Bezárás
A helység kalapácsa

A helység kalapácsa – a helyi hatalom és a vazallusmédia Gyulán

Gyulán meglehetősen egyszínű a médianyilvánosság – igaz ennek az egy színnek vannak sötétebb árnyalatai is. Helyi különlegesség, hogy a városi médiumok közt van egy klasszikus heccportál is, amelyik viszont több szállal kötődik a várost irányító politikai elithez. Olvasóink tájékoztatására közöljük, hogy szerzőnk, Bod Tamás újságíró, vállaltan szimpatizál a városban csekély súllyal rendelkező ellenzékkel.

Aligha elégedetlen a Gyulai Hírlappal a békési fürdőváros vezetése: az önkormányzati kiadásában megjelenő újság 2011-ben ugyan mindössze 19 ezer forint nyereséget ért el, de tavasszal a képviselő-testület Mocsár-Pörjés József főszerkesztőnek közel egy millió forint prémiumot szavazott meg.

A gyulai önkormányzat tavaly közel 50 millió forintot költött a helyi médiára, noha a városi médiaportfólió ékessége, a huszonöt éve megjelenő Gyulai Hírlap nem ingyenes újság. Ellentétben az ugyancsak az önkormányzat kiadócége, a Gyulai Hírlap Nonprofit Kft. (ügyvezető: Mocsár-Pörjés József) által kiadott Gyulai Hírújsággal. Ez utóbbi kéthetente jelenik meg 13 500 példányban, és minden gyulai háztartásba el is juttatják. A több mint 300 ezer háztartást elérő Gyula Televízió viszont nem a város, hanem a Szeged-csanádi Egyházmegye tulajdona, míg a Springer érdekeltségű Békés Megyei Hírlap Kisváros című kiadványát kéthetente kapják meg ingyen a gyulai háztartások.

A fürdőváros önkormányzata 2012-ben 28,5 millióval támogatta a helyi lapokat kiadó Gyulai Hírlap Nonprofit Kft-t, 15 millióval az egyházi kézben lévő Gyula Televíziót, míg valamivel több mint 3 millió forintot fizetett ki a Békés Megyei Hírlapot kiadó Népújság Kft-nek. Hogy más sajtóorgánumoknak fizetett-e, például hirdetések megrendelésével, és ha igen, mennyit, arról adat a város honlapján nem lelhető fel, s az erre vonatkozó kérdésünkre, illetve adatigénylésünkre egyelőre nem kaptunk választ a helyi illetékesektől.

A helység kalapácsa – miről szól ez a cikksorozat?

A többé-kevésbé egyformán szervilis önkormányzati újságok, honlapok, rádió- és tévécsatornák azt demonstrálják, milyen az, amikor közvetlenül a „politika” a médiatulajdonos. Cikksorozatunk vidéki városokat mutat be: a helyi nyilvánosság állapotát, illetve a helyi politikai-gazdasági erőcsoportokhoz való bekötöttségét vizsgáljuk. Tovább a bevezető cikkre.

A vidéki sajtóviszonyokat ismerőknek a gyulai helyzet nem tűnik talán különösnek: a mindenkori képviselő-testület általában sokkal inkább politikai, mint szakmai megfontolásokon alapuló döntést hoz, amikor megválasztja a helyi lap vezetőjét. „Tiszta” helyzetekben a polgármester és a mögötte álló, többséggel rendelkező frakció(k) szava döntő. De néha vannak kivételek: Gyulán 2006 és 2010 között hiába irányította a várost az MSZP támogatásával megválasztott Perjési Klára – Perjési ebben az időszakban szocialista parlamenti képviselő is volt –, mivel a képviselő-testületben a jobboldal volt többségben, sok kérdésben nem az ő akarata érvényesült. Ebben az időszakban épp a polgármester volt ellenzékben a város lapjában – amit a helyi Fidesz támogatását maga mögött tudó Mocsár-Pörjés főszerkesztett.

Mocsár-Pörjés más módon is kötődik a helyi politikai jobboldalhoz. 2006-tól három éven keresztül tag volt a Gyula 2 Pont Biztosításközvetítő, Marketing, Média és Kiadó Bt-ben, melynek másik beltagja az a Baranyó Géza, aki ekkortájt a Fidesz frakcióvezetője volt a városi testületben. Ez a betéti társaság működtetett egy általuk „közösségi portálnak” nevezett honlapot, ami alig foglalkozott mással, mint a politikai ellenfélként azonosított gyulaiak (meg persze országos politikusok) lejáratásával, dehonesztálásával. „Ez a tetves macska részletekben elhordja tőlünk a Böszme párt jeles alakját, a demokrácia rágcsálóját és rovarirtóját, a nagy gyulai balhészervezőt”– írja például a portál a városi képviselőtestület egyik ellenzéki tagjáról. A tavaly április óta nem frissült gyulapont.hun a szélsőjobboldali politikai bulvár jellegzetes stílusában írnak a kipécézett emberekről, köztük e sorok írójáról is – a műfajra jellemző módon névtelenül vagy álnéven. Utóbb per lett az ügyből. A bíróság egyezséget szorgalmazott a felek között – ez létre is jött. Ennek alapján az alperes levette a szerzőről szóló, sérelmesnek tartott cikket és a hozzá tartozó fotómontázsokat, közvetve elismerve a jogsértést. Nem sokkal később aztán a gyulapont.hu felrúgta az egyezséget, és ott folytatta, ahol korábban abbahagyta.

A névtelenség dacára annyit bizonyosan lehet tudni, hogy a városvezetéssel szemben álló politikai szereplők lejáratására szakosodott portál mögött Mocsár-Pörjés áll. A Gyulai Hírlap főszerkesztője 2009-ben azt válaszolta a szerzők kilétét firtató kérdésünkre, hogy nincs felhatalmazása megmondani, kik írják rajta kívül ezeket a cikkeket.

Közben az is kiderült, a portál tartalmáért a Gyulai Polgárok Együttműködéséért Egyesület felel, melynek célkitűzése a „polgárok helyi közösségeinek, a hagyományos polgári értékek, valamint a polgári demokrácia fejlesztése”. A 2001-ben létrejött egyesületben csupa helyi erős embert találunk: elnöke Galbács Mihály képviselő, a város gazdasági és pénzügyekért felelős alpolgármestere. Az elnökség tagja Kovács József, a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház főigazgató-főorvosa, fideszes parlamenti képviselő, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke, a Magyar Vöröskereszt alelnöke, valamint Elek Tibor József Attila-díjas irodalomtörténész, a Bárka című folyóirat főszerkesztője, a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmi Kollégiumának tagja – Elek ráadásul a helyi újságokat kiadó Gyulai Hírlap Nonprofit Kft. felügyelőbizottságának is az elnöke. Akár közülük valaki, akár más írta a gyalázkodó cikkek tucatjait, egy biztos: azok legalábbis hallgatólagos jóváhagyásukkal jelentek meg, hiszen utóbb sem történt semmiféle elhatárolódás az egyesület vezetői részéről.

A Gyulai Hírlap példányszáma – bizonyára több okból eredően – az elmúlt években drasztikusan csökkent, miközben a lapnak nyújtott önkormányzati támogatása ennél nagyobb mértékben nőtt. Míg az eladott példányszám 2009-ben megközelítette a 10 500-at, addig 2011-re 9 ezer alá esett. (A lap utcai árusnál is mindössze száz forintba kerül.) A tavalyi évről egyelőre nincsenek adatok, de minden bizonnyal tovább csökkent az előfizetői és az árus példányszám – cáfolva azt a tételt, hogy a sajtópiac folyamatos szűkülése közepette a helyi lapok tartják magukat.

A romló piaci, gazdasági helyzet, a megváltozott olvasási szokások, a lapterjesztés anomáliái mellett magával a termékkel is baj van. Sokan, akik reálisabb képet akarnak kapni a város ügyeiről, elfordultak a laptól, mert sablonosnak, olykor bántóan egyoldalúnak, a helyi hatalom érdekeit messzemenően kiszolgálónak tartják. Előfordult – 2012 januárjában -, hogy a Gyulai Hírlapban Görgényi Ernő polgármester 11 fotóról köszönt vissza, továbbá 14 cikk és képaláírás, valamint egy egész, illetve egy negyedoldalas hirdetés foglalkozott vele.

A Gyulai Hírlap elfogultságát jellemző eset volt a 2011. március 15-i helyi ellenzéki demonstrációról szóló vita is. A helyi civilek és a demokratikus ellenzék képviselői alternatív városi ünnepséget szerveztek: az ennek nyomán a Gyulai Hírlapban kibontakozó vitában hatszor szólalhattak meg a helyi hatalmat védő és a demonstrációt elítélő nyilatkozók, míg a másik oldal csak egyszer – majd a főszerkesztő lezárta a vitát. Nemrégiben pedig az okozott némi meglepetést, hogy lap vezető hírben számolt be arról, hogy immár európai út vezet a határon túli, romániai Nagyzerindre – csak azt nem hozták az olvasók tudomására, hogy az ünnepélyesen átadott utat azon nyomban le is zárták, mivel Románia schengeni tagsága híján határátkelőre is szükség lett volna.

Míg 2010-ben, a polgármesteri székben történő hatalomváltás előtt a város még csak 18 millió forinttal támogatta a lapot, addig tavaly már 28,5 millió forinttal. Önmagában is magyarázatra szorul, hogy egy huszonöt éve létező, bejáratott és hirdetésekkel kistafírozott, pénzért árusított önkormányzati hetilap miért nem tud közpénz nélkül megélni a piacon. 2011-ben 29,4 millió forintos saját bevétellel számolt a Gyulai Hírlap, miközben a néhány fős szerkesztőség bérköltségei járulékokkal együtt elérték a 13 millió forintot. 2012-re 60,7 millió forint bevétellel és ugyanekkora kiadással számolt a gyulai Nonprofit Kft. -ebben a közel 30 milliós önkormányzati támogatás is benne van.

Az önkormányzati támogatás elmúlt években bekövetkezett növekedését önmagában nem magyarázza, hogy közben elindult a lap internetes változata, és kéthetenként az anyalap információira épülve minden háztartásba ingyenesen eljut a Gyulai Hírújság. Ez utóbbit a városvezetés a Szolgáltató Önkormányzat Program részeként kezeli, de mivel a Gyulai Hírújságot a Gyulai Hírlap munkatársai a Gyulai Hírlap cikkeiből állítják össze, az ingyenes kiadvány egy az egyben magán hordozza az „anyalap” minden jellegzetességét.

Békés megyében közigazgatási értelemben húsz város van – klasszikus város viszont csak három. A megyeszékhely, Békéscsaba, valamint Orosháza és Gyula. Ám mivel Orosházán és Békéscsabán az önkormányzat ingyenes helyi lapot ad ki, ezekben a városokban a Viharsarokban egyeduralkodó Békés Megyei Hírlap helyi lappal nem tudott színre lépni, mert nem volt piaci rés. Erre csak Gyulán van lehetőség, ezért csak itt ad ki ingyenes, minden háztartásba eljutó lapot, a Kisvárost. Részben ennek ellenében hívta életre még 2007-ben a helyi önkormányzat a fentebb bemutatott Gyulai Hírújság című kiadványát. De itt többszörös ellentmondás van.

A Gyulai Hírújsággal ugyanis az önkormányzat saját lapjának, a Gyulai Hírlapnak is konkurenciát teremtett, tovább rontva annak pozícióit. Ugyanakkor a Kisvárosban és a Békés Megyei Hírlapban is rendszeresen vesz egész oldalakat PR-közleményekre, a saját lapjai piaci versenytársát segítve ezzel.

A gyulai önkormányzat 2011 áprilisától új szerződést kötött a katolikus egyház tulajdonolta Gyula Televízióval. A határozatlan időre szóló kontraktus havi 1 millió 250 ezer forintot biztosít a tévének, amelynek így évente 15 millió forintot fizet a város. A megállapodás hosszasan részletezi, hogy az elektronikus médiumnak milyen helyi eseményekről kell tudósítani. Ezek alapján nem is várható el a Gyula TV-től, és nem is várja el senki, hogy független hírforrásként működjön. Politikai beágyazottságából eredően (ide értve a főszerkesztő személyes kötődéseit is) a Gyulai Hírlap és csatolt részei alkalmatlanok arra, hogy az újságírásnak olyan területeire merészkedjenek, amely a sajtó társadalmi ellenőrző szerepről szólna. Ennek a feladatnak a Springer tulajdonolta Békés Megyei Hírlap, illetve online változata, a beol.hu és gyulai ingyenes lapja, a Kisváros sem tudnak maradéktalanul megfelelni, hiszen több esetben nem írtak a várost érintő jelentősebb ügyekről. De ha volna is szándék, utánamenni a zűrösebb ügyeknek, ennek a feltételrendszere gyenge. Ugyanis a Körös-völgy 74 településének történéseiről beszámoló Békés Megyei Hírlapnál foglalkoztatott újságírók száma 5-7 között mozog: nem meglepő, hogy a Viharsarok második legnagyobb városában, Gyulán nincs állandó tudósítója a legnagyobb térségi médiumnak.

A helyi médiumok tekintetében a kör itt bezárul. Gyulai „érdekességekről”, visszaélésekről az országos sajtó számol be időnként. A helyiek már kiismerték a rendszert. Sérelmeikkel, információikkal, dokumentumaikkal már régóta nem keresik a helyi és a megyei médiumokat. Tudják, úgy is hiába.

Bod Tamás

(Fotó: innen. Tovább más vidéki városokra: a Helység kalapácsa dosszié)

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom