Cikkek

Az ember, aki ott se volt: Köpeczi-Bócz Tamás tündöklése és bukása

 

15 éve töretlen karrier ért véget néhány hónappal ezelőtt: tavaly július 19-én Balog Zoltán váratlanul kirúgta Köpeczi-Bócz Tamást, az EMMI uniós fejlesztésekért felelős államtitkárát. A menesztés okairól többféle magyarázat is kering, a hivatalos szerint főnökei elégedetlenek voltak a munkájával. Köpeczi-Bócz közel másfél évtizedes államigazgatási karrierje során a kezdetektől az uniós források elosztása körül tevékenykedett – sokan szerint részben ennek köszönhető, hogy öt kormányváltást is háborítatlanul átvészelt. Menesztésében feltehetően szerepet játszott a Farkas Flórián vezette ORÖ botrányprojektjeivel kapcsolatos korrupciógyanú.

Bár a Lungo Drom székháza előtt várakozó újságírókat sikerült az OLAF oda érkező vizsgálóinak átverni, letagadva, hogy Farkas Flóriánt jöttek kihallgatni, a látszólagos csend ellenére halad a nyomozás az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) botrányprojektje, a Híd a munka világába ügyében (TÁMOP-2.4.3.D.3-13/1-2013-0001 „Foglalkoztatási szövetkezet – híd a munka világába”).

Ez az a projekt, amelyet a projektmenedzsment a Tabán oldalában vett irodaházból irányított, a helyszíneket pedig havi 300 ezer forintért bérelt Opel Corsákkal látogatta. A botrány 2015 nyarán robbant, a minisztérium több hónapi vizsgálódás után felmondta a támogatási szerződést, arra hivatkozva, hogy a kedvezményezett, az ORÖ

„a vállalt szakmai tevékenységek lényegi elemeit igazolhatóan sem megvalósítani, sem működtetni, sem fenntartani nem képes. Az elállás jogkövetkezményeként kedvezményezetteknek vissza kell fizetniük a lehívott támogatási összegeket”

A projektmenedzsmentet elküldték, Farkas Flórián a töretlen kormányzati támogatás fedezékébe vonult, az ORÖ pedig csak azért nem ment csődbe, mert az év végi pénzszórásban lényegében megkapták azt az összeget, amit a projektben eltapsoltak.

A projekt másik főszereplőjéről, a konzorciumi partner Türr István Képző és Kutató Központról (TKKI) azonban szinte nem is esik szó. Pedig a TKKI is százmilliókba kerülő projektelemekért felel: ők szervezeték és bonyolították a „munkavégzésre felkészítő tanfolyamokat”,  egyéni és társas kompetenciák fejlesztettek, pszichoszociális támogatást nyújtottak, egészen addig, míg az EMMI le nem állította a projektet.

Információink szerint az EMMI-n belül működő irányító hatóság munkatársai közül többen többször jelezték, hogy súlyos visszaélések gyanúja áll fenn, néhányan fel is mondtak – a TKKI viszont rendületlenül menetelt a projektgazda ORÖ-vel.

Farkas Flórián rendíthetetlen partnere

Az együttműködés a két szervezet között nem ezzel a projekttel kezdődött: 2012-ben indult hasonló felállásban a másfél milliárd összköltségű Támop-5.3.1-B-2-es pályázati konstrukció („Nő az esély”), a TÁMOP-5.3.6-11 (Komplex telepprogram), melyben az ORÖ és a TKKI kötelező konzorciumi partnerek voltak – összességében mintegy 10 milliárd forintnyi projektben dolgozott együtt a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásáért a TKKI és az ORÖ.

A TKKI felelősségét egyetlen ügyben sem vizsgálták, miközben a projektekben közreműködők egy része rendszeresen szörnyülködött a TKKI által nyújtott szolgáltatások díjain – legyen szó telepprogramról, vagy más, humánerőforrás-fejlesztő programról. A TKKI nemcsak drágán szolgáltat, de drágán is vásárol, ahogy azt egy tavalyi cikkünkben bemutattuk.

Kapcsolódó cikkeink

Korrupcióinfó: Azért szüntetik meg az egyik legkorruptabb háttérintézményt, hogy eltüntessék a nyomokat

IT-szolgáltatásokat is a piaci ár sokszorosáért vásárol a Türr István Intézet

Jogerős: nyilvános a Türr Intézet uniós támogatási szerződése

Magyarország dobogós helyeken az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF feketelistáin

A világ legdrágább Opel Corsája és a Belügyminisztériumhoz közeli irodaház – így ver hidat a munka világába az Országos Roma Önkormányzat

A NER legnagyobb túlélői IV. – Farkas Flórián

A TKKI által elszámolt költségekkel kapcsolatban egyetlen alkalommal kerekedett botrány: a Hetek 2012 májusában megírta, hogy a TKKI egyes tevékenységekért elképesztő összegű számlákat nyújt be a komplex telepprogramban nyertes pályázóknak: alkalmanként 600 ezer forintért tart kiégés elleni tréningeket, 1,2 millióért szervez családi napot, 6 millióért készít „szolgáltatási térképet”, ami egy két oldalas Word-dokumentum.

A TKKI főigazgatója ebben az időszakban Köpeczi-Bócz Tamás volt. 2016-ban viszont, mikor az ORÖ botrány kirobbant, Köpeczi-Bócz már az EMMI államtitkáraként felügyelte az uniós fejlesztéseket. Így amikor a Híd-projekt ügyében megindított nyomozásban eljáró NAV az egyes kifizetések ügyében szakvéleményért megkereste a felügyelő minisztériumot, Köpeczi-Bócz már államtitkárként irányította a területet.

A pénzügyi nyomozók megkeresésére a minisztérium – az ügyészségi határozat szerint – úgy nyilatkozott, hogy

„a jogszerűen, szabályszerűen lefolytatott közbeszerzési eljárásban az érvényes és nyertes ajánlati ár alapján az eredményes eljárásban megajánlott ellenérték tekinthető a piaci árnak.”

 Vagyis minden kifizetés jogszerű volt, és a projekt céljait szolgálta.

A szakvélemény a határozat szerint az EMMI Európai Uniós Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárságtól származik. Ilyen szervezeti egység ugyan nincs, de van ilyen helyettes államtitkár, Garai Péternek hívják. Garai 2014-es kinevezése előtt egy évig a minisztérium felzárkózási államtitkárságán volt helyettes államtitkár, 2011 és 2013 között pedig a TKKI pécsi igazgatóságát vezette – ebben az időszakban a szervezet főigazgatója Köpeczi-Bócz Tamás volt.

Vagyis a helyettes államtitkár egy olyan büntetőügy kapcsán kellett, hogy nyilatkozzon, amely felvetette az akkori – egyben mostani – közvetlen főnöke felelősségét. A nyomozást ezen nyilatkozat alapján, bűncselekmény hiányában lezárták.

A társadalmi felzárkóztatás nélkülözhetetlen szakembere

Köpeczi-Bócz államigazgatási karrierje 2003-ban indult meg igazán, de már korábban is fontos pozíciót töltött be, 1993-tól a Nemzeti Szakképzési Intézetben dolgozott, előbb megbízott, majd teljes jogkörű főigazgatóként. A 2002-es kormányváltás után is maradt a pozíciójában, 2003-tól a Magyar Bálint vezette Oktatási Minisztérium Alapkezelőjének főigazgatója.

Forrásaink szerint koalíciós alku eredményeként került az éppen csak felálló, káderhiánnyal küzdő uniós forráselosztási rendszerbe, konkrétan a Humán Erőforrás Programok Irányító Hatóságának (HEP IH) élére Köpeczi-Bócz. A HEP IH már az előcsatlakozási szakaszban is jelentős uniós forrásokhoz jutott, de a 2004-es csatlakozás után hatalmas összegek felett diszponált a Köpeczi-Bócz vezette HEP/HEFOP IH, 2008-től kezdődően pedig ezer milliárd forintot meghaladó forrás elköltésére volt döntő ráhatása a szervezetnek.

Forrásaink szerint a főigazgató már ekkor is megközelíthetetlen volt: a szűk vezetői teamen kívül nem tartott kapcsolatot senkivel, sem a szervezeten belül, sem a partnerszervezetekben. A szakmai tanácskozásokon is csak a kötelező minimumig vett részt, inkább küldött valakit maga helyett.

Talán ez is közrejátszott abban, hogy a környeztében Köpeczi-Bóczról elég kedvezőtlen kép alakult ki: sokan afféle táskás embernek tartották, aki nem zárkózik el a politikai megrendelésektől. A HEP IH-ban Köpeczi-Bócz idején dolgozó forrásaink szerint a pályázati források kezelésének ez a gyakorlata akkora stresszt jelentett a munkatársaknak, hogy a büntetőjogi következményektől félve sorra hagyták ott a szervezetet.

Forrásaink szerint ez volt az a másfél-két éves időszak, amikor Sági Zsolt, Köpeczi-Bócz állandó helyettese, aki az HEP IH-ban igazgató volt, szintén otthagyta a szervezetet. Sági 2010 után tért vissza korábbi főnökéhez: a TKKI-ban főigazgató-helyettes, majd a minisztériumban főosztályvezető, végül helyettes államtitkár. Úgy tűnik, Sági karrierje is megszenvedi főnöke bukását: idén januárban Balog javaslatára őt is felmentették.

Érinthetetlen vezető

Dacára annak, hogy a róla terjedő pletykák, és a nevéhez tapadó epitheton ornans is ezt sugallja, Köpeczi-Bócz ellen egyszer sem indult eljárás korrupciós bűncselekmények gyanújával. Korábbi érinthetetlenségét forrásaink azzal magyarázzák, hogy mindkét oldal a lekötelezettje – a NER korai időszaka tekintetében Petykó Zoltánt, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség korábbi vezetőjét, illetve Pokorni Zoltánt emlegetik, mint Köpeczi-Bócz pártfogóit.

A 2010-es nagy tisztogatást is átvészelte, előbb főosztályvezető a Balog Zoltán vezette felzárkózási államtitkárságon – mivel Balog és közte a hierarchiában nincs senki, ezért ezen a területen de facto Balog helyettese, nyilvánosan ebben a minőségben, helyettes államtitkárként nyilatkozik.

A 2010-es év októberében azonban megjelenik egy cikk a Hírszerzőn, amely szerint „Több súlyos szabálytalanságot, esetenként tudatos jogszabálysértésre utaló jeleket talált egy belső ellenőrzés a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez (NFÜ) tartozó Humán Erőforrás Operatív Program Irányító Hatóságánál (HEP IH).”

A Hírszerző birtokába került „Előzetes Jogi Vélemény” szerint az IH-nál esetenként kijátszották a közbeszerzési előírásokat, gyanús megbízási szerződéseket kötöttek, esetenként vezető tisztviselőkkel is. A Hírszerző cikke hivatkozik egy 2010 júniusi uniós auditra is, amely súlyos, rendszerszintű szabálytalanságokat tárt fel, a vizsgálat alapján tízmilliárd forintnyi támogatással kapcsolatban találtak szabálytalansági eljárás megindítására okot adó mulasztást.

Az írás nevesíti Köpeczi-Bóczot, és felhívja a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) tisztségviselőjeként épp annak a területnek az ellenőrzését/átvilágítását felügyeli, amelyiknek a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány alatt az irányítója volt.

A KIM reagált, de a cáfolat elég sajátosra sikeredett: Köpeczi-Bóczot, és vele az NFÜ-t nagyon megvédték. Az ügy ezzel el is tűnt a nyilvánosság elől, és az ezzel kapcsolatos eljárások – Köpeczi-Bócz töretlen karrieríve alapján – a volt főigazgató számára kedvezően zárultak le.

A játszma vége

Az államtitkár felmentését 2016. július 19-én kezdeményezte Balog Zoltán miniszter, a hivatalos indoklás szerint a 2014-2020-as uniós fejlesztési programok szakpolitikai koordinálásának hiányosságai miatt.

Bár a mondat tele van fontosnak tűnő szavakkal, valójában nem jelent szinte semmit. Különösen annak fényében, hogy a szakpolitikai koordinálásra leginkább jóval korábban, a program tervezésekor volt szükség: Balog 2012. május 21-én nevezte ki Köpeczi-Bóczot miniszteri biztosnak, a feladata éppen a 2014-20-as humánerőforrás-fejlesztési operatív program előkészítése volt.

2013 januárjában már kész volt az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 1.0-ás változata, egy évvel később már a végleges dokumentumot hagyta jóvá az EMMI szakmai vezetői értekezlete, az év végén pedig lezajlott a Brüsszelbe küldendő végleges változat „társadalmi vitája” is.

Ennek a folyamatnak kétségkívül Köpeczi-Bócz volt az első számú felelőse, ő volt az EMMI vezetői kapcsolattartója – csakhogy az elvégzett a munkájával kapcsolatban semmilyen nyilvános bírálat nem fogalmazódott meg, és forrásaink nem tudnak a minisztériumon belüli komolyabb kritikáról sem.

Tegyük hozzá, ez az időszak Köpeczi-Bócz karrierjének tetőpontja: 2014-ben még a Türr István Képző és Kutató Intézet főigazgatója, néhány hónappal később már államtitkári rangban irányítja a területet a minisztériumban, ahol két régi volt beosztottja, Garai Péter és Sági Zsolt dolgozik alatta helyettesként. Eközben olyan kisebb súlyú pozíciókat is megtarthat, mint az unió számára a szakképzés helyzetéről éves országjelentést író szakmai szervezet vezetése.

Vagyis 2016 nyarán, Köpeczi-Bócz felmentésekor nem látszik semmilyen olyan közvetlen ok, ami indokolná az államtitkár felmentését. Ez persze nem jelenti azt, hogy az államtitkár működésében ne lettek volna problémák: forrásaink szerint mindenképp felróható Köpeczi-Bócznak a TÁMOP-os programokon mutatkozó forrásvesztés, illetve az új EFOP-pályázatok körüli súlyos anomáliák.

Forrásaink szerint az államigazgatás normál üzemmódjában ezek valóban elégségesek lennének a felmentéshez. Viszont a NER működésének hatodik évében merőben szokatlan, hogy egy államtitkárt, akinek a kisujjában van a fejlesztéspolitika intézményrendszere, ráadásul megmagyarázhatatlan módon átvészelte a 2010-es nagy tisztogatást, viszont hat éve töretlen hűséggel szolgálja a rendszert, szakmai hiányosságokra hivatkozva felmentsenek.

Nem közös megegyezéssel távozik, nem áthelyezik, hanem kirúgják. Ehhez valami súlyosabb oknak kellett lennie a háttérben.

Akárhogy is történt, ha a teljes immunitást élvező Farkas Flórián előre tudta, hogy a projektgazda ORÖ súlyos visszaélései kapcsán induló büntetőeljárásokat előbb-utóbb megszüntetik, a visszafizetendő támogatást pedig átvállalja a kormány, akkor nehéz azt hinni, hogy a felzárkózási pénzek lenyúlásának következményeiről ne politikai megfontolások döntenének. Viszont továbbra is kérdés, miért bukott bele az ügybe a terület szürke eminenciása.

Becker András

Megosztás