Tavaly rátett egy lapáttal a Bethlen Gábor Alap a 2017-es rekordévre: összesítésünk szerint 84 milliárd forint támogatást ítélt meg, nagyrészt határon túli szervezetek számára. A legnagyobb pénzeket a határon túli egyetemek, egyházak, és persze a fociklubok kapták.
További részletek: atlatszo.hu/azenadombol
Számításunk szerint valahol 80 milliárd forint fölött járhat az az összeg, amit határon túli szervezetek számára ítélt meg és a Bethlen Gábor Alapon keresztül folyósított a magyar kormány 2018-ban. Nem véletlenül fogalmaztunk óvatosan: nincsen pontos számadatunk arra, hogy tavaly összesen mennyi támogatást kaptak a határon túli szervezetek magyarországi közpénzekből, és ez nem rajtunk múlik.
A határon túli támogatási rendszer ugyanis szétaprózott, a legfontosabb Bethlen Gábor Alap (BGA) mellett a kormány több szereplője, és az állami tulajdonban levő vállalatok is rendelkeznek olyan keretekkel, amelyeket határon túli szervezetek megpályázhatnak.
Az erdélyi sajtótröszt számára 2017 decemberében megítélt 1,45 milliárd forintot például az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) biztosította, de találunk határon túli szervezeteket a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatási listáin, a Szász Jenő-féle Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSK) programjaiban, vagy akár az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. szponzorációs listáin is.
A határon túli fociklubokat nagyrészt a Magyar Labdarúgó Szövetségen (MLSZ) keresztül támogatják, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak egyike pedig a Kárpát-medencei gazdasági oktatást szponzorálta. A tusványosi nyári szabadegyetemet egy sor fideszes önkormányzat támogatja, és a felsorolást még tudnánk folytatni.
Tovább bonyolítja a határon túli támogatások összesítését az, hogy több olyan magyarországi szervezetről tudunk, melyek legalábbis részben határon túli projekteket valósítanak meg (ilyen például a Minority SafePack aláírásgyűjtésbe tavaly bekapcsolódó Rákóczi Szövetség) – ezek a szervezetek szintén kaptak nagy összegű támogatásokat.
Nem csak mi, újságírók vagyunk bajban, ha teljes és pontos képet szeretnénk kapni a határon túli támogatásokról: tudomásunk szerint az államapparátusban dolgozók sem rendelkeznek egy központi, minden pénzforrást és kifizetést tartalmazó adatbázissal, mely naprakész információkat tartalmaz a kedvezményezett határon túli szervezetekről és pályázataikról.
Elvileg ez lenne a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszer (NIR), itt azonban csak a Bethlen Gábor Alap adatai vannak fenn. Ráadásul úgy tűnik, hogy itt csak a pályázatok érhetők el, de a BGA által bonyolított programok, például a „Szülőföldön magyarul” program nincsenek feltöltve ide.
A központ adatbázis hiánya azért is probléma, mert így lehetetlen koherens, átgondolt módon fejleszteni a határon túli közösségeket. A Bethlen Gábor Alap ugyan minden évben elfogad egy listát a nemzeti jelentőségű intézményekkel illetve programokkal, melyek évente normatív támogatásban részesülnek, ezen felül pedig vannak ún. „tematikus évek”, melyek egy-egy területre fókuszálnak. Ezek az összegek viszont sokszor eltörpülnek a más projektek – főleg ingatlanberuházások, illetve az utóbbi években fociakadémiák – számára látszólag ötletszerűen megítélt támogatásokhoz képest.
Azonban nem vitás, hogy a határon túlra szánt legnagyobb források fölött a Miniszterelnökség, illetve az általa felügyelt Bethlen Gábor Alap rendelkezik, így a BGA által megítélt támogatások összesítése elég pontos képet nyújt arról, hogy mit támogat a magyar állam a határon túl.
Nehogy azt higgyük, hogy ez egy egyszerű feladat: a Bethlen Gábor Alap honlapján közzétett, támogatásokról szóló bizottsági határozatok ugyanis nem kereshetőek, ezeket a listákat a BGA akkor sem küldte el valamilyen táblázatkezelő programmal megnyitható formátumban, amikor ezt adatigényléssel kértük tőlük.
Így a honlapon közzétett szkennelt, majd elforgatott és pdf-formátumban feltöltött támogatási listákat részben szövegfelismerő program (OCR) segítségével, részben kézi munkával írtuk át táblázatba (aki kíváncsi arra hogy hogyan dolgoztunk, itt talál erről egy részletes leírást).
Az Átlátszó dataviz-csapata, az Atlo ugyanezen a témán más módszerrel dolgozott: ők a NIR adatbázisába feltöltött BGA-pályázatokat scrapelték le 2011 áprilisa és 2018 augusztusa között, majd ennek az adatbázisnak az alapján készítettek egy sor vizualizációt arról, hogy területileg hova kerültek a támogatások.
A magyar állam terjeszkedése grafikonokon és térképeken
Magyarország kormánya az utóbbi években rendre visszautasította, hogy az Európai Unió beleszóljon a magyar belpolitikába, a különféle uniós szándékokat pedig gyarmatosítási kísérletként bélyegezte meg. Ezzel szemben a magyar állam a rendszerváltás óta támogatja anyagilag és – a helyi nacionalista erők szerint – így befolyásolja a szomszédos országokban (a történelmi Magyarország területén) élő magyar közösségeket, valamint a diaszpórát, egyfajta virtuális, csak a fejekben létező Nagy-Magyarországot próbálva létrehozni.
A két adatsor között a legfontosabb különbség az, hogy a NIR-adatok csak a BGA által megítélt pályázatokat tartalmazzák, a programokat (melyek közül a legnagyobb az évi mintegy 5 milliárdos „Szülőföldön magyarul” program) nem. Ez lehet a magyarázata annak, hogy míg a NIR adatai szerint 190 milliárd forint értékben támogatott pályázatokat a BGA 2011 óta, addig a Bizottság döntéseit összesítve jóval nagyobb összeget, 300 milliárd forintot kapunk.
További eltérést eredményez az, hogy miközben az Atlo 2018 augusztusáig az adatbázisba feltöltött adatokkal dolgozott, addig mi a BGA Bizottságának döntései alapján 2018 december végéig rendelkezünk adatokkal.
A Bethlen Gábor Alap döntéseit végignézve szembeszökő, hogy a nyilvánosan meghirdetett, minden civil szervezet számára pályázható keretek (ilyen például a 2018-ban 1,1 milliárd forintos „Magyar kultúráért és oktatásért központi és regionális pályázat” keret) rendszerint kis, néhány száz, esetleg pár millió forint támogatást nyújtanak, azonban itt az elutasított pályázat is gyakori.
Határon túli támogatások 2.: Az állandó tételek és a legjobb barátok
A 2016-ban 60 milliárd forintot szétosztó Bethlen Gábor Alap a határon túli szervezetek legfontosabb támogatási forrása. Erdélyi szervezetek közül a Sapientia Alapítvány és az Erdélyi Refomátus Egyházkerület a legnagyobb kedvezményezettek, de milliárdos nagyságrendű összegek mennek a csíkszeredai fociklubra, és a székelyföldi hokiakadémiára is.
A megpályázható pénzek nagyobb része nincs meghirdetve, „lobbiznia” kell annak, aki ide be akar kerülni. A legnagyobb, milliárdos nagyságrendű támogatásokról a Miniszterelnökség dönt – tudomásunk szerint az egyösszegben megítélt támogatások abszolút rekordja eddig az Erdélyi Református Egyházkerületnek 2017 decemberében megítélt 26 milliárd forint volt.
Az adatok összesítése során kiderült, hogy 2018-ban a Bethlen Gábor Alap 84,3 milliárd forint támogatást ítélt meg – ez az összeg mintegy 13 százalékkal magasabb, mint a 2017-es 74,4 milliárd.
Mint az az éves összegeket összesítő grafikonból is kiderül, a második Fidesz-kormány hatalomra kerülése óta folyamatosan növekednek a határon túli szervezetek számára megítélt támogatások. 2016-ban volt egy látványos ugrás: ekkor 21 milliárd forintról 60 milliárdra nőtt a BGA által megítélt támogatások összege, és ez a későbbi években tovább nőtt.
Mérföldkőnek számított 2017. december 27-e, amikor a kormány összesen 33 milliárd forint, határon túli szervezeteknek folyósítandó támogatásról fogadott el kormányhatározatot: ismereteink szerint egyszerre ekkora összegű támogatásról korábban sosem döntött a magyar kormány. Összehasonlításképp: 2015-ben a BGA összesen 21,6 milliárd forintot ítélt meg határon túli szervezeteknek.
A döntésnek nagy sajtóvisszhangja volt: a védelmezői akkoriban azzal érveltek, hogy hát „van pénz”, a kormány a költségvetési többletből „szór ki” határon túli szervezeteknek. Erre a magyarázatra rácáfolt az, hogy 2018-ban a rekordösszegű deficit ellenére a kormány megismételte a karácsonyi akciót, és 32 milliárd forint kifizetéséről hozott döntést.
Ha végignézzük az országos bontásokat 2011 óta, azt láthatjuk, hogy a támogatások összértéke évente látványosan változhat. Pusztán az összegek alapján nehéz valamilyen koherens, akár a közösség lélekszámán, akár hosszú távú fejlesztéseken alapuló elképzelést felfedezni a megítélt összegek mögött.
Például az utolsó népszámlálás szerint 300 ezres, ám gyorsan fogyatkozó vajdasági magyar közösség 2015-ben 1,8 milliárd forintot kapott. Ez az összeg 2016-ban 5,4 milliárdra ugrott, aztán 2017-ben 3,2 milliárdra csökkent, és 2018-ban ismét 6 milliárdra növekedett a támogatás végösszege.
Látható, hogy az 1,2 milliós erdélyi magyar közösség számára megítélt támogatások folyamatosan növekednek: a 2015-ös 10 milliárd forint 2018-ra 47 milliárdra nőtt. Erdélyben él a legnagyobb határon túli magyar közösség, így itt talán van értelme a hosszú távú intézményépítésnek, nagy költségvetésű beruházásoknak, azonban vannak olyan szakértői hangok, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy a nagy összegű támogatások hosszú távon súlyos következményekkel járhatnak.
Kárpátalja a másik olyan terület, ahol a támogatások ugrásszerűen növekedtek az utóbbi években – érthető módon: Ukrajnában évek óta káosz van, a kelet-ukrajnai konfliktus okozta gazdasági nehézségek miatt az állam sokszor az alapvető funkcióit sem képes ellátni. A 150 ezres magyar közösség megsegítésére egy sor szociális jellegű program indult, így a támogatások összege a 2015-ös 2,4 milliárdról 13,7 milliárdra nőtt.
De konkrétan mire lettek megítélve a legnagyobb összegű támogatások országonként? A BGA döntéseiben feltüntetett rövid leírásból sokszor ez nem teljesen egyértelmű, mégis érdemes ezeken végigmenni.
Ausztriában a legnagyobb összegű támogatást, 17,5 millió forintot az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete kapta a szervezet működésének, programjainak és eszközfejlesztésének támogatására. 10 millió forintot kapott az Innsbrucki Magyar Diákotthon és Kultúrcentrum az innsbrucki épületük felújítására, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége pedig három pályázatot is megnyert összesen 29,3 millió forint értékben: ebből a Bécsi Magyar Iskola működését, és a Bécsi Napló kiadását biztosítják, emellett tanárokat képeznek, valamint egy konferenciát szerveznek.
A magyarországi Rákóczi Szövetség 8 pályázatot is megnyert: egyéb tevékenységek mellett 762 millió forintból a szervezet ingatlant vásárolna, 323 millióból a Diaszpóra-programot bonyolítaná, további 1,5 milliárd pedig működésre és eszközbeszerzésre lett nekik megítélve két pályázatban. A Minority SafePack program támogatására emellett további 450 millió forint támogatásban részesültek.
A Sapientia Hungariae Alapítvány a Collegium Talentum program számára kapott 160 millió forintot, a Bicskei Torna Klub Egyesület pedig 120 millió forintos támogatásban részesült határon túli ingatlanfejlesztésre. A Kisebbségi Jogvédő Alapítvány összesen 160 millió forint támogatást kapott az alapítvány programjaira és működésére, a Jót s Jól a Szatmári Kistérségben Egyesület pedig kárpátaljai önkormányzati dolgozók szakmai fejlődésének támogatására nyert 71,5 millió forintot.
Tavaly is elárasztották Erdélyt a magyarországi közpénzek. Mutatjuk a legnagyobb nyerteseket
Átlátszó Erdély Kövess minket vagy írj nekünk! A 2017-es rekordot túlszárnyalva 47 milliárd forintot ítélt meg erdélyi szervezetek számára 2018-ban a Bethlen Gábor Alap. A Sapientia-EMTE, az Iskola Alapítvány, az egyházak és a fociklubok kaptak milliárdos nagyságrendű támogatásokat. A 2017-es 46,6 milliárdnál (146 millió euró) valamivel többet, 47 milliárd forintot ítélt meg tavaly a Bethlen Gábor Alap erdélyi szervezeteknek.
Erdélyben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) működtetője, a Sapienta Alapítvány a legnagyobb kedvezményezett: pályázataik összesen 13,7 milliárd forintot nyertek. 5 milliárd forintot kapott összesen a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nagyrészt az óvodafejlesztési programja számára, az RMDSZ alapítványa, az Iskola Alapítvány pedig 2,4 milliárd forintot kapott kulturális központokra. A székelyföldi fociakadémiát működtető Futball Club Csíkszereda Egyesület számára 2,1 milliárd forintot ítéltek meg ingatlanfejlesztésre és működésre, a Sepsi OSK további 2,1 milliárd forintot kapott.
Szerbiában a legnagyobb kedvezményezett a topolyai “TSC” Labdarúgó Klub: ők 2018 decemberében 1,4 milliárd forintot kaptak működésre és fejlesztésre. A Magyar Nemzeti Tanács a felsőoktatási ösztöndíjprogramja, óvodaprogramja, valamint a szervezet működése számára három pályázattal összesen 1,3 milliárd forintot kapott.
Felvidéken a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház óvodaprogramja kapott három pályázattal összesen 2,1 milliárd forintot, a dunaszerdahelyi DAC Akadémia számára 1,3 milliárd forintot ítéltek meg. 300 millió forint támogatást kapott a komáromi KFC Komarno, és a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Kulturális Szövetség (Csemadok) számára 145 millió forintot ítéltek meg.
Szlovéniában szintén a foci vezet: a lendvai fociklub (FK Nafta 1903) 300 millió forintot kapott működésre és fejlesztésre, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség óvodaprogramjára pedig 150 millió forintot ítéltek meg.
Ukrajnában a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola számára ítéltek meg három pályázattal összesen 4,6 milliárd forintot a főiskola működésére és fejlesztésére. Munkácsi (foci)fejlesztésre kapott 1,3 milliárd forintot a kisvárdai Várda Sport Egyesület, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség pedig óvodafejlesztésre kapott valamivel több, mint 2 milliárd forintot. A Kárpátaljai Református Egyház, illetve annak az alapítványa 900 millió forint támogatásban részesült – ezt a pénzt líceumok működtetésére fordítják.
Sipos Zoltán
Címlapkép: Grezsa István, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programért felelős miniszteri biztos (j2), mellette Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke (j), Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének titkára (k), Czibula Ádám, a Bethlen Gábor Alapkezelő révkomáromi irodájának ügyvezető igazgatója (b2) és Rácz László, Gellér polgármestere (b) átvágja a nemzeti színű szalagot a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében felújított óvoda átadási ünnepségén a felvidéki Gelléren 2018. szeptember 18-án. (fotó: Krizsán Csaba/MTI)
A kék-arany zászló mára már nemcsak Székelyföld közterein, magán- és tömbházain díszeleg, hanem Magyarország-szerte is kitűzik, tömegrendezvények és állami ünnepek...
Erdélyi és magyarországi magyar politikusok, oligarchák és strómanjaik – érdekes összefonódásokra utal több, Romániában bejegyzett, magyarországi érdekeltségű vállalkozás háttere. Az...
Miért rettegnek a kárpátaljai magyarok az ukrán hatóságoktól, és miért csak annak a vízumkérelmét támogatja a nyilatkozat kiadására jogosult magyar...
A könnyített honosítás bevezetésével, illetve a szavazati jog megadásával a magyarországi politikai mező kiterjedt az ország határain túlra. Az utóbbi...
