Jogszabályi rendelkezésekbe ütközően Érden útépítési beruházásokra költöttek a lakossági csatornapénzekből. A polgármester, aki a projektet levezénylő szervezet elnöke is volt, nem hajlandó elárulni, hogy kik az útépítési beruházások kedvezményezettjei. Eközben az országban egymás után indulnak a bírósági és hatósági eljárások a lakosságtól beszedett pénzek szabálytalan elköltése miatt. Csütörtökön Érden is döntés születhet.
Az Érd és a környező települések által a 34 milliárd forintos csatornaépítésre létrehozott önkormányzati társulás az egyértelmű törvényi rendelkezések ellenére a lakosságtól beszedett pénzekből különböző útépítéseket finanszírozott.
Az érdi városvezetés évek óta arra törekszik, hogy megbélyegezze azokat, akik a csatornapénzek elherdálása miatt bírálják a polgármestert és politikai szövetségeseit, illetve szóvá teszik, hogy a lakossági hozzájárulás beszedésére létrehozott vízikömű-társulatnak már évekkel ezelőtt el kellett volna számolnia az érdekeltségi hozzájárulásokkal.
Az elszámolás valójában az érdekeltségi hozzájárulás egy részének visszafizetését jelenti. A csatornaberuházást eredetileg úgy tervezték, hogy azt jelentős részben a lakosok finanszírozzák. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után a viszont a Brüsszelből érkező pénzek csaknem feleslegessé tették a további lakossági befizetéseket, illetve megteremtették annak a lehetőségét, hogy a lakosok visszakaphassák a befizetett csatornapénzt.
A hatályos vízgazdálkodási jogszabályok előírják, hogy a csatornaberuházások átadása után meg kell kezdeni az elszámolást, és a feleslegesen befizetett pénzt vissza kell fizetni a lakosoknak. Ezeket a szabályokat viszont számos eseteben nem tartják be: a pénzbeszedésre létrehozott víziközmű társulatok – ez a szervezeti forma az önkormányzatiság és a gazdasági társaság sajátos hibridje – a beruházások érdemi befejezése után az alapfeladattól eltérő célokra kezdték elkölteni a lakosságtól beszedett pénzeket.
Érden az alapfeladattól eltérő célok egyik közkeletű elnevezése az úgynevezett “B” program, amelynek keretei meglehetősen homályosak. A csatornázás-projektre telepítettek olyan beruházásokat, amelyeket az EU nem finanszírozott, ám a helyi társulat úgy döntött, hogy a megmaradt lakossági pénzekből megfinanszírozzák ezeket.
Az alapberuházásból a NER-arisztokrácia tenderbajnokai gazdagodhattak a leginkább: Simicska Lajos a Közgéppel, vagy Mészáros Lőrinc üzleti partnere, Szijj László a Dunaaszfalt révén. A Direkt36 2017-ben tárta fel, hogy – más projektek mellett – az érdi csatornaberuházás révén a miniszterelnök apjának cége is jelentős közpénzes megbízásokhoz jutot.
T. Mészárosnak írnia kellett volna egy levelet T. Mészárosnak
A milliárdos költségvetésű “B” program elköltésének részleteivel kapcsolatban adatigényléssel fordultunk Érd polgármesteréhez. T. Mészáros Andráshoz, a polgármester azonban kibújt a válaszadás alól. Arra hivatkozott, hogy a beruházást Érd, Diósd és Tárnok önkormányzatainak társulása bonyolította le, ezért a projektvezető megkeresését javasolta. Csakhogy
a “B” program végrehajtója, így az ezzel függő adatok kezelője az a szervezet – a társulás -, amelyet 2017. december 31-ig éppen T. Mészáros irányított.
A Társulás kötötte a kivitelezési szerződéseket, illetve a közbeszerzési eljárásokban ajánlatkérőként szerepelt a csatornaprojektben. A ”B’ programmal kapcsolatos kérdések megválaszolásához T. Mészárosnak mint polgármesternek a társulás elnökéhez, T. Mészároshoz kellett volna fordulnia, de a jelek szerint ezt nem tette meg.
Holott 2017. novemberében az önkormányzat rendkívüli közgyűlésén beszámolót fogadtak el az Érd és környéke csatornaberuházásáról, így a “B” programról is. A beszámoló előadója pedig maga T. Mészáros András volt, aki most mégsem kíván adatokat kiadni a 4,2 milliárd forintos “B” program részleteiről, kedvezményezettjeiről. Ezek után ismét kértük az adatok kiadását, választ eddig nem kaptunk.
A 250 ezer forintos érdekeltségi hozzájárulás sorsa, az elszámolás ügye az utóbbi időben élénken foglalkoztatja Érd közvéleményét. A helyi ellenzék visszatérően bírálja a városvezetést a visszafizetés elmaradása miatt, és a város lakói sem értik, hogy miért késlekednek az elszámolással és a pénz visszafizetésével.
A csatornarendszert ugyanis évekkel ezelőtt átadták: az önkormányzati tulajdonban lévő Érdmost.hu az elmúlt négy évben legalább öt cikkben számolt be a beruházás befejezéséről. Egy kormányrendelet szerint
az elkészült közművet 30 napon belül át kell adni az önkormányzatnak, és az átadástól számított 30 napon belül a társulat legfelsőbb döntéshozatali szervének döntenie kell az elszámolási eljárás megindításáról.
Ha hitelt adunk az önkormányzat lapjában megjelent tudósításoknak, akkor az elszámolási eljárást évekkel ezelőtt be kellett volna fejezni, és a társulat sem létezhetne már.
T. Mészáros András a projekt befejezésével kapcsolatos adatigénylésünkre azt a választ adta, hogy a vagyonelemek átadása 2017. november 30-án történt meg. Csakhogy a kérdésünk nem a vagyonelemek átadására, hanem arra az átadási időpontra vonatkozott, amelyet a vízgazdálkodásról szóló törvény és kormányrendelet határoz meg. Ez az időpont határozza meg ugyanis az elszámolás megindításának idejét is.
Már 2013 decemberében megnyíltak a visszafizetéshez vezető határidők?
A jogszabály és a bírósági döntések indokolása alapján teljesen világos, hogy a próbaüzem és a műszaki átadás után 30 nappal elkezdődhet az elszámolás, majd az érdekeltségi hozzájárulások visszafizetése.
Az ugyancsak közpénzből működtetett ÉrdTV híradója szerint 2013. decemberében megtörtént az érdi csatornahálózat műszaki átadás-átvétele. A hírt akkor Simó Károly, az önkormányzat jelenlegi alpolgármestere jelentette be.
Ezek szerint már 2014-ben meg kellett volna kezdeni az elszámolást a csatornapénzekkel. Ehhez képest néhány héttel ezelőtt látott napvilágot a hír, hogy az érdi társulat május 10-én tartandó rendes évi küldöttgyűlésén napirendre kerülhet az elszámolás ügye.
Érthetetlen, hogy mi az oka a négy éves késlekedésnek. A csatornázási ügyekben megindult bírósági és hatósági eljárások alapján arra lehet következtetni, hogy ezekre a kérdésekre rövidesen Érden is választ kell adni.
A legjobb védekezés a támadás: az önkormányzat tavaly november 14-i, rendkívüli csatornaügyi közgyűlésén Simó Károly alpolgármester, aki egyben a víziközmű-társulat elnökhelyettese, azzal vádolta meg a “B” programba foglalt útépítések ellenzőit, hogy szembemennek az érdiek nyilvánvaló érdekével.
Az ülésről készült jegyzőkönyv szerint Simó kijelentette: “Aki azt mondja, hogy Érden nem kell utat építeni, az érdiek ellen megy. Tehát ha valaki azt mondja, hogy miért volt a „B” program, azt tudja mondani, hogy mondja ki nyugodtan, hogy szerinte Érden nem kell utat építeni (…)” Vagyis aki nem támogatja, hogy Érden a csatornázási beruházásra beszedett érdekeltségi hozzájárulásokból utakat építsenek, az az érdiek ellensége. Valójában Simó állítása alapvetően ütközik a vízgazdálkodásról szóló törvény és más jogszabályok rendelkezéseivel.
A bíróság már 2011-ben kimondta, hogy tilos a csatornapénzekből utat építeni
A Győri Ítélőtábla 2011-ben egy víziközmű-társulat határozatait azért semmisítette meg – az alsóbb bíróság ítéletét helyben hagyva -, mert a társulat olyan döntést hozott, amely lehetővé tette, hogy a befizetett érdekeltségi hozzájárulásokból utakat építsenek.
Gf.V.20.097/2011/5.számú határozatban az Ítélőtábla kimondta: “A fentiek értelmében tehát a tagok érdekeltségi hozzájárulás fizetésére csak a közfeladatként megjelölt tevékenységek finanszírozása céljából kötelezhetők. Célszerűségi szempontok, a közművek egyidejű létesítésének gazdaságossága alapján a Vgtv. 35.§.(3) bekezdés, 38.§. rendelkezései nem írhatók felül.”
Vagyis a bíróság szerint érdekeltségi hozzájárulásból nem építhető út.
Ehhez képest Simó alpolgármester 2017 decemberében azzal dicsekedett egyik sajtónyilatkozatában, hogy a csatornapénzekből 50 kilométer utat építettek Érden.
2016. április 12-én, a vízgazdálkodásról szóló törvény módosításának parlamenti vitájában Pogácsás Tibor belügyi államtitkár egyértelművé tette, hogy mi a javaslat célja: “Az egyértelmű megfogalmazás azt hivatott megakadályozni, hogy a társulat az ingatlanok tulajdonosaitól beszedett vagy köztartozásként behajtott, a víziközmű-létesítmény megvalósítását szolgáló érdekeltségi hozzájárulást a közfeladatán kívül egyéb tevékenység finanszírozására fordítsa.”
A társulat közfeladata a víziközmű, a csatornahálózat, és ahhoz szorosan kapcsolódó építési-műszaki rendszerek létrehozása. Érden nyilvánvalóan nagy jelentősége van az útépítéseknek, ez azonban alapvetően önkormányzati feladat, és a víziközmű-társulat közfeladatát nem lehet összekeverni az önkormányzati feladatokkal.
Kétszer fizeti meg
Az érdekeltségi hozzájárulások beszedésével lényegében kétszeresen adóztatták az ingatlanok tulajdonosait: egyrészt befizették a „rendes” adóikat, másrészt be kellett fizetniük az érdekeltségi hozzájárulást. Ha nem teszik meg, akkor ezt az összeget adók módjára behajtják rajtuk. Nemcsak méltánytalan, de törvénytelen is a kvázi kettős adóztatás állapotát fenntartani akkor, amikor az unióból érkezett pénzek felhasználásával a lakossági önrész minimálisra csökkenthető lenne.
Amikor Simó alpolgármestert megkértük, hogy adjon magyarázatot a kijelentései és a jogszabályi rendelkezések közötti ellentmondásra, először azzal hárította el a válaszadást, hogy a probléma nagyon szerteágazó, az álláspontját személyes megbeszélés során tudná világossá tenni. Ezek után azt kértük az alpolgármestertől, hogy jelölje meg azt a jogszabály-helyet, amely lehetővé teszi a befizetett csatornapénzek útépítésekre költését.
Az érdeminek szánt válasz pedig így szól:
„Az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési Programban (Program) semmi olyan beruházás nem történt, amely közfeladattól eltérne vagy ne szerepelt volna a Program tervezett műszaki tartalmában. A Program finanszírozása EU-s, hazai költségvetési, önkormányzati költségvetési és társulati finanszírozásból történt. Minden tevékenysége esetén minden ebben résztvevő szervezet betartotta a hatályos jogszabályokat. Minden ezekkel ellenkező állítása valótlan.”
Ehhez képest a már említett rendkívüli csatornaügyi közgyűlésen Simó azt mondta: „Tehát a „B” program megvalósításáról van szó, mely arról szólt, hogy a KEOP program műszaki tartalmán kívül, olyat is valósítson meg a projektgazda Társulás, melyek eredetileg nem szerepeltek benne. Az, hogy milyen pénzből valósult meg, említette, hogy a 3. pontban van felsorolva, hogy mennyi pénzt adott át az Önkormányzat, körülbelül 4,2 milliárd forintot, melynek egy része volt, amit a társulati tagok adtak, a másik része pedig, amit az érdi költségvetésből, ami az érdi adófizetőktől van.”
Egyre több vizsgálat indul az elszámolás elmaradása miatt
Miközben Érden a csatornapénzek ügyében az elszámolási eljárás május 10-re ígért megindítása az első érdemli fejlemény, az ország más településein egymás után indulnak bírósági és hatósági eljárások a csatornapénzek elszámolása és a visszafizetések elmaradása miatt.
Mint írtuk, Karácsondon a bíróság azért büntette meg félmillió forintra a víziközmű-társulatot, mert nem kezdte meg időben az elszámolási eljárást. Pest megye több településéről kaptunk olyan információt, hogy a helyi képviselők, aktivisták a kormányhivatalhoz fordulnak a csatornapénzek visszafizetése érdekében. Szigetszentmiklóson és Nagykőrösön az eddig már visszafizetett összeg fölötti hozzájárulás-hányad miatt akarnak kormányhivatali eljárást indíttatni.
Tárkány és környékén a kormányhivatal már megkezdte a vizsgálatot. A Csongrád megyei Bakson a NAV indított büntetőeljárást költségvetési csalás miatt. Érdet közvetlenül érintheti, hogy a szomszédos településen, Tárnokon a vízügyi igazgatóság helyszíni ellenőrzést végzett és vizsgálatot indított a helyi víziközmű-társulatnál és az önkormányzatnál – ennek az ad különös jelentőséget, hogy a két település közös önkormányzati társulása vezényelte le a Érden a csatornaberuházást.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!