Bezárás
A helység kalapácsa

Minden médiát a hatalomnak! – Az egyszólamúsodó városi sajtó Szolnok megyében

Az utóbbi évtizedben folyamatosan szűkül a lokális nyilvánosság, egyre kevésbé lehet objektív, hiteles információkhoz jutni a helyi sajtóból. Minden városban van ingyenes újság, ám azok leginkább az önkormányzatot irányító politikai erők propagandáját szolgálják kritikátlanul, miközben helyi médiaguruk nőnek ki a hatalomközeli vállalkozói gyűrűből. A függetlennek mondható sajtónak nincs finanszírozója, az internet adta lehetőségektől pedig ódzkodnak a helyi nyilvánosság jelenlegi állapotával elégedetlenek.  

Az elmúlt három évtizedben folyamatosan változott a regionális, lokális sajtó helyzete, nagyrészt követve az országban zajló politikai folyamatokat. Az egykori monolit pártállami média első legális konkurensei már az 1990-es választások előtt feltűntek: szinte minden nagyobb vidéki városban, megyeközpontban megjelent valamilyen rendszerkritikus irányultságú, a pártállamtól független újság.

Mára ezek közül egyetlen egy sem maradt talpon – többnyire anyagi okok miatt viszonylag hamar elvéreztek.

A nagyobbnak mondható települések többsége már a rendszerváltáskor is rendelkezett valamilyen városi lappal, ám ezek is mind megújultak az 1990-es helyhatósági választások eredményeként: tartalmi sokszínűségüket az országra köszöntő szabadság és a helyi közéletben is megjelenő rég-új pártok vetélkedése tette lehetővé.

Mindez csak ott és addig volt jellemző, amíg a helyi politikai erőviszonyok nagyjából kiegyensúlyozottak voltak: amint valamelyik párt – legyen az jobb- vagy baloldali – túlhatalomra tett szert, a városi médiát is elfoglalta.

Helyi ügyekkel foglalkozó helyi rádiók is indultak szerte az országban. Az elmúlt húsz évben azonban sok elnémult, a megmaradók közül a nagyobb hallgatottságúak pedig épp most kényszerültek országos hálózatba. Elenyésztek a kis helyi kábeltelevíziók is, kivéreztették vagy felvásárolták szinte mindet.

Az ezredforduló tájától egyre nagyobb teret nyert vidéken is az interneten elérhető közéleti tartalom: független helyi online újságok indultak, virágzott a blogszféra, a civil újságírás. Az utóbbi 7-8 évben azonban ezek száma is megcsappant.

Az utóbbi másfél évtizedben a megyei napilapok többségének szakmai és erkölcsi lepusztítása is elkezdődött, majd kiteljesedett. A külföldi tulajdonosok egyre inkább csak a költséghatékonyságra, bevételeik növelésére koncentráltak, s ennek érdekében hamar kiegyeztek a helyi hatalommal, garantált hirdetési bevételek fejében lemondtak a hatalom ténykedésének kritikus ellenőrzéséről.

Végül 2017-ben a külföldiek gyakorlatilag kivonultak a megyei napilappiacról, az összes újság Fidesz-közeli érdekeltségbe került: mára alig maradt lehetősége az embereknek arra, hogy hiteles médiumokból tájékozódhassanak településeik, régiójuk valóságos állása felől.

A szűkülő médiatér Jász-Nagykun-Szolnok megyében

Jász-Nagykun-Szolnok megye – leginkább Szolnokon olvasott – egyetlen napilapja az Új Néplap, amely 2016 októberében Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került. Online felületével, a szoljon.hu-val együtt azóta nagy terjedelemben központilag szerkesztett belpolitikai anyagokat jelentetnek meg. 2018. januári fejlemény, hogy immáron Szolnoknak és környékének is lesz Vajna-rádiója.

Azokon a településeken, ahol a vidéki magyarság háromnegyede él, a tájékozódás lehetősége még a megyei jogú városokénál is szűkösebb: megnéztük a Jász-Nagykun-Szolnok megyei járási székhelyek, kistérségi központok, mint a környékükre is hatással lévő, befolyással bíró városok médiaviszonyait, kifejezetten a közéleti információkat (is) közvetítő helyi sajtóra figyelve.

A vizsgált vidéki városokban mindenhol van legalább egy önkormányzati tulajdonú médium. A hagyományos nyomtatott sajtó még mindig nagy szerepet játszik, s hogy lehetőleg mindenkihez eljuthassanak a jó hírek, az önkormányzati lapok ingyenesek, s ahol tehetik, eljuttatják a város minden postaládájába a többnyire kétheti, kisebb és szegényebb városokban havi megjelenésű kiadványokat.

Ilyen a Jászapáti Hírmondó, a jászberényi Jászkürt Újság, a Karcagi Hírmondó, a Kunhegyesi Híradó, a Kunszentmártoni Hír-Lap, a Mezőtúr és Vidéke,  a Tiszafüredi Hírmondó, a Törökszentmiklósi Hírlap és a Túrkeve Újság.

Ezek a kiadványok internetes változattal nem rendelkeznek, online újságként nem működnek, de PDF-formátumban fellelhetők a hivatalos önkormányzati honlapokon, némelyikhez Facebook-aktivitás is kapcsolódik.

Jászberényben, Jász-Nagykun-Szolnok megye második legnépesebb, 26 ezer lakosú városában például a Jászkürt Újság című önkormányzati lap a Jászberényi Vagyonkezelő és Városüzemeltető Nonprofit Zrt. kiadásában működik, saját tulajdonú cégének az önkormányzat 2017 márciusában 28 millió forintos támogatást ítélt oda „az önkormányzati lap megjelenésének és városi honlap üzemeltetésének segítése” céljából.

A helyi köztulajdonú ingyenes újságok finanszírozási forrásai a költségvetési összegeken túl az önkormányzati cégek hirdetései, az önkormányzatnak „beszállító” külső vállalkozások reklámjai és a különböző (többnyire uniós) pályázatokhoz kapcsolódó kötelező médiaköltségek.

A Jászkürt Újság tartalma nem találkozik minden jászberényi polgár megelégedésével, s van, aki nyilvánosan szóvá is teszi, hogy az önkormányzati tulajdonú – tehát minden helyi lakos szolgálatára rendeltetett – kiadvány a várost irányító fideszesek szócsöve. Gedei József önkormányzati képviselő legutóbb januárjában adott hangot elégedetlenségének, kérve a főszerkesztő eltávolítását.

Az efféle elégedetlenség nem egyedi, mivel ezek a közpénzből működő ingyenes városi lapok többnyire a városvezetés sikerpropagandájának adnak teret, kritikus hangok nem kapnak teret, a település problémáiról nem folyik társadalmi eszmecsere ezeken a platformokon.

Magunknak vezénylünk

A városi önkormányzatok többsége nem engedheti meg magának, hogy önállóan működtessen rádiót és/vagy televíziót is, de vannak kivételek: Mezőtúron például a városi köztévét az önkormányzati tulajdonú Mezőtúri Közművelődési és Sport Közhasznú Nonprofit Kft. működteti; vagy Túrkeve, ahol a városi tévé kereteit a Madarász Károly Művelődési Ház adja.

A Rádió Törökszentmiklóst a száz százalékosan önkormányzati tulajdonú Rádió Horizont Kft. működteti, a céggel szolgáltatói szerződést kötött a város a szolgáltatás pontos ellátásáról.

A legújabb, 2018 végéig szóló megállapodás aprólékos részletességgel írja le a rádió feladatait az önkormányzattal kapcsolatosan. A szerződés értelmében a rádió „hetente egy alkalommal Önkormányzati Magazin címmel műsort szerkeszt”, amelynek „terjedelme legalább 40 perc, melyben a tiszta beszédidő legalább 30 percet elér”.

Azt is meghatározták, hogy pontosan mikor kell ezt a műsort sugározni, és az ismétlések percre pontos időpontjai is megszabottak. Az is előírás, hogy „a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segítő műsorszámok, műsorelemek” a teljes műsoridő egyharmadát töltsék ki, és a rádió külön díjazás nélkül jelenteti meg a közérdekű közleményeket.

Mindehhez a rádiónak naponta (!) egyeztetnie kell az önkormányzat médiareferensével. Mindezért cserébe a megrendelő a saját cégének évi 4,8 millió forintot juttat.

Kitüntetett szerződéses viszonyok

A vidéki városok jellemzően inkább magánvállalkozásokkal szerződnek, amelyek több települést is kiszolgálnak, illetve más szolgáltatásokat – marketing, reklám, esetleg pályázatírás, pályázat-menedzsment – is kínálnak.

Jászberényben is külső vállalkozók végzik a tévés és rádiós tájékoztatást. Az önkormányzat támogatási megállapodást kötött a Jász Trió Televíziót működtető Trió-Média-Jászberény Kft-vel – ez a televízió az egész térségben jelen van, az elért települések: Jászberény, Jászapáti, Jászkisér, Jászfényszaru, Jászalsószentgyörgy, Jászfelsőszentgyörgy, Jászboldogháza, Jászjákóhalma, Alattyán, Jánoshida, Újszász, Szászberek, Abony, Törtel, Kőröstetétlen. A kft több településsel is szerződéses kapcsolatban van.

A jászberényi önkormányzati költségvetésében 2016-ban és 2017-ben is szerepelt a Trió-Média-Jászberény Kft., a cégnek „támogatás a helyi információ közlés magasszintű kielégítése” címén 18-18 millió forintot fizettek. A Trió Rádió közérdekű rádióműsorainak támogatására az önkormányzat 6-6 millió forintot fizetett ki ebben a két évben, ezen felül 2016-ban egy 2 milliós támogatást is megszavaztak a képviselők a rádió technikai megújulására.

Karcagon Pengő Ferenc cége, a Kun-Média Kft. működteti az önkormányzat hivatalos honlapjáról is elérhető Karcag Televíziót és a Karcag FM rádiót, illetve az Info Karcag nevű internetes újságot. Pengő cége ezen túl 2017-ben 14,3 millió forintra kötött megbízási szerződést a „Helyi foglalkoztatási együttműködések megvalósítása a Karcagi Járásban” pályázati projekthez kapcsolódó kommunikációs tevékenységre és rendezvényszervezésre.

Pengő Ferencet elismerésekkel is megtalálta a kormánypárti politikum: 2015. március 15-e alkalmából megkapta a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat sajtódíját, tavaly október 23-án pedig Fazekas Sándor adományozott neki Miniszteri Elismerő Oklevelet „a Jász-Nagykun-Szolnok megyei események objektív tudósításában, a hiteles tájékoztatásban (…) végzett kiváló tevékenységéért”.

Törökszentmiklóson a T1TV-t, vagyis a Törökszentmiklós Térségi Televíziót működtető Filmvarázs Stúdió Kft. áll szerződésben az önkormányzattal 2015 óta. A fellelhető legutolsó, 2017-es szerződésben részletekbe menően szabályozzák a havi 600 ezer forintos nettó szolgáltatási díjért végzendő munkát.

Elvétve akad olyan helyi online/tévés médium, aminek nincs szerződéses nexusa az önkormányzattal: ilyen Törökszentmiklóson a Miklós TV,  Karcagon pedig a Lukács László György jobbikos országgyűlési képviselőhöz köthető Karcag Jobbik Televízió.

Nem megy a net vidéken

Bár a legolcsóbb megoldás lenne, ezekben a városokban meglepően kevés a kifejezetten online médium, és a helyi közösségek is a vártnál jóval kevésbé használják ki a közösségi médiumok kínálta lehetőségeket.

A Jászság sajtójában tájékozott újságíró informátorunk elmondása szerint Jászkürt néven fut egy másik lap is az önkormányzati mellett, az úgynevezett „eredeti Jászkürt” – ezzel párhuzamosan indította el annak idején a fideszes városvezetés a saját Jászkürtjét. Az „eredeti Jászkürt” nem kapott önkormányzati támogatást, ma már nem jelenik meg nyomtatásban, online felületük a Tutihír.

Rostánkon fennakadt még a Jász Napló, ami leginkább egy programajánló, fotós eseménykövető portál, illetve a Facebookon találtunk a Jászberényi Hírek nevű csoportra – a függetlennek tűnő csoportnak mindössze 555 követője van.

2580 tagot számol a Bosszankodó Tiszafüred, illetve 837-en követik a Bosszankodó Karcag nevű FB-csoportot. Ezek tartalma igen esetleges, a helyi visszásságok fényképes bemutatásától alig rejtett pártpropagandáig mindenféle található rajtuk.

Ennél megformáltabb a Fidesz-közeli Ébredő Jászság-blog, aktivitásával pedig szinte professzionális a törökszentmiklósi szocialista képviselő, Serfőző István Szemtől Szembe című online újságja.

A szegényes kínálat alapján úgy tűnik, a szinte totális önkormányzati monopolhelyzet ellenére sincs annyi elszántság, igyekezet vagy bátorság, hogy az elégedetlenek tömegesen éljenek az internetes kommunikáció lehetőségeivel.

Mire jó a médiahatóság?

A vidéki városok médiaviszonyainak feltérképezése során szembesültünk azzal, hogy sokszor még az igényes, népszerű és rendszeresen új tartalommal jelentkező médiumok sem voltak megtalálhatók a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adatbázisában. Ez felvetheti annak a kérdését is, hogy szükséges-e egyáltalán a törvényileg kikényszerített regisztrációs kötelezettség. Munkánk során a Médiahatóság nyilvántartása mellett a városok polgáraitól, a települési honlapokról, a lap.hu oldalairól és főként a közösségi hálóról szereztünk információkat arról, hogy mely településen milyen médiumok milyen feltételekkel működnek.

Relatív támogatottság és abszolút médiafölény

A 2014-es országgyűlési választásokon a Jász-Nagykun-Szolnok megyei választópolgárok négy egyéni választókerületben szavazhattak. A választásra jogosult 317 940 polgár 57,4 százaléka adott le érvényes voksot. Mind a négy választókerületben a Fidesz-KDNP egyéni jelöltje szerzett mandátumot, megyei összesítésben a választásra jogosultak 24,9 százaléka, tehát valamivel kevesebb mint egynegyede szavazott rájuk.

A legnagyobb támogatottsága Fazekas Sándor miniszternek volt, aki a karcagi központú választókerületben az érvényes szavazatok 51,8 százalékát kapta meg, ám ez sem volt több a választásra jogosultak szavazatainak egyharmadánál.

A 2014-es önkormányzati választásokon pártlistákra leadott voksaikkal döntötték el a választópolgárok a megyei közgyűlés összetételét. Összesen 258 330 választópolgár szerepelt a névjegyzékben, 42,5 százalékuk, azaz 109 702 szavazó adott le érvényes szavazatot – ezek 51,4 százalékát, szám szerint 56 344 voksot kapott a Fidesz-KDNP listája. Vagyis az összes szavazásra jogosult egyötöde, 21,8 százalék szavazott a megyében a kormánypártokra.

A megye nagyobb városaiban a Fidesz jelöltjeit választották meg polgármesternek, a képviselő-testületek többségét is mindenhol a Fidesz adja – az egyetlen kivétel Törökszentmiklós, ahol mind a polgármester, mind az önkormányzati képviselők többsége jobbikos.

A legnagyobb arányú győzelmet Karcagon érte el a Fidesz, ott az érvényes szavazatok 67,5 százalékát kapta meg a polgármester, ám az alacsony részvétel miatt – a jogosultak egyharmada szavazott – Dobos Lászlóra csak a választói névjegyzékben szereplők 24,4 százaléka szavazott.

A Fidesz egyéni képviselőjelöltjeire leadott szavazatok száma a többi nagyobb városban nem érte el az összes választópolgár szavazatának egyötödét sem: Jászberény – 18,2 százalék, Mezőtúr 14,2 százalék, Tiszafüred – 19,9 százalék-, de ez a többségüknek így is mandátumot eredményezett a helyi képviselő-testületben.

Hasonló számokat mutat a győztes fideszes polgármesterekre leadott voksok aránya is.

Vagyis Szolnok megye nagyobb településeinek szinte mindegyikéről elmondható, hogy olyanok felügyelik a közpénzen (is) finanszírozott helyi sajtót, akiket a teljes lakosság ötöde-harmada, vagyis a legnagyobb kisebbség választott meg. Ennek ellenére ezek a médiumok minden szempontból totális kormánypárti kontroll alatt működnek.

Cser Nóra – Porcsin Zsolt

A cikk a Transparency International Magyarország Alapítvány oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült. Jelen cikk az eredeti rövidített, szerkesztett változata.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom