Szeged nem takarja ki a Soros-plakátokat

Fideszes gumicsontnak tartja a balos vezetésű Szeged kommunikációs vezetője az úgynevezett Soros-plalátok ügyét. Szalai Balázs aktivista kérdezte Botka László polgármestert arról: Szeged követi-e Kispest példáját, és tilalmas, gyűlöletkeltő tartalomnak minősíti-e a kormányzati Soros-plakátokat. Botka Szalainak egyelőre semmit nem válaszolt, a kommunikációs stáb lapunk érdeklődésére terelt.

87%

Év végéig még

13 776 646 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Kispesten a helyi önkormányzat megmutatta azt, hogy lehet tenni az egyoldalú, és gyűlöletkeltésre alkalmas plakátok ellen, amely plakátokat a kormánypárt, vagy maga a kormány teszi ki közterületekre.

Kispest polgármestere, Gajda Péter, és Béja Julianna, a kerület jegyzője a XIX. kerület tulajdonában álló közterületek használatáról szóló helyi rendeletére hivatkozva írtak a kerületben plakátoló cégeknek. Arra emlékeztették őket, hogy ezen helyi jogszabály tiltja a gyűlöletkeltő tartalmak kihelyezését. A levél külön megjelölt két ismert, Soros Györggyel foglalkozó választási, valamint kormányzati plakátot.

Gajda Péter ezután elrendelte az említett plakáthelyek lefedését.

Szalai Balázs, jelenleg Németországban tartózkodó szegedi származású ellenzéki aktivista, az Átlátszó Oktatás blog szerzője Kispest példája után a Facebook-on nyilvánossá tett levélben fordult a budapesti kerülethez hasonlóan szintén baloldali többségű szegedi önkormányzathoz. Arra szeretett volna választ kapni, elsőként saját szegedi választókörzete képviselőjétől, a MSZP-DK-Együtt-PM-Összefogás Szegedért színeiben politizáló Lauer Istvántól, hogy mikor fog a szegedi önkormányzat a Kispesten bevezetett eszközökkel élni.

Lauer válasza nem késett sokáig. Azt írta, hogy elítéli a gyűlöletkeltés minden formáját, így a három éve zajló kormányzati plakátkampányt is, ám a szegedi önkormányzat a választásokig már nem tart közgyűlést, így nem alkothat rendeletet sem.

A szegedi közgyűlés szervezeti és működési szabályzata szerint  a képviselők egynegyede kezdeményezésére a polgármester köteles rendkívüli közgyűlést összehívni. Szegeden ez jelenleg 7 képviselőt jelentene. A közgyűlésben 17 főt számlálnak a szegedi baloldali frakciók, és nem is számoltuk ide Botka László polgármestert, továbbá a korábbi LMP-s, most független Szentistványi Istvánt, valamint a nem baloldali, ám országosan szintén ellenzékinek számító jobbikos Tóth Pétert. Belátható, hogy nem lenne kivitelezhetetlen feladat egy rendkívüli közgyűlés összehívása.

Szalai Balázs Lauer István válasza után Botka Lászlónak, Szeged polgármesterének, az MSZP korábbi miniszterelnök-jelöltjének is írt. Azt kérdezi, a polgármester támogatja-e egy rendkívüli közgyűlés összehívását, amely napirendre venné köztéri gyűlöletkeltéssel kapcsolatos kérdések megvitatását, ha már erre neki az SzMSz lehetőséget biztosít. Illetve támogat-e vagy kezdeményez-e egy olyan jellegű intézkedést, amely szabályozná/kontrollálná a köztéri gyűlöletkeltés eme formáját? Választ egyelőre nem kapott.

Mi is megkerestük Szalai Balázs posztja után Botka Lászlót. Kerényi György, a polgármesteri hivatal kommunikációs vezetője válaszolt érdeklődésünkre. Levelében azt írta: “miután az utolsó szegedi közgyűlésen a testület napirendre sem vette a kormánypárti képviselők „betelepítés-ellenes” határozati javaslatát, a választásokig nem szeretnénk, ha a szegedi közgyűlésben megint a Fidesz gumicsontjáról lenne szó.” .

Olybá tűnik tehát, hogy Szegeden maradnak a Soros plakátok, nem minősítik őket gyűlöletkeltésre alkalmasnak, vagy ha igen, akkor sem hoznak ellenük önkormányzati rendeletet.

Szalai Balázs életében egyébként fontos szerepet játszanak a plakátok. Ő és társa ellen ugyanis büntetőeljárás indult rongálás vétsége miatt. Még 2015 júniusában az akkor beindult kormányzati propaganda részeként országszerte, így Szegeden is felragasztott Nemzeti Konzultációs plakátokat festékkel lelocsolták, valamint a „szégyen!”, illetve „Szeged nem kéri!”, „Szeged nem ilyen” szövegeket írták föl rájuk.

Az ügyben első fokon csak 2017 januárjában született ítélet, a Szegedi Járásbíróság bűnösnek találta rongálás vétségében, és egy év próbára bocsátotta őket. A másodfokú tárgyalás előtt a megyei főügyészhelyettes új indítványt nyújtott be, és javasolta, hogy a vádlottakat mentsék fel.

A hivatalos indokolás szerint cselekményük nem veszélyes a társadalomra, így nem bűncselekmény. Ennek alapja az Alkotmánybíróság egy határozata, mely szerint a közügyek vitatása és a vélemény-nyilvánítás szabadsága lényegesebb, és az ezt korlátozó büntetőjogi tényállásokat megszorítóan kell értelmezni.

A másodfokú tárgyaláson az eljáró Szegedi Törvényszék bírája nem fogadta el a Csongrád Megyei főügyészhelyettes új indítványát, ugyanis a tulajdonhoz való jogot a vélemény kinyilvánítása csorbíthatja. Ennek következtében idén február 23-án a Szegedi Törvényszék jogerősen bűnösnek mondta ki Szalait és társát rongálás vétségében, és őket megrovásban részesítette.

Az ítélet tehát jogerős, Szalai Balázs azonban az Átlátszónak most elmondta, jogorvoslatnak még lehet helye, hiszen a Kúriához felülvizsgálati kérelemmel fordulhatnak még a felek.

B. Kovács Tamás

Kapcsolódó posztjaink:

Menekültválság napról napra – az Átlátszó különkiadása és a legfrissebb képek

Menekültexodus: Salzburgig utaztunk az autópályán menetelőkkel

Embertelen állapotok Röszkén és Szegeden

Álhírekkel, erőszakkal a menekültek ellen – csúcsra járatja a gyűlöletkampányt a szélsőjobb