Feleannyiért dolgozott volna Mészáros volt vejének cége, mint Mészárosé
Lapunk és Hadházy Ákos parlamenti képviselő is azt az információt kapta, hogy a Homlok-cég nyerhette volna a GVH által vizsgált tendert.
A Fővárosi Törvényszék az atlatszo.hu által indított perben pénteken meghozott ítéletében kötelezte a Magyar Villamos Művek Zrt-t arra, hogy hozzon nyilvánosságra minden olyan dokumentumot, amelyet a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványnak (CÖKA) megítélt támogatással kapcsolatban kezel, így a CÖKA támogatásra irányuló kérelmét, a támogató MVM támogatásra vonatkozó belső előterjesztését, valamint a döntés tárgyában tartott bármilyen testületi ülés jegyzőkönyvét. Az MVM eredetileg abszurd indokra hivatkozva tagadta meg az adatkérésünket, majd a perben is előjött pár érvvel annak érdekében, hogy mindent titkolhasson a félmilliárdnyi támogatás részleteivel kapcsolatban. A bíróság egyet sem talált megalapozottnak. Ítélete nem jogerős.
Mint azt ez év májusában a hvg.hu-n megjelent hírek után nyomozva kiderítettük, az MVM 508 millió forinttal támogatta a CÖF-öt 2016-ban. Azonban a támogatás összegén és annak felhasználási határidején túlmenően semmilyen részlet nem ismert. Mivel ekkora pénzt egy állami cégtől egy egyértelmű pártpolitikai céllal működő szervezet soha nem kapott tudomásunk szerint, kíváncsiak lettünk arra, hogy
- milyen kérelmet nyújtott be a CÖKA (a Civil Összefogás mögötti alapítvány) az MVM Zrt-nek?
- milyen megfontolások alapján döntöttek arról, hogy a CÖKA méltó a félmilliárd forint elköltésére?
- mi szerepel konkrétan az MVM és a CÖKA közti megállapodásban?
A május 25-én elküldött adatigénylésünkre a 15 napos törvényi határidőt bőven túllépve az MVM azt válaszolta, a támogatásait nem közpénzből, hanem saját forrásból fedezi, így rá egyáltalán nem is vonatkozik a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény.
Ez a védekezés eleve halálra volt ítélve bíróság előtt, hiszen a Legfelsőbb Bíróság és a Kúria több ítéletben úgy foglalt állást, hogy az MVM Zrt. jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervként köteles az általa kezelt közérdekű adatokat megismerhetővé tenni.
A döntések érdemi indoka az volt, hogy az Magyar Villamos Művek Zrt. az állami vagyonról szóló törvényben nevesített tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működik. Az Alkotmánybíróság pedig ebből kiindulva a 25/2014. (VII. 22.) AB határozatában úgy döntött, hogy az MVM Zrt. egyéb, jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó szervnek minősül függetlenül attól, hogy egyes tevékenységeit versenykörülmények között végzi.
Ebből pedig egyértelműen következik, hogy vonatkozik rá az információszabadságról szóló törvény.
Az egész kérdés jogilag ma egyébként végtelenül egyértelmű. Az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése alapján a nemzeti vagyonnal kapcsolatos adatok közérdekű adatok, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. melléklete szerint pedig az MVM Zrt. olyan, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonkörbe tartozik, amelyben az állami részesedés mértéke legalább 75%+1 szavazat. Ezért az MVM Zrt. fő szabályként köteles a nyilvánosság előtt számot adni az általa kezelt adatokról.
Mivel az adatigénylés megtagadásának okát az MVM Zrt. eredeti formájában aligha vihette volna komolyan a bíróságra, ezért a perben a hangsúly már két másik nyilvánosságkorlátozási indokon volt.
Az egyik szerint üzleti titok a félmilliárdos támogatással kapcsolatos folyamat és az annak végén született megállapodás.
Tekintettel arra, hogy a CÖKA mint közhasznú szervezet támogatására nem az MVM üzleti tevékenysége keretében került sor, ez az érv sem lehetett sikeres a perben.
Már csak azért sem, mert ha piacnak tekintjük a civil szférát, amelynek tagjai versenghetnek az MVM milliárdos forrásaiért, akkor a közpénzek átláthatóságából és egyenlő esélyekkel, tisztességes körülmények között folytatott verseny követelményeiből az következik, hogy az MVM támogatásában nem részesülők megtudhassák: mégis mi kell ahhoz, hogy valaki félmillárdnyi támogatást kapjon az állami cégtől azon túlmenően, hogy a kormánypártok politikai támogatását elvégzi?
Az MVM egyébként nem a CÖF, hanem a saját üzleti titkainak védelmére alapozott. Ez viszont ott is sántít, hogy amíg egy hagyományosabb szponzoráció, mondjuk egy népszerű előadóművész vagy egy nemzetközileg ismert hazai kulturális intézmény támogatása esetében valóban lehetnek az együttműködésnek olyan részletei, amit ismerve egy másik szponzor lenyúlhatja a szponzoráltat vagy egyéb előnyt szerezhet, addig a CÖF esetében ilyen versenyhelyzet – remélhetőleg – fel sem merül.
A másik védekezés szerint a kért dokumentumok olyan döntéselőkészítő adatokat tartalmaznak, amelyek nyilvánosságra kerülése esetén a döntésben résztvevők törvényes jogai sérülhetnének. Praktikusan súlyos nyomásnak lennének kitéve a potenciális pályázók részéről, ami miatt a jövőben a döntéselőkészítésben nem tudnának elfogulatlanul, objektíven részt venni.
Eltekintve attól, hogy mennyire abszurd azt feltételezni, hogy a civil szervezetek az MVM döntéseit megismerve elkezdik fenyegetni a döntéshozókat, hogy nekik is adjon pénzt, az érvet a bíró egy számunkra is kiábrándító indokolással söpörte le az ítélet szóbeli indokolásában.
A perben becsatolt (és a felperes által meg nem ismerhető, ezért csak a bíró által értékelhető) iratokból semmi nem derül ki ugyanis a bíróság szerint abból, hogy milyen mérlegelés alapján döntöttek a félmilliárd forint sorsáról, így ha fel is merülhetne a veszély más esetben, a konkrét ügyben ilyenről szó sem lehet.
Ahhoz meg az atlatszo.hu hozzájárult, hogy a neveket takarják ki az iratokból (a folyamat és a megállapodások fontosat szerintünk), így fel nem merül semmilyen veszély a törvényes működésre a dokumentumok nyilvánosságra kerülése kapcsán.
Ha az MVM nem fellebbez, akkor nemsokára megismerhetjük, hogy milyen kérelem alapján kapott a CÖF-CÖKA félmillárd közpénzt, és arra milyen szerződést kötöttek.
A kérelem támogatásának szempontjairól, valós okairól – a bírói indoklás fényében – várhatóan a kiperelt iratokból sem fogunk érdemit megtudni, de a CÖF és az MVM egymásra találásáról így is lényeges dolgokat tudhatunk majd meg.
Kapcsolódó cikkeink
Böjte Csaba alapítványának 850 ezer, a CÖF-nek 508 millió – itt az MVM-támogatottak teljes listája
Köztulajdonú cégek korábban soha nem finanszíroztak közvetlenül politikai kommunikációtCÖF-Akadémia Georg Spöttlével az utolsókat belénk rúgó balliberális világról
Eurábiát csinálnak a Sorosok és Rotschildok – Beépültem a CÖF-be, II. rész
Békemenet, CÖF, CÖKA, Pestisrácok – mi fán terem, kinek szolgál a magyar gongó?
M. Tóth Balázs
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásLapunk és Hadházy Ákos parlamenti képviselő is azt az információt kapta, hogy a Homlok-cég nyerhette volna a GVH által vizsgált tendert.
Októbertől a fideszes Győrfiné Dr. Hajdú Szilvia vezeti Aszódot, de a helyi lap októberi számában még az elődje szerepelt felelős kiadóként, és ez Győrfiné szerint nem volt jogszerű.
A Magyar Államkincstár nem akarja kiadni a Fulmer GmbH közel 1 milliárd forintos támogatásának iratait, de a bíróság első- és másodfokon is erre kötelezte.
Titkos eljárásban, a nyilvánosság teljes kizárásával folyik a Lázár János által „kastély-örökbefogadásnak” nevezett kastély-privatizációs pályázat.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!