Elszámolási viták hátráltatják a 2,4 milliárd forinttal támogatott orosz ortodox templomfelújításokat

Fotó: kormany.hu
Fotó: kormany.hu

 

Beperelte a pravoszláv egyház magyarországi egyházmegyéjét a templomfelújítások projektvezetője. Az elszámolási vita miatt nemigen halad a 2,4 milliárd forint magyar közpénzzel támogatott beruházás. A balhé akár váltást is eredményezhet az orosz ortodox egyház magyarországi egyházmegyéje élén. A Magyarországon szolgáló Tyihon püspök korábban a moszkvai pátriárka gazdasági főnöke volt, ekkoriban a hozzá kötődő visszás pénzügyi esetekről cikkezett az orosz sajtó. A budapesti gyülekezetben pedig egy izgalmas figura, a maffia- és hírszerzés-közeli Igor Utkin tűnt fel.

 

 

Vlagyimir Szemjonovics Golubjev maffiózóhírű szentpétervári üzletember köreibe sorolta több cikkében is a HVG a korábban szintén pétervári, ma már budapesti címen élő Igor Utkint. Utkin 2002-ben jelent meg befektetőként Magyarországon, Golubjev érdekeltsége, a pétervári Adamant Holding támogatásával bevásárolt a meglehetősen rossz hírű, titkosszolgálati kapcsolatokkal és kriminális esetekkel egyaránt hírbe hozott Budalakk-csoportba, írta a gazdasági hetilap.

A Budalakk-csoport frontembereinek zűrös ügyeiről mi is írtunk

A Reihard-gyilkosságtól a Buda-Cash-csődig: 12 éve tart a Fővárosi Ingatlankezelő felszámolása

Orbánék is a FIK-kel üzleteltek. A summa: százszoros haszon

Utkin üzletfele a Budalakk-befektetéskor egy dekoratív rendőr főhadnagy, Okszana Fjodorova, a 2001-es Miss Universe Oroszország szépségverseny győztese, nem mellékesen Golubjev akkori barátnője volt, akit a bulvárlapok még Putyin elnökkel is hírbe hoztak.

A magyar befektetés mérsékelt sikert hozott. Utkinék elszámolási vitába keveredtek a Budalakk fő tulajdonosával, a perlekedéstől amúgy sem irtózó Rózsa Ferenccel. Alvilági körökben akkora zajt csapott a nézeteltérésük, hogy a szintén hoppon maradt Budalakk-befektető, az egykori csehszlovák katonai hírszerző, a több országban is hitelcsalással vádolt Boris Svasta és magyar cellatársa még a nyolc áldozatot követelő 2002-es móri banki mészárlásba is megpróbálták belekeverni Utkint.

A magyar hatóságok előtt – alighanem vádalku reményében – elővezetett elmélet szerint a móri rablás egy biztosítási csalási ügy eszkalálódása miatt válhatott vérfürdővé, amiről az orosz maffia tehet.

Mivel a móri ügyet, ha nem is zökkenőmentesen, de többszöri nekifutásra csak megoldották a hatóságok, Svastáék elméletéről kiderült, hogy kitaláció volt. Annak azonban nem rossz. A merényletet megelőző egyik utolsó banki tranzakció például éppen egy budalakkos ügylet volt a móri bankfiókban.

 

utkin

Bulah Szvjatoszlav atya és Igor Utkin. Forrás: troiza.org

Utkin a budalakkos kaland tovább próbálkozott. 2006-2010-ben például érdekelt volt a hadiipari beszállító Dunai Repülőgépgyár által létrehozott Dunai Légiközlekedési Kft.-ben. Alapított saját biztonságtechnikai céget is, amelynek jelenleg is ő az egyik ügyvezetője (Falcontrol Hungary Kft.).

A kalandos előéletű üzletember most fontos tagja lett a budapesti Szent Háromság orosz ortodox egyházközösségnek, oldalukon legalábbis számos bennfentes felvételen szerepel. Méghozzá nem pusztán elvegyülve a hívek között, hanem például Bulah Szvajtoszlav atyával, a Moszkvában élő Tyihon püspök-kormányzó budapesti jobb kezével pózolva (képünkön). Az egyházközség a Magyar Ortodox Egyházmegyéhez (Moszkvai Patriarchátus) tartozik.

Mélyebben gyökerező szimpátia

Az utóbbi időben több említésre érdemes esemény történt az egyházmegyében.

Az Átlátszó írta meg, hogy a magyar kormány Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatását közvetlenül megelőzve 2,4 milliárd forint támogatást adott az egyháznak templomfelújításra – a budapesti Nagyboldogasszony székesegyház, a tokaji Szent Miklós templom és a miskolci Szentháromság templom felújítására – és hévízi templomépítésre:

Landol Putyin, milliárdokat kap az orosz ortodox egyház

A támogatás több, mint 350-szerese annak, amennyire a hívei méltatták az egyházmegyét a 2015-re vonatkozó adóegyszázalék-felajánlások szerint. Az orosz ortodoxoknak a 1080 magyarországi adózó ajánlotta fel adója „egyházi” 1 százalékát, 6,8 millió forint értékben.

„A támogatással elkészülő felújítás az ortodox hívek és a hazánkba (kiemelten Hévízre) látogató orosz turisták révén mélyebben gyökerező szimpátiát alakíthatna ki az orosz társadalomban Magyarország iránt, miközben a felújított épületek az érintett településeket is gazdagítják” – áll egy, az Átlátszó birtokába került, idén januári kormányzati előkészítő anyagban.

A barátkozás nem merült ki ennyiben. Az egyik felújítandó templomnak otthon adó Tokaj már tavaly az Orosz-Magyar Barátság Városává nyilvánította magát. Szijjártó Péter külügyminiszter idén júliusban Moszkvában találkozott Kirill pártriárkával és Tyihon püspökkel, a magyar egyházmegye fejével is. Orbán Viktor miniszterelnök pedig június végén fogadta hivatalában Tyihon püspököt.

A Magyar Nemzet nemrégiben írta: a templomfelújítási munkák projektvezetője, a Borsodi Általános Gépgyár Kft. nettó 360 millió forintot követel az egyháztól, mivel még az előkészítő munkákat sem fizették ki a cégnek. Úgy tudjuk, a követelésből mára per lett.

 

istenszulo

A budapesti Istenszülő elhunyta (Nagyboldogasszony) székesegyház. Forrás: hungary.orthodoxia.org

A már citált kormányzati előkészítő anyag a tervezett munkákat 4 milliárd forint költségűre becsülte az egyház számításaira hivatkozva. Információink szerint Moszkvából is kapott ígéretet az egyház orosz állami pénzre, az oroszlánrészt azonban a magyar költségvetés állja.

A Magyar Nemzet cikke szerint a bőkezű források ellenére egy kapavágás sem történt. Ez jelenleg sincs másképpen. Legalábbis a megkérdezett érintettek, főképp az orosz ortodoxok magyarországi egyházmegyéje nem sietnek cáfolni ezt az információnkat: kérdéssorunkra napok óta nem érkezett meg a válasz.

A magyar állam mindenesetre már kifizette a rá eső tetemes összeget – ezt az Átlátszó kérdésére válaszolták az Emberi Erőforrások Minisztériumánál. Ahol viszont kérdésünkre, hogy hol tartanak a munkálatok, elégedettek-e az előrehaladással, azt a kitérő választ kaptuk, hogy

„A kedvezményezettnek a támogatás felhasználására és a projektek megvalósítására 2018. december 31-ig van lehetősége. Az elszámolás során csak a szabályszerűen felhasznált és számlákkal igazolt összegek kerülnek elfogadásra. A kedvezményezett a támogatási időszak alatt folyamatosan valósítja meg a projektet, projekteket, az elszámolás határideje 2019. január 31.”

Ugyanezt megkérdeztük az egyházmegyétől, sőt, a pravoszláv egyházi moszkvai központjától, illetve – lévén szó orosz közpénzről is – az orosz nagykövetségtől is. Válaszukat várjuk.

A Bsgép fizetési meghagyására adott ellentmondásban az egyház azt írta, hogy „az önmagát jogosultnak nevező kérelmező követelését nem ismerjük el, mert követelése sem összegszerűségében, sem a követelés előterjesztésének időpontját tekintve nem alapos. A követeléssel kapcsolatban előadjuk, hogy az ÁFA kérdésében is téves a követelés. Ennek alapján tehát a teljes követelést vitatjuk.”

A Bsgépet a moszkvai Elnöki Befektetési Alap patronálta – ez egy, az alap által Lázár János kancelláriaminiszternek címzett, tavaly decemberi keltezésű, orosz nyelvű lobbilevélből derül ki. A levél voltaképpen udvariasan hálálkodik, hogy a magyar kormány támogatja a rekonstrukciós projektet, megemlíti azonban még ebben a szövegkörnyezetben, hogy az alapnak szerződése van a magyar céggel.

 

fund

 

Nyíltabban aligha lehetett volna fellépniük: ekkor még úgy volt, hogy az egyház uniós pályázatot nyújt be, márpedig akkor a kivitelezőt, projektvezetőt is közbeszerzésen választották volna ki. Végül azonban kormányhatározat alapján ment a pénz.

Nem kéne közbeszereztetni?

Hogy ebben az esetben szükséges-e a közbeszerzés, abban megoszlanak a vélemények. A projektben érintettek szerint nem. A közbeszerzési törvény szövege többszöri nekiveselkedésre sem értelmezhető könnyedén, de nagyon úgy fest, hogy a negyvenmillió forintnál több vissza nem térítendő támogatás kedvezményezettjére is vonatkozik. Kivéve, ha beruházási vagy munkahelyteremtő az apanázs, márpedig azt erre az esetre nehéz ráhúzni.

Az egyházmegye mindenesetre nem írt ki még pályázatot. Az EMMI-be küldtünk egy kiegészítő kérdést, kifejezetten ennek a dilemmának az eldöntésére, várjuk a megfejtést.

Az Átlátszó által megtekintett szerződés a Bsgép és a magyarországi ortodox egyházmegye között mindenesetre kifejezetten a GINOP-pályázat menedzselésére vonatkozott.

Részben nem független a magyar kft. hatékony közbenjárásától, hogy megszületett végül a kormányhatározat – állítják a Bsgép ügyeinek ismerői. Azt, hogy valóban végeztek munkát az egyház érdekében, igazolhatja egyebek mellett, hogy a projektről a magyar céggel levelezett az NGM, a templomtervező építésziroda, s neki mondott köszönetet Tokaj polgármestere, Posta György (független) azért, hogy „hozzájárult a kormánydöntés történelmi sikeréhez”.

Később született egy szerződés-kiegészítés is a kormányhatározat alapján, ennek azonban csak az aláíratlan tervezete került lapunk birtokába.

Az eredeti szerződést a Bsgép-pel az Igor Utkinnal fotózkodó Bulah Szvjatoszláv írta alá. Úgy tudni, az egyházmegye most éppen az ő jogosultságát vitatja, mondván, csak Tyihon püspök szignálhat kötelezettségvállalást. A Bsgép úgy tervezte tisztázni az ellentmondást, hogy elkérte az ortodoxokat képviselő jogásztól az ügyvédi meghatalmazását – az érdekelte a céget, hogy meghatalmazóként ki szignálta az egyház nevében.

Nem lettek okosabbak. Az ügyvédi iroda egy másik tagja adott meghatalmazást a saját helyettesítésére – ezt kapták csak meg, az ügyféltől származó eredeti szignót nem.

A Bsgép gyanúja az, hogy miután ölükbe hullottak a milliárdok, az egyházfiak maguknál tartanák a beruházás vezényletét. Erre abból következtettek, hogy a magyar cégbíróság a közelmúltban bejegyzett egy OMG Engineering Hungary Kft. nevű céget, egy hasonló nevű moszkvai társaság leányvállalatát.

A lakó- és nem lakó épület építésére létrejött cégnek – azon kívül, hogy a tulajdonosa és az ügyvezetője is honfitárs – papíron nincsen köze az egyházhoz. Csakhogy a cégbejegyzést intéző ügyvéd információink szerint valamiért fontosnak érezte a sikeres regisztrációról Bulah atyát tájékoztatni.

Egyházfik a bizniszvilágban

Bulah Szvjatoszlav gyakorlott üzletemberként döntött a papi hivatás mellett. A kilencvenes években egy kisvárdai autókereskedő cég résztulajdonosa volt helyi és kárpátaljai vállalkozókkal közösen. Az ukrán határhoz közeli Tiszabezdéden pedig jelenleg is működik az Euro-Kapu Kft. nevű logisztikai raktárcég, amely részben az ő érdekeltsége.

A cégjegyzékben egykor ungvári, ma már Budapest rózsadombi címmel szereplő egyházfi tulajdonostársa mások, így off-shore cégek mellett a többségi magyar állami tulajdonú Győr-Sopron-Ebhenfurti Vasút Zrt. is.

Nem csak ő, de felettese, Tyihon püspök is megmártózott a bizniszvilágban. A Szobeszednyik orosz hetilap 2014-es cikke részletesen elemezte az akkor még a pravoszláv egyház moszkvai központjában gazdasági főnökként dolgozó – korábban jeruzsálemi misszióvezetőként tevékenykedő – Tyihon, polgári nevén Alekszandr Zajcev üzleteit, amelyek szövevényesen összefonódtak az ortodox egyház gazdasági hátországával.

Az is kiderül az orosz sajtóból: a püspök környezetének kifejezetten a templomfelújítás-mutyi a szakterülete.

Az egyház üzleti hátországban többféle profil is megfér: vallási tévétársaságtól a dohány- és alkoholüzlettől a BMW márkakereskedésig – olvasható a cikkben. Amelyről egyébként kérdeztük az egyházmegyét és a moszkvai központot is, hogy mondjanak véleményt, illetve árulják el, annak idején, a megjelenéskor kértek-e válaszlehetőséget, netán helyreigazítást az újságtól. Válaszukat várjuk.

 

kogorta

 

Zajcev/Tyihon jelenleg is 60 százalékos tulajdonos a Kogorta-7 nevű magánnyomozó, biztonsági cégben. A kisebbségi üzletrész egy idős moszkvai hölggyé. A Kogorta-7 az újság tudomása szerint a Közép-oroszországi régió templomainak kínálgatta a szolgáltatásait biztonsági berendezések beszerelése, illetve felújítási, építkezési beruházásokra.

Tyihon gazdasági főnöksége idején az egyház bankot váltott, áthelyezte a befektetéseit a Szofrino Bankból a Pereszvet nevű, egyházi kötődésű pénzintézetbe, amelynek olyan gigászok is az ügyfelei voltak, amint a Transznyeft, a Gazprom és a szentpétervári önkormányzat. Tyihon ekkor a bank igazgatóságának a tagja volt. A Szofrino Bank megszenvedte az egyház váltását, válságos helyzetbe került, ami komoly aggodalmakat okozott a betéteseknek.

Később a Pereszvet is csődöt jelentett. A Polityika.ru tavaly novemberi cikke szerint 100 milliárd rubeles hiányt szenvedtek, a betéteseknek esélyük sincsen, hogy valamennyien a teljes tőkéjüket viszontlássák. A cikk szerint az okozhatta a gondot, hogy kiszélesítették a profiljukat, például építőipari finanszírozással, s garanciát vállaltak – ismét csak – templomfelújításokra is.

Egyházi berkekben a zavaros gazdasági ügyekkel is összefüggésbe hozzák, hogy Tyihon már nem vezeti Moszkvában a pravoszláv pénzügyeket, hanem a vallási szempontból perifériának tűnő Budapest-Bécsi egyházmegye élére került 2015-ben – a Pereszvet-csőd tetőzésekor már a budapesti tisztséget töltötte be.

Felkészül Putyin lelki atyja?

Egyházi körökben járatosak nem zárnak ki egy újabb váltást, adott esetben ismét a budapesti egyházmegye élén történhet csere. Ha így lesz, annak csak egyik oka lenne a magyarországi templomfelújítás késedelme. Legalább annyira közre játszhat, hogy Budapest és Moszkva egyre szorosabbra fűzi politikai kapcsolatait.

Így fordulhat elő, hogy még Putyin elnök egyik legerősebb egyházi bizalmasa, sajtóhírek szerint gyóntatója, lelki vezetője, Georgij (egyházi nevén szintén Tyihon) Sevkunov neve is felmerült a lehetséges utódok között.

Rádi Antónia

 

tetszett_a_cikk3