Szentendrén irodaparkot építenének a Duna-partra a kaszinó helyére, helyi civilek tiltakoznak

Irodaházakat, a jelenlegi elgondolások szerint kettőt is építene a szentendrei Duna-partra, az úgynevezett Postás strand szomszédságába az energiakereskedő CYEB Kft., az önkormányzat egyetértése és a helyi civilek tiltakozása mellett. Kerestük a fideszes hátszelet, meg is találtuk. Videóriport.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az Index strandajánló videójába is bekerült Szentendre Postás strandja, a drónfelvételeken valóban csinosan mutat a 200-300 méter hosszú homokfövenyes, ártéri ősfákkal övezett Dunapart-szakasz. A valóság kicsit lehangolóbb, ahogy a Társaság az Élhető Szentendréért (TESZ) Facebook-oldalán kommentelők meg is jegyzik, esetenként például a 25 ezres város szennyvize is errefelé ürül a folyóba.

Ottjártunkkor a strand rendezett volt, a szemetet konténerbe gyűjtötték – szintén a kommentekből tudni, hogy ez sajnos nem mindig van így -, de a füves szakaszok elviseltek volna némi öntözést.

A nem elviselhetetlenül zsúfolt, de a helyiek és a kirándulók által szemmel láthatóan szívesen használt plázs nagy előnye, hogy a Duna-kanyar ékszerdobozaként számon tartott kisváros történelmi negyedének kapujában található. Vagyis akár turisztikai attrakció is lehetne. Hogy ezt úgy lehet-e a leghatékonyabban elősegíteni, hogy a város rendezi, ami rendeznivaló akad a köztulajdonú területen, vagy úgy, hogy a szomszédba sokparkolós irodaház-kompexumot enged építeni? – erről vitáznak most leginkább közösségimédia-felületeken a helyiek.

A városházán a jelek szerint eldőlt: az irodaház-építést preferálják. Hogy miért is, ennek próbáltunk utána járni.

„Ha a maga fajtája lett volna/lenne csak a földön, akkor most nem fészbukozhatna. Maximum ágak tördelésével adhatna hírt magáról” – a magyar nyelvű Facebook-oldalakon nem is kirívóan durva szájkarate azzal válik mégis különlegessé, hogy egy több tízmilliárdos forgalmú, Szentendrére nagyberuházást tervező cég egyik tulajdonosa osztotta ki az egyik kommentelőt a helyi érdekű Szentendre Blogol csoportban.

Az érintett cég, a CYEB Energiakereskedő Kft. irodaházat tervez építeni Szentendre Duna-partjára, a Postás-strand szomszédságába, az önkormányzati képviselők által megtekintett elképzelések szerint rögtön kettőt is. Július 19-én a fideszes vezetésű önkormányzat a beruházás érdekében módosította is a városi építési szabályzatnak az érintett hullámtéri telek, a régi „Makovecz-kaszinó” területére vonatkozó passzusait. (A képviselőtestület elé terjesztett anyag innen letölthető.)

Szentendrén irodaparkot építenének a Duna-partra a kaszinó helyére, helyi civilek tiltakoznak from atlatszo.hu on Vimeo.

Plázs-perspektívából felhőkarcolók

A módosított építési szabályzat szerint az eddig beépíthető 20 százalék 30 százalékra, a lehetséges átlagos épületmagasság 7,5 méterről 10,5 méterre nőtt. Az „átlagos” kifejezést Hernádi Krisztina Nóra, a TESZ Egyesület önkormányzati képviselője külön kiemeli az Átlátszónak nyilatkozva – mármint azt, hogy egyes pontok ennél már az általuk látott tervek szerint is magasabbak -, és felhívja a figyelmet arra is, hogy a „padlószint” nem az, ami most annak tűnik. Hanem az úgynevezett mértékadó árvízszinttől, azaz a 100 éve mért legmagasabb vízállás plusz 1 méterről kell mérni, ami praktikusan a gát magassága.

Az onnan kimagasló „átlagosan” 10,5 méter már akár 15-17 métert is elérhet, ami a lejtős terület alján fekvő strand felől nézve toronyház benyomását keltheti. És oda is a közösségi tér. Az igazsághoz tartozik, hogy – legalábbis ez olvasható a közgyűlési előterjesztésekben – a CYEB a telek, sőt az építmények egy részét is közösségi használatra engedné.

Mennyire volt testre szabott a szabálymódosítás? Maga az előterjesztés is így fogalmaz: „a területen – több érintett ingatlan tulajdonosaként – a CYEB jelent meg lehetséges befektetőként, fejlesztőként. A cég elsősorban irodaház fejlesztésben érdekelt. A lent részletezett szabályozási szempontok kialakításában a CYEB szempontjai tehát elsődleges szerepet játszanak”. A terület az előterjesztés szerint kiemelt fejlesztési terület lesz, a tervmódosítás félmillió forintot tervezési díját a CYEB fizeti majd.

Az előterjesztés szerint a változások lényege: „Irodaház létesítésére alkalmas, városszerkezeti szempontból jobban szervesülő terület létrehozása szándékolt, integrálva a Casino hullámtértől mentesített területét, a Strand utca területének (Postás strand 25/3 hrsz terület útnak szabályozott része) jelentős részét és a 27/2 hrsz terület fejlesztésre alkalmas részét. A fejlesztési területre egységes irodapark övezet alakítandó ki, garázsszinti parkolóval – legfeljebb 60% terepszint alatti beépítéssel, 30%- os legnagyobb beépítési mértékkel és legfeljebb 3 hasznos épületszint megengedésével, a harmadik épületszint teraszos visszaléptetésével. Minimum 30% zöldfelület létesítési előírással. A 27/2 hrsz területen jelölt 50 férőhelyes parkoló létesítési kötelezettség megszüntetése javasolt. A fejlesztési terület új, Vt/19 jelű építési övezetbe sorolandó.”

A gát melletti 5829 négyzetméteres telek nem sokkal korábban, június 27-én lett CYEB-é, az eladó egy olyan kft volt, amelynek tulajdonosai között van Kemény Dénes vízilabda-edző is.

Szintén a CYEB-é április óta a szomszédos 3864 négyzetméteres telek. A két ingatlant jelenleg egy utcácska választja ketté, ezen a főút felől lehet megközelíteni az EuroVelo6 kerékpárutat, illetve akár a strandot is.

A strand területe jelenleg helyi természetvédelmi oltalom alatt áll, de Hernádi képviselő olyan kitételt is olvasott a testület elé tárgy anyagokban, miszerint a védettséget indokolt lenne felülvizsgálni. Mint mondja, nem érzi jó előjelnek még a gondolatkísérletet sem. „Szakszerű, nem érdekirányított felülvizsgálat ok, de amikor már prekoncepciója van, az baj” – fogalmazott.

Nem fizették ki a várost, mégis szeretik őket. De miért?

A szentendrei önkormányzatnak volt egy félresiklott próbálkozása már a CYEB-bel. Tavaly novemberben meglehetősen jutányos feltételek mellett, 334 millió forintért eladtak egy több mint négyezer négyzetméteres parkolót („kivett beépítetlen területet”) szintén a környéken, a Duna-korzó túloldalán a CYEB-nek.

A területet az önkormányzat nem sokkal korábban fejlesztette saját költségből. Ráadásul kötelezettséget vállalt, hogy visszabérel parkolóhelyeket a beruházótól (bérlési tervek a kaszinó-ingatlanra tervezett irodaházzal kapcsolatban is felmerültek). Szebeni Márton tulajdonos/ügyvezető fentebb idézett facebook-kommentje egyébként erre a tervezett ügyletre vonatkozott.

Csakhogy a szerződést most meg kell szüntetni – erről a tervezetről is tárgyalt az önkormányzat júliusban -, mert a CYEB nem teljesítette, amit kellett. Konkrétan: nem fizetett időre, csak a foglalót (33,4 millió) és az első részletet (66,5 millió), 234,5 millió forinttal március 1-je óta adós. Arra hivatkozott, hogy a telekre tervezett mélygarázst a tervezettnél csak jóval költségesebben lehetne megépíteni, ezért inkább felhagy az egésszel.

Több körülmény is különös. A CYEB porcelánmalac-arccal bebukta például a foglaló szabad szemmel is látható összegét. Nem világos az sem, ilyen körülmények között – „ablakba” került 230 millióval – mi indokolja az önkormányzat töretlen bizalmát? Mindezeket, illetve a helyi civilek környezeti aggodalmait levélben kérdeztük a polgármesteri hivatal sajtófőnökétől és a CYEB-től is.

Az önkormányzatból nem érkezett válasz. A CYEB-ből Szebeni Mártontól igen, meg is jelölt három lehetséges időpontot is személyes találkozóra. Csakhogy – külföldi tartózkodására hivatkozva – a legközelebbi is 12 nappal volt később, mint amikor kérdéseinket elküldtük. Éppen ezért kértük, javasolja bármelyik kollégáját, aki esetleg hamarabb válaszolhat, vagy válaszoljon írásban. Utóbbit nem zárta ki, de feltételt szabott. Ezt:

„Van lehetőség a gyors válaszra, de akkor kérem, nevezze meg hogy ki(k) kereste(kerestek) Önöket?”

Miután tájékoztattuk az igazgatót, hogy kérését lehetetlenség teljesíteni, a gyors válasz lehetősége is lekerült a napirendről.

A CYEB energiakereskedő cégcsoport, a Közbeszerzési Értesítő szerint számos önkormányzattal állnak/álltak például szerződésben. A legutóbbi nyertes közpénzes munkájuk állami: a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság nyílt pályázatán húztak be egy egymilliárd forintos munkát áramszállításra augusztus 14-én. Ezt ugyanaz a cég – a CYEB Energiakereskedő – nyerte, amelyik Szentendrén tervez építeni.

A cég tavaly 30,6 milliárd forintos árbevétel mellett 444,4 milliós nyereséget produkált. Jelentős adófizetőnek mondható 2017-es éves beszámolójuk szerint 45,7 millió forint iparűzési adóval járultak hozzá a város költségvetéséhez.

A fő tulajdonos a szentendrei Szebeni, illetve érdekelt még a cégcsoportban a szintén Szentendrére valósi Briski Vilmos. Úgyszintén szentendrei Matos Zoltán, a CYEB Energetikai Megoldások Kft. társ-ügyvezetője, a Magyar Energia Hivatal volt vezetője. Matos 2013-2015-ben abban a MET-csoportban töltött be vezető tisztségeket, amelyben 2018 tavaszáig mások mellett Garancsi István is érdekelt volt. Energiahivatali kinevezésekor – ami még a Bajnai-kormány alatt történt – a Magyar Narancs portrécikket írt róla, s ebben megemlékezett arról is: a Közgázon Kósa Lajos kollégiumi szobatársa volt.

A CYEB honlapján is említi társadalmi felelősségvállalásként a budakalászi férfi kézilabda-csapat szponzorálását. Facebook-oldaluk szerint a klub fel is vette a fő támogató nevét. A klub voltaképpen a szentendrei és a budakalászi csapat összeolvadásából jött létre. Az üzemeltetői-tulajdonosi háttérben egy, a Duna-Kanyarban a kétezres évek eleje óta emlegetett üzleti kör sejlik fel.

Kulcsszereplőnek tűnik a szentendrei Simon Péter, akinek olyan olyan zavaros ügyekben merült föl a neve, mint például a gázmotorvásárlás: Simon egyik érdekeltsége 2008-ban 323 millió forintért adott el Szentendre városának egy 190 milliós értéken nyilvántartott gázmotort. Közös cége is volt a várossal, amely egy ideig működtette a Vizes Nyolcas uszodát.

Simon sürgölődött a visegrád-lepencei termálszálló környékén is, amelyre a beruházó Britton-csoport a Kulcsár-féle botrány idején a K&H-ból eltűnt pénzek egy részét fordította. Simon, aki később Szentendre fejlesztési irodavezetője is lett egy időre, vezette is azt a Thermal Hotel Visegrád Zrt.-t, amelyben átmenetileg többségbe került a Britton. Lánya, Rédai-Simon Ágnes a környék trafikkirálynője lett a koncesszió-osztogatáskor.

Másik gyermeke, Simon András vezeti a Dunakanyar Létesítményüzemeltető Kft.-t. Ebben tulajdonos a budakalászi kéziklub, amelynek elnöke a kft. ügyvezetője is volt korábban. Ez a cég üzemelteti a helyi sportcsarnokot is az önkormányzattal szerződésben.

Rogánista Duna-kanyar

Szentendrén éveken át Hadházy Sándor (Fidesz) országgyűlési képviselőt, Visegrád volt polgármesterét mondták Simonék üzleti mentorának, ráadásul a Duna-kanyar régió „budai” oldala gazdasági ügyeit kézben tartó pártembernek is. Mára helyi forrásaink szerint annyit változott a helyzet, hogy erősebben érvényesül a központ akarat. A szentendrei vezetést kifejezetten a Rogán-körhöz szokás kötni fideszes berkekben.

Forrásaink szerint ennek a váltásnak is köszönhető, hogy felpörgött a helyi beruházási hajlandóság, ami nem csak a Postás strand környékét, de például a Pap-szigetre tervezett 3,8 milliárdos vízilabda-akadémiát illeti. Nem sokkal korábban pedig 6 milliárdos kosárcsarnok építési terveiről is szóltak a hírek.

Forrásaink szerint a település erős embere nem is annyira a polgármester, Verseghi-Nagy Miklós, sokkal inkább Sólyomné Gyürk Dorottya alpolgármester. Ő az egykori fidelitasos Rogán-harcostárs, Gyürk András testvére – sokan innen eredeztetik a befolyását, s azt a hírt is, miszerint esélyes, hogy 2019-ben már ő indul a városvezetői posztért, fideszes színekben.

Rádi Antónia

Videó, fotó: Halász Áron. Térkép forrása: TESZ 2000/Facebook

Frissítés (2018. szeptember 10.) A CYEB Energiakereskedő Kft. a következő megjegyzéseket fűzte a fenti cikkhez:

• A tervezett összevonás utáni telek beépíthetősége a jelenlegi helyzethez képest érdemben nem változik. A Kaszinó ingatlana jelenleg 20 százalékos, az Evező/Strand utcai ingatlan jelenleg 40 százalékos beépíthetőséggel rendelkezik az építési szabályzat (SZÉSZ) szerint. A SZÉSZ a beépíthetőséget a két telek összevonása és a területcserék utáni állapotra vonatkozóan módosítja 30 százalékra. Ezzel a teljes terület beépíthetősége alapvetően nem változik. Az összevont telek mérete ezen felül több mint 1000 nm-rel csökkenne, amelyet az önkormányzat kapna meg – éppen a strand jobb megközelíthetősége érdekében.
• A tervezett irodaházat nem lehet toronyháznak minősíteni. Az átlagmagasság (10,5 m) mellett az is a szabályozás tervezett eleme, hogy az épület legfeljebb három szintes lehet. Az épület a töltéstől több mint 10 méterrel hátrébb épülne meg, így a perspektíva szabályai szerint a strandról a földszint alig fog látszani, felette egy emelet és egy visszahúzott, vizuálisan kevésbé érvényesülő tetőszint kapna helyet. Fontos megjegyezni, hogy az ingatlannal szemközti lakóházak ennél jóval magasabbak (18 m).
• A telekkel kapcsolatosan nincsen olyan választási lehetőség, hogy azon közösségi tér kerüljön kialakításra. A telek nem tartozik a jelenlegi Postás-strand területéhez, attól a gát miatt is teljesen elkülönül. A telek aktuális építési szabályzatbeli besorolása lakópark építését teszi lehetővé. Ha semmi nem változna, akkor a CYEB jogszerűen, mindkét telken lakóparkot építhetne. Hacsak az önkormányzat nem veszi meg a telket, az ingatlan hasznosításával kapcsolatban a választási lehetőség alapvetően az, hogy oda lakópark vagy irodapark épüljön. Az egyik telek korábbi tulajdonosa egyébként lakóparkot tervezett ide építeni.
• Az irodapark építése és a köztulajdonú strand területének rendezése között nincsen összefüggés. A strand és annak természetvédelmi besorolása nem tartozik a projekt hatáskörébe, mert az az önkormányzat hatásköre. Az irodapark zöld területére szabad bejárás lenne, színvonalas kiszolgáló egységekkel.