A helység kalapácsa

Végtelen történet: újabb tanácsadói testülettel mondatná ki a főpolgármester, mi legyen a Római sorsa

 

Négy tervet, félmilliárd forintot és több tudományos és „tudományos” tanácsadó testületet használt el eddig a főváros vezetése, hogy sikerüljön szalonképesnek tűnő megoldást találni a főpolgármester rögeszméjére, a római parti sétányon felépítendő mobil gátra. Tarlós István követhetetlen vonalvezetésű taktikája most egy újabb testületre hárítaná a feladatot, hogy döntsön a Római sorsáról. Ha megnézzük a tagok névsorát, rögtön láthatjuk a várható eredményt is.

Hétfőn tartotta harmadik ülését a főpolgármester által összehívott legújabb gátügyi tudományos tanácsadó testület, a tudósok és szakértők meghallgatták dr. Tóth László prezentációját. A Mélyépterv Zrt. vezető mérnökének előadása a Római-parti (hivatalosan: Csillaghegyi öblözet) árvízvédelem ma is meglévő fővédvonalán, azaz a Nánási út- Királyok útja mentén megépítendő új gátról szólt.

Mára lényegében ez maradt az egyetlen versengő alternatíva a főpolgármester által erőltetett parti nyomvonalhoz képest – informátoraink szerint viszont a Mélyépterv eleve olyan manipulált, fals inputokkal dolgozik, amelyekből csak az a végeredmény jöhet ki, hogy a parti nyomvonal az előnyösebb.

Az eseményről, ha máshonnét nem, a Római-partért Egyesület Facebook-posztjából is értesülhettek az érdeklődők, bár a „Kalandorok és maffiózók el a kezekkel Óbudáról!”-felütéssel kezdődő posztot nyilván erős forráskritikával kell kezelni.

Az egyesület egy tavalyi fb-bejegyzésével tett szert a kerület határain túlnyúló ismertségre: épp a most tárgyalt nyomvonal kapcsán emlegettek zsidók által létrehozandó gettót, néven nevezve a civil ellenállás néhány szereplőjét, ami az egyesülettel addig csendes partneri viszonyt ápoló óbudai polgármestert is óvatos elhatárolódásra, Tarlós főpolgármestert pedig újabb taktikai manőverre kényszerítette.

Az elhíresült posztot az általános felháborodás hatására leszedték, így zsidózás már nincs, a gettózás maradt: „Gettó készül a római 70 hektárából!”

A harciasan mobilgátpárti egyesület mintegy magától értetődően került be a főpolgármester által összehívott tanácsadó testületbe, ahol a polgármestereknek kedves népakaratot képviselte – a parti mobilgátat ellenző szervezetek csak kisebb huzavona árán tudták beverekedni egy delegáltjukat megfigyelőnek a tanácsadó testületbe.

A partigát párti civilek most viszont annyira felbőszültek a vízépítő mérnök prezentációján, hogy bejelentették, többet nem vesznek részt a tanácskozásokon: „A mai napon részt vettünk egy bizottsági ülésen először és utoljára, mely a Királyok-Nánási nyomvonalra készít megvalósítási tanulmányt gát építésre.” – tudatja a közlemény.

Kik garantálják a megfelelő végeredményt?

A főpolgármesternek azért vélhetően nem fog fejfájást okozni az izgága civil partner elvesztése, lévén, hogy az általa jóváhagyott összetételű grémiumban így is jelentős túlsúllyal szerepelnek a vagy neki, vagy a parti mobil gát iránt így vagy úgy elkötelezett szakemberek.

Hivatalos lista a bizottság tagjairól persze nincs, így névtelenséget kérő forrásoktól tudtuk meg a résztvevők névsorát.

Itt van rögtön Palkó György, a Fővárosi Csatornázási Művek (FCsM) vezérigazgatója – talán különösebben magyarázni sem kell, hogy Palkó beosztásánál fogva függelmi viszonyban van a parti mobilgát iránt elkötelezett városvezetéssel. Nem Palkó az egyetlen, akinek ez a kínos szerep jutott, rajta kívül tagja a grémiumnak az egyik beosztottja, az árvízvédelmi művekért (is) felelős környezetgazdálkodási igazgató, Rácz Beatrix.

De vannak még itt kollégák például a vízművektől is, konkrétan Sármay András, a Fővárosi Vízművek Zrt. igazgatóságának elnöke, vagy egy másik vezér egy másik fővárosi cégtől, a projektfelelős Envirodunától az igazgató, Wertán Zsolt Zoltán. Ezek után talán nem meglepő, hogy a testületben helyet kapott a legutolsó bukott tervet jegyző TérTeam Kft. ügyvezetője, Szabó Gábor is.

Fontos tagja a testületnek dr. Váradi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Tudományos Tanácsának elnöke. Váradi egyszer már állást foglalt a nyomvonal kérdésében, akkor is az OVF Tudományos Tanácsának tagjaként: viccesnek tűnik, de 2014-ben a főpolgármester ugyanezzel a kérdéssel (part menti mobilgát vagy Nánási-Királyok útja nyomvonal) egyszer már megkereste az OVF-et, az pedig éppen a Váradi vezette Tudományos Tanácsra bízta a kérdés megválaszolását.

A Tanács pedig létrehozott egy bizottságot, mely 3 hónapi munka után egyértelműen a parti mobilgát mellett foglalt állást. Csakhogy a 16 oldalas dokumentumnak volt egy korábbi, bővebb változata, amit annak idején megszereztünk, és közzé is tettünk. Nem meglepő módon a végleges változatból éppen azok a részek hiányoznak, amelyek a mobilgátas megoldás súlyos kockázataira hívták fel a figyelmet.

Dr. Váradi személyében tehát 3 év elteltével ugyanazt a szereplőt üdvözölhetjük ugyanabban a darabban. De nem ő az egyetlen, akinek a neve már szerepelt a tudományos tanácsadó-testület játékban. Ugyanilyen régi-új szakértő Reich Gyula, az OVF Tudományos Tanácsának titkára, dr. Kertai István, vízépítő mérnök és dr. Takács Attila, a BME adjunktusa.

Ők négyen egyszer már letették az OVF-bizottság tagjaként a voksukat a parti nyomvonal mellett, Takács ráadásul a botrányos Nagy László-féle tanulmány megalkotásában is közreműködött. Nagy László – szemben Takáccsal – nem szerepel a műegyetemi tanulmány szerzői között, de azt minden nyilvános fórumon ő, és csak ő képviselte, így a közvélekedésben mára megszilárdult a „Nagy László-tanulmány” elnevezés.

Mint emlékezetes, ez volt az a dolgozat, melyben a BME Geotchnika Tanszékének néhány oktatója a saját szakterületén messze túlterjeszkedve válaszolt a parti mobilgát hatásával kapcsolatos ökológiai, urbanisztikai és egyéb kérdésekre is. Takács egyébként épp a Geotechnika Tanszéken oktat e jeles tanulmány szerzőinek beosztottjaként.

Régi-új bizottsági tag dr. Csoma Rózsa, a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének docense – a docens asszony az MTA mobilgát ügyében állást foglaló ad hoc-bizottságának is tagja volt. A bizottságot öt évvel ezelőtt (!) az MTA akkori elnöke a főpolgármester megkeresésére hozta létre, és az – némi kritikus észrevételekkel -, szintén a parti nyomvonal mellett foglalt állást.

Szintén tagja annak és ennek a bizottságnak Csemez Attila, a magyar tájépítészet doyenje, azzal a megszorítással, hogy az ő véleménye nem jelenik meg a 2013-as MTA-bizottsági jelentésben, mivel egy baleset miatt a bizottság munkájában nem tudott részt venni. Csemez professzor annyiban is kilóg az eddig ismertetett névsorból, hogy a szakmai közvélemény elkötelezetten ökológiai szemléletű tájépítészként tartja számon.

Ettől függetlenül a mostani bizottságban (is) dominálnak a mérnökök – ami nem lenne baj, ha nem a múlt századi vízmérnöki gondolkodás képviselői lennének többségben a korszerű, ökológiai szempontokat is elfogadó mérnöki szemlélettel szemben.

Valamilyen rejtélyes okból a testületbe került a Budapesti és Pest Megyei Mérnökkamarát képviselő Kassai Ferenc elnök, aki okleveles építőmérnök, automatizálási szakmérnök – nagyon úgy tűnik, hogy Kassai urat nem az ismeretei, hanem a pozíciója miatt delegálta delegálója a grémiumba. Ezt a nyilvános elérhető önéletrajza is alátámasztani látszik, mivel a kamarai elnök munkásságának nincs olyan mozzanata, ami releváns szakmai tudást vagy tapasztalatot jelenthetne a Csillaghegyi öblözet árvízvédelme szempontjából.

A parti nyomvonalas csapatot erősíti Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes és Puskás Péter III. kerületi alpolgármester is – a két politikussal összesen 13 fő testületi tag vagy függő viszonyban van a főpolgármesterrel, vagy inkompetens, vagy már legalább egyszer kiállt a parti nyomvonal mellett – egyes bizottsági tagokra a három szempontból több is illik.

A meghívott kisebbség

Csemez professzor mellett még négy olyan bizottsági tagot találunk, akiknek nem borítékolható a parti nyomvonal melletti véleménye: ilyen Dr. Koncsos László, a BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének vezetője – Koncsos professzor az egyik szerzője a Lányi-féle civil tanulmánynak, amelyben kimerítően érvelt a parti nyomvonallal szemben.

Helyet kapott a grémiumban Dr. Bogárdi István egyetemi tanár, aki korábban sem rejtette véka alá a parti gáttal kapcsolatos véleményét: alig volt olyan nyilvános diskurzus az ügyben, amelyen Bogárdi professzor ne szólalt volna fel.

Egyelőre nem ismerjük dr. Benkő Melinda bizottsági tag véleményét, de személyében végre egy tekintélyes urbanisztikai szakember – nem mellesleg a BME tanszékvezetője – kapott helyet a testületben. Hasonlóképp a szűk mérnöki szempontok meghaladását képviselheti a grémiumban dr. Engloner Attila ökológus, az MTA Duna-kutató Intézetének igazgatója.

Megfigyelőként részt vesz a testület ülésein, de sem tanácskozási, sem szavazati joga nincs a jelenlegi nyomvonalon történő védmű építést szorgalmazó civilek képviselőjének, Doroszlai Dénes helyi lakosnak. Doroszlai a főpolgármesterrel vívott hosszú küzdelem után került a testületbe: Tarlós körömszakadtáig ragaszkodott egy olyan civil aktivista kooptálásához, aki nem szakértője a területnek, de az józan bölcsességgel a mérnök Doroszlait ajánlotta maga helyett, hiába, míg végül a főpolgármester engedni kényszerült.

Akárhogy is, a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a tíz éve megoldatlan probléma „társadalmasítására” létrehozott testületben kétharmados többségben vannak az így-úgy elkötelezettek a független/parti nyomvonal ellenes szakértőkkel szemben.

De ha ez nem lenne elég, a szervezetnek nincs egyértelmű, a résztvevők által elfogadott, vagy akár csak ismert működési rendje, pontos mandátuma, nem ismert a döntéshozatali mechanizmus, nincsenek határidők, de még csak jegyzőkönyv sem készül az ülésekről – vagyis a peremfeltételek alapján a tanácsadó-testületi munkának nem lehet olyan végeredménye, ami kellemetlen helyzetbe hozhatná a főpolgármestert: ha valami csoda folytán a grémium kezdene hajlani egy kritikusabb állásfoglalás felé, legfeljebb nem hívják többet össze.

Persze nem kizárt a pozitív kimenetelű szcenárió sem: ebben az esetben a grémium többsége megváltoztatja korábbi véleményét, illetve alkalmazkodik a városvezetés új irányához, és a Nánási-Királyok útja nyomvonalat javasolja, így adva lehetőséget a főpolgármesternek, hogy arcvesztés nélkül elengedhesse a parti nyomvonalas-mobilgátas koncepciót.

Becker András

Kapcsolódó cikkeink

Visszavonta a főváros a Római-parti mobil gát engedélykérelmét, egyelőre biztosan nem épül semmi

Miért szükségszerű a táj pusztulása a Rómain, ha mégis a parton épül meg a mobil gát?

A Rómaira mobil gátat tervező cég három éve kudarcot vallott a hasonló visegrádi védmű tervezésével

Újabb alternatív javaslat a Római-part árvízvédelmére

A mobil gátnak nem a parton, hanem a jelenlegi védvonalon van a helye

Fordulat jöhet a Római-part ügyében – vízügyi szakértők nyílt levélben fordulnak a főpolgármesterhez

Vakon döntenek a fővárosi képviselők a Római-part sorsáról

A lakosság hangot ad – „társadalmi vita” a Rómaira tervezett mobilgátról

Tüntetés után, döntés előtt: mi várható a Rómain?

Nyilvános az összehasonlító elemzés, amely eldöntheti a Római-part sorsát

Tarlós megköszönheti a civileknek, hogy nem épített eddig gátat

Megosztás