Háború Ukrajnában – ez történt novemberben

Donald Trump megválasztása a frontra és a nemzetközi színtérre is hatást gyakorol, de kétséges, hogy a tűzszünetet közelebb hozza-e Ukrajnában. Trump ukrajnai különmegbízottja a frontvonalak mentén fagyasztaná be a háborút, Ukrajna nem lenne NATO-tag, de a nyugati biztonsági rendszer részeként nem kerülne orosz befolyás alá – csakhogy ez aligha elfogadható Putyin számára.

A hónap legfontosabb fejleménye az amerikai elnökválasztás volt. Bár a novemberben megválasztott Donald Trump hivatalba lépésére még januárig várni kell, a választások eredménye már ezelőtt is érdemben befolyásolja a nemzetközi dinamikát. Ennek egyik eredménye, hogy több ország felgyorsította az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, köztük az Egyesült Államok is, ahol a Biden-adminisztráció igyekszik leszállítani azt a hadianyag-mennyiséget, amire a kongresszus felhatalmazta.

83%

Év végéig még

17 866 772 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Trump a választási kampányban azt ígérte, hogy tárgyalásokat hoz tető alá az ukrajnai háború aktív szakaszának lezárására – de hogy ezt pontosan miként tenné, az nem világos. A Reuters szerint Trumpnál háromféle rendezési tervvel is lobbiznak a tanácsadói: ezek közül Richard Grenell volt hírszerzési főnök tervéről tudni a legkevesebbet. Abból csak annyi derült ki, hogy valamiféle „autonóm zónák” kialakítását javasolja Kelet-Ukrajnában.

A másik két terv értelmében a háborút úgy fagyasztanák be, hogy a most orosz megszállás alá került területek megszállva maradnának. A megválasztott alelnök, JD Vance javaslata szerint ez egy „demilitarizált zóna” létrehozásával történne, ami (bár ez ellentmond a demilitarizált zóna fogalmának) erődökkel lenne megerősítve, hogy elrettentse a további orosz agressziót.

Keith Kellog, Trump jelöltje az orosz-ukrán háborúval foglalkozó külügyi különmegbízotti posztra. (forrás: Environmental Protection Agency, USA)

A legtöbb részlet Keith Kellogg volt katonatiszt tervéből derül ki, akit Trump ukrán–orosz különmegbízottnak jelöl. A Kellog-féle terv szerint fenyegetéssel bírnák rá Ukrajnát és Oroszországot is, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek. Azaz, ha Ukrajna elutasítja a tárgyalásokat, leállítják, ha Oroszország utasítja el, tovább növelik a támogatásokat. A konfliktust itt is a mostani frontvonal mentén fagyasztanák be.

Ukrajna NATO-csatlakozását felfüggesztenék, de ehelyett biztonsági garanciákat (ez akár nyugati békefenntartók érkezését is jelentheti) és további katonai támogatást kapna.

Az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók nagyrészt érvényben maradnának, és nem szűnnének meg mindaddig, amíg Oroszország ki nem vonul a megszállt ukrán területekről, amiket nem ismernének el Oroszország részeként.

Kellogg kinevezését a Kyiv Independent forrásai Ukrajna szempontjából előnyösebbnek értékelték más jelöltekhez, például Grenellhez képest. Felidézték, hogy Kellogg korábbi nyilatkozataiban azért bírálta a Biden-adminisztrációt, mert az visszatartott bizonyos fegyverrendszereket az ukránoktól, és hogy Ukrajna megerősítésével az erő pozíciójából tárgyalna a tűzszünetről.

A nyilvánosságban az ukrán vezetés is nyitottnak mutatkozott a tárgyalásokra és akár a Kellog-terv egyes részeire: az elmúlt hetekben Volodimir Zelenszkij is arról beszélt, hogy nem reális a megszállt területek visszaszerzése, azaz Ukrajna területi integritásának visszaállítása katonai erővel – a háború korábbi szakaszaiban tabunak számított a területek feladásának gondolata.

Orosz részről egyelőre jóval kevésbé látható nyitottság a tárgyalásokra.

Az amerikai választás után az orosz vezetés tagjai több feltételt is szabtak a tárgyalások megkezdésére, például az Ukrajnának folyó katonai támogatások leállítását, vagy az ukránok kivonulását Kurszk régióból. Alapvető probléma, hogy Oroszország célja a háborúban nem a kelet-ukrajnai területek elcsatolása, hanem az egész Ukrajna feletti befolyás megszerzése.

Sztefan Korsak, a Kyiv Post elemzője több részlet miatt is bírálta Kellog tervét: szerinte, bár Kellog az oroszoknak adott koncessziónak tartja Ukrajna NATO-csatlakozásának tervét, Putyin tudja, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása a közeljövőben eddig sem volt reális, így ez az ígéret aligha lesz rá hatással. Korsak rámutatott arra is, hogy nem reális az az elképzelés, hogy a több mint 1000 kilométeres befagyasztott frontvonalat külföldi békefenntartók ellenőrizzék – ehhez százezres nagyságrendű erőkre lenne szükség, jóval nagyobbra, mint eddig bármelyik békefenntartó-misszió.

Mi történt a frontokon?

• Donyeck déli részén több településről is visszavonultak az ukránok, az oroszok több mint 200 km2 területet foglaltak el novemberben.
• Csasziv Jar központjában és Pokrovszktól délre folynak a harcok.
• Kurszkból az orosz és észak-koreai csapatok sikertelenül próbálják kiszorítani az ukránokat.
• Új rakétát vetett be Oroszország, de a lépés inkább a nyugati országok megfélemlítéséről szól.

Novemberben továbbra is Donyeck megyében, valamit az oroszországi Kurszkban folytak a leghevesebb harcok. Az oroszok fokozták a támadásokat, ami megint csak az amerikai választásokhoz kapcsolódik, egy esetlegesen kikényszerített tűzszüneti tárgyalás előtt próbálnak minél erősebb pozícióba kerülni. Ennek egyik fontos eleme lenne az ukránok kiszorítása Kurszkból (itt az oroszok mellett észak-koreai csapatok is harcolnak), ami azonban még nem sikerült. A hónapban lényegében befagyott a front az orosz régióban, ahol több települést továbbra is megszállva tartanak az ukránok.

Donyeckben az orosz támadások két fő célpontja Pokrovszk és Csasziv Jar volt. Csasziv Jarnál a frontvonalak nem mozdultak el jelentősen. Az oroszok a városon belül növelni tudták a hídfőjüket, elérve Csasziv Jar központját.

A Pokrovszk elleni frontális támadást novemberben az ukrán erők megállították, miután októberben az orosz páncélos csapatok rendkívül súlyos veszteségeket szenvedtek a várostól keletre.

A frontvonal Pokrovszk térségében a Deepstate térképén

A Pokrovszktól déli irányban lévő Vuhledar elfoglalása után az orosz erők azonban igen gyorsabban haladtak előre. A térségben, Kurahove város körül az ukránokat a bekerítés fenyegeti, ezért több település védhetetlenné vált. November végére az orosz csapatok bejutottak Kurahove területére is.

Oroszország november végén egy hét alatt mintegy 235 négyzetkilométernyi területet foglalt el, ami a legmagasabb szám volt 2024-ben.

Ukrán katonai források szerint elképzelhető, hogy Donyeck mellett Oroszország egy újabb offenzívát tervez Zaporizsja megyében is, ez esetben a célpont akár a nagyváros Zaporizsja is lehet.

November végén világszerte nagy figyelmet váltott ki egy stratégiai ballisztikus rakéta bevetése, amit az ukrajnai Dnipro városára lőttek ki. Az első híradások interkontinentális ballisztikus rakétára (ICBM) gyanakodtak, később Vlagyimir Putyin tévébeszédet intézett a támadásról, ahol azt mondta, egy újonnan kifejlesztett közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát (IRBM), az Oresnyiket vetették be, afféle „tesztként”.

Ahogy akkori cikkünkben írtuk, az IRBM bevetése érdemben nem változtat a háború menetén: az ehhez hasonló stratégiai ballisztikus rakéták a nukleáris elhárítás fegyverei, elsősorban nukleáris robbanófej hordozására szolgálnak. Bár alig van olyan légvédelmi eszköz, ami képes őket kivédeni, az IRBM-ek és ICBM-ek nem alkalmasak precíz csapásmérésre, így hagyományos robbanótöltetet hordozva nem igazán használhatók konkrét katonai célpontok, például egy híd vagy egy lőszerraktár megsemmisítésére. A november 24-i dniprói támadás óta hasonló csapásra nem is került sor.

A rakéta bevetése, ahogy Putyin is nyilvánvalóvá tette, főleg az Ukrajnát támogató országoknak küldött üzenet volt, válaszul arra, hogy az Egyesült Államok engedélyezte az ukránoknak az ATACMS rakéták bevetését oroszországi célpontok ellen. Később a Moscow Times független orosz lap arról írt, hogy az orosz propaganda már a támadás előtt jól megtervezett egy „PR-kampányt” az Oresnyik rakéta jelentőségének és képességeinek felnagyítására (valójában még évekig tarthat, amíg a most kísérleti fázisú rakétát tömeggyártani lehet, és a technológia sem olyan forradalmi, mint ahogy az Putyin szavaiból kiolvasható).

Mi történt a hátországokban?

• Orosz drón és rakéták csapódtak be Kárpátalján.
• Növekszik az elégedetlenség Ukrajnában a toborzóközpontok működése miatt.
• Mélyponton az orosz valuta, csúcson az infláció, ahogy egyre inkább csak a hadiipar fűti a gazdaságot.

Oroszország továbbra is rendszeresen támadja az ukrán civil infrastruktúrát rakétákkal és drónokkal, különösen az energetikai létesítményeket. November 17-én egy ilyen támadás során Kárpátalja is célponttá válhatott. A KISZó írta meg először, hogy a Munkácsi és a Rahói járás hegyvidéki részének erdős területein ellenséges rakéták és drónok roncsait észlelték. Ez a háború során a második eset, hogy a régiót légitámadás éri, korábban 2022 májusában, a volóci vasútállomás melletti villanytelepet érte légicsapás. Ezúttal is valamilyen infrastrukturális létesítmény lehetett a célpont, de most kár nem keletkezett, az eszközöket az ukrán légvédelem lelőtte, így azok lakott területen kívül zuhantak le.

Az ukrán hadsereg számára az egyik legnagyobb problémát a toborzás jelenti. A legénység feltöltése lassan halad, így a fronton harcoló csapatok rendre létszámhiánnyal küzdenek. A mozgósítás a belpolitikai viták visszatérő tárgya. Különösen sok bírálat éri a toborzóközpontokat: több kormánypárti képviselő bírálta a toborzóirodák módszereit és a kiképzőközpontokban uralkodó állapotokat. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a

mozgósítást és hadügyeket ellenőrző parlamenti bizottság azt javasolta, oszlassák fel a toborzóközpontokat, és az ott dolgozó 36 ezer emberből alakítsanak új frontegységeket.

Oroszországnak kevésbé okoz problémát az utánpótlás, különösen az észak-koreai erősítés érkezése óta. Azonban az orosz gazdaságban egyre jobban érződik a szankciók és különösen az ipar haditermelésre átállításának hatása. Oroszország már 2024-ben is költségvetésének 29,4 százalékát fordította katonai célokra, majdnem kétszeresét a 2023-ban elköltött összegnek. Az új költségvetési törvény a hadi kiadásokat még további 32 százalékkal növelné.

Bár az orosz GDP-adat pozitív, a valóságban a növekedés nagy részét az állami hadiipari kiadások adják, a hadiipar pedig egyre több tőkét és munkaerőt von el a civil szektoroktól. Ez a folyamat egyre inkább az orosz gazdaság jövőjét éli fel, amit jól mutatnak az egyre rosszabb inflációs adatok – a gondot jól érzékelteti, hogy több áruházlánc a vajat is zárt szekrényekben tartja a szaporodó bolti lopások miatt – és az, hogy a rubel-árfolyam novemberben többéves mélypontra esett. Az árfolyam stabilizálásához az orosz jegybank beavatkozására volt szükség: az év hátralévő részében megtiltották a külföldi vásárlásokat az orosz hazai devizapiacon.

Az orosz gazdaság hadi mozgósítása tovább nehezíti a tűzszüneti megállapodást, mivel a háborús termelés csökkenése rövidtávon a növekedés visszaesését és a munkanélküliség megugrását eredményezné. Putyinnak hatalma megőrzése érdekében így érdekében állhat a háború elnyújtása, akkor is, ha ez az orosz gazdaság jövőjét éli fel.

Mi történik a nemzetközi színtéren?

• Biden engedélyezte az ukránoknak az ATCMS rakéták bevetését orosz területek ellen.
• Több ország is felgyorsítja az Ukrajnának nyújtott támogatásokat Trump beiktatása előtt.

Trump választási győzelme több változást is hozott a háború nemzetközi kontextusában, amik rövid távon Ukrajnának kedveztek. Mivel a választások eredményét sokan úgy értékelik, hogy bizonytalanná vált az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatások jövője, több NATO-tagállam is a saját támogatásai felgyorsítását ígérte a következő hónapokban. Hollandia például három új Patriot légvédelmirakéta-vetőt ad át. Németország tüzérségi fegyverek és lőszerek mellett szintén új légvédelmi eszköz átadását ígéri, de továbbra is visszatartja a Taurus rakétákat.

A leköszönő amerikai kormány szintén fokozza az Ukrajnának nyújtott támogatást. Az amerikai kongresszus idén áprilisban megszavazta azt a csomagot, ami 61 milliárd forint értékben biztosít fegyvereket Ukrajnának. Ennek egy részét, mintegy 7 milliárd dollárnyi felszerelést még nem különítették el.

A Politico szerint a választás után a Biden-kormányzat azt tervezi, hogy Trump beiktatása napjáig a még megmaradt támogatási keretet is felhasználja.

Ennek a politikának a része az is, hogy November 17-én Joe Biden engedélyezte az amerikai ATACMS rakéták bevetését Oroszország területén is. Nem sokkal később az ukránok be is vetették a rakétát, a célpont egy brianszki lőszerraktár volt. Később Kurszk régióban egy légibázist támadtak ATACMS-el.

Zubor Zalán

Címlapkép: Átlátszó-montázs