Kérdéses törvényességű módon üzemeltet közterületi térfigyelő kamerákat egy önkormányzati cég Nyíregyházán

Magyarországon a hatályos törvények szerint közterületek kamerákkal történő megfigyelésére, a kapott adatok rögzítésére és tárolására kizárólag a rendőrség és a közterület-felügyelet jogosult. A rendőrség, illetve a közterület-felügyelet által üzemeltett kamerarendszerek által készített felvételek tárolását és felhasználását egyrészt az ezekre a szervezetekre vonatkozó jogszabályok, másrészt az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotörvény) szabályozza.

A térfigyelő kamerák által gyűjtött videó-, hang- és képfelvételek személyes adatnak minősülnek, ezen adatok kezelője (adatgazda) pedig a rendszert üzemeltető szervezet, vagyis rá vonatkozóan az Infotörvény szabályozása az irányadó. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2012-es állásfoglalása egyértelműen rögzíti az köztéri kamerát üzemeltető adatgazdára és az adatkezelésre vonatkozó szabályokat:

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

„A hatályos szabályozás szerint közterületi térfigyelő rendszert a rendőrség és a közterületfelügyelet üzemeltethet.”

Nyíregyházán azonban más világ van: az immár második éve tartó, 2,1 milliárd forintos, Sóstó turisztikai fejlesztését szolgáló projekt keretében a közterületekre 36 darab térfigyelő kamerát szereltek fel, és folyamatban van újabb kamerák felszerelése. Ezek elsődleges célja a közbiztonság és a vandalizmus visszaszorítása, ami önmagában fontos dolog, különösen akkor, ha ezzel az adófizetők forintjait spórolják meg.

A sóstói kamerarendszer azonban ennek a célnak csak mérsékelten felel meg: kérdésünkre a Sóstó-Gyógyfürdők Szolgáltató és Fejlesztő Zrt. vezetője, és egyben a 2,1 milliárd forintos beruházás projekt menedzsere, dr. Podlovics Roland elismerte, hogy a cég által üzemeltetett kamerarendszer nincs bekötve sem a rendőrségre, sem a közterület-felügyeletre – vagyis kérdéses, hogy bűnmegelőzésre, a bűncselekmények megakadályozására mennyiben alkalmas.

Podlovics elmondásából kiderült, hogyan használják a rendszert: ha a fürdő környékén, például a központi parkban valamilyen lopás, rongálás nyomaira bukkannak, akkor a rendőrség illetékese arról a szerverről, ahol a képeket tárolják, lekéri a vonatkozó adatokat, és már indulhat is a felderítés.

Nyíregyházán kérdéses törvényességű módon üzemeltet közterületi térfigyelő kamerákat egy önkormányzati cég from atlatszo.hu on Vimeo.

A rendőrség tájékoztatása szerint minimum két esetben használták a térfigyelő kamerák által rögzített képeket a tettesek felderítéséhez, és jelenleg büntetőügyekben bizonyítási eszközként szolgálnak a felvételek. Más kérdés, hogy egy jogi eljárásban miképp minősíti a bíróság ezeket a bizonyítékokat, hiszen azok beszerzésének törvényessége legalábbis kérdéses.

Az mindenesetre különösen nyugtalanító, hogy Nyíregyházán a rendőrség tudtával és beleegyezésével végez egy piaci alapon működő vállalkozás közterületen kamerás megfigyelést, és ugyancsak a rendőrség tudtával kezeli ezeket az adatokat.

Ezen a jogi helyzeten mit sem változtat az, hogy a cég vezérigazgatója szerint a képeket állítóéag csak a rendőrség nézi meg: a Sóstó környékén sétálgató állampolgárnak fogalma sincs arról, róla milyen felvételek készülnek, azokat kik és hol tárolják, ki fér hozzá és mit tehet vele – magyarán, hogy biztosítják-e a legcsekélyebb mértékben is a személyes adatainak védelmét.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál a Zrt. nem jelentett be a kamerák üzemeltetésével kapcsolatos adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot.

Immáron másfél éve követjük a 2,1 milliárd forintos, teljes egészében uniós forrásokból megvalósuló turisztikai fejlesztéseket nyíregyházi Sóstón. Munkánk során tapasztaltunk arra utaló jelzéseket, hogy figyelik a tevékenységünket – például azt a biztonsági őrt, akitől a padok hollétéről kértünk információkat, másnap kirúgták. A hivatalos információ szerint megszűnt annak a kapunak az őrzése ahol ez a bizonyos biztonsági őr teljesített szolgálatot, így a továbbiakban nem volt szükség a munkájára.

A központi parkból 10 darab pad „eltűnt”. A másnap kirúgott biztonsági őr elmondta, hogy a padok nem eltűntek, hanem áthelyezték egy új projektelem átadásához az ülőalkalmatosságokat. Erről megkérdeztük Podlovicsot is, aki azt mondta, hogy a hiányzó padokat megrongálták és javításon vannak.

Arra a kérdésre, hogy tettek-e bejelentést a rendőrségen, nemleges választ kaptunk, ami elég különös, ugyanis a padok darabját nettó 275 ezer forintra árazták be – így amennyiben igaz a rongálás, akkor megközelítőleg 3 millió forint is lehet az állítólagosan okozott kár, amit nem tartottak fontosnak a rendőrségen bejelenteni, annak ellenére sem, hogy ahonnan a padok „eltűntek”, térfigyelő kamerák figyelik a területet.

Az is elég erős jelzés volt, mikor a projekt egyik építési helyszínén tett látogatásunk során váratlanul megjelent a Sóstó-Gyógyfürdők vezérigazgatója és testvére – aki a cég kommunikációs igazgatója -, és barátságtalan beszélgetés vette kezdetét.

A kamerák ügyében megkerestük a városi rendőrkapitányságot és a közterület-felügyletet: válaszaikból egyértelműen kiderült, hogy a sóstói kamerarendszert nem ők üzemeltetik, a közterületen elhelyezett 36 darab kamera a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. tulajdona. Nyíregyházán ezek szerint bárki üzemeltethet köztéri kamerarendszert – ha elég jó kapcsolatai vannak, senki nem fogja rajta számonkérni a jogszabályok betartását.

Móricz Csaba

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk! Havonta csak egy ezres: már csak 1006 új előfizetőre van szükségünk ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.