Bezárás
Igazságszolgáltatás

Harmincmillió forinttal tartozik egy bíró egy ügyvédnek, aki most fut a pénze után

Bors László ügyvéd

Nem fizette vissza a kölcsönkapott 30 millió forintot az egyik budapesti járásbíróság csoportvezető bírája. A károsult, egy ügyvéd sértetti tanú lett a Központi Nyomozó Főügyészség által folytatott nyomozásban, amelyet a bírónő hasonló ügyleteivel kapcsolatban rendeltek el még 2017 júliusában. Abban az évben egyébként fegyelmi eljárást is kezdeményeztek a bíróval szemben azért, mert ügyvédek előtt kötött, váltókkal is megerősített kölcsönszerződés alapján nem fizette vissza a pénzt.

Add az adód egy százalékát az Átlátszónak!

További részletek: atlatszo.hu/azenadombol

„Sajnos nagyon komoly a házassági felbontásra a veszély, mert én beszéltem rá, hogy adjuk oda neked a megtakarításunkat. Naponta vannak viták, mert az általunk kötött szerződésből csak én teljesítettem szerződésszerűen. Három hónap telt el, és még a széljegy sem lett törölve. Augusztus 17-én írtad, hogy ki van fizetve, és másnap küldöd az aláírt szerződést. Ez sem történt meg.”

Ezt az üzenetet Bors László ügyvéd írta az egyik budapesti járásbíróság csoportvezető bírájának, aki a szerződésben rögzített határidő után négy hónappal sem adta még vissza neki 30 millió forintját. Bors László – mint az Átlátszónak elmondta – reménytelennek látja a helyzetét, mert a bírónő csak hitegeti, és ő már nem hiszi, hogy valaha is hozzájut a nyugdíjas napjaira félretett összeghez.

Többször eladta ugyanazt a lakást

Az ügyvéd és a bírónő csoporttársak voltak a jogi egyetemen, de már vagy tíz éve egyáltalán nem találkoztak. 2018. május 23-án aztán Bors László teljesen váratlanul levelet kapott a bírónő hivatali email-címéről. A bírónő mielőbbi találkozót kért, és az már másnap létrejött. A bírónő azzal fordult Bors Lászlóhoz, hogy olyan vállalkozóra lenne szüksége, akitől 29 millió forintot kaphatna, hogy visszavásárolhassa újpesti lakását. Végül abban maradtak, hogy Bors adja kölcsön a pénzt, bár a férfi felesége ellenezte ezt.

A történet úgy szólt, hogy a bírónőnek 37 milliós tartozása volt egy magánszemély felé. Ennek törlesztésébe beszámították a bírónő IV. kerületi lakását a hozzá tartozó teremgarázzsal együtt 25 millió forint erejéig, a többit pedig utalással teljesítette. Igen ám, de közben az ingatlant értékesítette a bírónő 26 millió forintért, és a vevő az összeget a kölcsönadó számlájára utalta át, így neki már nem tartozott a bírónő. A lakásra jelentkező személlyel pedig az adásvételi szerződésben kikötötték, hogy a bírónő 2018. szeptember 15-ig visszavásárolhatja tőle az ingatlant 31 millióért.

Bors Lászlónak az illetőt a bírónő egy agresszív ingatlan-maffiózónak írta le, aki tőle a bírói tisztességgel és hivatással ellentétes dolgokat kér. A kölcsönt éppen azért sürgette, hogy ne kelljen vele kapcsolatot tartania.

Bors és a bírónő megállapodtak, és a közjegyzői okiratba 2018. június 18-án beletetették, hogy Bors László majd 30 millió forintot kap vissza. A kölcsön biztosítéka természetesen a lakás lett, amire, ha visszavásárolta a bírónő, rákerül az ügyvéd jelzálogjoga. Kikötötték azt is, hogy a bírónő a visszavásárlásról három napon belül köteles értesítést küldeni Borsnak.

Augusztus közepén a bírónő azt jelezte Bors Lászlónak, hogy a visszavásárlási összeget kifizette, ám mivel nem került vissza a bírónő nevére az ingatlan, így az ügyvéd jelzálogjogát sem jegyezték be rá.

2018 szeptemberében a bírónő előadta, hogy visszakapta az öccsének adott korábbi kölcsönt, így törleszteni tud Borsnak. Elmondása szerint azonban az utalás banki technikai ok miatt mégsem jött össze, majd ellopták a táskáját, és az ideiglenes iratait nem fogadták el a bankban a pénz elküldéséhez. Bors Lászlót azonban a bankban ennek az ellenkezőjéről tájékoztatták.

Miután a bírónő a 2018. szeptember 15-i határidőre nem fizetett, újabb ígéretet tett Borsnak a kölcsön megadására, sőt vállalta, hogy a késedelem miatt 31 millió forintra emeli az összeget. Ezt írásba is adta, fizetni azonban még mindig nem fizetett.

A KNYF nyomoz csalás miatt

Időközben Bors László megtudta, hogy a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF) folyik egy büntetőeljárás jelentős kárt okozó csalás miatt, amelyben az övéhez hasonló történetről van szó a bírónő érintettségével. Az ügyben Borsot sértetti tanúként hallgatták meg.

Ez a büntetőeljárás reménnyel töltötte el az ügyvédet, ám tavaly december közepén a lakás tulajdoni lapja alapján kiderült számára, hogy a bírónő 2018. október 16-án visszavásárolta az ingatlant, de három nappal később el is eladta. Az ügyvéd jelezte ezt a KNYF felé azzal együtt, hogy meglátása szerint a bírónő tudatosan nem adta meg neki a 30 milliós kölcsönt, és a nagyértékű csalás mellett a lakás eladásával elkövethette a fedezetelvonás bűncselekményét is.

Bors László kérte a KNYF-től az ingatlan zár alá vételét, továbbá, hogy tájékoztassák a nyomozás elhúzódásának okáról. Tudatta a hatósággal azt is, hogy polgári jogi igényt is érvényesíteni fog a pénze visszaszerzésére.

Még nem függesztették fel a mentelmi jogát

Az Átlátszó megkeresésére a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) helyettes szóvivője, Kovács Katalin azt közölte, hogy a nyomozást magánszemélyek feljelentése alapján jelentős kárt okozó csalás miatt 2017. július 18-án rendelték el.

„Az eljárás során számos tanú kihallgatása, adatszerzés, szaktanácsadó igénybevétele történt meg, gyanúsítotti kihallgatásra, mentelmi jog felfüggesztésének kezdeményezésére nem került sor. A büntetőeljárás eredményessége érdekében az ügyről további információ nem közölhető.”

Az Országos Bírósági Hivatalt (OBH) is megkerestük, hogy megtudjuk, mit szólnak a történethez, illetve, hogy az ügy szerintük etikailag felvet-e kérdéseket, és esetleg indítanak-e vizsgálatot. Az OBH részéről viszont azt közölték, hogy a megkeresést továbbították a Fővárosi Törvényszék sajtóosztályára, „mivel a[z érintett bíróság] bírája felett a munkáltató jogkört a Fővárosi Törvényszék elnöke gyakorolja.”

A Fővárosi Törvényszék részéről pedig azt írták, hogy nem adhatnak tájékoztatást a bíró személyét, a bíróval szembeni eljárásokat érintő kérdésekre. Emellett mivel „a bírót gyanúsítottként még nem hallgatták ki, illetve mentelmi joga felfüggesztésének kezdeményezésére se került sor, a megkeresésében jelzett eljárás alapján nincs indoka vizsgálatnak.”

Maradt a fizetésből való letiltás

A bírónő egyébként azt közölte Bors Lászlóval, hogy a bírói kar vizsgálata alapján tovább dolgozhat. Az ügyvéd szerint ez nonszensz, főleg, hogy ha igaz az, hogy tudomása szerint a bírónő ellen kölcsönök felvétele miatt három végrehajtási eljárás van folyamatban.

Bors annyit tudott elérni, hogy végrehajtó útján a bírónő fizetésének 17 százalékát letiltassa. Eredetileg 33 százalékot szeretett volna, de kiderült, hogy már más is nyújtott be ilyen igényt, és mivel a levonás a fizetés 50 százalékáig terjedhet, ezért az ügyvédnek csak 17 százalék jutott.

„Ha ez így marad, akkor a bírónő 24 év alatt tudja visszafizetni az összeget, amit én a korom miatt már nem fogok megélni” – jegyezte meg Bors László.

Most az ingatlan tulajdoni lapján az látható, hogy az új vevő kérte a tulajdonjogának bejegyzését, a bírónő pedig azért a vételi joga bejegyzését. A széljegyek között megtalálhatók Bors László végrehajtási jog és a jelzálogjog bejegyzésére irányuló kérelmei, illetve az is, amit az elidegenítési és terhelési tilalom feljegyzésére adott be.

Ezek miatt is szerettük volna megkérdezni a bírónőt arról, hogy ha eladta a lakását, akkor miért nem adta meg a tartozását Borsnak, de nem jártunk sikerrel. Ugyan a bírónő eleinte készségesnek mutatkozott, de később inkább mégsem kívánt nyilatkozni, csak annyit közölt az Átlátszóval, hogy mindent rendezni fog.

Tavaly 5 bíró mentelmi jogát függesztették fel büntetőeljárás miatt

Az Országos Bírósági Hivataltól a fegyelmi ügyekre vonatkozóan is tájékoztatást kértünk. Közölték, hogy 2018-ban 21 bíróval szemben kezdeményeztek fegyelmi eljárást. Ebből 10 szolgálati viszonnyal kapcsolatos vétkes kötelezettségszegés miatt indult, 6 a bírói hivatás tekintélyét sértő vagy veszélyeztető magatartásért, 5 pedig a bírói hivatás tekintélyét sértő és veszélyeztető, valamint a szolgálati viszonnyal kapcsolatos kötelezettséget is megszegő magatartás miatt.

Az OBH részéről hozzátették azt is, hogy tavaly 5 bíró mentelmi jogát függesztették fel azért, mert büntetőeljárás indult velük szemben: 4 nyomozást közokirat-hamisítás bűntettéért, 1 eljárást közúti baleset gondatlan okozásának vétségéért rendeltek el.

2019-ben eddig sem fegyelmi, sem büntetőeljárás nem indult, bírói munkaviszony megszüntetésével pedig egyik eljárás sem járt.

2017-ben, amikor a KNYF a jelentős kárt okozó csalás ügyében a nyomozást elrendelte, 16 bíróval szemben 25 fegyelmi eljárást kezdeményeztek. Az ügyek nagy része a birosag.hu-n megtalálható beszámoló szerint szolgálati viszonnyal kapcsolatos kötelezettségszegések, például ügyintézési és eljárási határidő mulasztás vagy írásba foglalási, felterjesztési késedelem.

Két fegyelmi eljárást a kötelezettségszegés mellett a bírói hivatás tekintélyét is sértő magatartásért indítottak. Itt szerepel többek között az, hogy az érintett bíró „az ügyvédek előtt kötött, írásbeli, váltókkal is megerősített kölcsönszerződés alapján nem fizette vissza a kölcsönt”.

Csikász Brigitta

Címlapképen Bors László az ügy dokumentumaival (fotó: Csikász Brigitta/Átlátszó)

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom