Hárommillió civilt készítenének fel a háborúra, de nem katonaként Tajvanon

Nemcsak a katonai készültségen múlik, hogy meg lehet védeni egy országot, legalább ennyire fontos a polgári védelem állapota – mondták az Átlátszónak annak a tajvani civil szervezetnek a képviselői, amely 3 millió civil felkészítését vállalta arra, hogyan cselekedjenek háborús helyzetben. Az akadémia az elsősegély és az evakuáció mellett a háborús dezinformáció felismeréséről is tart képzéseket, ami szerintük ma fontos része a honvédelemnek. Helyszíni riport.

Egy kínai bombatalálat után sebesült civilek hevernek Tajpejnek, Tajvan fővárosának egy közparkjában. A sérülteket civil önkéntesek igyekszenek ellátni; egy nőnek, akinek fél karját letépte a robbanás, életmentő elsősegélyt nyújtanak. Szerencsére ezek a jelenetek nem egy valódi háború képei, hanem egy civil védelmi akadémia egy tréningjének résztvevői, akik azt gyakorolják, hogyan kell elsősegélyt nyújtani háborús- vagy más katasztrófahelyzet esetén.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A Kuma Akadémia (a név a Tajvanon őshonos fekete medvére utal) Tajvan legnagyobb polgári védelmi intézménye, célja, hogy felkészítse a sziget lakosságát egy kínai katonai támadás esetére – az Átlátszó Tajpejben készített interjút az akadémia munkatársaival és egyik végzősével.

Elsősegély és OSINT

„Nem katonai képzést folytatunk, hanem arra készítjük fel az embereket, hogy mit tehetnek civilként egy háborús helyzetben. Ezt nevezzük polgári védelemnek” – mondta az Akadémia egyik, neve elhallgatását kérő munkatársa. A polgári védelem tehát nem azt jelenti, hogy a civilek is fegyvert fognak az ország védelmében, hanem, hogy civilként garantálják saját és egymás biztonságát. Az Akadémia nem tart harci kiképzéseket, azonban hitvallásuk szerint a polgári védelem fejlesztése a honvédelem része – szerintük egy erősebb polgári védelmi készültség segíthet Pekinget eltántorítani esetleges inváziós terveitől.

Sebesült kimentésének gyakorlása a Kuma Akadémia képzésén.
Forrás: facebook.com/kuma.academy.tw

Az akadémia egynapos „alapképzésén” mostanra 40 000 ember vett részt. Ennek része például egy elsősegély-gyakorlat, vagy annak elsajátítása, mit tegyünk, ha egy összeomló épület törmeléke alá szorulnánk. De a tananyag része a háborús dezinformáció felismerése és a nyílt forrású hírszerzés (OSINT) alapjai is.

Az akadémia deklarált célja, hogy a társadalom 10 százalékát, mintegy 3 millió embert felkészítsen a megfelelő polgári védelemre, szerintük ez a minimum ahhoz, hogy a társadalmat ne érhesse készületlenül a háború.

A Kuma Akadémia alapítói nagyrészt névtelenek kívántak maradni. Az intézmény kevés arca közül a legismertebb Puma Shen (Shen Pao-yang) korábban a Nemzeti Tajpeji Egyetem (NTPU) Kriminológiai Intézetének oktatója volt, kutatásának szakterülete Kína Tajvan elleni információs hadviselése; 2023 óta a kormánypárt, a DPP színeiben parlamenti képviselő.

„2021-ben önkéntes munkában indítottunk tréningeket, mert aggódtunk a polgári védelem helyzete miatt. Az ukrajnai háború fokozta az akadémia iránti figyelmet, 2022-ben komolyabb felajánlásokat kaptunk, mostanra alkalmazottként is fel tudtunk venni oktatókat” – mondta az Akadémia egyik munkatársa az Átlátszónak.

Felirat a Kuma Akadémia sátrán: „Túlélőcsomag-összeállítás kihívás: aki teljesíti a kihívást, ajándék sört vagy üdítőt kap.”

Az akadémia munkatársa szerint Tajvan papíron erős polgári védelemmel rendelkezik, ám a gyakorlatban nincs felkészülve éles helyzetre. „Hivatalosan le vannak osztva az önkormányzatok, állami vállalatok között a vészfeladatok, mint az óvóhelyek működtetése, evakuáció, vészhelyzeti egészségügy. De a statárium megszűnése óta a gyakorlatban a kormányok elhanyagolták a polgári védelmi rendszert és infrastruktúrát, annak ellenére, hogy közben Kína egyre agresszívabbá vált.”

„Azt hittük, a 21 században nem lehet háború”

Tajvan szigetét, amely a gyakorlatban szuverén területként, demokratikus rendszerben működik, a Kínai Népköztársaság saját területének tekinti. A sziget státusza azóta bizonytalan, hogy 1950-ben a kínai polgárháború után a kommunisták vették át a hatalmat a kontinensen. A Kínát korábban ellenőrző antikommunista kormány Tajvan szigetére menekült, és bár azóta kísérletet tett egy békés felosztásra (1991-ben lényegében elismerték a Népköztársaság fennhatóságát a kínai szárazföld felett), Peking továbbra is az „egy Kína” elv alapján igényt tart a szigetre. Az elmúlt években szavakban és hadmozdulatokkal is jelezte, kész akár Tajvan erőszakos megszállására is, de közvetlen katonai összeütközésre eddig nem került sor.

Tajvan szuverenitását egyrészt saját hadereje és földrajzi adottságai biztosítják (a sziget nagy részét hegyek és sűrű erdők borítják, a kevés, partra szállásra alkalmas tengerpartját erődítmények védik), másrészt az Egyesült Államok és a Távol-Keleten formálódó, a NATO-hoz hasonló szövetségi rendszer, a SEATO. Bár Tajvant független államként nem ismerik el a külföldi országok, a szövetséges államok a régió status quo-jának fenntartását – a gyakorlatban a kínai terjeszkedés megakadályozását – vállalják.

Kína 2014 és 2022 között közel egyharmadával növelte katonai kiadásait. Évtizedes távlatban, 2000 óta a kínai katonai kiadások mintegy megtízszereződtek, ez az emelkedés a világon az egyik legnagyobb.

„Katonai szempontból Tajvan felkészültebb lett az elmúlt években, de a civil védelem kevésbé fejlődött. A társadalom nincs felkészülve egy agresszióra Kína részéről” – mondta az Átlátszónak Yang Shin-Yi civil szervezeti munkatárs, aki nemrég végezte el a Kuma Akadémia alapképzését. Mint mondta, anyaként főleg a következő generáció biztonsága motiválta, hogy elvégezze a vészhelyzetre felkészítő kurzust.

„Az ukrajnai háború előtt úgy gondoltuk, hogy a 21 században nem történhet meg, hogy lerohannak egy országot. Az invázió számomra is kijózanító volt. Tajvan annyival szerencsésebb, mint Ukrajna, hogy a szövetségesei közelebb vannak és aktívabbak, de a hazai védelmi rendszer nem elég felkészült, ezért is fontos a Kuma Akadémia munkája” – mondta.

Nemcsak katonai kérdés

Az akadémia egyik munkatársa szerint Ukrajna példája is azt mutatja, hogy három tényező garantálja egy ország elleni invázió kudarcát. „Először is, a kormánynak kell eldöntenie, hogy nem adja meg magát, és nem menekül el. Másodszor, a hadseregnek fel kell vennie a harcot a megszállókkal. A harmadik faktor, hogy a civil lakosság ne törjön meg, működtetni tudja a hátországot, és támogassa a hadsereget. A Kuma Akadémia a harmadik faktor feltételeit próbálja megteremteni. Ennek része a kínai propaganda elleni fellépés, hiszen ez épp a civil társadalom ellenállását akarja megtörni még egy esetleges invázió előtt.”

„Oroszország még a háború előtt éveket töltött azzal, hogy aláássa az ukrán kormány és a nyugati demokráciák legitimitását. Kína részéről hasonló magatartást látunk Tajvannal szemben.”

Mint mondta, idén Kína nagy energiákat fektetett abba, hogy a közösségi médiában megkérdőjelezze az idei tajvani választások eredményét. Az Átlátszón korábban írtunk róla, hogy idén kétes hátterű influencerek láthatóan központilag gyártott szövegkönyvben terjesztettek álhíreket a tajvani választásokról, más fiókok AI-generált hamis híradós videókkal támadtak.

A legutóbbi tajvani elnökválasztáson az a Lai Ching-te nyert, aki korábban úgy fogalmazott, célja, hogy Tajvan gyakorlatilag független állammá válhasson. Lai programja ellentmond Peking „egy Kína” elvének, az „újegyegyesítés” helyett a tajvani nemzeti identitás és autonómia erősítését támogatja, bár elutasítja a függetlenség hivatalos kikiáltását. Kína korábban jelezte, egy tajvani függetlenségi nyilatkozatot háborús indoknak tartana.

Az akadémia képzését elvégző Shin-Yi elmondta, attól nem tart, hogy Kína akár holnap lerohanhatja Tajvant, úgy véli, körülbebelül 2-3 év alatt nőhetne akkorára a feszültség, ami háborúhoz vezetne.

„De ha 2-3 évre vagyunk a háborútól, akkor most kell elkezdeni a felkészülést, hogy elkerülhessük, különben késő.”

Szerinte azonban ma a háborúnál nagyobb a kockázata annak, hogy Kína indirekt eszközökkel erősítse a befolyását a szigeten. „A közelmúltban több Kína-párti politikus jutott be az önkormányzatokba. Félő, hogy Kína a demokráciát fegyverként tudja használni Tajvan ellen.”

A Kuma Akadémia egyik képzésén azt gyakorolják, hogy lehet túlélni, ha törmelék alá szorul valaki. Forrás: facebook.com/kuma.academy.tw/

Ennek egyik oka, hogy Shin-Yi szerint Kína „nagyon sikeresen” tudja információs műveletekkel manipulálni a tajvani közvéleményt. „Ez egyrészt a közös nyelvnek köszönhető, de annak is, hogy a propagandakampányok egyre kifinomultabbak.”

Hibrid hadviseléstől tartanak

Az OSINT-ot háborús kontextusban a legtöbben úgy ismerik, mint önkéntesek internetes munkáját, amelynek célja, hogy a közvélemény pontosabb képet kaphasson a háborúról. Tipikus OSINT-csoport például az Ukrajnáról tudósító Oryx projekt, amely a médiában és közösségi oldalakon megjelent felvételek alapján készít adatbázist a katonai veszteségekről. De hasonló eszközök több alkalommal segítettek háborús bűnök feltárásában és az elkövetők leleplezésében is.

A Kuma Akadémia képzéseinek része például a baráti és ellenséges egyenruhák, harci eszközök felismerése, de az OSINT eszközeit ma főként a kínai dezinformáció kivédésében alkalmazhatják. Tartanak például olyan tréninget, amelynek a témája az inautentikus netes viselkedés, fizetett, szervezett vagy AI-generált tartalmak azonosítása, a tipikus dezinformációs taktikák felismerése.

„Az OSINT az egyik eszköze lehet az információs hadműveletek kivédésének” – mondta Shin-Yi.

„De ugyanennyire fontos, hogy csökkentsük az online kommunikáció fontosságát, vagyis, hogy az emberek többet beszéljenek egymással a való életben, hogy erősítsük a valódi közösségeket.

A tajvani identitás és nyelv erősítése is hasonlóan fontos” – mondta.

A taiyu, más néven hokkien, a közbeszédben általában csak tajvani nyelvként emlegetett nyelv a kínai mandarinnal rokon. A taiyut ma is a lakosság mintegy 70 százaléka beszéli, főleg  a szigeten sok generáció óta élő családok leszármazottjai. Az 1950-ben véget ért Kínai polgárháború után mintegy 2 millió menekült érkezett Tajvanra a kontinensről, akik nagyrészt a kínai mandarint beszélték, köztük a Tajpejbe berendezkedő kormány is, amely igyekezett visszaszorítani a helyi nyelvet, és a mandarint erőltette az nyilvánosságban és az oktatásban. Az elmúlt évtizedekben a taiyu már elfogadottabbá vált, újraéledt a taiyu nyelvű irodalom, és a nyelv megjelent a közoktatásban is, az anyanyelvi beszélők száma azonban évről évre csökken.

A Kuma Akadémia munkatársa elmondta, Kína az utóbbi években fokozta a Tajvan elleni hibrid hadműveleteket. „Előfordult, hogy civil ruhás kínai katonák támadtak meg tajvani halászhajókat, vagy, hogy mondvacsinált indokokkal tartóztattak le járőröket. Ezekre a provokációkra nem lehet katonai választ adni, hiszen Peking célja épp az, hogy olyan választ provokáljon ki, amit agresszióként állíthat be.”

Szerinte valószínű, hogy a hasonló akciók megszaporodnak a közeljövőben, nemcsak Tajvannal, hanem Japánnal és Fülöp-szigetekkel szemben is. „A hibrid fenyegetés ellen leginkább az érintett országok szorosabb együttműködése segíthet.”

Zubor Zalán (Tajpej)

Címlapkép: Átlátszó montázs