Az Eximbank 2 millió eurója és a szolnoki Tisza Szálló is ráment a Túró Rudi sikertelen kínai bevezetésére

kitty

 

Úszik a tartozásokban az önkormányzat és az adóhivatal felé a szolnoki Tisza Szálló kínai tulajdonosa – tudta meg az Átlátszó. A város vezetése gondolkodna az ingatlan megvételéről, de a kínai tulajdonosok az épületért jóval többet kérnek, mint amit az önkormányzat megadna. A szálló 2010-ben került hozzájuk, nem kizárt az sem, hogy a Túró Rudi kinti bevezetésére adott állami eximbankos hitelből vásárolhatták meg az ingatlant. A túródesszert sikertelen kínai piacra dobásából büntetőeljárás is lett, de az ügyészség nem tudta egyértelműen megállapítani a kínai gyanúsítottak bűnösségét.

 

Kormánypropaganda helyett valódi híreket!

18516641-1-42

kormanypropaganda_800gif

Részletek, letölthető SZJA 1% nyilatkozat itt

 

Mintegy 237 millió forintos adótartozás és elmaradt járulékai miatt végrehajtási jogot jegyeztek be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal javára a szolnoki Tisza Szállót tulajdonló Z.H.X.Y Investment Management Kft.-ben a tulajdoni lap alapján. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy – mint az Átlátszónak helyiek elmondták – a kínaiak megválnának a gyógyfürdővel rendelkező ingatlantól. A vevők nem kapkodnak érte, mert egymilliárd forintot kérnek a szállóért.

Az eladók ennél jóval olcsóbban, a 2010-es sajtóhírek alapján 400 millió forintért jutottak hozzá. Akkor bejelentették a szálló fejlesztését: például a homlokzat felújítását és egy látványos üveglift építését. Mindezek, bár növelték volna az ingatlan értékét, úgy tudjuk, elmaradtak. A neten is próbáltunk a megújult neobarokk épülettel kapcsolatos, vendégcsalogató hirdetéseket találni, de ilyesminek nem akadtunk a nyomára.

Mindazonáltal a tulajdonosok túl tudnának adni Szolnok központi ingatlanán, ha hajlandóak lennének a város vezetésével megegyezni. A város információink szerint ugyanis szívesen megvenné, akár befektető közreműködésével is a Tisza Szállót, és átvállalná annak működtetését. Az Átlátszónak háttérként elmondták, hogy a kínaiak által az önkormányzat felé felhalmozott jelentős építmény- és iparűzési adó tartozás miatt is gondolkodnak ezen, de cikkünk megjelenéséig Szalay Ferenc polgármesternek küldött megkeresésünkre nem érkezett válasz.

Mivel a szálló fejlesztése és renoválása már több mint két évtizede elmaradt, a Tisza-parti város lakói 2010-ben nagy reményeket fűztek a szálló új gazdáihoz, az sem számított, hogy egy kínai cégről van szó. Még azt sem hozták fel velük szemben, ami a sajtóban nyilvánosságot kapott, és nem vetett jó fényt a külföldi vevőre, hogy állítólag abból a pénzből tellett neki az impozáns épületre, amit az államtól kapott az itthon oly kedvelt Túró Rudi kínai piacra való bevezetésére.

Jó biznisz a magyar állam pénzéből?

Az ügyletről 2010-ben még a hvg.hu munkatársaként írt az Átlátszó szerzője. A szállót megszerző Z.H.X.Y Kft. ügyvezetői – az Opten céginformációs rendszer alapján – Qiao Huan Long, Peng Peng, Shen Jiazheng, Xu Huaisheng és Ren Jingyu. Ők egyben a tulajdonosai is a vállalkozásnak, amelynek a működése évről-évre veszteségesnek bizonyult.

Nem tudni, hogy a szálló gazdáit a NAV végrehajtási joga mennyire aggasztja, és valószínű, ez nem is fog kiderülni, mert amikor megpróbáltunk erről és az ingatlannal kapcsolatos tervekről érdeklődni, nem jártunk sikerrel. Az Átlátszó a tulajdonosok közül Peng Penghez, felvett magyar nevén Piroskához tudott mobilszámot szerezni, akit mindenki úgy kezel, mint a szálló ügyeinek legfőbb intézőjét. Amikor hívtuk, a telefont nem vette fel. Nemsokára egy másik hívószámról jött üzenet, nemes egyszerűséggel arról érdeklődve „ki vagy?”. Miután megírtuk a nőnek, miért keressük, nem reagált.

Pedig Peng Peng lett volna illetékes nyilatkozni a fentebb már említett Túró Rudi-ügyletről is. Az asszony és férje, a Z.H.X.Y. Kft.-ben szintén érdekelt Qiao Huan Long közösen tervezték a magyar túródesszert kínaiakkal való megkedveltetését. A kezdeményezést a magyar állam is támogatta, mégpedig az Eximbank Zrt. által 2007-ben nyújtott kölcsön révén.

A terméket Túró Kiittyy néven forgalmazta volna Qiao Huan Long kínai cége, a Zhongxing Agricultural and Farming Stock-holding Comp. Limited, amely megvette az EU-Milk Technologies Kft.-től a túródesszert előállításához szükséges technológiát és gyártósort. Ezt finanszírozta meg az Eximbank a 2,1 millió eurós hitellel. A tervek szerint a gyártáshoz az alapanyagot a kínai cég tejüzeme adta volna, a Túró Kiittyy-t pedig Peng és Long erre szakosodott másik vállalkozása, a Zhong Homeida dobta volna be a köztudatba. Erre úgy 623 ezer eurót fordítottak volna az eximbankos állami hitelből.

A reményteli kezdetek után nagy bukás

A tervek megvalósítása szépen haladt: 2008 októberében átadták a fengningi gyárat, utána viszont akadozni kezdett a Túró Kiittyy előállítása. A magyar cég szerint a gond az volt, hogy a Zhongxing nem gondoskodott a túrótermék szabványosításáról. Az engedély beszerzésével együtt az édességet népszerűsítő médiakampány is elmaradt, az erre átutalt pénz felhasználásáról pedig értesüléseink szerint semmilyen elszámolás nem készült. Az Eximbank a hitelből eddig csak a kamatokat, mintegy 160 ezer eurót látott viszont. A Zhongxingnak 2009. november 23-án rendeznie kellett volna az első törlesztő részletet, de ennek sem ekkor, sem később nem tett eleget.

Az Eximbank csak futott a pénze után, de nem járt sikerrel, ezért feljelentést tett. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) nyomozása során Peng Penget és Qiao Huan Longot különösen jelentős értékre elkövetett csalással gyanúsították meg. Az eljárás a Fővárosi Főügyészégen folytatódott. Ám ott 2016. február 12-én megszüntették az eljárást. Az Átlátszó birtokában lévő határozatban a vádhatóság azzal indokolta a döntését, hogy a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése, és a nyomozás folytatásától sem várható eredmény.

A vizsgálódás során megállapították azt is, hogy az Eximbank a szerződés megkötését igencsak elkapkodta, és nem gondoskodott megfelelően a hitel visszafizetésének a biztosítékairól. Ebben szerepet játszhatott az – áll a határozatban –, hogy bank szeretett volna megfelelni a Magyarország és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok erősítését meghirdető kormányzati szándéknak. Emiatt az Eximbank csak a hitel második, 300 ezer eurós részleténél kapott észbe: a kért ingatlanfedezetet megkapta, de azt nem az EU-Milk, hanem egy hozzá közeli kft nyújtotta.

Eszük ágában sem volt visszafizetni a hitelt

Az ügyészség a határozatában részletezte azt is, hogy a bank és a neki biztosítást nyújtó Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. munkatársai 2010 nyarán kiutaztak Kínába, hogy utánajárjanak annak, mi is a helyzet, és tárgyaljanak a Z.H.X.Y. illetékeseivel. Ugyanakkor a szerződés egyik aláírója, Sun Ximin azt állította, hogy fogalma sem volt a hitel felvételéről, illetve a gépek és a berendezések átvételét igazoló jegyzőkönyvön található aláírás nem az övé. Azt is elmondta még, hogy nem adott a hitel felvételére meghatalmazást Qiao Huan Longnak, ezért azt nem is fizeti vissza.

Ezek után az Eximbank a King&Wood ügyvédi irodához fordult. Kiderült, hogy a Zhongxing Kínában nem kérte meg a hitelügylethez a devizahatósági engedélyt. A kínai és a magyar társaság közötti személyi összefonódások miatt az Eximbank arra jutott, hogy átverték: a kínaiak valótlan tartalmú okiratokat használtak fel a hitel megszerzéséhez, amit nem is akartak visszafizetni. A bank feljelentése után nem sokkal az EU-Milk is a hatóságokhoz fordult, szintén amiatt, hogy a kínai üzletfelek átverték – papírokat is meghamisítva – és a szerződésben megállapodott összeget nem kapta meg. Az előbbi 600 millió forintra, az utóbbi pedig 330 millió forintra taksálta pórul járásának összegét.

Az ügyészség szerint felmerülhet ugyanakkor az is, hogy a kínai és a magyar cég „a hitel megszerzése érdekében összehangolt tevékenységet folytatott”, és a hitelnyújtás akadályát jelentő engedély hiányát eltitkolták. A hatóság kételkedett – többek között az önerő igazolása és a vámpapírok alapján –, a megfinanszírozott vételár összegében is. A kiszállított gépek értékét ugyan 700 ezer euróra tették, ám a hitel összege ennél jóval több, 1,8 millió euró volt. Ez alapján tehát felmerült, hogy a valós finanszírozási igény tekintetében megtévesztették a bankot – állította a vádhatóság.

A nyomozás során az ügy még bonyolultabbá vált, mert a kínai vállalkozás részéről azt közölték, hogy a Z.H.X.Y. üzletrészeinek 30 százalékát megszerezte az EU-Milk Kft., így vegyesvállalatként működtek. Igen ám, de az EU-Milk azt állította, hogy minderről nem is tudott. A kínai Magyar Nagykövetség közbenjárása által vált világossá, hogy ez csak fél évig volt így, utána a cég ismét teljesen kínai lett. Az átmeneti időszak arra lehetett jó, hogy a Z.H.X.Y. kedvezményekben részesüljön, így 5 millió dollárhoz jusson a kínai kormánytól, illetve vámmentességet kapjon.

Azt is az EU-Milk Kft. számlájára írta az ügyészség, hogy a bank által kért önerőt, 80 millió forintot az EU-Milk Kft. a vevőhitel szerződéshez kezességet adó céggel közösen adta kölcsön a Zhongxing Ltd.-nek. A vádhatóság ezt úgy vette, hogy így akarták az Eximbank elől eltitkolni, hogy az ltd. nem rendelkezik a hitel felvételéhez és visszafizetéséhez szükséges devizahatósági engedéllyel. Sőt, erről – mint a bank illetékeseinek a fejében is megfordult – az EU-Milk akár tudhatott is. Ezt támasztotta alá szerintük az is, hogy két törlesztő részletet a magyar kft. fizetett ki az ltd. helyett.

Az EU-Milk Kft. viszont úgy látta, ha nem fizeti ki a két kamatrészletet, akkor végképp semmi esélye nem lesz arra, hogy a kínai üzlettárstól viszontlássa a pénzét.

Hiányosságok és mulasztások sorozata

A bank mulasztásai miatt – például Qiao Huan Longnak nem volt hitelesített aláírás mintája, az export tárgyát képező termékek nem voltak teljesen beazonosíthatóak, illetve amikor az önerőt kellett a kínai cégnek igazolnia, a bank nem foglalkozott vele, hogy az összeg nem Kínából érkezett – azonban nem ennyire egyértelmű a helyzet. Főleg, ha hozzávesszük azt is, hogy a meggyanúsított kínai cégvezetők milyen védekezést adtak elő a hatóságoknak.

Így éppen Long volt az, aki eleve vitatta hiteltörlesztési kötelezettségét, és arra hivatkozott, hogy a bankkal a tárgyalásokat az EU-Milk Kft. folytatta. A férfi szerint éppen a magyar cég nem tartotta be a kötelezettségeit, ráadásul az általa érkezett gépek nem voltak teljesen jók; éppen ezért nem tudták még a pekingi olimpia előtt piacra dobni a Túró Kiittyyt. Qiao Huan Long kifogásolta az EU-Milk fizetését is; azt állította, hogy 820 ezer euró helyett csak 515 ezret kaptak meg. Ezzel együtt nejére, Peng Pengre vonatkozóan azt mondta még el a hatóságoknak, hogy a nő sem a Z.H.X.Y. Ltd.-vel, sem vele nem állt munkakapcsolatban, a köztük lévő rokoni viszonyról pedig nem nyilatkozott.

A hatóságok az Országos Rendőr-főkapitányság Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központja segítségével szerették volna megtudni a kínai társszervektől többek között azt, hogy a Z.H.X.Y. Kft.-nek kellett volna-e devizahatósági engedéllyel rendelkeznie. Ezt a kérdést ugyanis annak ellenére nem érezték tisztázottnak a rendőrség és az ügyészség részéről, hogy a kínai cég még a bank felszólítására sem mutatta be az iratot, továbbá a Z.H.X.Y. jogi ügyeinek intézője, a Kunping Ügyvédi Iroda illetékese is úgy nyilatkozott az ügyletben segíteni próbáló Kínai Magyar Nagykövetség munkatársának, hogy nem kérték meg ezt az engedélyt. A megkeresésben a magyar nyomozók érdeklődtek az ltd. pénzforgalmáról is, de sem erre, sem más kérdésekre nem kaptak válaszokat.

A kínai társszervek együttműködésének hiánya mellett az iratok sikertelen beszerzése, illetve a csak közvetett bizonyítékok rendelkezésre állása nehezítette az ügyészség számára annak eldöntését, hogy kinek az oldalán van az igazság. De azt sem lehetett tisztázni – jegyezték meg az ügyészségi határozatban –, hogy a termelés be nem indulásának valódi okai mi voltak, így a Fővárosi Főügyészség úgy vélte, kétséget kizáróan nem tisztázható, hogy mi történt, és hogy az Eximbank, valamint az EU-Milk sérelmére valóban csalást követtek-e el.

Az ügyészség tehát megszüntette az eljárást, amelynek irataiból egyébként nem derül ki, hogy abban valamilyen módon vizsgálták-e a Tisza Szállónak az Eximbank által nyújtott állami hitelből való megszerzését, és ha igen, megállapítottak-e arra vonatkozóan bármit is.

Csikász Brigitta

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!

Ha nem csak elméletben fontos a sajtószabadság: részletek itt.

 

  • Namme

    Elképesztő történet, vajon hány ilyen lehet még?

    • Cole Cash

      Már kínai vagy magyar oldalon? 🙂

      • Zsigri Györgyi

        Ha kínai oldalon lenne, ott már kötélen lengedeznének az elkövetők. Ott halálbüntetés jár a nagyságrendileg kisebb korrupcióért is. Nálunk legfeljebb állami kitüntetés.

        • Cole Cash

          Látom a kérdést sem érted, az meg külön vicces, hogy nem tűnt fel: azt az Eximbankos hitelt még 2007-ben vették fel.

          • Zsigri Györgyi

            Az Eximbank nem csak ebben az egy esetben, és főként nem csak 2007-ben helyezett ki olyan hitelt, aminek visszafizetése erősen kétséges.
            A bank alapvető célja az export vállalatok eredményes működését elősegíteni hitel nyújtásával. Az elmúlt 7 évben, amióta közvetve vagy közvetlenül Matolcsy akarata érvényesült a bank irányításában szinte csak olyan hitelkihelyezések történtek, aminek nem hogy az export tevékenységhez, de még termékelőállításhoz sem sok köze van.
            Mivel nincs időm hosszasan reagálni a vicces megjegyzésére, csak belinkelek néhány tényeken alapuló írást.
            http://hvg.hu/gazdasag/20151007_Egy_osszeomlo_bank_alol_maszott_at_Matolc
            http://bankhitellelelok.network.hu/blog/bankhitellel-elok-hirei/matolcsy-nemzetgazdasagi-miniszter-lett-az-eximbank-es-a-magyar-exporthitel-biztosito-tulajdonosa
            http://valasz.hu/itthon/nincs-tobb-titok-andy-vajna-672-milliardot-kap-az-allamtol-a-tv2-re-116573

            “2014-ben állami tulajdonba került az MKB és a Budapest Bank is. De ne feledkezzünk meg Matolcsy unokatestvérének, Szemerey Tamásnak bankjáról, a rendkívüli mértékben növekvő Növekedési Hitelbankról (NHB) sem. Régi jó ismerősünk ezen a piacon az Eximbank és az MFB. Ezek elméletileg nem sima kereskedelmi bankok, hanem célfeladattal rendelkező pénzintézetek: a külkereskedelem illetve beruházások finanszírozása a feladatuk. 2015-ben bekövetkezett az, amitől egy éve tartottam: az állami bankok a haverok üzleteihez nyújtanak hitelt, főleg családi alapon, illetve politikailag fontos ügyekben. Rendszerszinten. Ezek közé tartozik a média felvásárlása is. Ehhez a Simicskával történő szakítás után rendkívüli politikai érdek párosul: a kieső (sőt közben ellenzékivé avanzsáló) Simicska médiabirodalmat pótolni kell. Hogy megtérül-e valaha? Ez senkit sem érdekel…

            2015 végén soha nem látott méretekben történtek ilyen banki hitelkihelyezések, érdemes összefoglalni, hogy milyen projekteket finanszíroztak meg ezek a bankok. Két fő szempont van mindenhol: a rokoni/haveri kapcsolat és/vagy a politikai érdek. Ja, van még egy: a jegybanki hitelek, azaz a Matolcsy-hitel. Kezdjük a politikailag fontos témákkal, a médiacégek megvásárlásaival.

            A TV2 megvétele: Eximbank hitel: 6.72 milliárd forint,

            Mostanra tudjuk, hogy maga Orbán Viktor bólintott rá az üzletre (naná, ki más). A Szijjártó vezette külügyminisztérium felügyeli az Eximbank működését, eleinte nem akarták nyilvánosságra hozni, hogy ki finanszírozza a csatorna megvételét. Aztán jött a terelés: Szijjártó Péter a következőket állította az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt: „az Eximbank semmilyen médiavásárlást nem finanszírozott közpénzhez köthetően”. Aztán egy héttel később jött az összeomlás: ahhoz, hogy az Eximbank zálogjogosultságát bejegyezzék a cégbíróságon, a Fővárosi Törvényszéknek is el kellett küldeni a bank és a Vajna-cég közötti zálogszerződést, tehát a nyilvánossá váltak a kérdéses információk. Ebből kiderült, hogy:

            Az Eximbank november 27-én kötötte meg a kölcsönszerződést Andy Vajna cégével, a Magyar Broadcasting Co. Kft.-vel; ennek értelmében az Eximbank 21 millió euró, azaz 6,72 milliárd forint „versenyképességet javító belföldi befektetési hitelt” nyújt – deklaráltan „a TV2 Média Csoport Kft. 100 százalékos üzletrészének tulajdonjoga megszerzésének finanszírozása céljából”.

            Ugye nagy kérdés, hogy egy külkereskedelem finanszírozásával foglalkozó bank mit keres a médiapiacon. 2014-től lehetővé vált hogy az Eximbank

            „belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetek nemzetközi versenyképességet javító befektetéseihez, beruházásaihoz, forgóeszközigényeihez is forrást biztosítson”.

            Hogy egy belföldi kereskedelmi TV megvásárlása mennyiben felel meg a „nemzetközi versenyképesség javításához”, az továbbra is kérdés.

            Nyilván szorosan nem tartozik ide, de azért a történet kerek egésze szempontjából fontos megjegyezni, hogy a Vajna által befektetett 2,5 milliárd forint is lényegében a mi pénzünkből van, hiszen a kaszinóin magát ronggyá kereső Vajna lényegében nem fizet adót az államnak.

            Origo megvétele: NHB hitel 0,5 milliárd forint, MKB ?

            Karácsony előtt a Magyar Telekom eladta az Origót a New Wave Media Kft-nek, kb. 4,2 milliárd forintért. Itt álljunk meg egy szóra: 4,2 milliárd forintért. Jól értesültek azt terjesztik, hogy a második legjobb ajánlat fele ekkora összegről szólt. Azt is lehet tudni, hogy az elmúlt években veszteséget termelt az Origo. Akkor mégis ki a fenének ér ez meg ekkora összeget? A válasz könnyű: a piaci értéke nem ekkora, de mint a legnagyobb online hírportál, a politikai értéke óriási. Ezért csak politikai céllal megvásárolva ér ez ennyit. Azaz aki megveszi, annak politikai célokat kell teljesítenie.

            Már korábban lehetett tudni, hogy a New Wave Media Kft igazából Matolcsy unokatestvérének, Szemerey Tamásnak az érdekeltségi körébe tartozó cégcsoport egyik tagja. Jó, de ki finanszírozta az üzletet? A cégcsoport másik tagja a cégbírósági adatok szerint 2015 augusztusban kapott 0,5 milliárd forint hitelt a NHB-től. Attól az NHB-től, akinek ugyanaz a tulajdonosa: Szemerey Tamás. Ez a bank az unokatestvér, Maolcsy György jegybanki hiteleit adja tovább. Szóval részben ebből vették.

            De honnan még? Év vége óta terjesztik a hírt a jól értesültek, hogy az MKB finanszírozta jelentős részben Szemerey Tamás üzletét.

            Az már tényleg csak hab a tortán, hogy Matolcsy fia tavaly éppen az MKB banknál helyezkedett el, és pont „stratégiai és üzletpolitikai terület elemzőjeként”. A tűz közelében.

            A terjedelmi korlátok végett a többi bizonyított üzletet csak felsorolom:

            Garancsi megveszi a Kopaszi-gátat: Eximbank hitel 16,5 milliárd forint

            Matolcsy másik fia végre gyártulajdonos lesz, megveszi a Balaton bútorgyárat, persze apu jegybanki hiteléből: NHB hitel: 0,4 milliárd forint

            Szemerey unokatestvére, Szemerey Szabolcs a jegybanki alapítványok által újonnan létrehozott, 12 milliárd forintos alaptőkéjű Kecskeméti Duális Oktatás Zrt vezérigazgatója lesz. Közben Szemerey Szabolcs saját cége szintén az NHB-től kap jegybanki hitelt, egyelőre nem tudjuk mire. MNB alaptőke 12 milliárd forint, NHB hitel ?

            Az Eximbank nagy sietségben gyorsan meghirdetett alapkezelő pályázatra (saját pénzből, saját kockázatra) 16 milliárd forintot. A szálak a Pasa parkba és Rogánhoz vezetnek. Mint egy krimiben, komolyan. Eximbank: 16 milliárd forint

            Lehet látni, hogy különböző klánok épülnek ezekből, valamelyik fideszes alvezér körül. Ilyenek a Matolcsy/Szemerey klán, a Rogán klán, Garancsi vagy Andy Vajna. Összesítve az év végén legalább 50 milliárd forint állami pénz ment a haveroknak, ilyen vagy olyan módon. Ennyit tudunk egyelőre,

            Persze teljesen egyértelmű a kapcsolat a banki hitelek és a mi, közös pénzünk között. Ennek demonstrálása végett az év végi közéleti szünetben a kormány gyorsan kiosztott maradék pénzeket ide-oda. Az Eximbank 20 milliárd forint költségvetési pénzt kapott. Ja, ebből lehet hitelezni.

            Na most akkor ha vicces, tessék nyugodtan nevetni.

          • Cole Cash

            A google hozzánk is be van kötve, ezért igazán kár volt ennyit idemásolni.

            Amit meg te ehhez hozzá tudsz tenni… a netet is nyugodtan köttesd ki 😉

          • Zsigri Györgyi

            Ez aztán nagyon informatív, érdemi észrevétel volt. Egyébként nem vagyunk tegező viszonyban. A továbbiakban nem reagálok a piszkálódásaira, ezért felesleges válaszolnia.

          • Cole Cash
    • Zsigri Györgyi

      Az Eximbanknál csak ilyen történetek vannak. Soha vissza nem térülő hitelek a Matolcsy rokonoknak. Ide gurították át és osztották szét a Quaestor pénzét is. Ezért nem jut a kötvényeseknek, mert az MNB az Eximbankon keresztül szétosztotta.

  • Bandi XD

    Láttam 1 grafikont az Eximbank eredményéről 700 000 000 000 Ft behajthatatlannak tűnő kintlevőség és évek alatt elért 0 Ft eredmény, ezek után ezen a potom 600 000 000-on nem lepődök meg.

  • NG

    Az lehetett az alapvető probléma ezzel az ötlettel, hogy bár a kínaiak (és úgy általában az ázsiaiak) szinte mindenféle dolgot megesznek, de a tejet (tejtermékeket) nem igazán bírja a gyomruk.
    Ha a saját pénzüket kockáztatják, akkor ez az egyébként köztudott dolog valószínűleg nem kerüli el a túró rudival a kínai piacra betörni akarók figyelmét.