Hivatali segédlet: kenőpénzért lehetett önkormányzati lakáshoz jutni Újpesten

 

Több éven keresztül fogadott el kenőpénzt az Újpesti Vagyonkezelő Zrt. egyik alkalmazottja azért, hogy annak fejében segítsen önkormányzati lakáshoz juttatni másokat. A rendőrség négy embert helyezett előzetes letartóztatásba, az iratok alapján azonban ennél több szereplője van az ügynek.

 

 

K. Anita és férje egy budapesti, IV. kerületi ügyvédi irodában találkoztak Cs. Róberttel, ahol átadtak neki 750 ezer forintot azért, hogy Újpesten hozzájussanak egy nagyobb méretű önkormányzati lakáshoz. A jelen lévő ügyvéd színlelt megbízási szerződést készített és ellenjegyzett, Cs. Róbert pedig mint „ingatlanközvetítő” vette át a kenőpénzt. Ugyanekkora összeg járt még volna akkor is, ha a lakást meg is kapják az ügyfelek, ám ez végül nem sikerült. Szerencsésebb volt N. Róbert, aki L. Beáta közvetítő számára adott át először 300 ezer, majd később 900 ezer forintot, és meg is kapta az önkormányzati lakást.

És hogy miért éri meg ennyit fizetni pult alatt egy bérelt lakásért? Mert ezeket a lakásokat a bérlők később a piaci feltételeknél jóval kedvezőbb áron, előnyösebb feltételekkel vásárolhatják meg.

A fenti két eset csak egy-egy példa a több tucatnyiból, amelyekkel kapcsolatban bírósági eljárás indult. A nyomozó hatóságok szerint az önkormányzati tulajdonú Újpesti Vagyonkezelő Zrt. egyik dolgozója és közvetítőként ügyködő társai éveken keresztül kenőpénz ellenében közvetítettek ki önkormányzati lakásokat, és a rendelkezésre álló adatok szerint 19 millió forint kenőpénzt szedtek be.

K. Árpádné 9,7 millió forintot keresett, ő az, aki a vagyonkezelőn belül az önkormányzati lakásokkal kapcsolatos szerződésekkel, a bérleti díjak és egyéb díjak meghatározásával, az ingatlanok meghirdetésével és az adásvételek bonyolításával foglalkozott. Az asszonyhoz a lakásra vágyók közvetítőkön – például Cs. Róberten és L. Beátán – keresztül jutottak el, vagy a korábbi elégedett ügyfelek szerveztek be neki új kuncsaftokat.

A közvetítők közül négy embert helyeztek előzetes letartóztatásba, ugyanakkor a végzés szerint ennél többen fogadtak el kenőpénzt.

Az ügylet nagyon egyszerű volt: a lakásra vágyók kapcsolatba léptek a köztes ügyintézővel, aki átvette a kenőpénzt, amely 200 ezer forinttól 1,2 millió forintig terjedt. A pénzen ketten vagy hárman osztoztak, a legnagyobb összeg K. Árpádnénak járt, ő volt a legközelebb a tűzhöz, ő végezte a legtöbb munkát. Azért a segédek sem panaszkodhatnak: L. Beáta és Cs. Róbert Ernő fejenként 2,2 millió forinthoz, H. Sándorné 1,4 millió forinthoz jutott.

Igaz, utóbbi bukott az üzleten: két esetben, amikor nem sikerült lakást kiutalni az ügyfeleknek, azok visszakérték a pénzüket. K.-né egyik esetben sem adta vissza a jussát, H. Sándorné saját zsebből fizette vissza az összesen 1 millió forintot.

A pár százezres tétel leginkább csak előleg volt, a másik részt akkor adták át, ha létrejött az üzlet – bár olyan is volt, aki hiába adott 1 millió forintot, a lakást nem kapta meg.

Az Átlátszóhoz eljuttatott bírósági végzésben összesen 30 eset szerepel, ebből mindössze 11-ben jutottak hozzá a kért önkormányzati lakáshoz az igénylők, a többi esetben nem jártak sikerrel. Ennek oka az is lehet, hogy a 2016-ban elkezdett ügyletekben már nem volt idő kiutalni a lakást, idő előtt letartóztatták az ügyintézőket.

Ebben a végzésben szerepel annak a négy embernek a neve is, akiket előzetes letartóztatásba helyeztek. Az alábbi térképen azokat a házakat mutatjuk be, amelyekben a dokumentumban található önkormányzati lakások találhatók.

 

 

A vagyonkezelő szerint csak egy emberük érintett az ügyben

Megkerestük az Újpesti Vagyonkezelő Zrt.-t is, akik szerint egy munkatársuk ellen indult büntetőeljárás, ő most fizetés nélküli szabadságon van, más munkavállalóval szemben pedig nem merült fel ok arra, hogy bármilyen eljárást indítsanak.

Kihangsúlyozták, hogy a cég nem foglalkozik szociális önkormányzati lakások kiutalásával, a kezelésében lévő lakások piaci hasznosításával foglalkozik. Így nem is tudják értelmezni a Budai Központ Kerületi Bíróság által megfogalmazott kifogást, miszerint a törvénytelen kiutalások miatt olyanok nem jutottak lakáshoz, akik „éveken át hiába vártak megfelelő önkormányzati lakásra”.

A válaszból az is kiderül, hogy a vagyonkezelőt 2014-ben kereste meg a rendőrség azzal, hogy segítsék a felderítő munkát, illetve hogy a zrt.-t nem érte anyagi kár, mert az elvárt átlagos bérleti díjaktól jelentősen eltérő szerződést nem találtak, és a bérlők teljesítették a szerződésben vállalt kötelezettségeiket (lakbér, közös költség megfizetése stb.).

Mindenesetre a lakásokkal kapcsolatos döntési folyamatba újabb ellenőrzési pontokat iktattak be.

D. Kovács Ildikó

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.