Bezárás
Cikkek

Emmi-jelentés: a tao-val nem csak stadion, de a gazdaság is épül

Egy 2012-es minisztériumi vizsgálat szerint abszolút siker a csapatsportok adókedvezménnyel való támogatása, miközben egy tavalyi jelentésből is csak annyi derül ki, hogy a focistáknak ítélik meg a legnagyobb támogatást, amelyet stadionépítésre is fordíthatnak.

Miután a Magyar Labdarúgó Szövetség honlapján elérhetetlenné vált az az adatbázis, amelyben bárki megnézhette, melyik focicsapat mennyi tao-pénzt kapott, előkerestük az Országgyűlés Sport- és Turizmusbizottsága számára készült jelentést, hogy tisztább képet kaphassunk a rendszerről. A felmérésekkel már korábban is foglalkoztunk, de látván a nagy stadionépítési lázat, illetve azt, hogy maga a miniszterelnök sincs tisztában a tao-pénzek fogalmával és azokat tévesen magánadománynak hívja, újra elővettük őket és most részletesebben is megnézzük.

A társasági adókedvezmény sporttámogatásra fordíthatóságáról a 2010. évi LXXXIII. tv. rendelkezett, ahogy a sportolók adózásáról is, és 2011. július 1-jén lépett hatályba. A jogszabállyal kapcsolatban az Emberi Erőforrások Minisztériuma által készített dokumentum megjegyzi, hogy a rendszerváltás óta nem sikerült még olyan jelentős előrelépést tenni a sportfinanszírozásban, mint amilyen a Nemzeti Együttműködés Rendszerének sikerült. A statisztikák szerint a társasági adókedvezmény megreformálása előtt a cégek 7,5-11 milliárd forintot költöttek sporttámogatásra, a 2011-es adóévben viszont már 2618 adózó nyilatkozott 25,6 milliárd forint értékben a látványcsapatsport-támogatáshoz kapcsolódó adókedvezményről. Igaz, ebből 20,4 milliárd forintot érvényesítettek.

Állami támogatás a tao

A beszámoló, az Európai Bizottság határozatával összefüggésben, konkrétan állami támogatásként beszél a tao-ról, tehát Orbán Viktorral ellentétben, nem magánadományként kezeli a stadionok építésére is fordítható összeget. Azt is kiemeli, hogy az utolsó elem, a hivatásos sportszervezetek tárgyi eszköz beruházását, felújítását biztosító rész arra szolgál, hogy a jobb felszerelések emeljék az iskolai és a diáksport színvonalát. Kérdés, hogy a felcsúti stadionban vajon hány iskolás csoport fog edzeni (a szomszédos labdarúgó akadémia tanulóin kívül).

A támogatás folyamata a következő: a pénzt igénylő sportszervezet készít egy sportfejlesztési programot. Ezt eljuttatja a Nemzeti Sport Intézethez (NSI) vagy az adott sportág szakszövetségéhez. A 300 millió forint alatti sportfejlesztés esetén (ebbe beleszámít az önerő és a támogatás is) az NSI két hónap alatt dönt, hogy megfelelő-e a kérelem. 300 millió forint felett szintén az NSI dönt, de figyelembe kell vennie a sportpolitikáért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter véleményét is. Ezek után lehet kérni a támogatási igazolás kiállítását a jóváhagyó szervezettől, labdarúgás esetén pl. a Magyar Labdarúgó Szövetségtől (MLSZ).

A 2012. őszi jelentés szerint a 2011-2012-es támogatási időszakban 45 milliárd forint sportcélú forrást használhattak fel a szövetségek, sportszervezetek, sportiskolák és alapítványok, önerővel együtt 55 milliárd forintot. 2012. június 30-ig a rendelkezésre álló összegből 33,5 milliárd forintot hívtak le. A sportági szakszövetségek (jégkorong, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, vízilabda) és a Magyar Olimpiai Bizottság eredetileg összesen 94,8 milliárd forint támogatást igényelt, ennek a 47 százalékát hagyták jóvá. A legtöbbet az MLSZ, 38,7 milliárd forintot, de neki ítélték meg a legnagyobb arányban a támogatást: a kért összeg 70,7 százalékát, vagyis 27,4 milliárd forintot. Az már egészen más kérdés, hogy ha megnézzük a begyűjtött támogatások és a jóváhagyott támogatások arányát, a labdarúgás tudta a legrosszabbul hasznosítani az elnyert pénzt. A focistáknál a jóváhagyott igényeket 72 százalékosan tudták feltölteni támogatásokkal, míg a jégkorongozók esetében ez 97 százalék. Ez utóbbiaknak ítélték meg a legkevesebb támogatást 2011/2012-re: 2,4 milliárd forintot, a kért összeg 20,9 százalékát.

Az MLSZ elrejtette az adatokat

Megemlítik az új rendszer költségvetés-javító hatását is. E szerint, mivel a tao-ban a személyi jellegű kifizetések kizárólag bérszámfejtéssel folyosíthatók, növeli a befizetett adók és járulékok összegét, a tárgyi eszközök, sportfelszerelések vásárlásával járó áfával együtt, nem is beszélve az építési beruházásokról. A Nemzetgazdasági Minisztérium hatásvizsgálata alapján 8,6 milliárd forintot hozott az államháztartásnak a tao 2011/2012-ben. Összehasonlításképpen: a kormány augusztus végi rendkívüli ülésén 9,6 milliárd forint rendkívüli támogatást szavazott meg az új szombathelyi Haladás-stadion építéséhez.

Támogatásra mind a huszonhárom megyei jogú városból pályáztak, a többi város 86 százaléka, a nagyközségek fele és a községek 14 százaléka. Nem meglepő módon focicsapatok, de ennek az is az oka, hogy pl. a vízilabdához, jégkoronghoz speciális infrastruktúra szükséges. A legtöbb támogatott egyesület a fővárosban és Pest megyében, valamint Hajdú-Biharban, és Jász-Nagykun-Szolnok megyében található. A kapott pénz mennyiségét nézve azonban más a helyzet: a legtöbbet, 251 millió forint feletti összeget főként Fejér megyei kistérségekben található csapatok, egyesületek kapták, de a Tolna megyeiek is jól jártak.

A 2012-es jelentésben már közölték a várható adatokat a következő támogatási időszakkal kapcsolatban is, és egyelőre ennél többet most sem tudunk. Az MLSZ például az eddig teljesen nyitott adatbázisát csak az érintettek számára tette elérhetővé és jelszóval lezárta. A 2012/2013-as időszakra a legnagyobb támogatási igény focicsapatoktól érkezett közel 58 milliárd forint értékben, ehhez 20 milliárd forint önrészt tudnának biztosítani. A kézilabdások 21,9 milliárd forint támogatást kértek, a vízilabdások 9,4 milliárdot, a kosárlabdázók 7,9 milliárdot, a vízilabdázók pedig 5,3 milliárdot. Összesen 1992 kérelmet adtak be, ebből 1330-at a focisták. Az egyesületi igények teljes összege 102,4 milliárd forint. A szövetségek közül csak az MLSZ igényelt 10 milliárdot meghaladó pénzt (13,5 milliárd forint), a kézilabda 1,5, a kosárlabda szövetség 1,3 milliárd forintot, a jégkorongozók 560 millió forintot, a vízilabdázók pedig 264 milliót. Látható, hogy a szakági szövetségek helyett inkább közvetlenül a csapatok kérik a támogatást.

Kovács Ildikó

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom