Lengyelországban csapódott be egy rakéta, sok megszállt területről kiűzték az oroszokat – heti összefoglalónk az ukrajnai háborúról

A múlt hét végére az ukrán erők visszafoglalták a Dnipro folyó északi partját, miután az orosz hadvezetés parancsot adott a csapatok visszavonulására. A héten azonban tovább folytak a harcok Dél-Ukrajnában és az észak-keleti frontszakaszokon is. A legnagyobb figyelmet kiváltó esemény a Lengyelországban lezuhant rakéta volt – a hivatalos NATO-álláspont szerint eltévedt ukrán légvédelmi rakéta csapódott be, de az eset körül sok a kérdőjel.

• Az ukrán hadsereg bevonult Herszon városába, a lenagyobb eddig megszállt településre.
• Kedden mintegy 100 rakétát lőttek ki az oroszok civil célpontokra, ez volt az eddigi legnagyobb bombázási hullám a háborúban.
• A légi támadások elsősorban az energia-infrastruktúrát érik, egyre több városban van egyre több áramszünet.
• A keddi bombázások alatt a lengyel-ukrán határ lengyel oldalán is becsapódott egy rakéta, a robbanásban két ember meghalt.
• A vizsgálatok még folynak, az incidensről eddig ellentmondásos jelentések kerültek nyilvánosságra, de az kizárható, hogy Oroszország szándékosan lőtt ki rakétát Lengyelországra.
• Orosz források szerint több tízezer ukrán gyereket deportáltak a megszállt területekről, ami kimerítheti a népirtás fogalmát.

Múlt heti összefoglalónk megjelenése után nem sokkal vonultak be az első ukrán katonák a regionális székhely Herszon városába. A várost és a közeli falvakat néhány nappal korábban adták fel az oroszok, miután a megszálló csapatok helyzete az utánpótlási vonalak összeomlása miatt tarthatatlanná vált a Dnipro folyó északi partján.

83%

Év végéig még

17 866 772 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A múlt hét végén a régió települései, a megyeszékhelyt is beleértve így lényegében harc nélkül kerültek ukrán ellenőrzése alá. Ez abból a szempontból is mérföldkő, hogy a dél-ukrajnai terület visszafoglalásával Oroszország már a február óta megszállt területek több mint felét elvesztette:

#Ukraine‘s counteroffensive since the beginning of #Russia‘s full-scale invasion. pic.twitter.com/dW6HJuDMPg

— NEXTA (@nexta_tv) November 15, 2022

A február óta visszafoglalt területek az ISW térképén (kék)

Herszon visszafoglalása után is délen folytatódtak a harcok

A Herszonban készült felvételeken látható, hogy a bevonuló ukrán katonákat ünneplés fogadta, a közösségi médiában megjelent videók alapján a bevonulás után még a harmadik napon is az utcán ünnepeltek helyiek.

LOOK: Ukrainians are celebrating after its army liberated Kherson from Russian occupation pic.twitter.com/K4FfJXnfcS

— Almost (@almost_co) November 14, 2022

Érdemes észben tartani, hogy Herszon régiót Moszkva egy, a megszállás alatt rendezett „népszavazásra” hivatkozva Oroszország részének nyilvánította. A „népszavazáson” a megszálló hatóságok állítása szerint a választók 87 százaléka arra szavazott, hogy Oroszországhoz kívánnak tartozni. A hétvégi jelenetek jól illusztrálják, mennyire lehet komolyan venni ezeket az eredményeket. Főleg akkor, ha összehasonlítjuk azzal, hogyan fogadták Herszonban az orosz katonákat még márciusban:

Huge turnout at a protest against the Russian occupation in Russian-occupied Kherson.
pic.twitter.com/nJKkiD7U8i

— Valerie Hopkins (@VALERIEinNYT) March 5, 2022

Bár korábban ukrán katonai források szerint attól tartottak, hogy utcai harcokra kerül sor, ezeket sikerült elkerülni. Mindez akár arra is utalhat, hogy a két szemben álló hadsereg között volt valamilyen háttérmegállapodás annak érdekében, hogy elkerüljék a mindkét oldalon és a civilek között is sok áldozattal járó harcokat.

Ami biztos, hogy az oroszok a katonáik nagy részét evakuálni tudták a folyó északi oldaláról, azonban a nehézfegyverzet jelentős részét nem. A közösségi médiában több felvétel is megjelent a héten, amelyek szerint az ukránok sértetlen állapotú tankokat és tüzérségi eszközöket zsákmányoltak.

Herszon elfoglalása után az ukrán erők továbbra is a déli frontszakaszra összpontosíthatnak, ahol az oroszok ellátási helyzete továbbra is problémás a biztonságos vasútvonalak hiánya miatt. A front délre vonulásával az ukrán tüzérség kerül fölénybe: a Dinpro északi partja magasabban fekszik, mint a déli, így az ukránok az orosz ütegek lőtávján kívülről is tudják lőni az orosz csapatokat a túlparton.

Emellett a HIMARS rakétatüzérség további célpontokat tud támadni a megszállt Krím-félszigethez közel, köztük az orosz Fekete-tengeri flotta támaszpontjait. A héten helyi Telegram-csatornák valóban több robbanásról adtak hírt a Dnipro déli oldalán.  Egy csütörtökön megjelent videón az látható, hogy az ukrán tüzérség orosz katonai járműveket semmisít meg a folyó túlpartján fekvő Oleskiben.

Huge turnout at a protest against the Russian occupation in Russian-occupied Kherson.
pic.twitter.com/nJKkiD7U8i

— Valerie Hopkins (@VALERIEinNYT) March 5, 2022

Légi támadások: rendszeressé válnak a több napos áramszünetek

Kedden Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivőjének elmondása szerint az orosz csapatok mintegy 100 rakétát lőttek ki ukrán városokra. Az orosz rakétatámadások elsődleges célpontjai továbbra is az ukrán civil energetikai rendszer elemei, erőművek, elosztóközpontok. Ezeknek a támadásoknak a katonai jelentősége csekély, ehelyett kifejezetten a civil lakosság ellen irányulnak: céljuk, hogy a beköszöntő fagyok idejére tönkre tegyék a villany- és gázellátást a városokban.

A támadások napján az Ukrinform jelentése szerint a fogyasztók 40 százalékánál nem volt áram. A legtöbb helyen nem sokkal később helyreállt a szolgáltatás, de van, ahol már elhúzódó áramkimaradásokra kell számítani. A DTEK szolgáltató vezérigazgatója kedden úgy nyilatkozott, egyes területek napokig is áram nélkül maradhatnak.

A támadássorozat egy időben zajlott a G20 konferenciával, ahol két fontos dolog is történt. Egyrészt a csúcson résztvevő országok többsége elfogadott egy, az ukrajnai agressziót elítélő nyilatkozatot, másrészt a csúcson Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismertetett egy 10 pontos béketervet – a légi támadások jelzik az orosz szándékot a háború folytatására.

A kilőtt rakéták számát tekintve ez volt a legnagyobb összehangolt támadás a háború kezdete óta. Más kérdés, mennyi ér ezek közül célba, mivel mostanra az ukrán légvédelem jóval több eszközzel rendelkezik, mint a háború elején. Az ukrán hadügyminiszter épp kedden közölte, hogy megérkeztek az országba az olasz Apide rakétaelhárító rendszerek és az amerikai NASAMS (utóbbiakat kifejezetten olyan cirkáló rakéták elfogására tervezték, amilyeneket most lőttek ki). Ezek mellett még négyféle új légvédelmi rendszer érkezett Ukrajnába, miután az oroszok elkezdték célozni a kritikus infrastruktúrát.

Look who’s here!
NASAMS and Aspide air defence systems arrived in Ukraine!
These weapons will significantly strengthen #UAarmy and will make our skies safer.
We will continue to shoot down the enemy targets attacking us.
Thank you to our partners: Norway, Spain and the US. pic.twitter.com/ozP4eXhgOg

— Oleksii Reznikov (@oleksiireznikov) November 7, 2022

Ukrán hivatalos források szerint az orosz rakéták többségét a légvédelem meg tudja semmisíteni. A NASA FIRMS műholdak adatai ezt látszólag megerősítik: összehasonlítva a háború első napjával, a NASA műholdjai a rakétaeső ellenére viszonylag kevés tűzesetet jeleztek kedden. Ez arra utal, hogy a rakéták nagyobb része a levegőben felrobbant.

Lengyel civil áldozata is van a háborúnak

Az ukrajnai kritikus infrastruktúra elleni támadások már a szomszédos országokat is közvetlenül érintik: az ukrán elektromos hálózatban okozott károk Moldovában is áramszünetet okoztak, és egy terminál sérülése miatt rövid időre leállt az olajszállítás a Magyarországot is ellátó Barátság kőolajvezetéken.

A legsúlyosabb incidens azonban Lengyelországban történt: itt az ukrán határ melletti Przewodów faluban egy vagy több rakéta zuhant le, megölve két embert.

Az eset körülményei még tisztázatlanok (a lengyel és az amerikai hadsereg a helyszínt hermetikusan lezárva vizsgálódik, később csatlakoznak hozzájuk az ukránok is). Az eddigi hivatalos nyilatkozatok (köztük az amerikai és lengyel elnök, valamint a NATO-főtitkár nyilatkozata) szerint a robbanást egy ukrán légvédelmi rakéta okozta, amit egy beérkező orosz rakétára lőhettek ki, de valamiért célt tévesztett, és lengyel területen zuhant le.

A becsapódás helyéről nyilvánosságra került fotón látható egy fémalkatrész, amit több OSINT-csatorna az ukránok által is használt SZ-300-as rendszer légvédelmi rakétájának darabjaként azonosított (egy kisebbség szerint viszont inkább egy orosz KH-101-es darabjára hasonlít, megint mások szerint pedig egy törmelékről készült rossz minőségű fotó alapján nem lehet beazonosítani egy rakétát).

S-300 – anti-aircraft
kh-101 – cruise missile pic.twitter.com/dXAAlBvVaf

— Krzysztof (@krzysiek3334) November 15, 2022

Az incidens körül ugyanakkor még sok a kérdőjel. Furcsa, hogy az első lengyel sajtójelentések még két rakéta becsapódásáról szóltak, és helyi szemtanúk is két becsapódásra emlékeztek, azonban későbbi nyilatkozatok már következetesen csak egy rakétát emlegettek. Kivéve a belga védelmi minisztert, aki egy azóta törölt Twitter-posztban azt írta, egy orosz támadó rakéta és egy ukrán légvédelmi rakéta maradványait is megtalálták.

Ha valóban két rakéta volt, a legkézenfekvőbb magyarázat az, hogy az ukrán légvédelem rakétákat lőtt ki egy beérkező orosz rakétára, amelyet feltehetően a közeli Dobrotvirszka hőerőműre lőttek ki. Az orosz rakéta (például sérülés miatt) célt tévesztett és Lengyelország felé kezdett el zuhanni, és az erre beprogramozott ukrán rakéta követte, és szintén lengyel területen zuhant le.

Az, hogy mi történt pontosan, valószínű, hogy sokáig nem tudjuk meg. Ha esetleg tényleg volt orosz rakéta, azt a NATO-nak is érdeke lenne titokban tartani, hogy minimalizálja az eszkaláció veszélyét – figyelemre méltó, hogy például Joe Biden szinte azonnal, még a hivatalos vizsgálat elindulásakor úgy nyilatkozott, valószínűleg eltévedt ukrán rakéta okozta a tragédiát. Az mindenesetre biztosra vehető, hogy akárhonnan jött(ek) a rakéta(k), baleset történt, és nem szándékos támadás.

Népirtást követhet el Oroszország

Herszon visszafoglalása óta a frontokon nem történt jelentős elmozdulás. Orosz források szerint a napokban az ukrán erők korlátozott támadásokat folytattak Luhanszk megyében, Szvatove és Kreminna irányában, amelyek nem vezettek területi nyereséghez. Az ukrán vezérkar november 17-i jelentése szerint ezzel szemben a régióban, Sztelmahivka közelében és Kreminnától délre, Bilohorivka közelében orosz támadásokat vertek vissza.

Mindkét fél forrásai szerint Donyeck megyében (Vuhledar és Bakhmut térségében) támadó hadműveleteket folytattak az oroszok. Az itteni ukrán katonai kerület vezetőhelyettese, Olekszij Hromov dandártábornok elmondása szerint a héten mintegy 500 összecsapás volt a régióban. A Háborúkutató Intézet szerint (ISW) a Herszonból kivont csapatokat nagyrészt ide csoportosítják át az oroszok, kiegészülve a közelmúltban mozgósított katonákkal. Az intézet szerint azonban az itteni támadásoknak „kevés műveleti értelme van”, mivel Bakhmut városán kívül távol vannak a jelentős célpontok, amelyeket ráadásul nehéz, sáros időben kellene bevenniük az elégtelenül felszerelt és rosszul kiképzett katonáknak. Mint írták, elképzelhető, hogy az oroszok hatalmas költségek árán elfoglalhatják Bakhmutot, de az itteni műveletek nem hoznak fordulatot a hadműveletek menetében.

Eközben orosz tisztviselők egyre inkább normalizálják több ezer ukrán gyermek nyilvános és valószínűleg illegális kitoloncolását Oroszországba. Az ISW idézi Maria Lvova-Belovát, a gyermekek jogaiért felelős orosz elnöki biztost, aki november 12-én nyilvánosságra hozta 52 ukrán gyermek deportálását Herszon területéről egy meg nem nevezett „biztonságos” oroszországi területre. Lvova-Belova és Marat Husnullin orosz miniszterelnök-helyettes korábban is dicsekedtek azzal, hogy több ezer ukrán gyermeket orosz családoknál vagy állami intézetekben helyeztek el.

Hasonló információkat terjesztettek orosz katonai bloggerek is: egy film szerint 2022-ben több mint 150 000 gyermeket „evakuáltak” Donbászból. Ramzan Kadirov csecsenföldi vezető szintén kijelentette, hogy „problémás tinédzsereket” hozatott Csecsenföldre a megszállt Donyeck és Luhanszk megyékből, hogy „megelőző munkában” és „katonai-hazafias nevelésben” részesüljenek.

Az ilyen akciók célja láthatóan az ukrán identitás kinevelése az elhurcolt gyerekekből, hasonlóan ahhoz, ahogyan a 19. században az észak-amerikai indián gyerekeket elszakították a családjaiktól, az őslakos kultúra megsemmisítése érdekében. Az ENSZ 1948-as egyezménye alapján az ilyen cselekedetek kimerítik a népirtás fogalmát. Az egyezmény szerint nemcsak egy csoport tagjainak megölése minősül népirtásnak, hanem „egy csoport gyermekeinek más csoporthoz való erőszakos átvitele” is.

Zubor Zalán