Cikkek

613 millió forintért vásárolt házat a fideszes képviselő testvérének cégétől az állam

 

Bánki Erik, Baranya megye meghatározó fideszes politikusa testvérének érdekeltségében álló ingatlant vett meg a közelmúltban a magyar állam 613 millió forintért. Az épületet a megyei munkaügyi központ használja húsz éve. Személyesen Bánki volt az, aki cége nevében annak idején kiadta az épületet a hivatalnak egy erősen mutyigyanús versenytárgyalás győzteseként. A szocik idején, mikor máskor.

„A kapott tájékoztatás alapján felhatalmazom és kérem, hogy a B&B Impex Külkereskedelmi Kft.-vel készítse el a bérleti szerződés tervezetét” – ezt Pulay Gyula, a Horn-kormány Munkaügyi Minisztériumának közigazgatási államtitkára írta Gyöngyösi Péternének, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ igazgatójának 1996. november 15.-én.

Az államtitkárban egy jövendőmondó veszett el. Gyöngyösiné ugyanis december 13-án hívta meg az érdeklődőket – öt céget, köztük a B&B Impexet és egy magánvállalkozót – az 1997. január 2-i versenytárgyalásra. A tárgyaláson a B&B Impex bizonyult nyertesnek.

Így ez a cég adhatott bérbe pécsi székházingatlant a munkaügyi központnak. Annak ellenére, hogy az épület a versenytárgyalás időpontjában nem is volt a tulajdonában. A cég csak január közepén szerezte meg a Pécs óvárosi saroképület négy szintjét. A mindennapos mutyinak tűnő história érdekessége, hogy a szocik jolly-jokere, a 2014-ben elhunyt Kiss Péter vezette tárca hivatala nem MSZP-közeli vállalkozó érdekében síkosította a versenypályát. A B&B Impex ügyvezető-társtulajdonosa ekkor Bánki Erik, a Fidesz Baranya megyei üdvöskéje volt.

Kapcsolódó cikkeink

Százmilliókért fejlesztheti Lakitelek és Ózd ivóvízellátását a fidesz-közeli Aqua Holding

Dél-dunántúli fürdőbirodalom – Bánki Erik pályaképe

Bánki Erik: képviselői reklámcég a luxuslakóparkban

Noha Bánki az országos politikában csak pár évvel később lett ismert, Baranyában már a Fidesz erős emberének számított, ekkoriban a párt megyei alelnöke és a megyei közgyűlés tagja volt. Vagyis nehezen elképzelhető, hogy a szocik, ha máshol nem, helyben egészen biztosan, ne tudták volna, kivel üzletelnek. Ráadásul a Bánki, mint B&B Impex-es ügyvezető által szignált bemutatkozó levélből az is tudható, hogy a kft ekkor már otthont adott a munkaügyi központ mohácsi kirendeltségének.

Bánki csaknem az alapítástól fogva, 1989 óta tagja a Fidesznek, bár kezdetben az úgynevezett pécsi lobbi – a helyi pártalapítók: Mikes Éva, Trombitás Zoltán, Páva Zsolt, Körömi Attila – nem lelkesedtek a mohácsi politikus aktivizmusáért, amit közülük néhányan fontoskodásként éltek meg. Bánki 1998-tól megyei pártalelnök, később elnök, majd regionális koordinátor lett. Az egykori pécsi ősfideszesek közül viszont ma már csak Páva látszik a frontvonalban. Bánkit pedig a Fidesz kremlinológiáját ismerő forrásaink újabban a Rogán-Habony érdekkör barátjaként emlegetik.

Puch és Bánki: nekik Mohács kell

Orbán Viktor, legalábbis így tartják a pécsiek, azért bízott meg Bánkiban, mert neheztelt a megyeszékhely fideszeseire, amiért a pártnak nem igazán áll a zászló Baranyában. Páva a sikereit kezdetben az SZDSZ-től a kisgazdákig tartó szivárvány-koalíciónak, később pedig az őszödi beszéd okozta balos sokknak köszönhette. Pécs és környéke a mecseki bányászhagyományok okán nagyon is vörös maradt.

Alighanem emiatt váltak szükségessé a ciklusokon átívelő alkuk az elméletben versenyző politikai oldalak között. Baranyában nem titok például Bánki korrekt viszonya Puch Lászlóval, aki nem csak megyei MSZP-elnök volt, de éveken át nála volt a szocik kasszakulcsa is. 2002-ben pedig az a különös politikai helyzet állt elő Mohácson – ahol Bánki és Puch is helyi képviselő volt -, hogy a helyi MSZP nem indított jelöltet a hivatalban lévő fideszes polgármesterrel, Szekó Józseffel szemben. Abban az évben, amikor a Medgyessy-kormány száznapos pénzosztogatásának köszönhetően a balos blokk szépen szerepelt az őszi önkormányzati választásokon.

Efféle alku sejlik föl a munkaügyi központ bérbeadásának hátterében is. Csak erősíti a gyanút, hogy a „szoci” munkaügyi központban az ügy előadója Barth Andrea volt. Ő szintén pécsi ősfideszes – 1990-1994-ben városi közgyűlési képviselő volt -, ráadásul Páva Zsolt felesége, jelenleg pedig a Pécsi Törvényszék közigazgatási-munkaügyi bírája.

Bár Pulay államtitkár arra kérte a munkaügyi központ igazgatóját, hogy „törekedjen a bérleti díj indokolatlan indexálásának elkerülésére”, a bérleti díjat az 1997. január 22-én kelt szerződésben a német márka árfolyamához kötötték. A forint inflációja ebben az évben igen durva, 18,5 százalékos volt.

Amióta pedig létezik az euró, az lett a bázis – ezt már Csizmár Gábor (MSZP), a Gyurcsány-kormány munkaügyi minisztere válaszolta az akkor őt már független színekben faggató Körömi Attilának 2006 májusában a T. Házban. Csizmár elegánsan hallgatott Bánki szerepéről, azt viszont leszögezte, hogy a B&B Impex a pécsi ingatlan tulajdonrészét apportálta egy bizonyos Cifrapalota Kft.-be, így 2001-től utóbbi a bérbeadó. A bérleti díj a parlamenti válaszadáskor 2,3 millió forint volt havonta. Ez az összeg tavaly egész évben 42 millió forintot tett ki a kormányhivatalok honlapjáról letölthető közzététel szerint.

Csizmár arról is beszámolt: a bérleti szerződés határozott időre szólt, amely 2007 májusában jár(t) le. „Tehát a bérlemény sorsáról és a Baranya Megyei Munkaügyi Központ központi irodáinak elhelyezéséről az elkövetkezendő időben döntést kell hozni” – fejezte be válaszát a szocialista miniszter.

A döntés az lett, hogy marad a biznisz Bánkiékkal. A szerződést folytatták, talán nem meglepő, a 2010-es Fidesz-győzelem után is. Időközben változott ugyanakkor a bérlő elnevezése és gazdája is, mivel a munkaügyi központ megszűnt, feladatkörét a megyei kormányhivatal vette át. A társadalombiztosítási és foglalkoztatási főosztály címe azonban a régi: Pécs, Király utca 46.

Holott sok pécsi polgár már annak idején is nyűgösen fogadta, hogy éppen egy forgalomtól elzárt városrészben, sétálóutcás környezetben működjön a közhivatal. Miközben az eredeti ajánlatok között szerepelt például az uránvárosi Mecsek Áruház ingatlana is. Márpedig a munkásnegyed Uránváros lakói adják a hivatal ügyfeleinek tekintélyes hányadát.

„Bánkiék” – fogalmaztunk az imént, holott az új bérbeadó Cifrapalotában a politikus nem kapott semmiféle szerepet. A cég azonban nem áll távol tőle. A Cifrapalotát a B&B Impex, illetve Bánki édesanyja alapította 1999-ben. Időközben többször változtak a tulajdonosok, egy időben mahéi off-shore-kézben is volt a kft, amely jelenleg a mohácsi Rednitz Bt.-é.

Orbánéknak 613 milliót ért

A Rednitz egyik beltagja a németországi lakcímű Bauer Nándor Zsolt, aki Bánki közeli rokona. Hogy testvérek-e vagy „csak” féltestvérek, abban eltér mohácsi forrásaink tudomása, édesanyjukat mindenesetre ugyanúgy hívják. 2007-ig Bauer volt a Cifrapalota ügyvezetője is.

A Cifrapalota a pécsi épület tulajdoni lapja szerint 2007-ben lett az ingatlan egyetlen tulajdonosa. A cég az épületet tavaly augusztus végén értékesítette a magyar államnak.

A vételárat kérdeztük Bauertól, a Rednitz-hez a cégbíróságon megadott email-címen, illetve közérdekű adatigénylésben kértük a szerződést a tulajdonos államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től. A válaszukat várjuk. Egy 2016 márciusi kormányhatározatban ugyanakkor szerepel a lényeg. Az „egyes járási hivatalok kialakításához szükséges források biztosításáról” szóló határozat szerint

„a kormány a területi államigazgatás működési hatékonyságának növelése, a járási hivatalok kialakításához szükséges források biztosítása érdekében a  Baranya Megyei Kormányhivatal Pécs, Király u. 46. szám alatti ingatlan állam javára történő megszerzése során felmerülő költségek 2016. évi biztosítása érdekében felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a megvásárláshoz szükséges 613,0 millió forint összegű forrás rendelkezésre állásáról gondoskodjon”

Vagyis 613 millió lehetett a vételár, és alighanem járási hivatal lesz az épületben.

Öszzehasonlításul: a B&B Impex annak idején, 1999-ben 76,6 milliós értéken apportálta az ingatlanos tulajdonrészét a Cifrapalotába. Ez az érték azóta is változatlan a cégjegyzék szerint, igaz, hogy pontosan mi történt – pótolták-e például a vételárból – a 2016-os mérlegből derül majd ki. Az ingatlan értékének megbecsléséhez szintén adalék lehet, hogy a Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet az évek során több jelzálogot is ráterhelt az ingatlanra, azaz bízott a fedezet értékében. Az utolsó jelzálog 2012-ben került teherként a tulajdoni lapra, ennek az értéke 300 millió forint volt, s csak az eladáskor törölték.

Pizza, kaszinó és a sötét zsaruk

Korábban akadtak kisebb, néhány milliós-tízmilliós, azóta szintén törölt tételek is. Olykor a takarékszövetkezet direkt adósa nem is a Cifrapalota, hanem a Don Pepe pizzéria-lánc budaörsi cége, illetve az azóta végelszámolt szekszárdi és a bajai leányvállalatai voltak. Két utóbbiban a kétezres évek elejétől 2012/13-ig érdekelt volt Bauer is.

Pécsi lokálpatrióta forrásaink arra is emlékeznek, hogy a Pécs Pláza Don Pepéjében a politikus fivért is gyakran lehetett látni, az egyszerű vendégnél fontosabb szereplőként viselkedve. Ekkoriban – szintén a kétezres évek elején – a pizzéria melletti játékterem a néhai Vancsik Zoltán (MSZP) fiához kötődő figuráké volt. Ifjabb Vancsik főképp Fejér megye éjszakai életében volt ismert, a rendőrség egy része dolgozott rá, a másiknak ellenben „KGY” fedőnevű társadalmi kapcsolatként jelentett. (Ifjabb Vancsik zűrös ügyeiről, illetve az úgynevezett székesfehérvári igazságügyi maffiáról a HVG cikkezett.)

A zavaros históriák ellenére városi és megyei főrendőrök törzshelye volt a kaszinó forrásaink szerint. Nem razziázni érkeztek. A két vendéglátóhely pedig nem volt ellenséges egymással – emlékezik most egy visszajáró vendég, aki mindkét helyen többször megfordult.

A Bauer-Bánki család régi vállalkozó família. Mohácsi hírek szerint a Németországba szakadt Bauer vendégmunkás-fuvarozással alapozta meg a vagyonát. Bánki közepesen vagyonos embernek mondható – némi földingatlan, puccos autó, motorok -, még ha a transzparens vagyonbevallás nem is az erőssége.

Kétmillió forint névértékű „részvényről” ad számot például, a céget azonban, amelynek papírjaiból betárazott, nem nevezi meg. Nagyobb gond is akadt a vagyonnyilatkozatával tavaly: feljelentették, miután úgy tűnt, több cége is adós a mérlegbeszámoló benyújtásával. A Hír TV szerint az eljárást a NAV lepasszolta az ügyészségre. Ott most kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy jelenleg is folyik az eljárás ismeretlen tettes ellen, a nyomozás határideje március végén jár le.

Rádi Antónia

Megosztás