Bezárás
Adatigénylések

Az igények töredékét fedezte csak a szociális tüzifatámogatás

A devizahitelesek megmentése és az általános rezsicsökkentés mellett a kormány még azoknak is adott valamit, akiknek nemcsak lakáshitele, de lényegében rezsije sincs. Illetve van, de nem olyan, és nem is úgy fizetik, mint a többség – éppen ezért ők jól sem járhattak a 10 százalékos rezsicsökkentéssel. A tűzifa (és a szén) ára tudniillik nem csökkent, hanem közel 5 százalékkal nőtt tavaly március óta – márpedig a legszegényebb falun élők jellemzően fával fűtenek. Elvileg rajtuk segített a kormány szociális tüzelővásárlási támogatása. De mire elég 1 milliárd forint? És miért nem pályázott ezernél több kistelepülés az ingyen téli tüzelőre?

Enyhe, de szokatlanul hosszú volt a tél – még április elején is tartott a fűtési szezon. Mármint azoknak, akik tudtak fűteni. A távfűtéses lakások többségében persze ez nem választás kérdése, itt inkább a szolgáltatók milliárdos kintlevőségeiben jelentkezik az egyre súlyosabb energiaszegénység. A nem távfűtéses lakások esetében a KSH márciusi jelentése szerint idén télen közel 600 ezer háztartásban nagyjából 1,4 millió ember „nem jutott megfelelő fűtéshez” – egyszerűbben: fázott. A legtöbb nem megfelelően fűtött háztartás a vidéki városokban található ( 21%), és nem a kistelepüléseken (13%), a kormány szociális téli tűzifa támogatása valamiért mégis kizárólag az ötezer lakosúnál kisebb településeket célozta. „Több adat azt támasztja alá, hogy ezeken településeken él a legtöbb hátrányos helyzetű, legfőbbképpen segélyekből, közfoglalkoztatásból élő család” – magyarázza a minisztérium.

Némileg indokolhatja ezt a szűkítést, hogy az egészen kicsi (500 főnél kisebb) településen élők esetében a kihűléses halál kockázata háromszor akkora, mint az 5000 fő fölöttieknél – ugyanakkor jellemzően éppen nem a családban, hanem az egyedül élő idős embereket fenyegeti. A BM eredeti kiírása még a népességnek ezt a csoportját preferálta. Bár a módszertani szempontból elég bizonytalan statisztikák évi 2-400 kihűléses halálesetről beszélnek, az ORFK közlése szerint idén a rendőrség március végéig mindössze 128 esetről szerzett tudomást.

Kell-e ingyen?

Tállai András önkormányzati államtitkár tavaly októberben fordult felhívással az 5000 főnél kisebb települések polgármestereihez, jelezzék a szociális tűzifa támogatási igényüket. A levél igényfelmérésről beszél: eszerint a pályázó településen a lakásfenntartási támogatásban részesülők után jár háztartásonként legfeljebb 2 köbmétertüzelőre támogatás – a költségvetés alakulásának függvényében, teszi hozzá az államtitkár. Tavaly erre a célra a Belügyminisztérium 858 millió forintot osztott szét 456 önkormányzat között. Idén a betervezett keret mintegy húsz százalékkal, 1 milliárd forintra bővült. A pályázók száma viszont több mint kétszáz százalékkal nőtt: a BM tájékoztatása szerint 1625 település polgármestere jelezte igényét a szociálistűzifa-támogatásra. A nyertesek listáját abc-sorrendben az első táblázat (XLS) tartalmazza.

1250 támogatásra jogosult település vezetője viszont egyáltalán nem pályázott, és a kimaradók közt szép számmal találunk nagyon szegény településeket is. A második táblázatban (XLS) hozzávetőleges „szegénységi sorrendben” szerepelnek az 5000 lakosúnál kisebb települések. A sorrendet a településen élők által 2009-ben befizetett SZJA és a településen élők számának hányadosa adja. Vagyis minél kisebb ez a szám, annál szegényebbnek tekintettük a települést. A táblázatban pirossal jelöltük a nem pályázó településeket.

Hogy a szociális tüzelőre nem pályázó1250, akiírás szerint támogatásra jogosult település polgármestere miért nem tartott igényt a legszegényebbeket illető szociális tűzifa-támogatásra, arra sokféle magyarázat lehetséges – mindenesetre az adott település lakói a jövőre esedékes önkormányzati választáson megkérdezhetik a település vezetőjét, miért nem kellett az ingyen tüzelő. Tény ugyanakkor, hogy sokakat távol tarthatott a felhívásban említett húsz százalékos önrész, illetve az önkormányzat által fizetendő fuvarköltség terhe. Ezért nem pályázott például az ország egyik legszegényebb települése, a 2011 óta adósságrendezés alatt álló (értsd: csődbe ment) Tiszabura.

Érthető: minél szegényebb a falu, annál több a jogosult, a település által fizetendő költség viszont a jogosultak számával egyenes arányban nő. Ez az eredeti kiírásban szereplő 20 százalékos önrészt figyelembe véve már 100 jogosult esetén is több százezer forintot jelent. (Pedig az önrészt a pályázók túlnyomó többségénél végül elengedte a BM.) Az is tény ugyanakkor, hogy akadtak olyan települések is, amelyeknek megítélt valamennyi támogatást a minisztérium, de azt végül nem vették igénybe. És fontos szerepet játszhatott a közöny. Ahogy egy borsodi falu polgármestere fogalmazott: „A kollégák jó része hetekig ki se nyitja az emailjét.”

Két szatyor tüzifáért

A költségvetés helyzete végül úgy alakult, hogy a pályázó 1625 önkormányzatnak a változatlan, 1 milliárd forintos kereten kellett osztoznia. Így egy-egy településnek csak az igényelt mennyiség töredéke jutott. Ez persze egészen abszurd eredményeket hozott, falvak százai kaptak két-három köbméter tüzelőre szóló támogatást. (Ez egyetlen családi ház három-négy heti fűtésére elegendő.) És azt szinte senki nem értette, ki miért kapott annyit, amennyit kapott, azt ugyanis nem közölte e minisztérium. A megítélt támogatás pontos számítási módját firtató kérdésünkre a BM előbb nem adott egyértelmű választ, majd ismételt kérdésünkre a választ egyértelműen megtagadta: „…a számítás további részleteit nem kívánjuk kiadni a sajtó felé”. Ezek után a Ki mit tud-on keresztül is benyújtottuk közérdekű adatigénylésként a támogatás képletére vonatkozó kérdésünket – ez végre használt. Íme a válasz, miképp oldotta meg a BM a problémát:

„Az önkormányzatokat megillető támogatás mértékének meghatározása a településen élők szociális rászorultsága alapján, a normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult személyek (2012. szeptemberi igénylés alapján) számának százalékos arányában és a rendelkezésre álló költségvetési előirányzat figyelembe vételével került kiszámításra, az önkormányzat által jelzett fa mennyiség alapján.”

Vagyis például az a település, ahol csak minden tizedik család kap lakásfenntartási támogatást az igényelt mennyiség egyhatodát (!) kapta. De még ahol az összes háztartásnak ilyen alacsony a jövedelme, ott sem érte el a támogatás az igényelt mennyiség felét. Ráadásul az látszik, hogy e csekély támogatás elosztása sem volt igazán sikeres. A harmadik táblázat (XLS) adatai a nyertes települések adatait tartalmazza: az elnyert támogatás mennyiségét, értékét és a település „gazdagsági listán” elfoglalt helyét lehet összevetni. Itt az látszik például, hogy Budajenő, az SZJA-adatok alapján az ország harmadik legjómódúbb települése3 köbméter tüzelőre való támogatást kapott – akárcsak az ugyanezen adatok alapján a lista utolsó ötödében, a 2006. helyen található Erdősmecske. Igaz, Budajenőnek négyszer annyi lakosa van, mint Erdősmecskének, de a program eredménye alapján rászorulóból is csak négyszer annyinak kellene lennie, ez pedig nyilvánvaló képtelenség.

Tovább fokozza a zavart, ha ehhez hozzávesszük, hogy ennek a támogatásnak a negyvenszeresét kapta például az Erdősmecskéhez minden szempontból nagyon hasonló Erdőhorváti (580 lakos és a 2178. hely a „jómód-listán”). De ugyanilyen aránytalanság látszik, ha például a „jómód-lista” közepén található 2800 lakosú Nyírlugosnak juttatott 6,9 millió forint támogatást vetjük össze a hozzá méretben és jövedelmi viszonyok tekintetében is hasonló Nyárlőrincével, ahova ennek az összegnek a 2,5 százaléka, 153 ezer forint támogatás jutott. Ezek persze kiragadott példák, de a sor folytatható, és ez alapján úgy tűnik, hogy a település jövedelmi helyzete és az egy főre jutó tüzelőtámogatás között nincs feltétlenül összefüggés.

Helyi szinten a gyakorlatban a támogatás elosztása azt jelentette, hogy annál az önkormányzatnál, ahol például száz háztartásból húsz volt jogosult az ingyen tüzelőre, az igényelt40 köbméterhelyett kaptak 17-et. Vagyis17 köbméterfát kellett elosztani 20 család között. Ráadásul a mázsás rönkökben leszállított tüzelő általában többféle fűtőértékű fából állt, ezt kellett igazságosan, de nagyjából 0,85 köbméternyi egységekben elosztani. Az egyik borsodi településen például a70 köbmétertüzelő kiosztása négy napig tartott, nem utolsó sorban azért, mert a töredék köbmétert mérő eszköz híján megpróbálták kilóra átszámítani az egy háztartásra jutó mennyiséget, de az „osztást” így is botrányos jelenetek kísérték. Talán nem meglepő, de ennek a településnek a polgármestere is oda nyilatkozott, hogy igaza volt azoknak, akik nem pályáztak, merthogy „ezt a cirkuszt két szatyor fáért én soha többé nem csinálom végig”.

Ez is egyfajta szűrő tehát, ami a pályázó kistelepülések számát tovább fogja szűkíteni a jövőre vélhetőleg újra kiírásra kerülő kormányzati „téli krízismegelőző” támogatásokra.

Az idei télre vonatkozó kiírásban célcsoportként egyaránt szerepeltek a „téli krízishelyzet által leginkább fenyegetett” egyedülálló idős emberek és a szociálisan rászoruló családok. A kihűléses halálesetek számát ez a fajta szociális tüzelőjuttatás érdemben nem tudja befolyásolni: a halálesetek közel fele eleve közterületen következik be, az otthonukban kihűlő idős emberek megmentésére pedig nyilvánvalóan nem ez a megfelelő eszköz. Marad a szociálisan leginkább rászorulók megsegítése mint cél, de a fenti táblázat alapján elég egyértelmű, hogy a támogatás zöme – ahogy az a magyar szociális ellátórendszerben történni szokott – megint nem a legrászorultabbaknak jutott.

Pontatlanul meghatározott célcsoport, az eredeti szándék ellen ható szabályozók, ellenérdekelt közreműködők – ilyen feltételek mellett gigantikus forrásokat kellett volna a kitűzött cél elérése érdekében mozgósítani. A programra viszont mindössze 1 milliárd forintot szántak a döntéshozók – ami még optimális feltételek esetén is meglehetősen kevés abban az országban, ahol közel másfél millióan töltötték a telet nem megfelelően fűtött lakásban.

Becker András

Fotó: innen.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom