Gettófelújítás és iskolai szegregáció egyházi segítséggel, uniós finanszírozással Nyíradonyban – videóriport

Fotó: Pápai Gergely / Átlátszó
Fotó: Pápai Gergely / Átlátszó

 

Akármit lehet tenni, mindig lesz különbség, ha csak két iskolája is van egy településnek: lesz egy jobb meg egy rosszabb. Ha laknak ott romák is, az ő gyerekeik nagy valószínűséggel inkább az utóbbiba fognak járni, ahol gyengébb az oktatás minősége, kevesebb a siker, de legalább a többségi gyerekekkel keverten töltik azt a nyolc évet. Ugyanakkor jelentős a többségi igény a „különtanulásra”. Mivel az explicit faji elkülönítést számos törvény és nemzetközi egyezmény tiltja, Kelet-Magyarországon az egyházakra hárult a szegregált oktatás megteremtésnek kényes feladata: a református és a görögkatolikus egyház sorra indít új iskolákat, amelyek aztán elszívják a jobb helyzetű gyerekeket az állami intézményből, ahol így csak a „problémás” gyerekek, meg az „etnikum” marad. Nyíradonyban mindez ráadásul egy végiggondolt, koherens fejlesztési koncepció keretében történik, amit eddig több mint egymilliárd forinttal finanszírozott az unió.

 

 

2012-ben 680 millió forint uniós forráshoz jutott Nyíradony az ÉAOP-5.1.1./A-09-2f jelű pályázaton „szociális célú városrehabilitációra”. A pályázat támaszkodik a 2010-ben elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégiára (ISV), amely 50%-ot meghaladó arányú roma lakossággal azonosítja is azt a városi szegregátumot – Bokrétás: a város Bokrétás utcáig tartó peremterülete -, ahol beavatkozásra van szükség.

A 2010-es dokumentum még a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek egyenletes elosztásáról beszél, és stratégiai célként nevezi meg a telepfelszámolást. Az ISV kötelező része (volt) az „Anti-szegregációs Terv”, ebben többek közt ezt olvassuk:

„Nyíradony Város Önkormányzata elsődlegesen az alacsony státuszú lakosság lakhatási körülményeinek javítását, a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok közoktatási esélyeinek növelését a foglalkoztatásuk növekedését kívánja ösztönözni, elérni.”

A hivatkozás alapján azt gondolhatnánk, hogy ezeket a progresszív stratégiai célokat valósította meg a 680 milliós „szociális célú városrehabilitáció”, de már maga a projektleírás is arra utal, hogy időközben nemcsak kormányváltás, de stratégiaváltás is történt.

A 2012-es pályázat célkitűzései ugyanis a deszegregációt már a gettón belül tervezik megvalósítani: „A projekt keretében megújulnak a közterületek, játszótér és park kerül kialakításra, új közösségi szolgáltatások jelennek meg.” Egyebek mellett tornaterem és szociális blokk épül, „mely új funkcióként jelenik meg az akcióterületen.”

A pályázatnak vannak furcsa elemei is, például az iskola melletti élelmiszerüzlet és büfé felújítása, „mely pozitív hatást gyakorol az itt élők elégedettségére”, de ez is belesimul a kimondatlan koncepcióba, amelynek fő célja a telep bizonyos mértékű komfortosítása, és olyan új funkciók kialakítása, amelyek révén a telepieknek kevesebbet kell feljárni a központba.

 

Gettórenoválás és iskolai szegregáció egyházi segítséggel, uniós finanszírozással Nyíradonyban from atlatszo.hu on Vimeo.

 

Gettófelújítás uniós pénzből

A koncepciót – a szegregátumon belül megvalósítani a deszegregációt – sikeresnek találhatta a Tasó László utáni városvezetés, mert tavaly is ezzel pályáztak és nyertek a TOP-4.3.1-16-jelű kiírásban. A 160 milliós projekt keretében felújítanak három önkormányzati szociális bérlakást a Bokrétáson, és egy új lakást is építenek.

Ez utóbbi nem a telepieknek épül, mivel szolgálati lakás lesz. És mivel a szegregátumon belül nem támogatható új lakás építése, ezért nem ott fog megépülni – vagyis az önkormányzat a „ Leromlott városi területek rehabilitációja” nevű konstrukció keretében felújít három telepi bérlakást, és épít egyet a saját dolgozóinak valahol a telepen kívül a városban.

Az első, 680 milliós projekt 2013-ban jutott a megvalósítás stádiumába, és 2015 végén rendben le is zárult. Az eredmény megfelelni látszik a pályázati vállalásoknak: elkészült egy játszótér, lett egy park a lakóterület közepén, megépült a közösségi ház és tornaterem, és leaszfaltozták az utcákat – mondhatni, sikerrel járt a gettórenoválás.

Közelről nézve azonban kicsit más a helyzet: a játszótér egy mocsaras terület mellett, egy üres térség szélén épült, viszonylag távol a teleptől – ráadásul nemhogy wc, de még ivókút sincs itt, fát pedig csak az úgynevezett parkba ültettek: nyáron elviselhetetlen lehet itt a forróság. Az úgynevezett park pedig a síkvidéki kilátótorony kategóriája: a helyiek szerint 30 milliónyi költséggel elkészült projektelem néhány fa elültetésével valósult meg egy egyébként funkció nélküli üres területen.

196 millió forintból elkészült a beígért tornacsarnok is, igaz, ezt hosszú ideig nem használhatták a telepiek, és most sem egyértelmű hogy ki diszponál a csarnok használata felett. A polgármester szerint a helyi kisebbségi vezető, de sem ő, sem a telepiek nem tudták megmondani, ki mikor és milyen feltételekkel használhatja a csarnokot.

Uniós forrás plusz közbeszerzés: 45 millióba került a telepi közösségi ház felújítása – ennyiből ezen a környéken egy egész utcát meg lehet venni -, az épületben ráadásul az önkormányzattal konzorciumban pályázó helyi Lungo Drom vezetője és családja lakik.

A tornacsarnok mellé épült egy kisebb épület is, ebben mosoda lesz – és itt nyílik hamarosan irodája a családsegítőnek is, a telepieknek tehát már ezért sem kell „fölmenni” a központban lévő önkormányzatba. Persze van sportcsarnok a városban is, de értelemszerűen ide sem kell már a telepi roma fiataloknak felmenni, amióta van sajátjuk.

Iskolai szegregáció egyházi segítséggel

A telep és a város közti mezsgyén található iskola végleges elcigányosodása a görögkatolikus egyház műve: a város 2011-ben adta az egyház fenntartásába a központban lévő iskolát, amely korábban a felső tagozatosokat fogadta – a „lenti” iskolába pedig az alsósok jártak. Mindkét iskola etnikailag vegyes volt, de a Szent Mihály Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola megalapításával ez néhány év alatt radikálisan megváltozott.

Az egyházi iskolába a jól megtervezett szűrésnek köszönhetően csak a jobb helyzetű családok gyerekei jutottak be, míg a lenti iskolából egyre gyorsuló tempóban tűntek el a többségi gyerekek. Hogy kiket sújt az oktatási szegregáció, azt jól mutatja, hogy mára csak öt nem roma („magyar”) gyerek jár ide, igaz, ők mind állami gondozottak.

Az oktatási szegregáció most válik teljessé, az egyház ugyanis szeptembertől elindította a Szent Miklós óvodát. Ide persze megint csak a többségi, illetve néhány „nem problémás” roma család gyerekeit vették fel, a lenti óvodában csak a cigány gyerekek maradtak.

A város polgármesterével telefonon sikerült beszélnünk: lényegében reménytelennek látja a helyzetet, szerinte a szegregáció okozta problémákra a tanoda jelent majd megoldást. Igaz, a tanoda is a szegregált iskola közvetlen szomszédságában van, tehát itt is ugyanabban a közegben lesznek gyerekek, és ezért sem mennek majd föl a központba.

Azt halljuk tőle, amit mostanában annyi pedagógustól, akik hirtelen azzal szembesültek, hogy a többségi gyerekek eltűntek az iskolából: integrációról mi értelme beszélni, mikor nincs kihez integrálni a telepről az iskolába került gyerekeket.

Ugyanezt mondja az intézmény igazgatónője is, csak ő egy kicsit jobban hibáztatja a telepi roma szülőket, mondván, hárman szoktak lenni átlagban egy szülői értekezleten. A szülők szerint nem igaz, hogy ők ne vennék komolyan az iskolát – épp azért követelik, hogy a fenntartó zárja be a szegregált intézményt, és a gyerekeket osszák szét a város többi iskolájában.

Pedig amíg az egyház, mintegy meghallva a ki nem mondott többségi akaratot, tevékeny előmozdítója az oktatási szegregációnak, addig ők és a jó minőségű oktatásból kizárt gyerekek csak vesztesei lehetnek ennek a játszmának.

Becker András

Videó: Pápai Gergely

Kapcsolódó cikkeink

Se herbál, se Jobbik – szegregáció és kiskirályság a bihari végeken

„Kész volt minden, csak a cigányok széthordták” – lepusztult és életveszélyes a tavaly felújított játszótér a Huszár-telepen

Imitált piacgazdaság Tiszatenyőn: ami az ország leghíresebb közmunkaprogramja mögött van

Kurzuslovagok, életmód-tanácsadók és hétpróbás pályázatírók taroltak a tanodapályázaton

Közmunka csak a megfelelő voksért: nyílt szavazás volt Borsodban

 

tetszett_a_cikk3

 

Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on Twitter0Share on Tumblr0
  • Krajcsik Eugén

    “Ide persze megint csak a többségi, illetve néhány „nem problémás” roma
    család gyerekeit vették fel, a lenti óvodában csak a cigány gyerekek
    maradtak.”

    – Ebben az esetben lehetséges, hogy az elkülönülés nem a magyar-cigány, hanem a problémás- nem problémás értékduál mentén jött létre?

    “Pedig amíg az egyház, mintegy meghallva a ki nem mondott többségi akaratot, tevékeny előmozdítója az oktatási szegregációnak, addig ők és a jó minőségű oktatásból kizárt gyerekek csak vesztesei lehetnek ennek a játszmának.”

    – az ok-okozati összefüggés éppen fordított: ahol problémás tanulókkal vegyes osztályok működnek, ott emiatt kizárt a jó minőségű oktatás.

    A valós problémákkal (alulszocializáció, a többségivel szemben álló normarendszer, stb.) való szembenézés hiánya (melynek ez a cikk iskolapéldája) növeli nagyobbra a hátrányt, nem pedig a “nem problémás” szülők igénye a minőségi (és lehetőleg békés) oktatásra.

    • “Ebben az esetben lehetséges, hogy az elkülönülés nem a magyar-cigány,
      hanem a problémás- nem problémás értékduál mentén jött létre?”

      Elvileg lehet, csak bizonyitani kene. Minden roma gyerek problemas ovodaban es csak a roma gyerekek problemasak az ovodaban? Azert gyanus, nem? Ezen kivul hogy definialjuk a ‘problemas’ gyereket? Ilyen torvenyi definicio nincs – sajatos nevelesi igeny van, de meg oket sem lehetne (legalabbis bizonyos szint folott) szegregalni, hanem integraltan kene oktatni. Mas kerdes, hogy azt sem szeretik az intezmenyek. Na nem, mintha ez szeretem – nem szeretem kerdes lenne.

      “nem pedig a “nem problémás” szülők igénye a minőségi (és lehetőleg békés) oktatásra.”

      A csukott szemmel olvasas (videonezes) iskolapeldaja. Ha a tobbitol el is tekintunk, nem egyszeruen arrol van szo, hogy az egyhazinaci iskolaban minosegi oktatas folyik, hanem arrol, hogy a masikban nem. Sot, torvenytelenul a NAT elvarasainak sem felelnek meg, hiszen nincs idegennyelv-oktatas.

      Amugy lehet magyarazni, meg jobban tudni, de az a helyzet, hogy a
      vilagon mar sokhelyutt bebizonyosodott, hogy a *tarsadalomnak* az
      integralt oktatas valik az elonyere. Nem nehez belatni egyebkent, ha
      kicsit torekszik ra az ember. Marmint ertelmileg. Erzelmileg nehez
      elfogadni, az teny.

      • Krajcsik Eugén

        Pontosan erről az ideológia-vezérelt, a dogmáknak nem megfelelő véleményt leminősítő, minden erkölcsi és racionális alap nélkül kioktató stílusról tettem említést. Társadalommérnöki törekvéseket nem tudok komolyan venni. Egyrészt levegőben lóg az állítás, mely szerint a “társadalom”-nak előnyére válik az integrált oktatás, másrészt indokolatlan a társadalmat, mint elkülönült entitást védeni az egyéntől, az egyéni indíttatásokat pedig a magasabbnak tételezett cél érdekében diszkreditálni. Az erőszakmentességre épülő, az egyének önérdekén keresztül kifejeződő szabadság a záloga a fejlődésnek, nem pedig a homályos “magasabb” érdekekre (nép, osztály stb.) tekintettel az individuumot elfojtó törekvések.

        • Minositgetes helyett megprobalsz ervelni?

          “Egyrészt levegőben lóg az állítás, mely szerint a “társadalom”-nak
          előnyére válik az integrált oktatás,”

          Zavaro, mi? Szeretned, hogy kutatasokkal tamasszam ala minden allitasom, de sajat magaddal szemben valahogy nem vagy ennyire rigorozus. (A kontextus kedveert: alapvetoen te inditottal ala nem tamasztott kijelentesekkel, es erre probaltam felhivni a figyelmed a kommentemben, amit siman leminositesnek belyegeztel.)

          De ettol fuggetlenul a tarsadalomnak az elonyere valik az integralt oktatas. Viszonylag egyszeru belatni:
          1., kulfoldi peldak igazoljak, hogy az integralt oktatas eredmenye az, hogy sokkal kevesebb a leszakado ember, a korabban diszkriminalt kisebbsegek is megfelelo kepzettseget tudnak szerezni, igy hasznos tagjai lesznek a tarsadalomnak. Ahelyett, hogy el kene oket tartani, adot fizetnek es GDP-t termelnek.
          2., a tobsegi tarsadalom is toleransabb lesz, kevesebb feszko, boldogabb elet. Persze annak, aki utalja a ciganyokat ezt nehez elkepzelni, de az USA-ban – ahol az otvenes evekig eleg kemeny szegregacio volt – meg tudtak ugrani, hogy a niggerekkel egymas mellett uljenek a buszon. Ez a KKK beutesu emberekre nyilvan a fraszt hozza ma is, csak ma sokkal kevesebben vannak, mint 50-60 eve. Ami a fehereknek is jo. Mert fosni a fekaktol nem jo erzes. Se gyulolni oket. Ugyanigy igaz ez a ciganyokra.

          “`The level of racial segregation in schools has important implications for the educational outcomes of minority students. Desegregation efforts of the 1970s and 1980s led to substantial academic gains for black students; as integration increased, blacks’ educational attainment increased while that of whites remained largely unchanged.[17] Historically, greater access to schools with higher enrollments of white students helped “reduce blacks’ high school dropout rate, reduce the black-white test score gap, and improve outcomes for black in areas such as earnings, health, and incarceration.”[11]“`

          https://en.wikipedia.org/wiki/School_segregation_in_the_United_States#Implications_of_segregation

          http://www.tc.columbia.edu/articles/2004/march/how-desegregation-changed-us-the-effects-of-racially-mixed-/

          “másrészt indokolatlan a
          társadalmat, mint elkülönült entitást védeni az egyéntől, az egyéni
          indíttatásokat pedig a magasabbnak tételezett cél érdekében
          diszkreditálni.”

          Dehogy indokolatlan. Pont az egyen erdekeben indokolt. De mondhatnam ugy is, hogy egyetertunk, pont az egyenek miatt kell vedeni a tarsadalmat. Mert az egyeneknek lesz jobb. Persze nem minden egyes egyennek, vagy meg inkabb nem minden egyes egyen latja be elore, hogy ettol jobb lesz neki, de pont ezert vannak a tarsadalmi egyuttelesnek szabalyai. Mert az, hogy minden egyen kizarolag a sajat erdekeit figyelembeveve hozza meg a donteseit, nem feltetlenul vezet mindig jo eredmenyre. Neha az egyen is direktbe kiszur magaval, neha csak sok egyenre vetitve lesz rosszabb az eredmeny. Ezt eleg faszan leirja a jatekelmelet. Ami matek, tehat ugy van. De, ha pelda kell, akkor gondolj csak az adozasra.

          “Az erőszakmentességre épülő, az egyének önérdekén
          keresztül kifejeződő szabadság a záloga a fejlődésnek, nem pedig a
          homályos “magasabb” érdekekre (nép, osztály stb.) tekintettel az
          individuumot elfojtó törekvések.”

          Nem homalyosak az erdekek, hanem nagyonis kezzelfoghatoak – lasd feljebb. Es ne keverjuk ide a naci meg a komcsi ideologiat (re nep meg osztaly).

          • Krajcsik Eugén

            Nézd, azt hiszem a kívülállók számára nyilvánvaló, hogy ki minősítget, gúnyolódik és használ “szalmabáb-érvelést”. Ez a kioktató gőg akadálya a párbeszédnek, hiszen vannak azért, akiknek a “hátsómból rántottalak elő” attitűd nem stílus. Bevallom jobban szeretek élőben beszélgetni, ott valahogy eltűnik a “megbátrulási tényező” és kevesebb pofátlanságot engednek meg maguknak az emberek. Nem tudom öregem, ki vagy és mit hiszel magadról, de inkább le is passzolom.

          • Krisz

            Krajcsik Eugén, te komolyan bölcsebb maradtál volna ha megsem szólalsz, bár önmagad minősíted, ez a te dolgod….
            Valaki leírja a véleményét és ha tetszik akkor ha más nem már támadni is kell, ugye?
            Tudod mit annyira sem méltatlak , hogy kifejtsem mért van igaza maximálisan az előtted író László Marainak…

      • Gál György Ferenc

        Egy lószart,Mama!—Az integrált oktatást csak erőltetik,ebből nem lesz semmi jó és eredményes! Évszázadok alatt sem sikerült,és semmi igazi kifelé mutató jelek nem igen vannak! Az oktatásukat csak szegregáltan lehetne megoldani. Ennyi!

  • Melyik szülő akarná a saját gyerekét problémás gyerekek mellé tenni, csak hogy örüljön pár fanatikus rózsadombi ballib, akiknek a gyerekei nem járnak soha problémás diáktársakkal iskolába?

    • Tamás Pásztor

      Nekem is ez a véleményem, s ezért a facebook rohadék – feltehetően Gyuri bácsi által fizetett – ballib mederátora kimoderált. Nem tetszik neki a becsületes magyar emberek véleménye, már buzipártiságból is tiltott le 30 napra.

  • Sombi

    deszíp montenáj