A cseh parlament felsőháza csaknem teljesen ellenzéki összetételűvé vált a múlt hétvégén tartott csehországi részleges szenátusi választás második fordulója után. A cseh liberális demokrácia biztosítékának is nevezett képviselő-testület tagjait alacsony részvételi aránnyal választotta meg a cseh közép- és felsőosztály.
Támogatási kampány
A cseh szenátus a következő két évben nagy többségben ellenzéki marad. A kormánypárti képviselők csak a testület díszítőelemei lesznek. Ettől függetlenül a következő években a cseh belpolitika nagy kérdései nem a cseh parlament felsőházában dőlnek el. Mégis, ez az intézmény a cseh liberális demokrácia és jogállamiság egyik fontos biztosítéka. Nem véletlen, hogy az országot 2017 óta kormányzó illiberális blokkot zavarja létezése. A szenátus beleegyezése nélkül Andrej Babiš nem tudja a cseh alkotmányt, a helyi választási törvényt átalakítani vagy a szenátus intézményét sem eltörölni.
De ez a testület akadályozza meg, hogy bevezessék a szélsőjobboldali-populista Tomio Okamura pártjának legfontosabb követelését, a közvetlen országos népszavazás intézményét. Százezer aláírás összegyűjtése után. Sokan attól tartanak, hogy Okamura kezdeményezné Csehország kilépését az Európai Unióból (czexit). Bár Andrej Babiš sem támogatja az SPD javaslatát, a cseh miniszterelnök régi terve a szenátus felszámolása. Miloš Zeman köztársasági elnök az alacsony részvételre hivatkozva támogatná a szenátusi választás egy körössé alakítását.
Szenátusi választási körzetek, Csehország. Forrás: Wikipédia
A szenátusi választásokat Csehországban 1996 óta tartják meg. Akkor a szenátorok harmadát hat, négy és két évre választották meg a 81 egymandátumos körzetben. Azóta az ún. részleges szenátusi választásokon a szenátorok harmadát frissítik. A szenátusi választások kétkörösök, ahol egyszerű többségel döntik el a győztes személyét. A választási részvétel hagyományosan alacsony. Ez több okra is visszavezethető. Nem segít a szenátusi választás népszerűsítésében az illiberális blokk évek óta tartó passzív hozzáállása. A lakosság nagy része nem is érti az intézmény funkciójának lényegét, ezért a szenátust egyféle politikusi elfekvőnek tartják.
A 2020-as szenátusi választás második körében a csehek mindössze 16,9 százaléka szavazott. A választási részvételi arány növekedését akadályozta a koronavírus megjelenése is. A politikusok egy része otthonmaradásra biztatja az embereket. A választásokat megnyerő Polgármesterek Pártja (STAN) elnöke bírálta a miniszterelnököt és a köztársasági elnököt, hogy nem biztatták kellő mértékben a polgárokat a szavazáson való részvételre.
A cseh választási törvény alapján a 2020-as részleges szenátusi választáson is a szenátorok harmadát cserélték le. A végeredmény alapján legszembetűnőbb fejlemény, hogy a kormánypártok nagyon leszerepeltek. Mindössze egy mandátumot szereztek. Parodisztikusan hagzik, de ezt az egyetlen mandátumot is úgy biztosították be, hogy a két kormánypárt, a ČSSD és az ANO jelöltje egymás ellen indult. A többi körzetben a kormánypárti jelöltek kikaptak a sok esetben szövetségben induló ellenzéki jelölttől. Sokszor jelentős különbséggel.
A jellemzően idősebb, alacsonyabb társadalmi státuszú, szegényebb kormánypárti szavazók egyszerűen nem, illetve kis számban mentek csak el szavazni.
A Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) politikai összeomlása folyamatban. Egyetlen mandátumot sem szereztek. Szimbolikus vereségnek is tekinthető, hogy Milan Štěch szocdem szenátor, aki 1996 óta a felsőház tagja, nem tudta megvédeni mandátumát. Huszonhét szavazattal kapott ki. Štěch és a többi most kikerült szocdem szenátor a jelenlegi pártvezetés irányvonalának régi kritikusai. Ők most kiszállnak a politikából. A szocdemek három szenátorral maradtak bent a felsőházában. Csakhogy ez a létszám nem volt elegendő saját frakció alapítására. Ezért mindhárman úgy döntöttek, hogy csatlakoznak az ANO mozgalom szenátoraihoz. A kormánypárti frakció így kilenc taggal a negyedik legerősebb csoportosulás lesz a szenátusban.
A 27 választási körzetben a legtöbb helyen a jobboldali-liberális STAN jelöltje győzött. Vít Rakušan pártelnök a cseh köztévében úgy fogalmazott, hogy mozgalmát látja a mostani választás győztesének. Ez a lentről építkező, a liberális demokráciát és az erős lokális beágyazottságot vegyítő jobbközép párt helyben népszerű jelöltekkel rendelkezik. A cseh ellenzéki térfélen a STAN és a Kalózpárt (Piráti) között formálódó választási szövetség megkötéséhez alighanem ez az eredmény kiváló ajánlólevél. A nagyvárosokban népszerűbb Kalózpárt szavazói bázisát kiegészítheti a vidéki polgármesterek gyűjtőszervezete.
A Kalózpárt felkerült a térképre a regionális választásokon, de a szenátusi választáson ezúttal sem jártak sok sikerrel. Az állva maradt két önállóan induló jelöltjükből egy jutott be a felsőházba. A párt számára az eredmény mindenképp figyelmeztetés: ha országos politika minden szintjén jelenlévő pártként akarnak működni, akkor a jövőben erősíteni kell szenátusi tagságukat. A legnagyobb ellenzéki pártot összesen két szenátor képviseli a felsőházban.
A cseh ellenzék másik vezető ereje, a jobboldali-konzervatív Polgári Demokrata Párt (ODS). Összességében a STAN mögött a második helyen végeztek. Öt új helyet szereztek meg, így a párt frakciója erősödött a szenátusban. A harmadik legerősebb szenátusi frakció a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárté (KDU-ČSL). Az ODS a TOP 09 párttal és a kereszténydemokratákkal próbálnak megállapodni egy szélesebb választási együttműködésről. A szorosabb együttműködés egyik jele, hogy a TOP 09 négy szenátora csatlakozott az ODS frakciójához, amely 26 tagjával most a cseh felsőház legnagyobb frakciója lehet.
A cseh felsőház tagja még egy ad hoc jellegű társaság is. A Senátor 21 – frakció a liberális demokráciáért (SEN 21) elnevezésű politikai mozgalmat 2017-ben alapította Václav Láska szenátor. A SEN 21 a szenátusi választásokon induló azon jelöltek mögé áll be, aki megítélésük szerint elkötelezettebb a liberális demokrácia vívmányainak megőrzéséért. Politikájukat a “demokrácia biztosítékának” is hívják. A mozgalom alapítója mögé a mostani választáson az összes ellenzéki párt felsorakozott.
Az ODS öröme nem volt a választás napján teljesen felhőtlen. Ők adják Miloš Vystrčil személyében a szenátus elnökét. Az eddigi demokratikus szokásjog alapján, a mindenkori szenátusi választás legerősebb pártja új elnököt nevezhet meg. Azonban ez nem automatizmus. Ha a most győztes pártot, a STAN-t érdekelte volna a poszt, akkor az egy lehetséges konfliktust jelentett volna a két ellenzéki párt között.
Miloš Vystrčil a cseh szenátus elnöke 2020 szeptember 4-én Tajpejben meglátogatta a Tajvani Tech Aréna innovációs központot. Fotó: Michal Krumpganzl, ČTK
Vystrčil személye Csehországban az autoriter rezsimek elleni kiállás szimbóluma lett. A szenátus elnöke nemrég a kínai diplomácia fenyegetése ellenére elutazot Tajvanba, ahol kiállt az emberi jogokért és a demokráciáért. Emlékezetes: korábban Kína, Zeman elnökön keresztül, megfenyegette Csehországot, hogy a szenátus elnökének tajvani útjának következményei lehetnek. Vystrčil elődje, Jaroslav Kubera, idén januárban, a kínai fenyegetés után, gyanús körülmények között elhunyt. Vystrčil a baljós előjelek ellenére mégis elutazott Tajvanba.
A liberális szavazókban viszont akkor eltört valami, amikor a népszerű tajvani konzervatív “hős” a második forduló előtt támogatásáról biztosította Ivo Valenta vállalkozó-politikust, szenátort. Ő a szélsőjobboldali-populista Trikolóra színeiben indult el a választáson. Az ellenzéki szavazók buborékában vívott Facebook-kommentháborúját és a vita elmérgesdését a STAN elnöke zárta le, amikor ők is beálltak az ODS-es elnök mögé. Noha javasolhattak volna valaki mást is. Vít Rakušan elnök döntését azzal indokolta, hogy egy ilyen feszült időszakban, amikor a cseh parlament alsóházában populista többség van és Zeman elnök személye is megosztja a társadalmat, nincs idő politikai harcot vívni a szenátusi elnöki pozícióért.
A szenátus régi összetételében utoljára ezen a héten ülésezett. Andrej Babiš miniszterelnök állítólagos politikai és gazdasági összeférhetetlenségével és az ezt vizsgáló európai uniós vizsgálóbizottság munkájával foglalkoztak. A szenátus kimondta, hogy szerintük ez az összeférhetetlenség létezik és felszólították a miniszterelnököt valamint a kormányt, hogy oldják meg a problémát. Babišt meghívták a szenátus utolsó ülésére, de a kormányfő nem jelent meg.
A cseh parlament új összetételű felsőháza először október végén ülésezik.
A cseh szenátusi választás érdekessége, hogy legalább két körzet esetében nem működött a gyűlöletkampány.
Adela Šípová (Kalózpárt) Fotó: Denník N.
Kladno körzetben induló Adela Šípová (Kalózpárt) ellenfele a konzervatív ODS jelöltje, Petr Bendl a roma- és a menekült-kártyát vette elő a kampány hajrájában. Az országos politikában 1998-tól parlamenti képviselőként részt vevő egykori gazdasági miniszter, Bendl a nyomtatott sajtóban azt terjesztette, hogy Šípová befogadná a menekülteket és támogatja a muszlim nők arcának eltakarását is. Ráadásul tömegesen integrálná és lakásokat osztana szét az “alkalmazkodni képtelenek” – így nevezik a cseh rasszista PC nyelvhasználatban a romákat – között is.
Bendl a konzervatív ellenzéki párt azon kisebbségéhez tartozik, amely bizonyos ügyekben együttműködött a posztkommunista és reformkommunista gyökerű hatalmon lévő cseh illiberális blokkal. Bizony, Bendl neve például az ún. Gólyafészek-ügy kapcsán is felmerült. Az Andrej Babiš nevéhez fűződő költségvetési csalás során mint Kladno regionális elnöke, aláírta a cseh miniszterelnök tulajdonában álló cégek támogatását. Šípová óriási fölénnyel, a szavazatok 67 százalékkal nyert a második körben.
Csehország másik szegletében, Morvaországban, szintén előkerült a “menekült”-kártya. A szenátusi választás második körében Znojmo város szociáldemokrata polgármestere Jan Grois (ČSSD) és az ellenzéki liberális-konzervatív TOP 09 jelöltje, Znojmo város jegyzője Tomáš Třetina nézett egymással farkasszemet. Itt a polgármester gyanúsította meg ellenfelét, hogy “migránsokat akar befogadni Znojmo körzetében” sőt, még az euró közös európai pénznem csehországi bevezetését is támogatja. A névtelen szórólapok a második kör előtt lepték el a helyi lakosok postaládáit. A lejárató kampányra az ellenzéki politikus nem reagált. Végül szűken, de Šípovához hasonlóan ő is megnyerte a második kört.
Az európai menekültválság és a menekültek befogadásának szándéka nemcsak Magyarországon, de Csehországban is döntően negatív érzelmi megítélésű. A cseh lakosság nagy többsége (80% vs. 20%) is kritikusan áll a témához. A cseh belügyminisztérium tájékoztatása szerint a hangulat érdemben annak ellenére sem változik, hogy Afrika és a Közel-Kelet térségében javult a helyzet.
A kladnoi és a znojmoi példák tehát nem a lakosság alapvető hangulatának megváltozását jelenti, hanem, hogy öt évvel a válság kirobbanása után már nem minden esetben működik a gyűlöletkampány Csehországban.
Az borítékolható, hogy az ellenzéki többségű szenátus fokozza a nyomást Andrej Babiš kormányára. A cseh kormánypártok már két hete is pozíciókat vesztettek a regionális választásokon. Támogatásuk csökkent. A jelenlegi katasztrofális egészségügyi helyzet következményei miatt a cseh kormányfő és a kormánypártok támogatása valószínűleg nem fog nőni. Az alacsonyabb státuszú társadalmi rétegek egy része már munkanélküli.
A regionális és a szenátusi választásokon jellemzően a jobb módú cseh közép- és felsőosztály szavaztak. A gazdagabb régiókban a választási részvétel is magasabb volt. A regionális és a szenátusi választáson a jobbközép és liberális pártok is jól szerepeltek. Ezek a jobboldali pártok hagyományosan mindig visszanyesték a cseh jóléti állam szolgáltatásait és szigorúbb gazdasági politikát folytatnak a szegényebb emberekkel szemben. Utóbbiak most azt várják a korábban szociáldemokrata kötődésű Andrej Babištól, hogy megvédi szociális biztonságukat.
Ilyen szempontból érdekes lehet a balközép-elitellenes Kalózpárt helyzete és a szegényebb társadalmi csoportok felé való nyitottsága az ellenzéki térfélen a jobboldali konzervatív és liberális pártok szorításában. Ne felejtsük el, a Kalózok kladnoi jelöltje, Adéla Šípová magabiztosan a konzervatív ODS jelöltjét győzte le magabiztosan. A negyven éves, öt gyermekes ügyvéd évek óta a környéken ingyenes jogi szolgáltatást nyújt a nehéz sorsú lakosságnak és évek óta jelen van különböző karitatív jellegű programokban.
De a Kalózpárt baloldali populizmusa nemcsak az ellenzéki térfélen kapós. Andrej Babiš miniszterelnök is udvarolni kezdett a legnagyobb ellenzéki pártnak. Emlékezzünk: a regionális és szenátusi választáson a cseh kormányfő partnerei gyakorlatilag lenullázták magukat. Babiš most nagy meglepetésre kijelentette, hogy valójában ő a Kalózpártot fő szövetségesének tartotta a 2017-es választások előtt. Illetve sajnálja, hogy a balközép ellenzéki párt egyre jobban beolvad a csak a babišellenesség programját kínáló jobboldali pártok közé.
Persze, miután a Kalózpárt közölte, hogy ők a sikerért megdolgoztak és nem egy holding áll a párt mögött, Babiš viszontválaszában már a megszokott stílusban válaszolt: a Kalózpárt valójában egy „migránssimogató szélsőséges baloldali, Európát elpusztító zöld párt.”
Vezető képünkön a cseh parlament felsőházának üléstermét látják. Kép forrása: wikipédia.
Írta: Bőtös Botond
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
A nyomor ellen hívják hónapok óta tüntetni a cseheket a koronavírus idején aktivizálódott dezinformátor színtér szereplői, akik valójában Csehország nyugati geopolitikai fordulatát és az ukrán-ügy támogatását ellenzik.
A párt több kulcsfontosságú figurája befejezte az együttműködést az elnökkel, mások szembefordulnak politikájával. A folytatás egyelőre bizonytalan, Babiš maga dönt róla.
Három tüntetést szerveztek az elmúlt hetekben a cseh kormány politikája ellen Prágában. Vajon megnyílik-e az elszegényedő cseh társadalom a szélsőséges...
Kitört az új cseh kormánykoalíciót is érintő, első nagyobb korrupciós botrány Csehországban. Petr Fiala kormányának oktatási minisztere lemondott, a rendőrségi razzia során tizenhárom, az egyik cseh kormánypárthoz és a prágai fővárosi önkormányzathoz köthető politikust és vállalkozót vettek őrizetbe.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!