Lítiumbányával bizniszelne Orbán és Dodik, az ott élőkre kitelepítés és erdőirtás vár

Zűrös bányászati projektbe szállna be az Orbán-kormány Boszniában, Milorad Dodik elnök bábáskodása mellett. A környék polgármesterei és lakosai fizikai ellenállásra is készek, hogy megakadályozzák a bányanyitást. Helyszíni riportunk Bosznia-Hercegovinából.

„Hetven éve ebben a házban élek, hová mennék innen?” – kérdi felindultan a kiskertjében kapáló idős asszony. Rá is kitelepítés várna, ha megindulna itt a nyersanyag-kitermelés. Bosznia-Hercegovinában járunk, a Majevica-hegységben, Lopare község szélén. A zöld lankákon birkanyáj béget, tehén kolompol, csend és béke honol a vidéken. Nehéz ideképzelni a munkagépeket, a letarolt erdőt, az elhordott hegyoldalt, a szivárgó vegyi anyagokat; vagyis mindazt, ami egy bánya velejárója lehet.

A Majevica-hegy gyomra lítiumot, bórt, káliumot és egyéb ásványkincseket rejt. Ezeket akarja kibányászni a svájci székhelyű Arcore AG. A lakosság és környezetvédők tiltakozása ellenére a Bosznia-Hercegovinai Szerb Köztársaság vezetői teljes mellszélességgel a projekt mögött állnak. „Legszívesebben már holnap engedélyt adnék nekik– nyilatkozta Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke az Euronews szerint.

Magyarország esetleges részvétele a bányaprojektben tavaly merült fel először, ahogyan ezt az Átlátszó Vajdaság akkor részletesen megírta. A magyar kormány azonban csak idén márciusban tett szűkszavú említést a közös nyersanyag-kitermelés lehetőségéről. A tervezett együttműködés módja egyelőre tisztázatlan, tekintettel többek között arra, hogy a bányászati koncesszióra az említett Arcore AG adott be kérelmet. A zűrzavart tovább növeli, hogy Dodik időközben az USÁ-nak is hozzáférést ígért a lelőhelyhez.

A törvények a beruházók érdekeit szolgálják

Az Arcore AG 2023 novemberében hozta nyilvánosságra a földtani kutatások eredményét, addig sokan azt sem tudták, hogy egyáltalán zajlanak a kutatások és a próbafúrások.

Ezt követően a környező települések önkormányzatai összefogtak, a lakosság megmozdult. Tüntettek, petíciókat írtak alá, és nyolc önkormányzat közös nyilatkozatot fogadott el a bányanyitás ellen. Lopare község polgármestere a boszniai Szerb Köztársaság parlamentjében is felszólalt, kérve, hogy ne adják ki a koncessziót a lítiumbányászatra. A közgyűlés azonban nem szavazta meg az indítványát.

Úgy tűnik, küzdelmük eddig hiábavaló volt, sőt, inkább egy nem kívánt hatással járt. „2022-ben bekerült a törvénybe, hogy a földtani kutatásokba be kell vonni a helyi lakosságot, de ezt a passzust tavaly kitörölték a jogszabályból” – mondja Rado Savić, Lopare polgármestere. Az ásványkincs-lelőhely ennek a településnek a területén fekszik.

Rado Savić, polgármester, Lopare (Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság). Fotó: Átlátszó.

Idén februárban az Arcore AG benyújtotta kérelmét a kitermelési koncesszió iránt. „Kértük, hogy hadd tekintsünk be a dokumentációba, de csak egy semmitmondó választ kaptunk az energiaügyi minisztériumtól, iratokat nem. Nagyon korlátosak a lehetőségeink az információhoz való hozzájutásra” – mondja a loparei polgármester. „Nálunk a törvények a beruházók érdekeit szolgálják, nem pedig a helyi közösségekét” – teszi hozzá.

A szerb Radar (radar.nova.rs) információi szerint bár az Arcore AG székhelye a svájci Zug, a cég valójában nem svájci. Az Arcore AG igazgatótanácsának mostani elnöke, Mathias Schmid és alelnöke, Aleksandar Petrović úgy alapította meg a céget, hogy megvásároltak egy svájci székhelyű, addig keleti szőnyegekkel üzletelő céget és összeolvasztották azt egy Arcore AG nevű céggel. A cég 40 százaléka Aleksandar Petrović, másik 40 százaléka egy holland ND Group nevű befektetési holding tulajdonában van, a maradék 20 százalék pedig egyéb magánszereplőké.

A közeli Tuzla önkormányzata a március 27-ei közgyűlésén 16 pontból álló követelést fogadott el. Ebben többek között a koncessziós eljárás leállítását kérik mindaddig, amíg el nem készül egy független környezeti hatástanulmány. Kérik továbbá nemzetközi szervezetek bevonását, és a lítium és hasonló fémek bányászatának betiltását 40 kilométeres körzetben. Emellett javasolják, hogy készüljön tanulmány a lítium-karbonát bányászatának káros hatásairól Majevica térségében. Májusban nyilatkozatot küldtek az ENSZ emberi jogi és éghajlatváltozási megbízottjának a tervezett lítiumkitermelés lehetséges következményeivel kapcsolatban.

„Nulla információnk van” – erősíti meg Omer Berbić is, a Tuzlai Önkormányzat képviselője. „A boszniai Szerb Köztársaság energiaügyi minisztériuma teljesen átláthatatlanul kezeli a projektet, a Bosznia-hercegovinai Föderáció hatóságainak pedig nincs döntési jogkörük a projekttel kapcsolatban. Állami szinten sincsen olyan minisztérium, amely megállíthatná a projektet” – mondja a képviselő.

Omer Berbić, képviselő, Tuzla Önkormányzat (Bosznia-hercegovinai Föderáció). Fotó: Átlátszó.

Lopare a boszniai Szerb Köztársasághoz tartozik, Tuzla pedig a Bosznia-hercegovinai Föderáció része. „Sajnos ez egy bonyolult és többszintű ország, ezért szeretnek itt üzletelni a diktátorok” – mondja a tuzlai képviselő. „Pontosan tudják, hogy minden úgy lesz, ahogy a nagy emberekkel megállapodtak, a törvények itt nem befolyásolják a döntéseket.”

Egyre nagyobb a barátság Orbán és Dodik között

Magyarország esetleges részvétele a projektben tavaly áprilisban merült fel először, amikor Orbán Viktor több napos látogatásra utazott Szarajevóba és Banja Lukába. Ekkor Radovan Višković, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke az RTRS állami televízióban azt nyilatkozta, hogy számítanak magyar partnerekre a nyersanyagok kiaknázásában.

Magyar részről azonban egészen idén márciusig nem történt ezzel kapcsolatos bejelentés, és akkor is csak szűkszavúan említette a közös nyersanyag-kitermelés lehetőségét a kormány a „Külföldről konstruált jogi boszorkányüldözés zajlik Milorad Dodik ellen” című sajtóközleményének végén.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese március 3-án Dodikkal tartott közös sajtótájékoztatón annyit árult el az ügyben, hogy „Folyamatosak az egyeztetések, és ahogy az elnök úr kitért rá, a Bosznia-Hercegovina, azon belül a Republika Srpska területén található egyedülállóan gazdag ásványi anyag és természeti erőforrások közös kiaknázásáról is szó volt”.

A tervezett közös projekttel kapcsolatos kérdéseinkre sem a Külügyminisztériumtól, sem Milorad Dodik irodájától nem kaptunk választ.

Banja Luka, 2024. április 4.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnököt (j) fogadja Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke (b) Banja Luka repülőterén 2024. április 4-én.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

„Tudjuk, hogy Magyarország már több nagy hitelt nyújtott nekünk, a kormányunk pedig a nyersanyag-kincsünket osztogatja ellenszolgáltatásként” – mondja Andrijana Pisarević újságíró (capital.ba). „Egyébként nem csak Magyarországnak, hanem az USA-nak, Kínának és tulajdonképpen bárkinek, aki hajlandó pénzt adni. Merthogy le vagyunk égve.”

Omer Berbić, a Tuzlai Önkormányzat képviselője is úgy gondolja, hogy Dodik politikai befolyást remél az Orbánnal ápolt jó viszony révén, cserébe pedig kiárusítja az ország vagyonát. „Úgy tesz, mintha mindez az övé lenne” – teszi hozzá.

„A politikusaink korruptak és végtelenül pénzéhesek, ezért nincs pénze az országnak. A közbeszerzések és állami megrendelések az egekig túl vannak árazva. Mindenki le akarja szedni a maga sápját” – mondja Andrijana Pisarević.

Andrijana Pisarević, újságíró (capital.ba). Fotó: Átlátszó.

Milorad Dodik az elmúlt években Orbán Viktor közeli politikai szövetségesévé vált. A magyar kormány rendszeresen kiáll a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság politikai törekvései mellett, 140 millió euró hitelt nyújtott a boszniai szerb kormánynak, és 26 millió euróval támogatta azt a programot, amelyben boszniai szerb gazdák magyar mezőgazdasági gépekre pályázhattak.

A környezetbarát bányászat olyan, mint Columbo felesége vagy a jeti – még senki sem látta

„Mi a vizek elszennyezése miatt aggódunk legjobban” – mondja Vladimir Topić, a Centar za životnu sredinu környezetvédelmi szervezet munkatársa. „Ahogy egész Bosznia, ez a vidék is nagyon gazdag természetes vizekben és ivóvízbázisokban.”

Vladimir Topić, Centar za životnu sredinu, Banja Luka (Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság). Fotó: Átlátszó.

Ő is hangsúlyozza, hogy a projekt a kezdetektől fogva teljesen átláthatatlan, alig kapnak konkrét tájékoztatást. „Annyit tudunk, hogy a kutatási terület 87 négyzetkilométer volt, és hogy valószínűleg külszíni fejtésű bányát terveznek” – mondja.

„Azt is tudjuk, hogy a hegy túloldalán, a szerbiai részen tervezett lítiumbányában kénsavat akar használni a beruházó. Attól tartunk, hogy itt is ez történne, ezért féltjük a vizeinket.” Korábbi tapasztalatokból tudják, hogy egy ilyen szennyezés akár több tíz kilométeren is hosszú időre kiirthatja az életet egy folyóból.

Milorad Dodik azonban a jelek szerint nem aggódik ennyire. „Egyes környezetvédők mindenfélét összehordanak; minden szakmának megvannak a maga veszélyei, ez igaz, így a lítiumbányászatnak is. De ha környezetileg semleges módon tudjuk kitermelni, akkor miért ne?” – idézi szavait az Euronews.

A külszíni fejtés azonban már eleve nem lehet környezetileg semleges, hiszen ez szükségszerűen azzal jár, hogy kiirtják az erdőt és elbontják a hegyet, az ásványkincseket ugyanis a kőzetből kell kivonni. A kénsavat is arra használnák, hogy elválasszák egymástól az anyagokat.

Így néz ki egy külszíni fejtésű bánya. Rézbánya Rosia Poieni-ben (Románia). Fotó: Motion Array.

„A külszíni fejtés teljesen megváltoztatná a tájat, és itt lakók százai vagy ezrei kényszerülnének házuk és földjeik elhagyására” – mondja Vladimir Topić.

Rado Savić polgármester szerint ennél jóval kisebb és egyszerűbb bányák esetében sem tudták betartani a környezetvédelmi előírásokat, amelyek egyébként sem túl szigorúak az országban.

Az Európai Unió ösztönzi a bányászatot Európában

A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló uniós rendeletet (Critical Raw Materials Act) 2024 tavaszán fogadták el. A rendelet célkitűzése, hogy az EU által kritikus fontosságúnak tekintett nyersanyagok felhasználásának legalább 10 százalékát európai bányászatból fedezzék, hogy ezáltal csökkentsék a Kínától való függést.

Ezek a kritikus nyersanyagok elsősorban a zöld(nek tekintett) technológiák szempontjából fontosak, amelyek iránt az Unió számításai szerint megsokszorozódik majd az igény a következő években. Ilyen a lítium is, amelyet elsősorban az akkumulátor-gyártásban használnak.

Llipi, 2023. december 15.
A lítiumakkumulátorokban használt lítium-karbonátot előállító üzem az Uyuni sósivatagban, a bolíviai Llipi környékén a létesítmény avatóünnepsége után, 2023. december 15-én. A tervek szerint az üzemben 15 ezer tonna lítium-karbonátot gyártanak évente.
MTI/EPA/EFE/Luis Gandarillas

Az Európai Bizottság március 25-én kihirdette a stratégiai fontosságúnak minősített uniós projekteket, de az EU-n kívüli országok stratégiai projektjeit még nem nevezték meg. A stratégiai projektek lényege, hogy ezek esetén legfeljebb 27 hónapot vehet igénybe az engedélyezési eljárás, illetve – az EU várakozásai szerint  a beruházók így könnyebben juthatnak majd finanszírozási forrásokhoz.

Óvatos kritikát fogalmaz meg az Unióval kapcsolatban Vladimir Topić. Szerinte az Unió szeme előtt csak az ásványkincsek és beruházások lebegnek, és nem hallják meg a helyi közösségek hangját. „Sok jó dolog jön az Unióból, és szeretnénk együttműködni, de ezek a bányák az EU ellen hangolják az embereket” – mondja. Rado Savić polgármester attól tart, hogy az ország az EU bányagyarmatává válik.

Mindenre készek

Rado Savić állítja, az érintett települések készek minden lehetséges jogi eszközt megragadni, és ha szükséges, a fizikai ellenállástól sem riadnak majd vissza.

„Nem adjuk fel” mondja Vladimir is. „Kampányolunk a bányászati moratórium elrendeléséért az egész ország területén, és be fogunk kapcsolódni a Lopare-ba tervezett bánya környezeti hatásvizsgálati eljárásába, ha majd elindul.”

„Itt van mindenem. Nem megyek el innen”, mondja búcsúzáskor a földjét művelő asszony, és újra kapálni kezd.

Fülöp Orsolya – Bodnár Zsuzsa

Nyitókép: Átlátszó-montázs, az MTI fotójának felhasználásával. Fotók és videó: Pápai Gergő, Átlátszó. A cikk és a videó a Journalism Fund támogatásával készült.