Háború Ukrajnában – ez történt szeptemberben

Az orosz hadsereg ellentámadást indított Kurszkban, de nem az oroszországi területre, hanem Donyeckre koncentrál. Zelenszkij győzelmi tervvel ment tárgyalni Washingtonba, de legfontosabb céljait, az oroszországi célpontok elleni csapásmérés engedélyezését és Ukrajna NATO-csatlakozásának felgyorsítását nem tudta elérni.

A hónap legfontosabb fejleménye: Zelenszkij tárgyalásai az Egyesült Államokban

Az ukrán diplomácia az utóbbi hónapokban több kísérletet tett arra, hogy elérje a fegyverszállítmányok fokozását és a nyugati fegyverekre vonatkozó korlátozások feloldását. Ezek voltak a céljai Volodimir Zelenszkij elnök szeptemberi amerikai útjának is, ahol Joe Biden elnök mellett a novemberi elnökválasztás két jelöltjével, Kamala Harrisszel és Donald Trumppal is találkozott – Trump esetleges győzelme a novemberi választáson kritikus helyzetbe hozhatja Ukrajnát, Trump ugyanis korábbi megszólalásaiban lebegtette, hogy folytatná-e Ukrajna katonai támogatását. Trump Zelenszkijjel való tárgyalásán is csak arról beszélt, hogy gyors és korrekt békét hozna tető alá, hiszen „Zelenszkijjel és Putyinnal is jó a kapcsolata”.

Forrás: C-Span képernyőfotó

Zelenszkij az amerikai utat megelőzően arról beszélt, hogy egy úgynevezett győzelmi tervet mutat be az amerikai vezetőknek, ami a háború kedvező lezárásának lépéseit tartalmazná.

A tervből egyelőre kevés konkrétum derült ki, de annyi biztos, hogy a program része a már említett mélységi csapásmérés lehetővé tétele, valamint az, hogy Ukrajna világos utat kapjon a NATO-csatlakozáshoz. Az ukrán álláspont szerint az Oroszországgal való bármilyen békekötés egyik fő akadálya a világos biztonsági garanciák hiánya, amelyekkel biztosítanák, hogy Oroszország ne indítson a jövőben újabb agressziót – a NATO-tagság, vagy hasonló védelmi szövetség egy ilyen garancia lenne.

„Ha Ukrajna ígéretet kapna a NATO-tagságra, vagy ha Ukrajna valóban erős biztonsági megállapodást írna alá egy nagy nemzetközi szereplővel, akkor ez a vita egy esetleges taktikai tűzszünetről másképp alakulna, és a politikai ellenállás nem lenne olyan erős, mint most” – idézte a BBC Marija Zolkina ukrán politikai elemzőt, a London School of Economics (LSE) kutatóját.

Egyelőre azonban nem sok jel utal arra, hogy Zelenszkij győzelmi terve közelebb hozta volna e két célt, sem a csapásmérés, sem a NATO-tagság kapcsán nincsenek új fejlemények. Szeptemberben ugyanakkor folytatódott a korábban már beígért nyugati fegyverszállítás, ezek közül a legnagyobb egy 8 milliárd dollár értékű amerikai segélycsomag (ezt részben az elnöki lehívási engedélyből, részben a hadügyminisztérium költségvetéséből finanszírozzák), mely tartalmaz Patriot légvédelmi rakétalőszereket és egy új fegyvert, a AGM-154 JSOW légibombákat – ezek hatótávja a 130 kilométert is meghaladja, de úgy tűnik, ezt Oroszországon belüli célpontok ellen továbbra sem engedik bevetni.

83%

Év végéig még

17 866 772 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Mi történik a frontokon?

• Tovább közeledtek az orosz csapatok Donyeck egyik stratégiai fontosságú városa, Pokrovszk felé.
• Közel két évnyi ostrom után az ukránok visszavonultak a dél-donyecki Vuhledarból.
• 30 ezer tonna lőszer és rakéta semmisülhetett meg az oroszországi Toropec melletti raktár elleni ukrán légitámadás nyomán.
• Az Oroszországi Kurszk régió egy része továbbra is ukrán ellenőrzés alatt van, az ukránok egy újabb, déli irányból is betörtek.

Szeptemberben továbbra is az ukrajnai Donyeckben és az oroszországi Kurszkban folytak a legintenzívebb harcok, a front többi részén lényegében állóháború alakult ki. Kurszknál az orosz csapatok elindítottak egy ellentámadást a régióba az előző hónapban benyomuló ukránok kiszorítására, de rövid távon nem ez Oroszország elsődleges célja, hanem a donyecki Pokrovszk elfoglalása.

A front állása Pokrovszknál a DeepState térképén szeptember 30-án

Az elmúlt hónapban lassult az orosz előrenyomulás üteme, de megállítani nem tudták a védők, így mostanra az orosz csapatok mintegy 7-8 kilométerre közelítették meg a várost. Szeptember közepén orosz ellenőrzés alá került a Pokrovszktól dél-nyugatra fekvő három kis falu, Mikolajivka, Krasnyi Jar és Krutyi Jar. Ezzel párhuzamosan az oroszok délről is megpróbálják átkarolni Prokovszkot, ennek során elfoglalták a békeidőben 10 ezres Ukrajnszk városát.

A hónap végére, szintén Dél-Donyeckben orosz kézre került Vuhledar városa is.

Vuhledar közel két éve állt ostrom alatt. Vuhledar a háború 2023-ban a háború legnagyobb tankcsatájának a helyszíne volt, becslések szerint 100-nál több páncélos járművet vesztettek el az orosz csapatok a korábbi, sikertelen támadásokban.

Pokrovszk térségében a megszállók az év eleje óta – Avgyijivka elfoglalását követően – lassú, de folyamatos offenzívát folytatnak, elfoglalva több, Avgyijikva és Pokrovszk között fekvő kisebb települést. Pokrovszk elfoglalása azért lenne fontos, mert a város Donyeck megye egyik logisztikai csomópontja. Elvesztése megnehezítené a Donyeck középső részén (Toreck, Csasziv-Jar, Konsztiantynivka térségében) harcoló csapatok ellátását. Ugyanakkor a Washington Postnak nyilatkozó ukrán katonák szerint a város logisztikai jelentősége „azt lehet mondani, hogy elveszett”, miután az orosz bombázások következtében használhatatlanná vált a város három autópálya-hídja.

A front állása Kurszk régióban a DeepState térképén szeptember 30-án

Kurszk régióban továbbra is jelentős területet tartanak megszállva az ukránok, beleértbe a gáztranzit-állomásnak is otthont adó Szudzsa városát. Szeptember 10-én az orosz hadsereg ellentámadást indított a Kurszki területen, visszafoglalva több települést a Szejm folyótól keletre, ezzel csökkentve a folyó és az ukrán határ közé szorult orosz csapatokra nehezedő nyomást. Ezt követően azonban az ukránok egy újabb irányban lépték át a határt Kurszk régióban, ezúttal Veszeloje felé nyomulva.

37. UAF outflank Obukhovka/Veseloe from SW to North.
This is interesting. UAF are possibly further west of Obukhovka than previously thought, as these 6🇺🇦vehicles are seemingly unopposed in the first scenes.
Later 2 AFVs are destroyed, one on the way back.https://t.co/rnJjdd58tQ pic.twitter.com/yvoX6BkZ7F

— Dan (@Danspiun) September 29, 2024

Szeptember 17-18-án éjszaka valószínűleg a háború legnagyobb robbanására riadtak fel az oroszországi Toropec lakosai, miután ukrán drónok csapást mértek a város melletti lőszerraktárra. A robbanás erejét jól mutatja, hogy a lökéshullámot a közeli földrengés-megfigyelő rendszerek is érzékelték.

On September 18, in a sensational strike that astounded the world, around 100 Ukrainian long-range drones flew 500 km through Russian airspace and struck a large ammunition dump in Toropets, a town in the Tver region of western Russia.

The explosive-laden Ukrainian drones… pic.twitter.com/jjcHx2vkKM

— EurAsian Times (@THEEURASIATIMES) September 20, 2024

Az RBC-Ukraina hírügynökség szerint a támadásban több mint 100 ukrán drón vett részt. Ukrajna a háború alatt jelentős katonai drón-ipart fejlesztett ki, és az elmúlt hónapokban fokozták a támadásokat a mélyen a frontok mögötti orosz célpontok ellen – a toropeci lőszerraktár bombázása lehetett az eddigi legnagyobb ilyen támadás. Sajtóhírek szerint a létesítményben mintegy 30 000 tonna hadianyagot tároltak, többek között tüzérségi lőszereket, Iszkander rakétákat, irányított légibombákat, S300 légvédelmi rakétákat és KN-23 ballisztikus rakétákat, olyan eszközöket, amelyekkel Oroszország rendszeresen támad ukrán infrastrukturális létesítményeket.

Mi történik a hátországban?

• Új kormányzót neveztek ki Kárpátalján.
• Az ukrán védelmi minisztérium szerint havonta 6500-an jelentkeznek önkéntes katonának.
• 180 ezer fővel növelnék az orosz hadsereg létszámát, a sorozás továbbra is kétséges.

Magyar szempontból fontos politikai fejlemény Ukrajnában a korábbi kárpátaljai kormányzó, Viktor Mikita lemondása. Ukrán lapértesülések szerint Mikita előléptetés miatt távozik a kárpátaljai tisztségéről, a jövőben ő lesz Volodimir Zelenszkij elnöki hivatalának vezetőhelyettese.

Mikita aktív kapcsolatokat ápolt Magyarországgal, többször nyilatkozott a magyar sajtónak, tavaly például a Válasz Online-nak adott interjút. Utódja, Miroszlav Bileckij (aki korábban a megyei katonai adminisztráció helyettes vezetője volt) ebben várhatóan követni fogja Mikitát. Bileckij első kormányzói látogatását szintén Budapesten tette, ahol egy újonnan nyílt ukrán tannyelvű iskolát látogatott meg.

Ukrajna számára az elmúlt hónapokban a frontokon rendkívül súlyos problémákat okozott az utánpótlás hiánya, amit súlyosbított, hogy a parlament hónapokon át nem tudta elfogadni az új mozgósítási törvényt. Az új törvény alapján később felgyorsult a mozgósítás, és megkezdődött az évek óta a fronton szolgáló katonák rotációja is. Az ukrán védelmi minisztérium szerint ezzel párhuzamosan nőtt az önkéntes katonák száma is, állításuk szerint az elmúlt hónapban 6500-an jelentkeztek.

Az utánpótlás hiánya az orosz erőknek is gondot okoz, ezt jól mutatja, hogy szeptemberben

Vlagyimir Putyin rendeletet adott ki, amivel 180 ezer főre emelné az orosz hadsereg létszámát.

Ez azonban még nem jelent mozgósítást vagy sorozást az ukrajnai frontra: korábban a hasonló rendeleteket a hadsereg újabb szerződéses katonák felvételével hajtotta végre.

A Meduza orosz oknyomozó portál szerint a rendelet elsősorban azt szabályozza, hogy az államkasszából mennyit kell költeni a hadsereg teljes munkaidős álláshelyeinek biztosítására. A portál szerint azonban nincsenek megbízható becslések, hogy jelenleg hány ilyen pozíciót töltenek be, így az Orosz Fegyveres Erőkben szolgálók teljes létszáma nem világos. Ami biztos, hogy a lépés az orosz hadsereg büdzséjének újabb növelését jelenti.

Mi történt a nemzetközi színtéren?

• Lemondott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
• Kína és Brazília közös békejavaslatokat mutatott be déli országok egy csoportja előtt.

Szeptember 4-én, egy nagyobb kormányalakítás részekén lemondott Ukrajna külügyminiszteri tisztségéről Dmitro Kuleba korábbi külügyminiszter, aki 2020 óta viselte ezt a tisztséget. Kuleba utódja Andrij Szibiha lett, aki korábban Zelenszkij elnök kabinetfőnök-helyettese volt, áprilisban pedig első külügyminiszter-helyettessé léptették elő.

Szibiha kinevezésekor az Ukrajnának történő fegyverszállítások felgyorsítását nevezte prioritásának. A minisztercserét megelőzően Ukrajna többször kérte a nyugati országokat, hogy engedélyezzék egyes, nyugatról szállított nagy hatótávolságú fegyverek használatát oroszországi célpontok ellen. Ez mindeddig csak részben teljesült, a legfontosabb partnerek, mint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság csak egy korlátozott távolságban engedélyezték az oroszországi célpontok támadását.

Zelenszkij mellett szeptemberben Kína és Brazília is közös béketervet mutatott be több, főleg afrikai és dél-amerikai ország képviselői előtt. A béketerv kevés konkrétumot tartalmaz, ezek között található egy nemzetközi konferencia megszervezése, ahol „bármilyen béketervet meg lehet beszélni” – inkább jelzi a két ország szándékát a közvetítői szerepre. Zelenszkij bírálta a brazil-kínai programot, ami szerinte csak egy befagyott konfliktushoz vezetne.

Zubor Zalán

Címlapkép: Átlátszó montázs