A 2013-ban indult földbérlet-pályázatok a Hortobágyi Nemzeti Park kezelésében lévő területek esetén sikerültek a leginkább botrányosra. Évtizedek óta a területen gazdálkodó állattartók vesztették el a területeik – és ezzel a megélhetésük – kisebb-nagyobb részét, viszont a hatalom kegyencei gyakran többszáz hektáros uradalmak gazdái lettek.
A néphagyomány a tavasz kezdetét Szent György napjától, április 24-étől számítja: évszázadok óta ekkor hajtották ki a jószágokat a téli szálláshelyekről. Idén április 25-én ünnepelték a Szent György-napi kihajtást. Több tucat hortobágyi gazdának azonban nem volt oka az ünneplésre: a földmutyinak köszönhetően legelő nélkül maradtak, így az állataikat el kell adniuk.
Velük szemben viszont van olyan szerencsés pályázó, aki az egy szem kecskéjét hajtja ki 200 hektár legelőre, de van olyan is, aki a kecskéjét 320 hektár földön legelteti. Igaz, ezen ketten is osztoznak – mármint a kecskén.
De vannak itt még furcsább történetek: egy gazdának sikerült négy év alatt különböző jogcímeken103 millió forint támogatásra szert tenni, miközben saját bevétele évi nettó 6 – 10 millió forint között mozog. A szerencsés gazdálkodó idősebb Kobza Miklós, Fazekas Sándor miniszter személyi tanácsadójának édesapja. De Kobza szerencséje eltörpül dr. Kun Péter családi vállalkozásának mesébe illő gyarapodása mellett: Kun és családja 2010 óta 470 millió forint támogatáshoz jutott.
Kifizetődő tanácsadói állások
Az ifjabbik Kobza Miklós látványos karriert futott be a Fideszben: a hvg.hu információi szerint főiskolás kora óta, bő tíz éve dolgozik a párt – később a kormány – kommunikációs csapatában. Egy időben tagja volt a miniszterelnök szűkebb beszédírói csapatának, illetve feladata volt Orbán Viktor online népszerűsítése. Újabban fotósként bukkant fel Orbán mellett Kazahsztánban. Kobza húga, Kobza Csilla 2012 óta dolgozik a Miniszterelnökségen, és ma már a lakossági kapcsolattartásért felelős Levelezési Osztályt vezeti.
Ifjabb Kobza Miklós 2014 júliusa óta csaknem hárommillió forintért tanácsadóként dolgozik a földművelésügyi minisztériumban, az ő feladata a nagy megtekintő miniszter közéleti megjelenéseinek koordinálása. A kormányzati tanácsadó édesapja, az idősebb Kobza évtizedek óta a Hortobágyon gazdálkodik, a környéken a módosabb gazdák közé számít. A szülők az ezredforduló környékén még aktív tagjai voltak az SZDSZ-nek, de a Hajdú-Bét-csőd kormányzati kezelése miatt kiábrándultak a pártból. A család ma már a baromfi mellett főleg húsmarhát nevel.
Idősebb Kobza Miklós a kilencvenes évek elején alapított Kobza+1 Bt-vel indult a 2013-ban meghirdetett földhaszonbérleti pályázaton. Összesen négy birtoktestért szállt ringbe, és mind a négy pályázattal nyert. Így a 2010-ben még csak 65-70 hektár földterületen gazdálkodó Kobza+1 Bt. tavaly év végén már bő 200 hektár területen gazdálkodhatott. (A négy területből az egyik, a HB-60/2013-as birtoktest egy jelentős részén már régóta gazdálkodik Kobza, egy másik területet egy részét pedig egy másik gazdával megosztva használhatja.)
Az elnyert földek éves bérleti díja 2,6 millió forint – ehhez képest csak a területalapú támogatás révén évente 15 millió 439 ezer forinthoz jut a cég. De nemcsak az automatikusan járó területalapú támogatással járul hozzá az állam és az unió Kobzáék sikeréhez: a család vállalkozása az elmúlt négy évben különböző jogcímeken összesen 103 millió 584 ezer forint támogatáshoz jutott. Ugyanebben az időszakban a Kobza +1 Bt. összes bevétele nem érte el nettó 30 millió forintot, alkalmazottainak átlagos statisztikai létszáma 2 fő volt.
Állattartók föld nélkül
A földterületek egy részét egy több mint harminc éve itt gazdálkodó, mintegy 200 tehenet gondozó családi gazdaság elől nyerte el a Kobza +1 Bt. és egy másik, igazából csak hobbiállattartónak nevezhető ügyvéd. A területe nagy részét elvesztő családnak – akárcsak számos más, az eddigi területeit a pályázaton elbukott helyi gazdálkodónak – jelentősen csökkentenie kell az állatlétszámot.
Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy aki nem volt a tűz közelében, kevés esélye volt egybefüggő földterületet kapni. A fent emlegetett gazda által elnyert területek egy jelentős része például lényegében használhatatlan, ugyanis mások szántóin kellene keresztülhajtania az állatokat, hogy a legelőiket használni tudja. De a különböző támogatási pályázatoknál is a kevésbé szerencsések közé tartozik: támogatást például tavaly nem folyósítottak nekik, ígéret van arra, hogy majd idén.
A Váncsodi Rákóczi Gazdaszövetkezet is a vesztesek táborát gyarapítja. A szövetkezet 1990 óta gazdálkodik a Hortobágyon, a mostani földhaszonbérleti pályázatokat megelőzően közel 200 hektár szántó és legelő biztosította az állatok takarmányát. A társaság stabilnak mondható gazdálkodással évről évre 100 millió forint körüli nettó árbevételt ért el, 20 embernek és családjuknak biztosítva megélhetést. Viszont a pályázatok során elvesztették az általuk használt földterület jelentős részét, mintegy 154 hektárt.
A szövetkezet vezetője elmondta: 46 hektár föld nem elegendő 100 fejőstehén takarmányának a megtermelésére, ezért leépítették az állatállományt, és négy munkatársuktól megváltak. A váncsodiak számára a jövőt sem túl biztató: a bérelt legelőkön való legeltetés csak augusztusig biztosított, ha utána ismét eredménytelenül pályáznak, akár a teljes ellehetetlenülés is bekövetkezhet. A szövetkezet fejlesztésre, korszerűsítésre az elmúlt öt évben nem kapott támogatást, noha pályáztak, de forráshiányra hivatkozva elutasították őket.
Akinek igazán bejött az élet a Hortobágyon
Dr. Kun Péter – végzettségét tekintve néprajzkutató – hortobágyi gazda szerepe ellentmondásos és nehezen kibogozható a hortobágyi földhaszonbérleti pályáztatás történetben. Annyi biztos, hogy ő az egyik fő nyertese az Orbán-kormány újraelosztási elképzeléseinek. Kun Pétert a helyi gazdák egy része egyszerűen „fő döntnökként” emlegeti. Több helyi forrásunk is a földekről döntő bírálóbizottság elnökeként emlegette Kunt, de ez inkább csak a Kunnak tulajdonított befolyásról és hatalomról szól, erre utaló adatot ugyanis nem találtunk.
Találtunk viszont egy olyan dokumentumot, amely rávilágít arra, miért tulajdonítanak a helyiek ilyen jelentős szerepet Kunnak. Még 2011 februárjában a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. felügyelő bizottságának rendes ülésén váratlanul megjelent Kun, és ott a maga és néhány más helyi gazdálkodó nevében bejelentette igényét mintegy 1400 hektárnyi területre. A felügyelőbizottsági jegyzőkönyveket az akkor még országgyűlési képviselő LMP-s Lengyel Szilvia perelte ki 2013-ban.
A jegyzőkönyv tanúsága szerint a felügyelőbizottság informálisan hallgatta meg Kunt, aki nemcsak a területre, de a terület után járó támogatásra is bejelentette igényét. Indítványát egyrészt a gazdákat preferáló új kormányprogrammal, másrészt Fazekas miniszterrel történő előző este történt egyeztetésével nyomatékosította:
„Annyit szeretnék még mondani, hogy egyeztettem erről a Vidékfejlesztési Miniszter Úrral, aki tegnap este is megerősített abban, hogy a Kormány program, a kis- és közép vállalkozások megerősítése és mindenképp jó lenne ha ezt tényleg most van olyan helyzet, hogy a HNP a HHG Zrt. Nonprofit Kft. együtt egy irányba húzza az evezőket, és ha ehhez még a gazdákat is hozzá lehet venni akkor ezt a feszült viszonyt megoldják…”
Az fb elnöke, dr. Ertsey Imre válaszában egyértelművé tette, hogy néhány száz hektár legeltetésre történő átengedéséről lehet tárgyalni, de a 140 millió forint földalapú támogatásról nem mondhatnak le. Kunék követelése a jegyzőkönyvek tanúsága szerint többé nem került az fb elé – viszont Ertsey Imre 2013 tavaszán, a nagy földosztás előtt kikerült a felügyelőbizottságból: mandátuma lejárt, és sem a tulajdonos, sem Ertsey nem akart hosszabbítani.
Két héttel később pedig az fb tagja lett Kun Csaba, szentendrei fideszes önkormányzati képviselő, Kun Péter rokona, a kft ügyvezetőjévé pedig Szabó Csabát, Fazekas miniszter bizalmi emberét nevezték ki. Szabó aztán havi bruttó 150 ezer forintért határozatlan idejű szerződéssel személyes tanácsadójává nevezte ki Kun Pétert.
Hogy a Kun Péter által vázolt ügylet ebben a konkrét formában megvalósult-e, az a rendelkezésre álló dokumentumokból nem derül ki, de nem is valószínű. Annyi bizonyos, hogy 2013 elején a kérdéses földeket kezelő Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kft-t a Nemzeti Vagyonkezelőtől a Fazekas minisztériuma alá tartozó Hortobágyi Nemzeti Parkhoz telepítették. Az ügylettel kapcsolatban maga Fazekas nyilatkozta, hogy
„(…) e lépés következtében 6-8 ezer hektár föld hasznosítása kerülhet a környező családi vállalkozásokhoz elsősorban legeltetésre, illetve takarmánytermesztésre.”
2013. május 23-án aztán a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága módosította a Nonprofit Kft-vel 2009. augusztus 31-én kötött földhaszonbérleti szerződést. Ennek értelmében a bérbe adott területekből 83 hektár legelőt kivontak a szerződésből, és még ugyanazon a napon ezeket a területeket a HNP bérbe adta dr. Kunné Kocsis Enikőnek, Kun Péter feleségének.
Kun Péter nyilván nem a levegőbe beszélt, amikor azon az ominózus fb-ülésen Fazekas Sándorral való jó kapcsolatára célozgatott. Valóban hosszabb ideje ismerik egymást, hiszen mindketten a Kunszövetség oszlopos tagjai: az egyesületnek Fazekas az elnöke, Kun Péter az ügyvivő testület tagja, a felügyelőbizottság elnöke pedig Kun Csaba. Illusztris alakja az egyesületnek Horváth László milliárdos, tiszteletbeli kazah konzul – ő a Kunszövetség honlapján külön aloldalon tájékoztatja az érdeklődőket a kun-kazah kapcsolatok állásáról.
(folytatjuk)
Becker András – Móricz Csaba
Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!
Havonta csak egy ezres: már csak 1257 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozásúvá váljon. Tudnivalók itt.
Megosztás
Nélküled nincsenek sztorik.
Átutalás
PayPal
Így is támogathatsz
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!