Elbocsáthatja még az idén az új cseh kormány azokat az állami hivatalnokokat, akik nem a cseh állam, hanem oligarchák érdekében hoztak döntéseket. Ehhez viszont szükséges, hogy az új kormány minél hamarabb hivatalba lépjen. Csakhogy a hatalom átadását Andrej Babiš, az új országgyűlés összehívását pedig Miloš Zeman nem kapkodja el.
Bár az elmúlt napokban a parlamenti választások után továbbra is pezsgő cseh közélet vezető témája Miloš Zeman köztársasági elnök egészségügyi állapota és az elnöki stáb titkolózása, a győztes öt ellenzéki párt már az új kormány lehetséges tagjairól tárgyal, és készül a kormányzásra. Az előzetes nyilatkozatok alapján a még hivatalosan meg nem alakult cseh kormány összes pártja egyetért, hogy az államigazgatást „Agrofert-mentessé” kell tenni.
Az Agrofert holding Csehország ötödik leggazdagabb embere, Andrej Babiš kormányfő tulajdonában van, és évek óta megsérti a cseh és európai törvényeket. EU-s támogatások jogosulatlan megpályázása miatt az ún. Gólyafészek-ügyben a költségvetési csalással gyanúsított kormányfőn kívül jelenleg már csak az Agrofert holding volt menedzserét, Jana Mayerovát gyanúsítják. Ugyanakkor a kormányválság csavart még egyet a végeláthatatlan történeten.
Mivel Babiš újra parlamenti képviselő lesz, a rendőrségnek újra kérelmezni kell a büntetőeljárás lefolytatása miatt a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Amíg ez meg nem történik, addig Babiš továbbra is gyanúsított, de a büntetőeljárást felfüggesztik. Az államügyész csak ezután dönthet vádemelésről, hogy bíróság elé küldi Babišt, vagy visszaadja további nyomozás céljából, esetleg leállítja az ügyet. Babiš kiadásáról az újonnan megalakult parlamentnek kell döntenie. Csakhogy az új parlament összehívását az a Miloš Zeman köztársasági elnök teheti meg, aki jelenleg egy prágai katonai kórház vendégszeretetét élvezi.
Ha az elnök nem hívja össze az új parlamentet, az enélkül is összeülhet, harminc nap múlva.
Ismert, hogy egy 2017-ben, nemzeti hatáskörben, a politikusok gazdasági és politikai összeférhetetlenségéről, nyilvánvalóan Babiš ellen hozott törvény miatt a cseh kormányfő vagyonkezelői alapokba menekítette ki vagyonát, többek között az Agrofert holdingot is. A politikus összeférhetetlenségét 2020-ban az Európai Bizottság költségvetési bizottságának vizsgálatai alapján megerősítette az Európai Parlament is, és az Agrofertnek ítélt támogatások egy részének kifizetését leállították.
A cseh választások kimenetele hatással lehet Babiš összeférhetetlenségi ügyére is. A 2017-es, Lex Babišnak is csúfolt összeférhetetlenségi törvény ugyanis gazdasági érintettség esetén egy mezei parlamenti képviselőre már nem vonatkozik. Ráadásul a volt cseh kormányfő már nem tölt be kormánytisztséget, ezért gazdasági szereplőként újra igényelhetne EU-s támogatásokat. Ugyanakkor valószínű, hogy Brüsszel előbb szeretne a múltban megnyitott ügyek végére járni, mivel a Babiš-kormány nem értett egyet a brüsszeli döntésekkel. Másrészt Babiš ellenzéki képviselőnek a 2017-es cseh törvény annyiban mégis gondot okozhat, hogy a törvény tiltja képviselőknek és szenátoroknak a média birtoklását és ellenőrzését. Ha az összeférhetetlenséget itt megállapítják, 250 ezer korona pénzbüntetésre számíthat. Ami azért, lássuk be, nem egy hatalmas összeg Csehország ötödik leggazdagabb embere számára.
Felmerül a kérdés, hogy az új demokratikus ötpárti cseh kormánykoalíció tervez-e, és ha igen, milyen mértékben elszámoltatást, és hogyan szeretnék azonosítani az Agrofert holding által befolyásolt állami hivatalnokokat. És egyáltalán, mit jelent a cseh államigazgatás „Agrofert-mentessé” tétele?
Vít Rakušan, a Polgármesterek pártja (STAN) elnöke (forrás: stan.cz)
A STAN az október 8-9-i választáson a cseh Kalózpárttal (Piratská strana) indult közös választási koalícióban és listán. Ezzel a kétpárti Progresszív blokkal kezdte meg a napokban a választásokat megnyerő, hárompárti Konzervatív blokk (Polgári Demokrata Párt, ODS – TOP09 – Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt, KDÚ-CSL) a koalíciós tárgyalásokat.
Rakušant a Seznam zprávy hírportál kérdezte. A STAN elnöke szerint a kormány tudja, milyen formában és irányban kezdenék meg az állami tisztségviselők átvizsgálását. Első lépésben azon állami hivatalok munkatársait ellenőriznék, akik az elmúlt években az Agrofert holding érdekében hoztak döntéseket.
Ez azt jelenti, hogy az új cseh kormány az elmúlt években megtörtént és dokumentált, konkrét és nyilvánvalóan aggodalomra okot adó tárgyalások, határozatok, döntések alapján fogja meghatározni a vizsgálatok kiterjedését és mélységét. Értelemszerűen e körből kerülhet ki az általuk átvizsgálandó személyek célcsoportja is.
Magyar szemmel nézve fontos hangsúlyozni, hogy bár a legnagyobb visszhangot kiváltó korrupciós botrányok többsége a még hivatalban lévő Andrej Babiš kormányfőhöz köthető, de kiterjedésük nem olyan rendszerszerű, mint amilyet az Orbán-rezsim fennállása során lehet érzékelni.
Ahhoz, hogy jobban megértsük a vizsgálatok kiterjedését, említek néhány, a STAN elnöke által felhozott konkrét példát is.
Mint mondtam, Babiš immár évek óta konfliktusban van az Európai Unióval az Agrofert holding cégei felé kifizetett EU-s támogatások miatt. A cseh kormányfő gazdasági és politikai összeférhetetlenségének cseh nemzeti és európai uniós kimondása után, idén Brüsszel több megnyert pályázat összegének kifizetését leállította, és elrendelte a jogosulatlanul kifizetett támogatások visszafizetését. Babiš kormányfő ezt Csehországban a hazai intézményekben meglévő kapcsolatrendszere segítségével különböző jogi machinációkkal, trükkökkel, az Európai Unió szintjén politikai ellentámadással próbálta leállítani.
Egyes esetekben pedig az is megtörtént, hogy az EU által már odaítélt, de még ki nem fizetett pénzösszeget Babiš a cseh állami költségvetésből fizette ki az Agrofert holding érintett cége felé.
Az új kormány itt a nemzeti szintű állami intézmények furcsa döntéseit és annak gazdáit vizsgálná meg.
Például az Állami Mezőgazdasági Intervenciós Alap (SZIF) idén júliusban egy rendeletet tett közzé, miszerint az Agrofert holding cégei a jövőben már nem indulhatnak el állami támogatásokat is biztosító közbeszerzéseken. Egy hónappal később azonban megjelent egy másik rendelet is, amely visszavonta a júliusi megállapítást. Csakhogy a revíziót a SZIF által megbízott külsős ügyvédi iroda véleménye alapján fogalmazták meg. A probléma ittt az, hogy ezt az ügyvédi irodát ilyen feladatra senki nem hatalmazta fel. A vizsgálatok tehát ebben az esetben azokra a SZIF-munkatársakra vonatkoznak majd, akiknek közük volt az augusztusi revíziós rendelet megszületéséhez.
Vagy itt van egy másik példa, a Bečva-ügy. Ez Csehország történelmének egyik legnagyobb környezetvédelmi katasztrófája, amely során a Bečva folyóba több hullámban bekerülő káros anyagok a változatos élővilágot negyven kilométer hosszan megmérgezték és kiirtották. A környezetvédelmi katasztrófában ötven tonna hal pusztult el. A cseh rendőrség a mai napig nem azonosította be az elkövetőket. Az először megjelenő hivatalos magyarázat szerint a a Rožnov pod Radhoštěm-i volt Tesla ipari területéről vezető, tizenhat kilométeres csatornából ömlött a mérgező anyag a Bečvába.
Csakhogy a Deník Referendum független tényfeltáró és véleményportálon Jakub Patočka egykori szocdem politikus (ma környezetvédelmi aktivista, újságíró) tényfeltáró cikkében bemutatta, hogy az Andrej Babiš tulajdonában álló Agrofert holding részeként működő Deza kémiai vállalat területén a mérgezés napján baleset történt, amely információt eltitkolták a cseh közvélemény előtt. Patočka cikkében azt állította, hogy az üzemi baleset és a folyó szennyezése összefüggésben áll.
Ebben az esetben az új demokratikus cseh kormány a Bečva-ügy vizsgálóbizottságának tagjait ellenőrizné, mivel fennáll a gyanú, hogy az állami közigazgatás példa nélküli befolyásolásáról lehetett szó, amikor úgy akarták elterelni Babiš cégéről a figyelmet, hogy a Tesla ipari területet jelölték meg a káros anyagok kibocsátásának helyszíneként. Itt természetesen azt is hozzá kell tenni, hogy az ügyet kezdettől fogva vizsgáló bizottság mindössze azonosította a helyszínt, de a megállapításukat egyelőre nem tudták bizonyítani.
Az Európai Unió többször figyelmeztette arra is Csehországot, hogy a cseh nemzeti szinten elfogadott, a politikusok gazdasági és politikai együttes cselekményét kizáró összeférhetetlenségi törvény miatt fennáll a veszély, hogy az európai helyreállítási alapból Csehország számára megítélt támogatásokat nem utalják el. Ezt a fejleményt az új ötpárti kormány szintén szeretné megakadályozni. Ehhez pedig további átvilágításokat kell elvégezni az államapparátusban.
Az új cseh kormány tehát állami tisztviselők azonnali elbocsátására készül. Csakhogy ezt a cseh állami szervek alkalmazottai esetében, a helyi törvények alapján, a naptár szerint január elsejéig tehetné meg. Az októberi választáson győztes pártok politikusai szerint az elmúlt napok belpolitikai eseményei arra is utalnak, hogy Andrej Babiš kormányfő és Miloš Zeman köztársasági elnök egyik ki nem mondott törekvése az új kormány hivatalba lépésének késleltetése. Mindezt azért, hogy az év hátralévő időszakában már ne tudják lefolytatni a fent meghatározott állami alkalmazotti kör átvizsgálását és adott esetben kezdeményezni hivatalos eltávolításukat.
Rakušan nyilatkozata alapján tudható, hogy ezt a veszélyt az új kormány is érzékeli, csakhogy álláspontjuk hajlíthatatlannak tűnik. Éppen ezért, várhatóan a kormány hivatalba lépése után, felülvizsgálják a jelenleg érvényben lévő közszolgálati törvényt is. Erre már csak azért is szükség lenne, mert egy 2019-es, az államigazgatásban dolgozók politikai befolyásolását vizsgáló, nem nyilvános belügyminisztériumi elemzés szerint, a törvény egyáltalán nem működik.
Ezt az új cseh kormány megváltoztatná, és a tervek szerint rendszerszerűen nyúlna az állami közigazgatás működésének átalakításához.
„Ennek viszont az a feltétele, hogy az új kormány minél hamarabb megkezdje működését, mert így több idő állna rendelkezésünkre, hogy megtisztítsuk a minisztériumokat azoktól az emberektől, akik nem az ország, hanem az Agrofert holding gazdasági érdekeit szolgálták” – nyilatkozta az új cseh kormány egyik kulcsszereplője.
Vezető képünkön a 2021-es októberi választásokat és politikai hatalmát elvesztő Andrej Babišt látják az Agrofert prágai központja előtt 2013 -ban (forrás: ČTK)
Írta: Bőtös Botond
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
A nyomor ellen hívják hónapok óta tüntetni a cseheket a koronavírus idején aktivizálódott dezinformátor színtér szereplői, akik valójában Csehország nyugati geopolitikai fordulatát és az ukrán-ügy támogatását ellenzik.
A párt több kulcsfontosságú figurája befejezte az együttműködést az elnökkel, mások szembefordulnak politikájával. A folytatás egyelőre bizonytalan, Babiš maga dönt róla.
Három tüntetést szerveztek az elmúlt hetekben a cseh kormány politikája ellen Prágában. Vajon megnyílik-e az elszegényedő cseh társadalom a szélsőséges...
Kitört az új cseh kormánykoalíciót is érintő, első nagyobb korrupciós botrány Csehországban. Petr Fiala kormányának oktatási minisztere lemondott, a rendőrségi razzia során tizenhárom, az egyik cseh kormánypárthoz és a prágai fővárosi önkormányzathoz köthető politikust és vállalkozót vettek őrizetbe.
