Bezárás
Cikkek

Nem nyitják újra az egymilliárdot táskázó férfi aktáit

Lezárult a többszörösen meghosszabbított perújítási nyomozás az állami beruházásokból saját beszámolója szerint 1 milliárd forintot táskában visszaosztó férfi ügyében. Az eljárást azért kezdeményezte Simon Tibor, hogy elmondja a nyomozóhatóságoknak, kinek szállította le a százmilliókat, de az ügyészség nem volt rá kíváncsi, ki sem hallgatta. A bíróság nem tartotta indokoltnak a büntetőügy újraindítását, befejezte az ügyet.

A T. Gyula és társai ellen folyt, 2011-ben jogerős ítélettel zárult büntetőügy perújítását, a nyomozás újraindítását 2012. augusztus 1-én rendelte el a Fővárosi Főügyészség, miután a Fővárosi Ítélőtábla így határozott. A nyomozási határidőt három hónapos időtartamokkal többször meghosszabbították, egészen idén februárig. A Fővárosi ítélőtábla az Átlátszót arról tájékoztatta, 2014. február 13-án határozatot hozott a perújításról, ám annak tartalmát nem közölte. Értesülésünk szerint a határozat arról szól, nem lesz perújítás, a nyomozási határidőt nem hosszabbítják meg, a büntetőügyet nem tárgyalják újra.

A perújítást a büntetőügy harmadrendű vádlottja, Simon Tibor kérvényezte, akit 2009. december 10-én a Fővárosi Bíróság különösen nagy értékre folytatólagosan elkövetett csalás, adócsalás bűntettek és magánokirat-hamisítás vétsége miatt három év szabadságvesztésre ítélt. Simon büntetését a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2011. február 3-án helybenhagyta, az jogerőre emelkedett. Simon kérelme beadásakor tisztában volt azzal, hogy önmagát is vádolja bűncselekménnyel, amelyekért már megkapta és letöltötte a jogerős büntetését, de úgy látta, csak egy új büntetőeljárás révén lehet felelősségre vonni azokat a személyeket, akikhez a fiktív számlák utáni pénzek kerültek. Annak idején csak jutalom ígéretével és különféle fenyegetésekkel vették rá, hogy ne tegyen feltáró vallomást az ügyben a bíróság előtt.

„A perújítást éppen az én kezdeményezésemre rendelte el a bíróság, amit még a büntetés végrehajtási intézetből írtam. Perújítási nyomozás elrendelésére egyébként elég kevés példa van, az esetek 90 százalékában a kérelmeket elutasítják. Az enyémet viszont megalapozottnak látták. Bár az ügyészség megtagadta, a Fővárosi Ítélőtábla felülbírálta a határozatát és elrendelte nyomozást. Mivel nulláról indult újra a nyomozás, bármilyen adatot lekérhetnek, híváslistákat, bankszámla kivonatokat, egyebeket, amik majd igazolják a feltáró vallomásomat” –  mondta még tavaly októberben bizakodóan Simon az atlatszo.hu-nak. Azt követően beszélt erről, hogy – állítása szerint – életveszélyesen megfenyegették amiért a sajtóhoz fordult.

Egymilliárd forint táskában – leülte a büntetését, és most kitálal a stróman

Újranyitották a hatóságok egy 2011-ben zárult, 1,2 milliárd forintos csalás miatt indult büntetőügy aktáit. A háromévi börtönbüntetéssel sújtott, a büntetőeljárás során a vallomást megtagadó harmadrendű vádlott, Simon Tibor perújítási kezdeményezését az ügyészség elfogadta, és újraindították a nyomozást. Az Uvaterv Zrt. egyik mérnöki irodájával szerződött egykori cégvezető feltáró vallomásra készül, a hatóságok tudomására akarja hozni, mi lett annak az egymilliárd forintnak a sorsa, aminek annak idején az ügyészség is bottal ütötte a nyomát. Amiről eddig hallgatott, most az Átlátszónak elmondta. Tovább az előző cikkre.

A másodfokú eljárásból  Simon elől sorban kihullottak az első fokon még vádlottként szereplő személyek, mondhatni Simon vitte el a balhé javát. A Főváros Ítélőtábla elé már nem került a büntetőügy névadója, az első rendű vádlott T. Gyula, az Uvaterv Út-Vasúttervező Zrt. volt osztályvezetője, 1995-től az Uvaterv tulajdonában lévő Constreal Mérnöki Iroda Kft. ügyvezető igazgatója. T. Gyulát az elsőfokú bíróság felmentette valamennyi vádpont, a folytatólagosan elkövetett csalás, adócsalás, hűtlen kezelés alól. Csakúgy, mint a másodrendű vádlottat, E. Kálmánt, az Uvaterv gazdasági igazgatóját, a Constreal 1996-98- közötti ügyvezetőjét, aki 2011-től ismét betölti e tisztséget T. Gyulával együtt.

E. Kálmánt az ügyészség szintén bűnsegédként folytatólagosan elkövetett csalással, adócsalással, hűtlen kezelés elkövetésével vádolta meg. A per során a fővádlottak közül csak az Uvatervvel szerződött harmadrendű vádlott, Simon bűnösségét állapították meg, illetve az őt segítő H. Dávid, H. István, D. István IV.-VI. rendű vádlottakat. Őket bűnsegédként folytatólagosan elkövetett adócsalás és magánokirat hamisítás miatt ítélték el: H. Dávidot egy év, H. Istvánt, mint különös visszaesőt 2 év, D. Istvánt fél év börtönre.

Simon Tibor 1998 decemberében alapította Economic Trade Kft. nevű cégét. Az atlatszo.hu-nak azt mondta, kifejezetten azzal a céllal, hogy számlagyárat működtessen: a papíron általa elvégzett, ám valójában részéről soha meg nem csinált munkákról számlákat állítson ki. 1999-2002 között a különböző szerződések után bruttó 1,2 milliárd forint ütötte a markát, azaz csak az ÁFÁ-t tarthatta meg, az átutalt nettó megbízási díjat egy táskában, készpénzben megbízóinak adta át – állította Simon.

Egymilliárd forint táskában – leülte a büntetését, és most kitálal a stróman from atlatszo.hu on Vimeo.

Az Economic Trade 1999-ben szerződött először az Uvaterv Zrt. leányvállalatával, a Constreal Mérnöki Iroda Kft.-vel. Az Economic Trade 1999-től 2002-ig kapott a megbízásokat az Uvaterv mérnöki irodájától tervezési, előkészítési munkák elvégzésére. A szerződéseket a Constreal részéről T. Gyula írta alá, összesen 19 féle feladattal látta el Simon cégét, amelyek közül Simon szerint az egyet se végzett el. Például: tervezési terület megtekintése, fényképes dokumentálás, engedélyek, földhivatali térképek, tulajdoni lapok, geodéziai alappontok, csapadékvíz befogadó adatok beszerzése, közműhálózat és rácsatlakozási lehetőségeinek felmérése, meglévő épületek alapozásának feltárása, közlekedési jelzőtáblák, forgalmi felfestések összeírása és így tovább. A megbízásokat az Economic Trade papíron országszerte teljesítette, amerre csak az Uvaterv illetve leánycége, a Constreal dolgozott.

Az elsőfokú ítéletben olvasható számítás szerint az Economic Trade összesen nettó 1 milliárd 34 millió forint érétkű számlát állított ki, amelyhez 248 millió 713 ezer forint ÁFA tartozott.

A bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy fiktív munkavégzés történt, amint ezt Simon az atlatszo.hu-nak állítja – bár annak idején az ügyészség erre a következtetésre jutott. A Fővárosi Főügyészség 2005. november 3-án kelt vádirata még bizonyítottnak látta, ezért I. és II. rendű vádlottként T. Gyulát és E. Kálmánt jelölték meg, akik az ügyészség akkori álláspontja szerint folytatólagosan csalást, adócsalást, hűtlen kezelés bűncselekményét követtek el. T. Gyulát 2003. november 5-én az Uvaterv székházából vitték el a rendőrök, december 18-án szabadult előzetes letartóztatásból. E. Kálmánt már 2003. szeptember 15-én bűnügyi őrizetbe helyezték, szeptember 18-tól december 18-ig előzetes letartóztatásban volt. Simon Tibort november 25-én tartóztatták le, december 22-én szabadult az előzetesből.

„Az átutalásokat T. Gyula utasítására E. Kálmán hagyta jóvá, noha mindketten tisztában voltak azzal, hogy az Economic Trade nem végzett munkát az autópályákhoz kapcsolódó szerződések vonatkozásában” – állapította meg az ügyészség. A vádhatóság azt is kimondta, hogy az Economic Trade által kiállított számlák egytől egyig fiktívek voltak, de hogy a pénzzel mi lett, azt az ügyészek se tudták felderíteni. „A bűncselekményből származó pénz további sorsa ismeretlen maradt” – olvasható a vádiratban.

A bíróság nem találta megalapozottnak a vádirat ezen, lényegi részét, hogy a két cég között létrejött szerződések, teljesítés igazolások és azok alapján kiállított számlák fiktívek lettek volna, T. Gyula közreműködésével E. Kálmán úgy fizetett ki pénzt az Economic Trade részére, hogy mögöttük nem állt tényleges teljesítés. „Hasonlóképpen az sem volt megállapítható, hogy a befogadott és kifizetett számlákkal a társaság ÁFA-fizetési kötelezettségét, illetve társasági adóalapját jogtalanul csökkentették volna” – mondta ki a bíróság.

Hogy a munkákat ténylegesen elvégezte-e az Economic Trade vagy sem, azt a bíróság se tudta megállapítani, mert valaki mindenképpen megcsinálta, de hogy ki, nos, ezt a húrt nem feszítették tovább. „Összességében a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a munkákat valaki elvégezte. Sem az okirati bizonyítékok, sem a tanúvallomások útján nem volt kétséget kizáró módon beazonosítható személy, aki a munka elvégzésében részt vett – legyen az Economic Trade érdekkörében eljáró személy vagy az Uvaterv dolgozója –, sem olyan, aki a munka elvégzéséről tudomással bírt, az elvégző személlyel találkozott. Fentiek alapján nem bizonyított, de nem is cáfolt, hogy a munkákat Simon Tibor utasítására végezték el, mely T. Gyula és E. Kálmán számára, akiknek ezt ellenőrizni nem volt feladatuk, úgy jelenhetett meg, hogy az Economic Trade maga vagy legális alvállalkozói elvégezték.”

Simon Tibor fiktív megbízásai

Szerződés szerinti fontosabb nagyobb munkái voltak: régészeti feltárásokhoz szükséges geodéziai feladatok elvégzése 2000-ben az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán nettó 60 millió forintért. Az M7-es autópálya Zala megyei szakaszán a régészeti munkák jogi, műszaki teendői nettó 42 millió forintért. Az M5-ös autópálya 2002-es építésekor a Pick Szeged Zrt. hígtrágya kezelőjének áthelyezéséhez szükséges tervfőmérnöki és beruházás ellenőrzési munkák nettó 11 millió forintért. Ez volt a legutolsó megbízása, amely után nem sokkal már elindult a rendőrségi nyomozás. Számos határátkelőhely modernizálásból is kivette részét a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és a Constreal Kft. közötti szerződéseknek köszönhetően. Letenyén, Röszkén, Csengersimán, Záhonyban, Nyírábrányban, Beregsurányban, Hercegszántón, Tompán, Barcson tervezési, előkészítési feladatok elvégzésére kapott megbízásokat nettó 98 millió 500 ezer forint értékben.

Az elsőfokú bíróság  arra jutott, hogy T. Gyula és E. Kálmán magatartása nem volt alkalmas a hűtlen kezelés megállapítására. A rájuk bízott vagyon megőrzésére, gyarapítására vonatkozó kötelezettségeiket nem szegték meg, indokolatlan kifizetéseket nem hajtottak végre, vagyoni hátrányt nem okoztak. A Constreal megkárosítását sem találta bizonyítottnak, ezért felmentette őket. Másodfokon az ítélőtábla a felelősségre vonásukat már nem is tárgyalta, mivel az ügyészség a T. Gyula és E. Kálmán büntethetőségét fenntartó fellebbezését 2010. augusztus 3-án visszavonta, így felmentésük jogerőre emelkedett.

Mivel a fiktív számlázás nem nyert bizonyítást, Simont sem emiatt, hanem adócsalásért ítélték el. Az általános forgalmi adót Simon nem fizette be vagy jogtalanul visszaigényelte alvállalkozók – a miskolci Mi-Mi ’96 Kft. a Hedrik és Társa Építőipari Kft., illetve a Haxia Bt. – bevonásával, amelyek tulajdonosaiból a IV-VI. rendű vádlottak lettek. Az Economic Trade tevékenységének azzal lett vége, hogy az adóhivatal Simon miskolci fiktív alvállalkozóinál kezdett nyomozni. E fantom alvállalkozók szintén nem végeztek gazdasági tevékenységet, Simonnak számláztak, a cégeitől kaptak papíron létező megbízásokat, hogy így csökkentsék nullára Simon adófizetési kötelezettségét. Csakhogy a miskolci cégek is mellőzték az adófizetést, rajtuk keresztül jutott el az adóhatóság az Economic Trade-ig, onnan a Constrealon át az Uvatervig.

Simon pénzfelvételeinek természetesen nyoma maradt, az Economic Trade és az ODDS Kft. bankszámlájáról 217 millió forintot az Erste Bank egyik fiókjában vett fel, további 925 millió forintot a három miskolci fantomcégnek folyatott tovább, a pénz tőlük jutott vissza hozzá. „Az átutalt pénzösszeget – mely az adócsalásból származott – ezen cégek képviselői, illetőleg az általuk megbízott személyek minden esetben a bankszámlákról felvették és azok Simon Tibornak átadásra kerültek” – derítette ki a nyomozóhatóság.

A jogerős ítélet szerint a fiktív számlákkal Simon 311 millió forinttal csökkentette ÁFA befizetés kötelezettségét, 237 millió forintot pedig jogosulatlanul igényelt vissza. Ez az összeg hozzávetőleg megegyezik a teljes be nem fizetett ÁFA összegével.

Az Uvaterv Simon kijelentéseit így kommentálta: „A Simon Tibornak tulajdonított állításai valótlanok, ezért azokat a leghatározottabban visszautasítjuk.” Simon ugyanakkor állította, egyik helyszínen sem járt, nem végzett semmiféle előkészítő munkát a Constreal Mérnök Iroda számára, már csak azért sem, mert egyáltalán nem értett a leszerződött feladatokhoz, de embere se volt rá, és nem is ez volt a szerepe.

Simon az Átlátszónak elmondott történetet nem hozta a nyomozó hatóságok tudomására, a több éven át tartó büntetőeljárás során nem tett vallomást. Éppen azért kérelmezte a Fővárosi Ítélőtáblánál a perújítást, hogy feltártja, hova kerültek az el nem végzett munkák után felvett százmilliók. Az immár végérvényesen lezárult perújítási nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága folytatta. Úgy tudjuk, a Simon által megnevezett tanúk meghallgatását a NAV tavaly augusztusban megtette, csak egy valakit nem hallgattak meg: Simon Tibort, aki az ügyről a legtöbbet tudja.

Zsidai Péter

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom