Fiktív külkereskedelem torzítja a magyar GDP-t – állítja egy amerikai elemző

visaban-arc

 

Meghökkentő statisztikai elemzést közölt néhány napja a Hungarian Spectrum egy amerikai tanácsadótól, akiről az is kiderült, hogy a budapesti USA-nagykövetség diplomatája volt a nagy port kavart 2014-es kitiltási botrány idején. Maximilian Gebhardt ma már a privátszférában dolgozik, és nem kevesebbet állít, mint hogy olyan nagyságrendű a csak papíron, vélhetően áfacsalási célllal zajló fantomkereskedelmünk más országokkal, hogy a hivatalos magyar GDP-adatokat korrigálni kellene emiatt. Az Átlátszónak adott interjúban az egykori követségi elemző a jegybankot sem kíméli, és bizakodó abban kérdésben, hogy a Trump-adminisztráció is folytatni fogja a korrupció elleni munkát.

 

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

zsivanymutyi_res1

Részletek, támogatási lehetőségek itt

 

Kicsoda Maximilian Gebhardt, mikor és milyen minőségben dolgozott a budapesti Amerikai Nagykövetségen?

Jelenleg tanácsadóként dolgozom, a Golden Horizon LLC nevű egyszemélyes cégemben. Ugyanazt csinálom mint korábban az amerikai külügyminisztériumban, de most megválogathatom az ügyfeleimet. Rögtön egyetem után felvettek a külügyminisztériumba, ekkor már jól beszéltem kínaiul, ezért Északkelet-Kínába, Shenyang-ba küldtek, ahol 2010-12 között konzulátusi hivatalnokként szolgáltam. Egy csalásellenes projektben vettem részt, olyan módszert dolgoztam ki, amely kimutatja a vízumkérelmekben rejlő valótlanságokat. Rengeteg embercsempészetet akadályoztunk meg ezzel a módszerrel.

Ezután hat hónapos magyar nyelvtanfolyam után Budapestre küldtek, ahol 2013 szeptemberében kezdtem dolgozni. Átláthatósággal, antikorrupcióval, és nyílt kormányzással foglalkoztam, kereskedelmi és befektetési ügyeket kezeltem, a befektetési klímáról szóló éves jelentéseket írtam,  piacelemzést végeztem távközlési, mezőgazdasági, gyógyszeripari témákban, illetve az orosz és a kínai gazdasági aktivitást monitoroztam Magyarországon.

Milyen szerepe volt az áfacsalásos ügyek felderítésében, amelyek az emlékezetes kitiltási botrányhoz vezettek 2014-ben?

Nem szeretnék belemenni a részletekbe, de tudomásom volt az ügyekről, információkat gyűjtöttem számos forrásból, azonosítottam a konkrét problémát, és részt vettem a hivatalos válasz kidolgozásában.

Korrupciós cselekményekben való részvételük gyanúja miatt több magyar közhivatalnokot és üzletembert kitiltottak az Egyesült Államokból. Érvényben vannak még ezek a tiltások? Elképzelhetőnek tartja, hogy további nevek is felkerülnek a listára?

Biztos vagyok abban, hogy ezek a kitiltások még érvényben vannak. A 7750-es elnöki rendelet egész életre szól, és csak bíróságon lehet megtámadni. Mivel a kitiltottak nem amerikai állampolgárok, nem tudom elképzelni hogy egy amerikai bevándorlási bíróság meghallgatást tűzzön ki az ügyükben. Nem számítok arra, hogy további nevek kerülnek a kitiltottak listájára Magyarországról, de ez az eszköz mindig a rendelkezésünkre áll, ha a helyzet megköveteli. Ez egy elég kemény módszer, én személy szerint amellett érveltem, hogy kerüljük el a használatát, vagy szűkítsük az érintettek körét, amennyire csak lehetséges.

Utólag eredményesnek bizonyult ez a megoldás? Kivizsgálták a magyar hatóságok a kifogásolt áfacsalási ügyeket, vagy kevesebb lett az áfacsalt termék a magyar piacon?

Határozottan igen. Miután elhagytam az országot, bírósági ügy lett belőle, valakit le is tartóztattak, és el is ítéltek. Szép eredmény, hogy beindult az igazságszolgáltatás az ügyben. Ahogy hallottam, az étkezési olajok és olajos magvak piaca kitisztult, és az adatok is ezt mutatják. Áfacsalás persze mindig lesz, de a problémát feltartóztattuk – főleg az EKAER (elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer – a szerk.) bevezetésének köszönhetően.

Kapcsolódó cikkeink a NAV-botrányról

Kevesebb mint 2%-os társasági adó? Csak a pálmafák hiányoznak a GE Hungary tavalyi beszámolójából

NAV kontra Átlátszó: pert nyertünk az adóhatósággal szemben

Lefokozták, megalázták, most munkaügyi perben harcol az állásáért egy volt NAV-vezető

Horváth András: Európai cégek és multik is érintettek korrupciós ügyekben

Százféle indokkal – miért nem indultak vizsgálatok egyes áfacsalásgyanús ügyekben

Tovább az Átlátszó NAV-dossziéjára

 

Néhány napja a Hungarian Spectrum című angol nyelvű hírszájton közölt elemzésével keltett feltűnést, amelyben nem kevesebbet állít, mint hogy a magyar GDP jelentős része olyan külkereskedelemből származik, amely csak papíron zajlott, a valóságban nem. Ez hogy jött ki?

Magyaroszág és más országok egymással történő kereskedelmének adatait elemeztem, különös tekintettel az eltérésekre. Ha ezek az eltérések csak az adatgyűjtés módjából fakadnának, nagyságrendileg állandónak kellene lenniük bármilyen időintervallumban. Ezzel szemben azonban azt tapasztaltam, hogy az eltérések az elmúlt években jelentősen nőttek, és azt gondolom, hogy ezt olyan nem valós, csak papíron létező kereskedelmi tranzakciók okozzák, amelyeket csak áfacsalás céljából regisztrálnak.

A „hiányzó kereskedelem” mértéke a GDP-t is befolyásolja, számításaim szerint (amelyeket részletesen a Hungarian Spectrum-on lehet olvasni – a szerk.) a hivatalosan közölt GDP adat 11-50 százaléka származhatott ilyen hamisított tranzakciókból az elmúlt néhány évben. Tehát a magyar GDP-adatokat korrigálni kéne, vagy a piac fogja felismerni a hibát, és annak kellemetlen következményei lesznek.

Az elemzése számos kritikát kapott, több szakértő is úgy nyilatkozott a sajtóban, hogy túlzottan leegyszerűsítette a kérdést, és vitatható módszertannal számolt.

Az Index-cikknek örültem, igazuk van abban, hogy a módszertanomat jobban el kell magyarázni. Ugyanakkor soha nem állítottam, hogy pontosan meg tudom állapítani az áfacsalás mértékét: becsléseket tudok tenni a rendelkezésre álló adatok alapján. Az igaz, hogy a módszertani különbségek befolyásolhatják az adatok minőségét, de amikor több éves adatsorokat aggregálunk, olyan trendvonalakat kapunk, amelyek kiegyenlítik a módszertani eltéréseket.

Ellenkező esetben azt kellene feltételeznünk, hogy Magyarország összes kereskedelmi partnere egymással összehangoltan, és pont úgy manipulálta a külkereskedelmi adatait, hogy éppen ennél az országnál mutatkozzon milliárd dolláros nagyságrendű fantomkereskedelem, ami képtelenség. Sokkal valószínűbb, hogy Magyarország elmulasztotta korrigálni a külkereskedelmi adatait az áfacsalás céljából regisztrált fiktív kereskedelem által generált torzításokkal.

Az export-import statisztikákon kívül tud más olyan indikátorokat is mutatni, amelyek arra utalnak, hogy a magyar GDP esetleg nem felel meg a hivatalos adatoknak?

Igen. Az államadósság kérdése különösen homályos, mert egy egész sor állami irányítás alatt álló szervezet adóssága nincs beleszámolva a magyar államadósságba, pedig az állam a tulajdonosuk, és az adósságuk is az államra száll ha problémáik akadnak. Nagyon sok az ilyen rejtett, állami tulajdonú cégekbe kiszervezett állami adósság, ami államadósságként nincsen lekönyvelve.

Aggasztónak tartom a magyar devizatartalék kérdését is, ami néhány év alatt 30-35 milliárd euróról 25 milliárd euró alá csökkent. Ráadásul nem bízom a hivatalos adatokban, mert korábban már többször volt rá példa hogy Magyarország ezeket kozmetikázta. Például a foglalkoztatottsági adatokat, ahol a közmunkásokat és a külföldön dolgozó magyarokat is beszámítják. Spanyolországban és Görögországban is rózsásabb lenne a kép, ha a szociális segélyben részesülőket munkavállalóként könyvelnék el.

Miért apadnak a magyar devizatartalékok ilyen mértékben, és ez miért probléma az országnak?

Magyarországnak több mint 53 milliárd euró, euróban denominált adóssága van, a legtöbb az Államadósság Kezelő Központnál, de az állami tulajdonú vállalatoknál is. Csak az MVM ezt legalább 12,5, de inkább 15 milliárd euróval fogja megnövelni Paks II-vel. Mivel Magyarországnak a hivatalos adatok szerint sincs ennyi devizatartaléka, ha bármilyen probléma lép fel, eurót kell keríteniük valahonnan. Ha a nyilvánvalóan téves GDP-adatok miatt az euró árfolyama elszáll 310-ről mondjuk 350-390 forintra, azok nagyon drága eurók lesznek.

Magyarország a múltbéli krízisekre mindig úgy reagált, hogy más országok legrosszabb megoldásait másolta. Ciprus például a százezer eurónál magasabb megtakarítások államosításával reagált egy hasonló helyzetben – simán el tudom képzelni hogy Magyarország is az euró-bankszámlák kötelező forintosításával próbálkozna, egy nagyon rossz árfolyamon. Nem lenne példa nélküli lépés, hiszen a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat már államosították. Ez a krízis persze lábon lőné a magyar versenyképességet, és olyan mértékben leértékelné a forintot, hogy az átlagemberek életszínvonala a román vagy a bolgár szintre süllyedne.

A Nemzeti Bank feladata éppen az lenne, hogy egy ilyen krízist megakadályozzon. Miért nem bízik bennük?

Normális esetben a devizatartalékokat külföldi államkötvényekben tartják, amelyek szükség esetén bármikor beválthatók, és alacsony kockázat mellett még némi hozamot is termelnek. Azonban komolyan kételkedem abban, hogy a Nemzeti Bank most így jár el, hiszen minden adatot titkosítottak a devizatartalékokról, azon kívül, hogy éppen mennyivel rendelkeznek. Tehát azt sem tudjuk, hogy milyen eszközökben tartják ezt a tartalékot, akár kockázatos részvényekbe vagy rossz kölcsönökbe is befektethetik, ez mind titkos.

Ez a gond az átláthatóság hiányával: be kell érnünk Matolcsy szavával, annak pedig elég rossz az ázsiója. Tudom hogy szovjet módszernek hangzik a gazdaság teljesítményéről, vagy a bankokban lévő pénz mennyiségéről hazudni, de a jegybankelnök összeesküvés-elméleteit hallgatva ő inkább 1985-ben, mintsem 2017-ben vezeti a magyar jegybankot.

Matolcsy György ezzel szemben arról beszél, hogy az Egyesült Államok titkosszolgálati eszközökkel támadja Magyarországot, mert meg akarják buktatni a kormányt. Nem lennék meglepve, ha az ön megszólalását is egy ilyen támadásként értelmezné.

Ez egy baromság, összeesküvés-elmélet, semmiféle támadásról nincs szó. Ha egy totalitárius, kommunista országban élne, a szabadpiaci berendezkedést is összeesküvésnek látná. Magyarországon a Fideszt az emberek választották meg, ők vannak kormányon, és csak saját magukat okolhatják ha valami nem jól megy. Az Egyesült Államok abban érdekelt, hogy sikeres kormány tevékenykedjen Magyarországon, senki nem akar instabilitást egy NATO-tagországban. Ez azt jelenti hogy az USA akár segítséget is nyújtana a Fidesznek a hatékony kormányzáshoz, nem érdekelt a magyar kormány aláaknázásában. Ki akarna gyenge szövetségest?

Akkor mégis mi lehet az oka, hogy a Fidesz-kormány ennyire paranoid és ellenséges attitűdöt alakított ki az Egyesült Államokkal szemben? Megváltozhat ez a Trump-adminisztrációval?

Magánemberként beszélek, és azt gondolom hogy ez csak egy politikai eszköz. Sokkal egyszerűbb fantomokkal, multicégekkel, vagy amerikai diplomatákkal magyarázni a gyenge gazdasági teljesítményt, mint elismerni, hogy rosszul költötték el az adófizetők pénzét. Ellenkező esetben be kellene látni, hogy a túlárazott útépítések és stadionépítések miatt mennek rosszabbul a dolgok.

Azzal, hogy Donald Trump lett az USA elnöke, akár meg is változhatna ez a hangvétel magyar részről, de ezt nem tartom valószínűnek. Az ellenségkép-gyártás régi szovjet módszer, és mindaddig működni is fog, amíg az emberek rá nem ébrednek, hogy a gazdaság nem erősödik, és Magyarország egyre távolabb kerül a Nyugattól.

A magyar kormány feltűnően barátságos olyan autoriter berendezkedésű országokkal, mint Oroszország, Azerbajdzsán vagy Törökország, belőlük nem gyártanak ellenségképet. Lehet ennek gazdasági mozgatórugója?

Természetesen. Minek üzleteljünk olyan országokkal akik tiltják a piszkos üzleteket, mikor olyanokkal is lehet amelyek szintén korruptak? Magyarország a nyugati országokkal való üzleti kapcsolatokkal használhatná ki legjobban a gazdasági potenciálját, de a politikusok abból nem gazdagodnának annyit, mert a nyugati országok a korrupciót tiltják. A korrupt országokkal való üzletelés lehetővé teszi a politikusok személyes meggazdagodását, az ország gazdasági növekedését viszont kevésbé szolgálja.

Most már a Fehér Házat is elfoglalták az illiberálisok Donald Trump személyében.  Az ő külügyminisztériuma tovább fog munkálkodni az autoritarianizmus és a kleptokrácia megfékezésében?

Biztos vagyok benne, remélem hogy folytatják a jó harcot. A korrupció az Egyesült Államok üzleti érdekeit is sérti, az amerikai vállalatok versenyképességét rontja, hiszen nekik tilos részt venniük korrupt üzletekben, és ezt be is tartatja velük az állam. Trumpnak lehet hogy sok hibája van, de ő is üzletember, és a politikai reputációját arra tette fel, hogy belföldön és külföldön is megvédi az amerikai üzleti érdekeket.

Meglátjuk hogy mit hoz a jövő, és bár nem vagyok Trump-rajongó, izgatottan várom hogy mit produkál egy üzlet-orientált külügyminisztérium Rex Tillerson minisztersége alatt. Oka van annak, hogy a korrupciót gazdasági, és nem politikai kérdésként kezeljük: ez egy piaci erő, amely piaci bánásmódot igényel. A korrupció elvesztegetett pénz, és Magyarország rengeteg erőforrást pazarol erre.

Bodoky Tamás

 

Ha tetszett a cikk, támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!

A tartalmaink ingyen elérhetőek és szabadon felhasználhatóak, de az Átlátszó csak rád számíthat. Arra, hogy lájkolsz minket a Facebookon, megosztod a cikkeinket – és ha lehetőséged van rá, egyszeri adománnyal vagy havi előfizetéssel is támogatod a munkánkat. Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.