Fél év alatt legalább 73 millió forintot fizetett ki Magyarország izraeli lobbistáknak, hogy az Amerikai Egyesült Államokban segítsék az ottani magyar diplomáciai képviseletek munkáját. Elsőre logikátlannak tűnik, hogy a magyar kormány izraeliektől várja, hogy végre javuljon a kapcsolata az amerikai kormánnyal. Ám a két izraeli lobbista, illetve amerikai alvállalkozójuk is dolgozott korábban Donald Trump amerikai elnöknek. Hogy tanácsaik pontosan mennyibe kerülnek, azt nem tudjuk, mert a magyar Külügyminisztérium nem minden kérdésünkre válaszolt.
Egy hónapja írtuk meg, hogy a magyar kormány Donald Trump amerikai elnök izraeli kampányfőnökének cégét fogadta fel, hogy segítsen neki Amerikában lobbizni. Most kiderült: a washingtoni követség, a chicagói, illetve a Los Angeles-i konzulátus is külön-külön szerződött a BSI Public Affairs nevű céggel:
Mint korában megírtuk, a BSI-t Delaware-ben jegyzeték be, ami Amerika ‘offshore állama’ azaz a cégekről nehéz kideríteni bármit is hivatalos forrásokból. Ám az amerikai igazságügy-minisztériumnak egy alvállalkozó által beadott dokumentumból kiderül, hogy a cég társelnökei Tzvika Brot és Ariel Sender, két izraeli lobbista akik Trump izraeli kampányán is dolgoztak, illetve jó kapcsolatot ápolnak Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel.
73 millió forintot már biztosan kifizettett a magyar állam
Az Átlátszó közérdekű adatigénylésben kérte ki a magyar Külgazdasági- és Külügyminisztériumtól a BSI Public Affairs-szel kötött szerződéseket. A minisztériumtól érkezett válaszból kiderült: három külképviseletünk (a washingtoni, a Los Angeles-i és a chicagói) is szerződött a BSI-vel. A három külképviselettel három külön szerződést írt alá a BSI, ám a dokumentumok szövege szóról szóra megegyezik egymással – csak a megbízó nevét, illetve az árat módosították.
A szerződésekből kiderül, hogy a lobbicég “konzultációs” szolgáltatásokat nyújt, ezért a washingtoni követség havi 20 ezer dollárt (5,43 millió forintot), a chicagói konzulátus 10 ezer dollárt (2,72 millió forint), a Los Angeles-i pedig 15 ezer dollárt (4,07 millió forint) fizet a BSI-nek.
Mindhárom szerződésben az áll, hogy az adott összegért cserébe a BSI vállalja, hogy havonta egyszer találkozik a megbízóval – akár a budapesti Külügyminisztériumban, akár az Egyesült Államokban, és hogy ezekre a találkozókra legalább egy kollégát elküld. Emellett három havonta projektjelentést írnak, amelyben összefoglalják az elmúlt időszakban végzett munkát. Emelllett a BSI vállal telefonos segítséget is, ám legfeljebb heti egyszer és maximum egy órás telekonferenciára áll a magyar diplomaták rendelkezésére.
Mivel a számunkra megküldött szerződés hat hónapra szól, a fentiek alapján annyi biztos, hogy a magyar külügy 73,3 millió forintot tavaly már mindenképpen kifizetett a BSI-nek.
Pluszpénz projektek lebonyolításáért és a PR-tevékenységért
Ám ez minden bizonnyal nem a teljes összeg. A három magyar külképviselet ugyanis nem csak konzultációt rendel a BSI-től, ám nem tudjuk, hogy a további szolgáltatások mennyibe kerülnek.
A megküldött szerződések alapján a BSI “projektekben” is segíti a magyar külképviseleteket: privát és publikus konferenciákat, szimpóziumokat szervez, delegációk utazását szervezi Magyarország és Amerika között, illetve találkozókat szervez a magyaroknak a helyi média, politika és tudományos élet szereplőivel. Az ezért kapott díjazást külön, projektenként állapítják meg, és arról nem kaptunk információt, mennyibe kerülnek ezek a feladatok a magyar kormánynak.
A BSI harmadik tevékenységi köreként emellett kapcsolatot tart a médiával, kormányzati szervekkel, és PR-feladatokat is ellát. A szerződések szerint ennek a munkának az árlistája egy a szerződésekhez csatolt dokumentumban található. Kértük a magyar Külügyminisztériumot, hogy küldje el ezt az árlistát is számunkra, ám azt nem kaptuk meg.
Él-e még a szerződés?
A Külügyminisztérium által az Átlátszónak megküldött BSI-szerződések hat hónapra szólnak és 2017. július 1-jén írták alá őket, azaz a tavalyi év végén elméletileg lejárt a szerződéses időszak.
Ám a szerződésekben benne van, hogy meghosszabbíthatóak. Megkérdeztük a Külügyminisztérium sajtóosztályát, hogy meghosszabbították, illetve megújították-e a szerződést a BSI-vel, ám erre sem válaszoltak.
Több jel is mutat arra, hogy a szerződéseket meghoszabbították, vagy újakat írtak alá helyettük. A BSI Public Affairs – mint azt korábban megírtuk – 2017. október 5-én alvállalkozót fogadott fel arra, hogy segítse munkáját Washingtonban.
Az izraeliek vezette cég a Sanitas International nevű washingtoni lobbicéget kérte fel erre, amely csak fél évvel később, márciusban regisztrált az amerikai igazságügy-minisztériumnál mint “külföldi ügynök”. Az úgynevezett FARA-törvény alapján regisztrált lobbicégeknek ugyanis be kell jelenteniük, hogy elkezdtek egy külföldi ország lobbistájaként dolgozni. Arról is szólniuk kell, ha ezt abbahagyták.
Ám a Sanitas egyelőre csak azt jelentette be, hogy megkezdték a munkát a magyar követséggel, ám azt nem, hogy azt befejezték volna. Ez arra utal, hogy a BSI és a Sanitas még mindig dolgozik a magyar külügynek.
Az egy hónappal ezelőtti cikkünk nyomán a The Daily Beast nevű amerikai weboldal megkereste a BSI-t és a Sanitas-t is, és (egyébként nem túl bőbeszédű) válaszában egyik cég sem utalt rá, hogy a szerződés már nem élne. Mindkét cég jelen időben beszélt a magyaroknak végzett munkáról.
A The Daily Beast azt is felvetette: törvénysértő lehet, hogy a BSI Public Affairs nem regisztrált maga is az amerikai igazságügynél, mint külföldi országnak dolgozó lobbicég. A BSI amerikai jogi képviselője, Marc Zell az amerikai weblapnak úgy válaszolt erre: a cég azért nem regisztrált a FARA-rendszerben, mert csak “belső” stratégiai tanácsokat adott Magyarországnak, nem lépett fel annak képviselőjeként az amerikai kormány vagy Kongresszus előtt és nem is terjesztett Magyarországról szóló anyagokat az amerikai lakosság körében.
A Sanitas azonban regisztrált és legutóbbi cikkünk óta pótolt néhány hiányosságot, még több dokumentumot töltött fel a FARA-rendszerbe, így újabb részletek derültek ki a magyaroknak végzett munkájukról.
Megtudtuk, hogy a Sanitas vezetője, Christoper Harvin a washingtoni követségen adott tanácsokat a nagykövetnek, a helyettesének, illetve a kommunikációs igazgatónak. Amerikai politikusokkal és tisztségviselőkkel nem lépett kapcsolatba, náluk a magyar kormány érdekében nem lobbizott.
Ezért a munkáért cserébe a Sanitasnak 2018. januárjában 15,000 dollárt, azaz négymillió forintot fizetett a BSI-n keresztül a magyar állam.
Közelebb Trumphoz?
A BSI-vel, illetve azon keresztül a Sanitasszal kötött szerződésekből az derül ki, hogy a magyar kormány igyekszik közelebb kerülni Donald Trump amerikai elnökhöz, illetve embereihez. Lehetséges, hogy a BSI-től, illetve annak feltételezett jó kapcsolataitól reméli az Orbán-kormány, hogy a miniszterelnököt végre fogadják a Fehér Házban.
Mint azt korábban megírtuk, a BSI társelnökei, Tzvika Brot és Ariel Sender az amerikai elnök izraeli kampányában dolgoztak. Brot volt a kampányfőnök, az ő feladata volt meggyőzni az Izraelben élő körülbelül kétszázezer izraeli-amerikai kettős állampolgárt, hogy szavazzanak Trumpra.
Brot egyébként előző cikkünk óta nyíltan politikai pályára is lépett: a 37 éves egykori újságíró és kampányszakember saját szülővárosa, Bat Yam polgármesteri székére pályázik a Netanjahu-féle Likud párt támogatásával.
A BSI jogi képviselője, Marc Zell pedig a republikánus párt ‘nemzetközi’ szárnyában dolgozik évtizedek óta, elsősorban az izraeli kapcsolatokért felelős. Az előválasztások során nem támogatta Trump jelöltségét, ám megválasztása után hamar beállt az elnök mögé.
A Sanitasnál a magyar projekten dolgozó Christopher Harvin a The Daily Beast szerint önkéntes alapon, azaz ingyen készíti elő időnként Mike Pence amerikai alelnök utazásait – minden bizonnyal annak kommunikációs részét. Harvin dolgozott George W. Bush Fehér Házának is.
A The Orlando Sentinel című amerikai lap pedig Donald Trump szóvivőjeként említi Harvint egy cikkében, amely már megválasztása után, de még az elnöki beiktatás előtt jelent meg.
Lassan javulnak az amerikai-magyar kapcsolatok
A magyar kormány nagyon sokat várt Donald Trump megválasztásától, ám a fehér házi meghívás csak nem érkezett meg. Ebben nem tudott segíteni a kormány havi 28 millió forintért felbérelt washingtoni lobbistája, Connie Mack sem, akivel a külügyminisztérium az Index szerint felettébb elégedetlen. A Trump-Orbán találkozó elmaradása pedig közrejátszhatott Szemerkényi Réka washingtoni nagykövet egy évvel ezelőtti csúnya kirúgásában is.
A kapcsolatok eleinte nem hogy nem javultak, de még romlottak is. Az amerikai kormány kiállt a CEU mellett, a budapesti követséget vezető David Kostelancik ügyvivő pedig a sajtószabadság védelmében mondott beszédet tavaly októberben. Az amerikai külügy pedig tavaly novemberben egy 700 millió forintos pályázatot hirdetett a magyar vidéki sajtó támogatására, ami miatt be is kérették az amerikai ügyvivőt a budapesti külügyminisztériumba.
Ám úgy tűnik, azóta valamennyit változott a helyzet: Szijjártó Péter januárban Washingtonban járt, és az akkor még külügyminiszter Rex Tillersonnal ugyan nem találkozott, de Wes Mitchell államtitkárral igen, és a sajtónak adott beszámolója szerint nagyon jól megértették egymást.
Érdekes módon pont a Szijjártó-Mitchell tárgyalás napján értesült arról a Magyar Idők, hogy megvan az új nagykövet-jelölt Budapestre a New York-i üzletember, David Cornstein személyében. A találkozó Mitchellel pedig annyira jól sikerült, hogy pár nappal később a korábban felettébb óvatos Magyar Idők már a magyar-amerikai kapcsolatok kulcsfigurájaként állította be, aki az új nagykövetnél is fontosabb lesz.
Az amerikai kormányzatban előkészületek folynak arra, hogy a Globális Magnyitszkij-törvény alapján szankciókat vessenek ki Mészáros Lőrincre. Mint azt a hétfői...
Az amerikai kormány magas rangú diplomatái egyre jobban aggódnak amiatt, hogy Orbán Viktor egyre határozottabban Oroszország felé irányítja Magyarországot, és...
Húszezer dollár jogdíjat kapott Stephen K. Bannon, Donald Trump amerikai elnök egykori főstratégája a Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem...
Bejött Orbán Viktor számítása és fordulat következett be az amerikai-magyar kapcsolatokban– még ha erre Donald Trump elnökké választása után majdnem...
