. Szegeden szinte bárhol megeszik az embert a szúnyogok.

És ez még akkor is kellemetlen, ha tudjuk, hogy ezt a helyzetet nem lehet teljes mértékben az OKF, azaz végső soron a Belügyminisztérium nyakába varrni.

Makrai László, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója az Átlátszó Országszertének elmondta, piaci, forgalmazói hiányosság, hogy  a biológiai írtásban vegetációval borított vizes élőhelyen használható készítménynek nincs forgalmazási engedélye az országban, ellentétben más, határos nemzetekkel, EU tagállamokkal. Így  gyalogosan, járművel vagy légi úton el nem érhető vízfelületek, ártéri, lombkoronával borított, időszakos tavak vagy teljes 3-4 méter magas náddal benőtt időszakos medrek addig öntik a szúnyogot, míg a medrek ki nem száradnak. Ez a piaci hiányosság még a fentieken felül is nehezíti a gyérítést.

Pedig a biológiai gyérítés hatékonyabb

Ami ellenben nehezen felfogható, hogy a politikusok, hivatali emberek, de maga a lakosság is, miért ragaszkodik a vegyszeres írtáshoz (konkrétan: minden élőlényre veszélyes méreg terítéséhez), amikor vannak szofisztikáltabb eszközök is. Ráadásul hatásosabbak, még ha kicsit drágábbak, és hosszabb távon hoznak csak eredményt.

Vizsgálattal bizonyították például, hogy csupán két, úgynevezett árvízi szúnyogfaj egyedei alkotják a heti rendszerességgel a város 21 pontján rendszeresen befogott példányok 99%-át, a Tisza ártéri kiöntése miatt. Márpedig az árvízi gödrök helyét ismerni, így azok GPS koordináták által lehatárolhatóan, pontosan berepülhetőek, és még ha takarja is a lombfelülelet, bombázhatóak lennének a jéggranulátommal, hasonlóan a 427 egyéb kisebb-nagyobb víztesthez, a város közigazgatási területén – és ezt nem mi mondjuk, hanem, Makrai László a környezetgazdálkodási cég első embere.

Elmondása szerint ez annak bizonyítéka, hogy a biológiai védekezés magasabb hatékonyságú, és hosszú távú hatása is van a szúnyog-populációra, köszönhető ez a közel 10 éve módszeres, és tudományos hátterű biológiai védekezésnek, miáltal a vizes élőhelyek úgynevezett pete-bankja kimerült.

A jelenlegi helyzetet viszont nem csak a politika, hanem a városi lakók is nehezen viselik. Ráadásul a már említett fals információk között olyanok is elterjedtek, hogy az OKF az újabb gyíérítéseket a bejelntések számától teszi függővé, ezért mindenki jelezze a szúnyoghelyzetet telefonon és e-mailben. Azonban ebben a formában ez nem igaz: Mukics Dániel szerkesztőségünknek ugyanis azt is elmondta, a szúnyoggyérítés által érintett terület a szúnyogok számától függ, ezért csak egy-másfél héttel lehet előre meghatározni, hogy mikor, hol, és hány hektáron permeteznek a következő héten.

A szúnyoggyérítés helyszíne mindig attól függ, hogy az ország mely területén a legnagyobb a szúnyogártalom, ezt pedig a rovarszakértői vizsgálatok határozzák meg. A jó helyismerettel rendelkező rovarszakértők országszerte folyamatosan ellenőrzik a lárvák és a kifejlett szúnyogok számát, ez alapján tervezik meg a központi szúnyoggyérítés hetente változó programját.

Egytized stadion árából gyérítettek eddig

Ahogy Mukics Dániel elmondta, a központi szúnyoggyérítésre rendelkezésre álló keret a korábbi évekhez hasonlóan 1,483 milliárd forint volt eredetileg. Ekkora összeg állt rendelkezésre a közbeszerzési eljárás eljárási díjainak, a szakértői vélemények, valamint a biológiai és irtószerrel történő gyérítés kivitelezésének finanszírozására. A légi szúnyoggyérítés ára hektáronként 1345 forint +ÁFA, a földié pedig 1625 forint +ÁFA.

Gulyás Gergely a múlt heti Kormányinfón jelentette be, hogy forrásokat csoportosít át a szúnyoggyérítés javára, felső korlát nélkül. Eső után köpönyegnek tűnik ez azonban akkor, amikor az egész ország már a szúnyogoktól szenved. Vagy inkább eső közben, mert az ország nagy részén, Szegeden is, a hétvégén igen hosszasan szakadt az eső.

Ez persze nem a kormány hibája, mint ahogy az esős május sem. Az viszont már annál inkább, hogy az ezek után erősen gyanítható szúnyoginvázióra eddig mindösszesen, felfelé kerekítve is 1,5 milliárdot szántak. Hogy demagógia-e ezt más kiadásokkal összehasonlítani, azt döntse el mindenki maga.

Az biztos, hogy a szúnyogcsípés nem csak kellemetlen lehet, de Esztergom közelében kórházba került tőle egy 4 éves kisfiú, és ez akkor is figyelmeztető, hogyha az eset nem általános.

B. Kovács Tamás

Fotó: Franco Patrizia/Pixabay