Feleannyiért dolgozott volna Mészáros volt vejének cége, mint Mészárosé
Lapunk és Hadházy Ákos parlamenti képviselő is azt az információt kapta, hogy a Homlok-cég nyerhette volna a GVH által vizsgált tendert.
A mindenminisztériumot hat éve irányító Balog Zoltán államigazgatási pályafutása a hírek szerint a napokban véget ér. Balog azon fideszes vezetők egyike, akinek a személyével kapcsolatban semmilyen korrupciós gyanú: kastélyépítés, helikopterezés, strómanok fedésében végrehajtott vagyonosodás gyanúja nem merül fel. Ugyanakkor a tárca élén nyújtott szakpolitikai teljesítményétől függetlenül is már évekkel ezelőtt meg kellett volna buknia: a tárcájához köthető korrupciógyanús ügyek számát és értékét tekintve talán csak a Miniszterelnökség és a fejlesztési tárca van pályán az EMMI-hez és háttérintézményeihez képest. Néhány konkrét esettel emlékezünk meg arról, mi folyhatott a gyenge kezű miniszter alá tartozó területen.
Balog miniszteri működése szakmai-politikai értelemben sem volt egy töretlen diadalmenet: 2016 végén egy ideig tartotta is magát a szóbeszéd, hogy a miniszterelnök Áder helyére teszi a Budai Várba, de végül nem adhatta át senkinek az EMMI nevű csődtömeget. Kórustalálkozó nagyságrendű rendezvények megszervezésén túl alig tudunk említeni ugyanis az oktatás-, egészségügy-, sport-, vallás-, kulturális, szociális- és felzárkózásügyi miniszter tevékenységéből olyan mozzanatot, amit egyértelmű szakpolitikai sikerként lehetne leírni.
Oktatási miniszterek a közoktatás teljesítményének érzékelhető romlásába szoktak belebukni – a szakgimnázium nevű katasztrófától a pedagóguséletpálya-modell kudarcán át a korai iskolaelhagyók számának alakulásáig a miniszternek ez többszörösen is megvolt, de Balog maradt. Az egészségügyi miniszterek rémálma egy kórházi botrány – ezekből több is volt, de Balog miniszter pozícióját ezek sem rendítették meg.
A Balog Zoltán irányította óriásminisztérium leglátványosabb kudarcait a sport területén szenvedte el, ha a finanszírozást és az eredményt vetjük össze – a miniszternek ez sem ártott. A kormány vallásügyi teljesítményét a legnehezebb mérni, a sport után ez a legtúltámogatottabb terület, de kimeneti értékek híján itt a bementi oldalon nyújtott teljesítmény számít, az viszont tényleg impozáns: csak a tavaly év végi pénzosztásban kiszórt 200 milliárdból 80 a kormánynak kedves nagyegyházaknak jutott.
Politikai szempontból talán a legnagyobb kudarc a Magyarország ellen 2016 májusában megindított, most is folyamatban lévő, a roma gyerekek iskolai szegregációja miatti kötelezettségszegési eljárás. Igaz, hogy ezzel egy időben három másik országgal szemben is elindult az eljárás hasonló okból, csakhogy a kormány évekig Magyarország uniós elnökségének legnagyobb sikereként villogott a 2011-ben magyar kezdeményezésre elfogadott uniós roma keretstratégiával. Ehhez képest kifejezetten kínos az öt évvel később indult kötelezettségszegési eljárás.
A leszakadó roma százezrek integrációját a kezdetektől meglehetősen zavaros alapokról elképzelő miniszter – akkor még csak felzárkózásért felelős államtitkár -, ezen a területen is csak csetlett-botlott, szerencsétlen nyilatkozatokkal fűszerezve a konkrét szakmai kudarcokat. A közoktatásban felerősödött lopakodó szegregációt a miniszter többé-kevésbé nyíltan támogatta, miközben tudnia kellett, hogy a közoktatás romló kimeneti teljesítménye mögött – más tényezőkkel együtt – éppen a legrosszabb helyzetű gyerekek teljesítményének a romlása áll.
Igaz, a PISA-eredmények zuhanásának okairól nincs teljes konszenzus a szakértők között, van, aki szerint a 2010-től a magyar közoktatásra erőltetett rendszerátalakítás kudarca jelenik meg a mérésekben. Tény, hogy a közoktatási reform Hofmann Rózsától Czunyinéig számos kádert elfogyasztott, de a miniszter pozícióját sem ez, sem a 2016-os tüntetéshullám nem rendítette meg.
Ha a szakmai kudarcok nem ártottak neki, akkor a tárca irányítása alá tartozó területeken kirobbant korrupciós botrányok meg sem érintették – a Farkas Flórián iránti töretlen miniszterelnöki bizalom fényében ez nem is meglepő.
A 2010-ben indult Öveges-program volt az első olyan ügy, ahol az összeg nagysága (14 milliárd forint), a csalás kiterjedtsége (40 város 43 intézménye) és a módszerek egyformasága arra utalt, hogy a „projektet” a legfelső vezetéshez tartozó személyek legalább hallgatólagos jóváhagyásával bonyolították az érintettek. Az Öveges-programban nemcsak a tanterem-felújítások kerültek irreálisan sokba, de egészen explicit módokon is folyt a lopás: mind a 43 projekt-helyszínen kifizették ugyanazt a „tanteremfoglaltsági’ szoftvert, továbbá 20 milliót a munkafüzetek szövegszerkesztéséért és 20 milliót a munkafüzetek „benchmarking vizsgálatáért”.
Mint a legtöbb közoktatási TÁMOP-konstrukció esetében, az Öveges-programban is az EMMI szervezetei: az EU Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság mint Irányító Hatóság (IH) és az EMMI Közreműködő Szervezeti Feladatokat Ellátó Köznevelési, Kulturális és Felsőoktatási Főosztálya (KSZ) feleltek a projektért.
A botrány kirobbanása után indult vizsgálatban a Miniszterelnökség Ellenőrzési Főosztálya ízekre szedte a teljes programot, és a projektek szinte minden elemében beazonosított valamilyen szabálytalanságot. A felelősség kapcsán viszont mindössze annyit állapított meg, hogy a botrány kirobbanása után a KSZ arról tájékoztatta az IH-t, azaz a felelős államtitkárságot, hogy a projekttel kapcsolatban mindent rendben találtak, a több tucatnyi ellenőrzés során mindössze három jelentéktelen szabálytalanságot állapítottak meg.
Hadházy Ákos feljelentése nyomán viszont nyomozás indult, erről egyelőre annyit lehet tudni, hogy három év elteltével a nyomozóhatóság – konkrétan a NAV Központi Nyomozó Iroda Bűnügyi Főosztálya – súlyos visszaéléseket állapított meg, talán vádemelés is lesz.
Nincs már a minisztériumban az a tisztviselő, akihez a legtöbb korrupciós botrány kötődik: Köpeczi-Bócz Tamás tavaly, az ORÖ-botrány tetőpontján távozott a minisztériumból. Köpeczi-Bócz Balog miniszter szívügyének, a roma „felzárkózásnak” volt az intézményi kulcsfigurája. A 15 éve az uniós fejlesztési források környékén dolgozó Köpeczi-Bócz már 2011-ben a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) főigazgatója, 2014-től a minisztérium uniós fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára, egy évvel később európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár.
Balog miniszter Köpeczi-Bócz iránti bizalma egészen tavalyig töretlen volt: a főigazgató a TKKI-t megrázó botrányokat simán átvészelte, majd a helyzet tarthatatlanná válásakor fölfelé bukott.
Álljon itt néhány a TKKI leggyanúsabb ügyeiből, az intézete felügyeletéért felelős Balog miniszter pályaképéhez ez az egyik sorvezető: a TKKI egyik felzárkózást támogató TÁMOP-os projektjében soktízmilliós megrendelés jutott offshore cégeknek, noha ezt az alaptörvény is tiltja; résztvevőnként egy millió forintot fizetett a TKKI a Nő az esély-program keretében 11 hónapos segédápolónői tanfolyamokra; 50 millióért szerződtek egy reklámcéggel öt vidéki iroda körüli hóeltakarítására; a piaci ár sokszorosáért vásároltak server-hostingot – a sor hosszan folytatható.
A Köpeczi-Bóczot is elsodró botrány az Országos Roma Önkormányzattal (ORÖ) konzorciumban megvalósított Híd a munkába-projekt kapcsán tört ki – Balog miniszter az ORÖ körüli korrupciós ügyekre azzal reagált, hogy „az Országos Roma Önkormányzatnak az elmúlt huszonöt évből volt négy botránymentes éve, amikor Farkas Flórián volt az elnök”.
Tízmilliárd forintos nagyságrendben folytak el uniós források a minisztérium hatáskörébe tartozó felnőtttképzési programokra érdemi hatás nélkül. A piac nagyragadozói viszont kiterjedt céghálót építettek ki a források megszerzésére, és éveken át rabolták le – minden következmény nélkül – a foglalkoztathatóság javítását célzó programokat, henteseknek tartott lean-menedzsment képzésekkel és más kamuprojektekkel.
A Voldemort-ügy nem az első botrány volt szociális szövetkezet környékén – nem mellesleg ebben a történetben is felbukkant a miniszter uniós fejlesztésekért felelős államtitkára, Köpeczi-Bócz Tamás. Az eljárásban elhangzott tanúvallomásokból arra lehet következtetni, hogy kialakult knowhow-ja volt a hátrányos helyzetű térségek foglalkoztatási gondjait enyhíteni próbáló támogatási rendszer megcsapolásának.
Több mint egy évvel a Mengyi Roland-féle szövetkezeti botrány előtt bontotta fel a támogatási szerződést a minisztérium az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezettel (ESZOSZ). Az ESZOSZ vezetői nemcsak a közel három milliárd forintos támogatási összeg nagy részét tüntették el, de a szövetkezet munkavállalóit is meglopták, akik ráadásul egy évig – a szövetkezettel meglévő érvényes munkaviszonyuk miatt – semmilyen jövedelempótló támogatást nem kaptak.
Az egész rendszer rosszul megtervezett voltát mutatja, hogy például az Alkalmazott Kutatás Fejlesztés Szociális Szövetkezet is nyert 50 millió forintot a TÁMOP 2.4.3.D.1-13/1 Szociális gazdaság fejlesztése – Az önfenntartást célzó szociális szövetkezetek támogatása nevű konstrukcióban. A projektleírás szerint a szövetkezet majdani hátrányos helyzetű munkavállalóit önállóan végezhető K plusz F feladatokkal fogják jövedelemhez juttatni.
Nem lehet ebből a sorozatból kihagyni Simonka Györgyöt, aki körül burjánzanak a TÁMOP-os projekteket sorra nyerő egyesületek, közhasznú alapítványok cégek és szociális szövetkezetek – a nyertes pályázatok közül van, amelyik már nyomozati szakban van.
Balog Zoltán minisztersége alatt a kulturális terület se nagyon tudott kimaradni a zsákmányosztásból, gondoljunk akár a Magyar Művészeti Akadémia megállás nélkül bővülő ingatlanportfóliójára és évi 6-7 milliárd forintos költségvetési támogatására, vagy a 2015-ös világkiállításra készített, eddig 8 milliárdot felemésztő Sámándobra, az udvari fiatalirodalomnak juttatott milliárdokra – a sort hosszan lehetne folytatni, Kerényi Imre 150 millió forinttal kistafírozott Magyar Krónikájától a sok milliárdos Lakitelki Népfőiskola-projektig: a kulturkampf sokba kerül.
Nem elvárás persze egy miniszterrel szemben, hogy minden, a tárca irányítása alatt zajló projektért személyes felelősséget is vállaljon – Balog Zoltánon sem lehet számon kérni minden ellopott uniós forintot. Az EMMI-t hat évig vezető miniszter működését viszont – a szakmai teljesítményétól függetlenül – egyértelműen minősíti, hogy akkor is maradt a pozíciójában, amikor a lemondás, vagy a már bizonyított tolvajokkal való további együttműködés között kellett választania.
Becker András
Kapcsolódó cikkeink
Az ember, aki ott se volt: Köpeczi-Bócz Tamás tündöklése és bukása
Visszavont vallomások, nem emlékező tanúk – folytatódott a tárgyalás a Voldemort-ügyben
Kurzuslovagok, életmód-tanácsadók és hétpróbás pályázatírók taroltak a tanodapályázaton
Az EMMI 5 milliárd forintot fizetett a Pallas Athéné Egyetem PPP-szerződésének megszüntetéséért
A DFT körüli cégháló milliárdos bevételei: pénzáramoltatás bullshitgenerátorral
Hatalmas biznisz a felnőttképzés, számolatlanul nyeli az uniós és állami milliárdokat
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásLapunk és Hadházy Ákos parlamenti képviselő is azt az információt kapta, hogy a Homlok-cég nyerhette volna a GVH által vizsgált tendert.
Titkos eljárásban, a nyilvánosság teljes kizárásával folyik a Lázár János által „kastély-örökbefogadásnak” nevezett kastély-privatizációs pályázat.
Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került.
Két éve és idén is megkérdeztük a BGA-tól, hogy mennyi pénzt adott a CÖF-nek. 2022-ben mást mondtak, mint most. Mi lehet vajon a valóság?
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!