Proxy-hálózat a Balkánon – így tarol az Elios a határokon túl is

eliosrb

 

A szerb törvények szerinti közérdekű adatigényléssel fordulnak helyi politikusok a vajdasági Ada polgármesteri hivatalához, hogy megtudják, valójában spóroltak-e és pontosan mennyit a Tiborcz kapcsán elhíresült Elios LED-lámpáin, vannak ugyanis fenntartásaik. A fogyasztói panaszok Szerbiában hasonlóak, mint Magyarországon: sötétebb van, mint volt, különösen a járdákon. A beruházás pedig, ha ez egyáltalán lehetséges, még átláthatatlanabb: itt nem kukacoskodik az OLAF.

 

 

Nem okoskodtunk rosszul, amikor az Elios keze alá dolgozó, baráti pályázgató cégek seregét bemutató cikkünkben a „segítő ajánlattevők” sorából kiemeltünk kettőt. A Simó/SMHV Kft. és az U Light Kft. tulajdonosai frontolnak az egykori Tiborcz-vállalatnak Szerbiában, az U Light pedig még Szlovákiában is. A technológiai sor végén Tiborcz István barátja és volt üzlettársa, Erdei Bálint áll.

Előzmények:

Kiterjedt céghálózat segítette az Elios diadalmenetét a közvilágítás-korszerűsítési piacon

Korábbi cikkünkben bemutattuk az Elios összes magyarországi közbeszerzési győzelmét, átnéztük, hogy a pályázatokon mely cégek adtak be meghökkentően gyakran konkurens ajánlatot, melyek voltak konzorciumi partnerek, illetve ahol lehetett, azt is, kik váltak alvállalkozókká. Az ilyen-olyan szerepben ötnél többször felbukkanó vállalkozásokat bemutatva kiderül, szép számmal akad közöttük a Fideszhez kötődő gazdálkodó. Két céget közülük is kiemeltünk:

Simó Kft. (jelenleg SMHV): bár nem indult sokszor az Elios ellen, ez az a cég, amely ugyanabban a projektben ajánlattevőként és alvállalkozóként is részt vett (Mórahalmon). Kalocsán, Kecskeméten és Szolnokon is Elios-alvállalkozók voltak. A vállalat honlapján közzétett referenciák között felülreprezentáltak azok a városok, ahol az Elios nyerte a közvilágítási közbeszerzési pályázatot. A 22 városi munkából 20 volt eliosos projekt, ráadásul ezek zömét az OLAF is vizsgálta.

U Light Kft.: Az U Light és leányvállalata összesen hétszer tett ajánlatot az Elios Zrt. ellen. Mindegyik pályázatuk vesztett. Magyarországon nem voltak sem alvállalkozók, sem konzorciumi partnerek, elvihették viszont a NER szívcsakrája, Felcsút közvilágítási munkáit. Külföldön pedig üzlettárs lett a rettenthetetlen (hétszeres) vesztes versenytársból. Először a 24.hu írt a szlovákiai közös vállalatukról, majd a HVG nevesítette a cég egyik tulajdonosát a szerb Elios frontembereként.

Mi pedig mindjárt megmutatjuk, hogy a kapcsolat még ennél is szorosabb a baráti ajánlattevők és az Elios között. Például mert nem csak az U Light érintett, hanem, ahogy a Simó/SMHV is. Ráadásul, mint majd látjuk, az anyacég, a magyar Elios már jelen sincsen papíron a tulajdonosok között. Az ilyen helyzetek vetik fel a strómanságság gyanúját ott, ahol már levetették a politikai korrektség rabigáját.

A Pozsony – Újvidék – Banja Luka tengely

 

 

A Simó/SMHV társtulajdonosa a pécsi Horváth Dezső. Az U Light-é névrokona, Horváth Szilveszter. Horváth Dezső csupán 10, a vajdasági származású Horváth Szilveszter azonban tekintélyes, 75 százalékos üzletrésszel rendelkezik a 2016-ban alapított újvidéki ESCO Elios d.o.o.-ban. Rajtuk kívül még üzletrésze van két szerbiai állampolgárnak. Egyikük, az újvidéki Gombár Nóra Facebook-profilja VMSZ-es rokonszenvű fiatal közdazdászt sejtet.

Korántsem merül azonban ki ennyiben a délvidéki Elios-birodalom. 2014-ben, szintén újvidéki székhellyel hozta létre az ekkor még a Tiborczhoz köthető Elios Innovatív Zrt. az Elios SRB d.o.o.-t, amelynek – hogy pontosan mikortól, ebben zavarosak a cégadatok – tulajdonosa volt bizonyos ENEF Energetska Efikasnost d.o.o. (ENEF-EE, azaz „energiahatékonyság kft.”) is. 2016-ban mindkét tag megvált az üzletrészétől. Az ENEF-EE Horváth Szilárdnak adta át az ő 40 százalékát, az akkor már West Hungaria Bau-s magyar Elios pedig a budapesti Woody Holding Kft.-nek. Aki szeret szerb cégadatokat böngészni, itt megteheti, eredeti nyelven és magyar fordítással.

A jelenleg Redwood Holding néven futó Woody a valahai Elios-tulajdonos Erdei Bálinté, Tiborcz István bizalmasáé, volt üzlettársáé. Erdei közvetett résztulajdonos az Elios pozsonyi leányvállalatában, az Elios Slovakia s.r.o.-ban is. A fő üzletrész azonban nem az övé, hanem újfent az U Light-é.

90 százalékban U Light-os a furcsa nevű ENEF-EE d.o.o. is 2015 óta, a csendestárs a budapesti Miran Höning Buda. Róla érdemes tudni például, hogy valaha karatebajnok volt, jelenleg edző, családja erősen kötődik Budapest XVI. kerületéhez. Egyik rokona, Höning Alexander Buda szerb kisebbségi önkormányzati képviselő a városrészben. Höning Alexander Buda a 24.hu szerint az újvidéki U Light leányvállalat cégvezetője is. (ENEF-es szerbiai cégadatok itt.)

Láthatjuk: „az” Elios, vagyis az OLAF által elkaszált magyarországi közvilágítás-guru ma már csak személyes kapcsolatrendszer révén kötődik az egykori külföldi leányokhoz, amelyek mégis használhatják az ezek szerint bizonyos körökben jól csengő márkanevet. A nyugat-balkáni cégháló még így sem biztos, hogy teljes. Szerbiai forrásaink úgy tudják, az Elios futtat céget, sőt, közbeszerzéseket is nyer a Boszniai Szerb Köztársaságban (Bosznia-Hercegovina autonóm szerb tartományában), Banja Lukán.

Ebből a mondásból egyelőre annyit tudtunk igazolni, hogy létezik két Banja Luka-i bejegyzésű cég is Elios néven, s valóban szerepelnek beszerzéseken. A boszniai cégnyilvántartásban azonban nem nyilvános, hogy kik a tulajdonosok – dolgozunk tovább, hogy mégis megtudjuk a pontos részleteket, lesz folytatás.

Az a boszniai kapcsolat ismerete nélkül is elmondható, hogy Horváth Szilveszternek kiemelt szerep jutott tulajdonosként és menedzserként. Mégis mintha kerülné a reflektorfényt: néhány pr-gyanús világításszakmai interjút kivéve annyi tudható róla, hogy 46 éves, a Vajdaságból származik, a szerb cégiratokban felváltva szerepelnek az adatai szerb személyi igazolvánnyal és kishegyesi lakcímmel, illetve magyar útlevéllel. Villamosmérnök, korábban a szintén közvilágításban utazó magyarországi Grep Green Zrt.-t vezette.

Korábbi munkahelyének ügymenetét ismerő beszélgetőpartnereink úgy emlékeznek, Horváth stratégiája eltért a tulajdonosokétól, amennyiben utóbbiak az úgynevezett ESCO-finanszírozásban láttak inkább fantáziát – amikor az önkormányzat utólag, a fogyasztásbeli megtakarításból törleszti a megrendelést -, ekkor dobbantott, majd „az Elioshoz került”. Itt felhívtuk forrásunk figyelmét a gyanítható nyelvbotlásra, hiszen Horváth U Light-os, és pedig nem eliosos. A hangot, amit válaszként kaptunk,leginkább hahotaként tudnánk azonosítani.

Rákosi szülővárosa, mint kísérleti nyúl

Járási központ Bácskában, a Tisza mellett Ada. A takaros kisváros mindeddig Rákosi Mátyás szülőhelyeként lehetett ismeretes, az immár nemzetközi méreteket öltő közvilágítás-mutyi azonban könnyen új asszociációt hozhat.

Nem volt ugyan tervbe véve a helyi közvilágítás cseréje, 2015-ben a település vezetői mégis pedzegették a képviselőtestületnek, hogy „vállalkozókkal” beszéltek, akik ki tudnák hozni a beruházást úgy, hogy hosszú távon a község járjon jól (a „község” a vajdasági szóhasználatban a magyarországi járáshoz hasonlatos település-együttes, közigazgatási egység). Hogy konkrétan kikkel tárgyalt Bilicki Zoltán polgármester, nem nevezte meg – most mi írásban kérdeztük tőle a részleteket, válaszát várjuk.

Mindenesetre gyorsan, pár hónapon belül ki is írták az Ada és a szomszédos Mohol világítás-korszerűsítésére vonatkozó közbeszerzési pályázatot. A tendert a már említett U Light-os cég, az ENEF-EE vezette konzorcium nyerte meg – ez már csak azért is érdekes, mert mindenki „eliosos” munkaként emlékezik az adai projektre, még a HVG már hivatkozott remek helyszíni riportja is.

„Orbán vejének cége jelentkezett” – ez volt a mondás helyben is, mesélik most adaiak az Átlátszónak. A konzorciumban tag volt az Elios SRB és a magyar U Light Kft., valamint egy újvidéki és egy nagybecskereki vállalkozás is, miközben az anyacég Elios Zrt. ekkor már nem Tiborcz-é, hanem a WHB-é volt.

Az Átlátszó vajdasági tudósítója, Balla Lajos a helyi Családi Kör hetilap – voltaképpen a hatalomkritikus Szabad Magyar Szó nyomtatott laptestvére – múlt heti számában elemezte a beszerzést, s arra hívta fel a figyelmet, hogy a versenykiírás értéke nettó 230 millió dinár (azaz valamivel kevesebb, mint kétmillió euró) volt, ezért érdekes a nyertes árajánlat, ami 157 millió dinárt tett ki mindössze.

Az egyetlen ellenajánlót kizárták. Nem is csoda, hiszen a belgrádi Eco Power Energy Efficiency d.o.o.tevékenységének számkódja 3250, leírása pedig: egészségügyi és fogorvosi eszközök, valamint anyagok gyártása volt.

Még csak nem is kell jól érteni angolul és szerbül is egyszerre ahhoz, hogy föltűnjön a nyertes és a vesztes cég elnevezése közötti hasonlóság: magyarra mindkettő „energiahatékonyságként” fordítható. Innen nem feltétlenül az ördögtől való a képzettársítás, hogy – ahogyan Magyarországon történt – a versengő ajánlattevő és a későbbi győztes legalábbis inspirálódhatott egymás tevékenységéből.

A beruházásról nem könnyű adatokhoz jutni, a helyi média ugyan itta a polgármester szavait a reménybeli megtakarításokról, a részletek azonban homályban maradtak. A beruházó vállalkozások honlapja sem sokat segít, az Elios SRB-nek és az ENEF-nek nem is találni, hogy lenne. Szerepel viszont az adai referencia az ESCO Elios oldalán – azén a cégén, amelyik nem is volt konzorciumi tag. A piszkos anyagiakról azonban innen sem tudni meg semmit.

Az Átlátszó értesülései szerint helyi ellenzéki képviselők meg is elégelték az információhiányt, és a közeli napokban, vélhetően már az ortodox húsvét után közadat-igénylésekkel bombázzák majd a községi vezetést.

Többé-kevésbé kiokoskodható, hogy – lévén Szerbia nem EU-tagállam – az Elios itt nem a Magyarországon bevett uniós finanszírozásból dolgozott, hanem úgynevezett PPP-konstrukcióban, azaz vegyesen köz- és magánszféra megvalósításában. A beruházó elkészítette a munkát, amit a község a lízinghez hasonlatos módon évente fizet, az eredeti szerződés szerint 12 éven keresztül.

Hogy mennyi pénzt, arra nézve Ada 2016-os költségvetésének kiegészítése adhat némi támpontot. E szerint a közvilágításra összesen kifizettek 26 millió dinárt (valamivel kevesebb, mint 220 ezer eurót), ebből a konzorcium kapott 12,5 millió dinárt, míg saját kommunális közvállalatuk a többit. Pontos adatokat szintén kérdeztünk a polgármestertől, várjuk a választ.

Az U Light mindenesetre mélyen a zsebébe nyúlt nem sokkal a projekt beindulása előtt. Az Átlátszó birtokában lévő dokumentumok szerint 2015-ben több részletben összesen 73 ezer euró kölcsönt, majd 2016-ban további 277 ezer 500 eurót adott leányvállalatának az ENEF-EE d.o.o.-nak, amelynek nagy részét az újvidéki konzorciumvezető vissza is fizette.

Helyi képviselőknek vannak további aggályaik is. Egyikük érdeklődésünkre azt írta válaszában:

„Mi, községi képviselők a szerződésekről, a privát partnerről adatokat nem kaptunk készhez, csak azt tapasztaljuk, hogy lapátoljuk a köz eszközeit ilyen-olyan szerződési bővítmények jogcímén valós vagy vélt újabb világítótestek beépítésére, a rendszer tökéletesítésére. Az én perspektívámból annyi látható, hogy a végleges felhasználó és a gyártó közé beékelődött egy szubjektum, aki lízingeli az eszközöket, holott közvetítő nélkül is első kézből lebonyolíthatta volna a munkát az önkormányzat.”

Ráadásul érdeklődésünkre a helyiek ugyanazokat a fogyasztói panaszokat sorolják, amiket Magyarországon hallani az eliosos LED-lámpákkal kapcsolatban: az irányított fény összességében gyengébb világítást hozott, mint amit lecseréltek, különösen a járdák megvilágítására van sok panasz.

Miért éppen Ada?

Éppenséggel ellenőrizhetné akár a szerb számvevőszék is a projektet, részben meg is tette 2016-ban, de semmi kivetnivalót nem talált.

Az állami számvevőszék segítő hozzáállása sejthetően nem független attól, hogy a községi képviselőtestület többségét a kormányerő Szerb Haladó Párt adja. A felületes magyarországi olvasó gondolhatná ugyan, hogy Orbán Viktor vejének (volt) cége a Fidesszel harmóniában létező helyi magyar párt, a VMSZ által irányított településen kezd terjeszkedésbe.

Ennél a helyzet, ha nem is sokkal, de bonyolultabb: a haladó párt a VMSZ belgrádi koalíciós partnere, s szintén nem ellenséges az Orbán-rezsimmel, sőt. Magyarország több csatornán százmilliárdokkal finanszíroz szerbiai vállalkozásokat, ennek a pénznek jó része szerb területeken landol.

Dolgozik az Elios távolabb is a magyar határtól, például a szerb többségű Zsablyán, illetve Krusevacon és Petrovac na Mlaviban. Ezekről a projektekről még annyi sem tudható, mint az adai-moholiról. Az viszont biztos, hogy a balkáni biznisz egyelőre nem tűnik a magyarországihoz fogható kaszálásnak, energetikai szakemberek szerint legfeljebb csak az első próbálkozásnak, puhatolózásnak mondható.

Igazán nagyot szakítani akkor lehetne, ha a határon túli településeken is ragályként terjedne a közvilágítás-korszerűsítési felbuzdulás. Ahogy Magyarországon meg is történt.

Rádi Antónia

Közreműködött: Balla Lajos (Oromhegyes)

Kapcsolódó cikkeink

Kiterjedt céghálózat segítette az Elios diadalmenetét a közvilágítás-korszerűsítési piacon

28-ból 8 OLAF-levelet adtak ki nekünk az Elios-ügyben érintett települések, 9 település nem is válaszolt

A közvilágítás Tiborczék után – drónfelvételen 23 éjszakai város

 

tetszett_a_cikk3

 

Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on Twitter0Share on Tumblr0
  • Devo

    Mily meglepő…..ja nem, bocs nem, a szokásos. Amihez egy fideszes hozzáér, az szarrá változik. 🙂

  • Mongol Janos

    ….IGEN….kiterjedt céghálózat tudja csak ezeket megszervezni….és kivitelezni…ENNEK EZ A RENDJE…ez nem egy cipő javítás…

    • Devo

      Nem volt elég te retardált kretén, hogy szétszivattunk a hvg-n?
      Ne ugass bele abba, amihez kurvára nem értesz. Mondjuk te, idióták gyöngye semmihez nem értesz, úgy hogy ha lenne egy használható agysejted, akkor az kussra intene téged, de mivel nincs ugye…..
      Nem, te baromarcú, ehhez nem kell kiterjedt céghálózat, ennek nem ez a rendje, de ennyi info neked bőven elég erről, mert úgy sem érnéd fel ésszel, ha többet is kapnál.

      • Mongol Janos

        …..ha a jelzőket kiveszem…nem marad egy értelmes mondat…neki futsz még egyszer??