Putyin elrendelte a mozgósítást, kényszerrel küldik a frontra a tatárok, burjátok és más kisebbségek fiataljait – heti összefoglalónk az ukrajnai háborúról

Oroszország az elmúlt hetek vereségeire eszkalációval válaszolt, a szerződéses és önkéntes katonák után a tartalékosokat is a frontra küldik, a behívást elutasítókat 10 év börtönnel fenyegetik. A megszállók eddig a puszta élőerő tekintetében hátrányban voltak, ez a mozgósítással leküzdhető lesz, de kérdéses, hogy az orosz hadsereget eddig sújtó logisztikai és morálproblémákat megoldja-e a mozgósítás.

• Putyin bejelentette a részleges mozgósítást, állítólag 300 ezer tartalékost hívnak be, a hírek szerint ismét a legszegényebb és a kisebbségek lakta régiók fiataljait küldik tömegesen harcolni.
• Elemzők szerint a tartalékosok megjelenése leginkább a frontok tartására lehet elég, ez azonban még 2-3 hónapba is beletelhet.
• Oroszország „népszavazással” csatolná el a megszállt területeket Ukrajnától.
• Herszon, Donyeck és Luhanszk környékén folytatódtak a harcok a héten, az ukránok újabb településeket foglaltak vissza.
• Több száz hadifogoly szabadult ki egy fogolycsere-megállapodás során, az ukrán oldalról Mariupol védőit engedték el a letartóztatott oligarcháért, Viktor Medvecsukért cserébe.

A héten az ukrajnai frontokon lelassultak az események, az orosz hátországban azonban olyan események zajlottak, amik az egész háború további lefolyására hatással lehetnek. Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 21-én „részleges mozgósítást” jelentett be Oroszországban, azaz behívót kapnak az orosz hadsereg tartalékos állományának tagjai. Oroszországban kötelező a sorkatonai szolgálat, így elvileg minden katonai kiképzésen átesett férfi behívható, akár békeidőben is.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Részleges mozgósítás: belpolitikai nyomás lehet a döntés mögött

Szergej Sojgu orosz hadügyminiszter később közölte, összesen 300 ezer tartalékos mozgósítását tervezik. Azt is mondta, hogy csak olyanokat hívnak be, akiknek van harctéri tapasztalatuk, és hangsúlyozta, a most sorkatonai szolgálatot teljesítő fiatalokat nem küldik a frontra. Igaz, Sojgu azt is állította, hogy a „különleges hadműveletben” az orosz hadseregnek csak 6000 katonája esett el eddig – kérdéses, miért lenne akkor szükség 300 ezer ember behívására. Külföldi becslések szerint a valós veszteségszám a Sojgu által mondottnak többszöröse lehet, a Pentagon augusztus végi jelentése szerint például az elesettek és sebesültek együttes száma 70-80 ezer lehet az orosz oldalon.

A mozgósítás egyértelműen eszkalációs lépés Oroszország részéről az elmúlt hetek súlyos vereségei, például az ukránok Harkiv körüli áttörése után. Szintén eszkalációt jelent, hogy a héten a megszállt donyecki és luhanszki területeken létrehozott „népköztársaságok” vezetése bejelentette, hogy rövid időn belül úgynevezett népszavazásokkal csatlakoznának Oroszországhoz. Hasonló bejelentést tettek Herszon és Zaporojzse megye megszálló hatóságai, Putyin pedig jelezte: támogatja a tervet.

Az oroszok lépései arra utalnak, hogy a vonalaik harkivi összeomlása komoly zavart okozott a politikai vezetésben is. Szeptember 13-án a Kreml még éppen azt közölte, hogy nem terveznek általános mozgósítást, a szakadár vezetők pedig, hogy bizonytalan időre elhalasztják az egy ideje már tervezgetett népszavazást. Az a döntés, hogy végül a válságra Oroszország az agresszió fokozásával válaszol, láthatóan hosszas vajúdás után született meg. A háttérben belpolitikai okok is állhatnak, mivel Putyinnak tartania kell azoktól a keményvonalas, a hadseregben és a nemzetbiztonsági szervezetekben jelenlévő erőktől, akik a háborút támogatják ugyan, de elégedetlenek az eddigi eredményekkel. Mint a múlt héten írtuk, a harkivi vereség után először bírálták nyíltan a kormányt azok az orosz haditudósító bloggerek, akik ezt a háborúpárti, nacionalista irányvonalat képviselik.

Újabb nukleáris fenyegetések, maga Putyin viszont óvatosan fogalmaz

A megyékben, amelyek elcsatolását tervezi most Oroszország, valójában képtelenség lenne tisztességes népszavazást tartani, hiszen mindegyikben folyamatosan harcok dúlnak, az orosz erők nem is ellenőrzik az egész területüket, így ezeket nyilván nem ismeri el a nemzetközi közösség. Ugyanakkor, ha Oroszország mégis hivatalosan is orosz földnek nyilvánítja őket, akkor, ha az ukránok folytatják a területeik visszafoglalását, az orosz törvények további eszkalációs lépéseket tesznek lehetővé, mivel úgymond „Oroszország területi integritását fenyegetik.” Ez okot adhatna a hadiállapot kihirdetésére, ami lehetővé tenné a sorkatonák frontra küldését is.

Orosz politikusok, köztük Dmitrij Medvegyev volt elnök, emellett ismét azzal fenyegetőztek, hogy az elcsatolt orosz területek támadására válaszul atomfegyvert is hajlandók bevetni. Megjegyzendő viszont, hogy maga Putyin 21-i beszédében nem beszélt nukleáris első csapásról Ukrajna ellen, még ha a nyugati kommentárok össze is kötötték a népszavazások, az annexió és a nukleáris fenyegetés témáit. Putyin valójában a nyugati államokat vádolta azzal, hogy atomfegyverrel fenyegetőznek, és válaszcsapást ígért. Az elcsatolandó területek kontextusában viszont nem említett atomfegyvereket.

Megjegyzendő, hogy Ukrajna már korábban is támadott orosz területeket: számos alkalommal támadták rakétákkal a 2014-ben elcsatolt Krím-félszigeten levő célpontokat, és az ukrán elnök többször kijelentette, hogy (más országokhoz hasonlóan) Ukrajna részének tekintik a félszigetet, és onnan is ki akarja űzni a megszállókat. Az ukrán légierő és tüzérség a Krím mellett Nyugat-Oroszországban is számos célpontra mért csapát a háború során – nukleáris válasz eddig nem érkezett az orosz területek elleni támadásokra.

Donbasz: újabb településeket foglaltak vissza az ukránok

A frontokon az elmúlt héten továbbra is főképp az ukrán erők tudtak támadásokat indítani, a megszállók nagyrészt védekezésre kényszerültek, vagy korlátozott offenzív hadműveleteket folytattak, de újabb területeket nem foglaltak el. A harcok elsősorban a dél-nyugati Herszon megyében, Luhanszk megye nyugati felén, valamint Donyeck megyében folynak. Oroszország az utóbbi megyében próbál leginkább támadni, itt az ukrán erők védekeznek. A héten az oroszok újabb támadást indítottak Bahmut ellen. A várost jelenleg is az ukránok ellenőrzik, miközben az oroszok a korábban, Dél-Kelet-Ukrajnában látott masszív ágyúzással próbálnak eredményeket elérni. Az ukrán hadügyminisztérium által közzétett videón látható, ahogy láthatóan civil épületeket, lakótelepeket pusztít el a tüzérség.

The russians are methodically destroying the Ukrainian city of Bakhmut, Donetsk region.
House by house. pic.twitter.com/LyfQOjeqYB

— Defense of Ukraine (@DefenceU) September 19, 2022

Északon, Harkiv megyéből az elmúlt héten nem érkeztek hiteles hírek nagyobb hadmozdulatokról. Az ukrán műveletekről egyre nehezebb információkat szerezni, mivel úgy tűnik, az ukránok folytatják a hírzárlatot lényegében az összes frontszakaszon. Orosz források több helyen beszámoltak ukrán ellentámadásokról, beleértve újabb települések visszafoglalásáról – így mostanra olyan helyzet alakult ki, hogy egyes orosz haditudósítók térképein az ukránok jobban állnak, mint az ukrán források alapján készülő térképeken. Egyes orosz források szerint az ukránok Donyeck megyében egy újabb ponton, Kaprivka irányában áttörték az orosz vonalakat. Egy orosz haditudósító a Liman melletti Drobisevónál jelentett áttörést, mint írták, a falu környékén az ukránok bekerítették az orosz csapatokat. Mivel ezeket a jelentéseket az ukrán fél vagy felvételek nem erősítik meg őket, nem jeleztük őket a térképünkön.

Pénteken ugyanakkor ukrán és orosz források is megerősítették, hogy Észak-Donyeckben előretörtek az ukránok, és visszafoglalták Jackivka falut.

Ami biztosnak tűnik, az az, hogy az ukrán erők jelen vannak az Oszkil folyó keleti partján, Kupjanszk keleti felén. Meg nem erősített orosz beszámolók szerint máshol is átkeltek a folyón, a város környékén pedig kiszélesítették a hídfőket. Bár korábban arról szóló hírek jelentek meg, hogy az oroszok feladták Harkiv megye még általuk ellenőrzött részét, és Luhanszkban alakítanának ki új védelmi vonalat, a héten többször tüzérséggel lőtték az Oszkil nyugati (ukránok ellenőrizte) oldalán levő városokat. Vagyis valamennyi orosz egység biztos, hogy tartózkodik még a folyó vonalán, de azt nem tudni, mennyien lehetnek, és meddig tudják, vagy akarják tartani a jelenlegi vonalaikat – orosz katonai bloggerek szerint a helyzetük veszélyes.

A héten a legfontosabb hadszíntér a donyeck megyei Liman környéke volt: a stratégiai elhelyezkedésű városért közel két hete folynak a harcok, Ukrajna a héten visszafoglalt két, Liman melletti falvat, Scsurovét és Dibrovát. Ezeken keresztül legalább két irányból tudják támadni a várost. Szintén elindult egy ellentámadás a közeli Jampil ellen. Liman elfoglalása vagy bekerítése azért lehet fontos, mert ezzel tovább szoríthatók az északabbra levő, Harkiv nagy részéről kiszorított orosz csapatok. Elemzők elképzelhetőnek tartják, hogy Ukrajna célja, hogy egy két irányból jövő támadással összeomlassza a harkivi-luhanszki frontot, és visszafoglalja a megye jó részét.

Más jelek azonban arra utalnak, hogy nem itt, hanem délen tervezhetnek offenzívát: a héten szokatlanul aktív volt az ukrán rakétatüzérség Zaporozsjia megyében, számos célpontra mértek csapást például a megszállt Melitopolban. Egy itteni támadás a Herszonban harcoló orosz csapatok maradék utánpótlását is elvághatná, ehhez azonban az ukránoknak mintegy 150 kilométeres mélységben kellene áttörniük az orosz vonalakat.

Herszon: nincs jelentős elmozdulás

A herszoni fronton nem volt jelentős változás: továbbra is lassú ukrán ellenoffenzíva zajlik, amelynek célja az orosz erők lekötése a Dnipro folyó nyugati partján, miközben az ukrán nagy hatótávú tüzérség támadja az utánpótlási vonalaikat. A konkrét frontvonalról ellentmondásos hírek érkeznek: az orosz Wagner-csoporthoz köthető Telegram-fiók szerint az ukrán gépesített egységek veszteségeket szenvedtek, amikor Pravdine falut támadták, egy nemhivatalos ukrán forrás szerint viszont sikerült visszafoglalniuk a falut. Az ukrán vezérkar szeptember 18-i jelentése szerint kicsit délebbre, Mikhajlivka Druha falunál az oroszok próbálkoztak támadással, de visszaverték őket.

Ahogy a múlt héten írtuk: az oroszok rakétákkal megsemmisítették az Inhulec folyó egy gátját. Ennek egyik célja az volt, hogy a folyó felduzzasztásával elvágják a Szuhij Sztavok körüli ukrán hídfő utánpótlását, és csapdába ejtsék az ottani csapatokat. Ez nem sikerül, a hídfőt most is az ukránok ellenőrzik, az árhullám pedig azóta elvonult.

Az ukrán légierő és a HIMARS rakétavetők most is igen aktívak Herszonnál. A héten többször eltaláltak a megszállt megyeszékhely Herszon városban levő célpontokat, és támadják az utánpótlás vonalakat. Egy szeptember 21-én a közösségi médiában megjelent videón a Dinpro folyón elpusztult orosz pontonhíd romjai láthatók.

Russian pontoon bridging attempt, Kherson Oblast pic.twitter.com/sOsPPDMP85

— OSINTtechnical (@Osinttechnical) September 21, 2022

Az oroszországi kisebbségek szenvedik meg legjobban a mozgósítást

Jelenleg tehát az ukránok kezdeményeznek a legtöbb fronton, de felmerül a kérdés, hogy ezen változtat-e az orosz mozgósítás? Azonnal biztosan nem, hiszen a tartalékosokat még ki kell képezni, mielőtt a frontra érkeznek. Hivatalosan e kiképzés ideje két hónap, vagyis legkorábban november végén jelenhetnek meg az első tartalékosok – feltéve, ha nem küldik őket korábban, felkészítés nélkül a frontra.

A Háborúkutató Intézet (ISW) elemzése szerint a mozgósítás „hónapokig nem fog jelentős használható orosz harci erőt generálni”, az év végéig legfeljebb a veszteségek pótlására lesz elegendő. Mint írták, nyugat hírszerzők értesülései szerint az orosz hadsereg már a háború előtt több tízezer harcképes tartalékost hívott be, ukrán katonai tisztviselők szerint mintegy 80 ezer katonát. Az orosz hadsereg legjobb tartalékosai közül sokan tehát valószínűleg már a fronton vannak, a jelenlegi részleges mozgósítás pedig valójában már a kevésbé harcképes állományt érinti.

Michael Kofman, a Center for a New American Security kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a mozgósítás elrendelése mellett az orosz törvényhozás megtiltotta a szerződéses katonáknak a szolgálat megtagadását, azaz a frontra kényszeríthetők azok, akik korábban nem akartak menni, valamint meghosszabbították a frontkatonák szolgálati idejét. Ezzel, mint írta, részben rövidebb távon is pótolni tudják a veszteségeket. Ennek hátulütője az, hogy az egységeket kényszerből szolgáló katonákkal töltik fel, ez a létszámot növeli, de a morált rontja – Kofman ezért a korábbinál több dezertálásra számít.

A mozgósításról szóló rendelet szerint Oroszország katonai körzeteiben kvótákat írnak ki arra, hány személyt kell behívni, azonban, hogy melyik régióban mennyi a kvóta, nem nyilvános. Az eddig nyilvánosságra került információk, felvételek alapján úgy tűnik, a mozgósítás Oroszország etnikai kisebbségei által lakott régióiban – Burjátföld, Jakutföld, Tatárföld, Dagesztán – a legnagyobb. Korábban főleg ugyanezekből a régiókból próbáltak önkéntes katonákat toborozni fizetésért, ám ez láthatóan nem váltotta be a reményeket, és most gyakorlatilag kényszersorozás indult.

Mobilization in Makhachkala in full swing. pic.twitter.com/Nysq82F6Tg

— Aldin (@tinso_ww) September 22, 2022

Videón, ahogy elviszik a mozgósított katonákat a dagesztáni Mahacskalából.

Burjátföld fővárosában, Ulan-Udéban beszámolók szerint a karhatalmisták közvetlenül az egyetemi óráikról vittek be fiatalokat.

Вчера говорила в новостях, что „частичная мобилизация” – всего лишь уловка. Забирать будут всех, хоть студентов, хоть людей с семьями. И вот пишут, что в Улан-Удэ военная полиция и Росгвардия забирают студентов прямо с пар pic.twitter.com/TYlCsLRo2W

— Кира Ярмыш (@Kira_Yarmysh) September 22, 2022

Ugyanakkor Oroszország központi régióiban is elindult a mozgósítás: Moszkvában készült felvételeken az látható, hogy az utcán egyenruhások állítják meg a fiatal férfiakat, felszólítják őket, hogy mutassák be a papírjaikat, hogy ellenőrizzék, rajta vannak-e a mozgósítandó tartalékosok listáján – ez sem arra utal, hogy valóban csak a harcra kész veteránokat küldik a frontra.

Az ISW szerint a Kreml kvótáit helyi tisztviselők egyes helyeken csak úgy tudják teljesíteni, hogy akár katonai tapasztalat nélküli férfiakat is mozgósítanak kényszerrel – Tatárföldön például lakhelyelhagyási tilalmat is bevezettek. Timothy D. Snyder, a Yale Egyetem történész professzora szerint ez az aránytalan sorozás tekinthető Oroszország saját etnikai kisebbségei elleni háborúnak is, ahogy az ázsiai (akár függetlenségi ambíciókkal rendelkező) nemzetiségek tagjait küldik vágóhídra.

Más elemzők arra mutattak rá, hogy Ukrajna lerohanásakor az orosz hadseregnek a létszámhátrány mellett a gyenge logisztika és morál okoztak problémák. Utóbbi kettőre a mozgósítás nem valószínű, hogy megoldást jelent. A Moscow Times nevű független orosz lapnak nyilatkozó szakértő szerint a behívott tartalékosokból valószínűleg nem tudnak támadó hadműveletekre alkalmas egységeket szervezni, funkciójuk a meglévő egységek feltöltése és a megszállt régiók védelme lehet. Területvédelemre a kézifegyverekkel felszerelt milíciák is alkalmasak – a háború első szakaszában több helyen az ukrán oldalon hasonló alakulatok verték vissza az orosz támadásokat – offenzívákra azonban kevésbé lehet használni őket.

Meglepő fogolycsere, elengedték az Azov ezred vezetőjét is

Bár a héten a háború eszkalációja volt soron , történt egy kisebb lépés az ellenkező irányba is: nagyszabású fogolycsere keretében több mint 200 ukrán hadifoglyot engedtek szabadon. Köztük vannak olyanok is, akiket korábban az oroszok halálra ítéltek: 10 külföldi önkéntes, illetve a mariupoli Azovsztal vasmű védői. A visszaadott foglyok között van Denisz Prokopenkó is, az Azov ezred parancsnoka, és több tiszttársa is.

Utóbbi egészen meglepő lépés, hiszen a szélsőjobboldali milíciaként indult, később az ukrán hadseregbe integrált Azov ezred volt Oroszország egyik indoka Ukrajna lerohanására: a „különleges hadművelet” célja az orosz propagandában Ukrajna „nácitlanítása”, így logikusan a nácinak tartott Azov-tisztek lennének az utolsók, akiket elengednek. Mariupol védőit, akik a háború első felében hónapokig kitartottak a körbezárt városban, az ukrán oldalon hősöknek tartják, szabadulásuk valószínűleg jót tesz az ukrán katonák moráljának.

Oroszország 55 foglyot kapott vissza, köztük a legfontosabb az oroszbarát ukrán politikus és oligarcha, Viktor Medvedcsuk. A milliárdos a háború előtt házi őrizetben volt, de az invázió napján megszökött, az ukrán hírszerzés szerint azért, mert Putyin jelezte neki, hogy az ő részvételével alakítana bábkormányt. Medvecsuk sikertelenül próbált átjutni Oroszországba, és áprilisban letartóztatta az ukrán biztonsági szolgálat.

Medvedcsuk Vlagyimir Putyin régi szövetségese, kapcsolatuk 2003-ig nyúlik vissza, ekkor Medvecsuk még az oroszbarát ukrán elnöki adminisztráció vezetője volt. 2004-ben Medvecsuk Putyint kérte fel, hogy legyen legkisebb lánya, Darija keresztapja. Medvecsuk vagyonát a háború előtt 460-800 millió dollárra becsülték, energetikai és médiavállalatokban voltak befektetései, valamint több villája ukrán területeken és a megszállt Krím-félszigeten. A háború után az ukrán hadsereg lefoglalta Bell 427-es magánhelikopterét és Gulfstream G650-es magánrepülőgépét.

Zubor Zalán