Több száz helyi lakos demonstrált július végén az orosz főváros délkeleti részén, mert a lakóházak közelében egy építőipari beruházás a környéken eltemetett radioaktív hulladékot is érintheti. A helyi lakosok és környezetvédelmi aktivisták attól félnek, hogy az építkezés során a szennyezett talaj pora a levegőbe és a Moszkva folyóba kerülve elterjed az orosz fővárosban. Az állami szervek titkolóznak, és azt állítják, hogy nem olyan vészes a sugárzás mértéke, mint ahogy a környezetvédők állítják. Nemrég mindenféle engedély nélkül elkezdődött az építkezés.
Sokkolta a világot a néhány hónapja az HBO-n bemutatott Csernobil című sikersorozat. De a felelőtlenül kezelt szovjet nukleáris múlt nem zárult le azzal, hogy a felrobbant szovjet atomerőmű köré új acélszarkofág került. A mai Oroszország területén több radioaktív sugárzással fertőzött terület is létezik. Ezek megtisztítását az HBO-sorozatban megismert csernobili elvtársak hanyagságával kezelik.
Cikkünkben egy ilyen fertőzött terület szomszédságában élő emberek kétségbeesett küzdelmét, és az állami hatóságok packázását mutatjuk be.
„Nem mehetsz át oda játszani!” – mondták mindig a szülei Annának, aki így csak panelházuk ablakából nézhette a Moszkva délkeleti részén található Kolomenszkoje Nemzeti Park és az orosz fővárost kettészelő Moszkva folyó melletti erdős területet.
Harminc évvel később Anna most egyike azon felháborodott helyi lakosoknak, akik minden lehetséges alkalommal tiltakoznak az ötszáz méter hosszú, több tízezer tonna radioaktív hulladékot rejtő földterület közelében tervezett út-, és hídépítési munkálatok ellen.
Így tettek a Moszkvorecsje vasútállomás környékén lakók július 22-én is. Ezen a videón a teljes demonstráció visszanézhető:
Hiába mérik a műszerek a mai napig a megengedett sugárzási mérték többszörösét a környéken, Alekszander Szobjanin, Moszkva főpolgármestere 2015-ben a fenti kifogás ellenére aláírta a moszkvai délkeleti úthálózat fejlesztéséről szóló terveket.
Időközben megkezdődtek az építkezési munkálatok is – illegálisan. A rendőrségre a lakosok nem számíthatnak, ahogy az állami hivatalok is cserben hagyták őket. Sőt, a hatóságok kifejezetten a lakosság érdekeivel szemben cselekednek, és az uralkodó kormánypárt, az Egyesült Oroszország érdekeit képviselik.
A térképen kék színnel jelölt területen az orosz állami tulajdonú nukleáris energia vállalat, a Roszatom társasághoz tartozó fegyvergyár (TVEL JSC, Rosatom) területét látják. Eredetileg ez egy polimetil-gyár volt, amely az 1930-as években kezdte meg működését az orosz főváros területén kívül. A szovjet atomprogram elindítása idején a gyár a szovjet atomerőművek védelmi és irányító berendezései számára állított elő alapanyagokat. A vállalat 1934 és 1972 között a kibányászott ércből tóriumot és uránt nyert ki.
A munkafolyamat során keletkezett radioaktív hulladékot a szovjet időkre jellemző nem túl nagy környezettudatossággal, nem messze az üzemtől a Moszkva-folyó menti lejtős területen ásták el, és beszórták homokkal (sárgával jelölt terület). Napjainkban a sugárzási határérték alapból kicsit magasabb, de ha a területen lejjebb ásunk, a műszerek rohamosan emelkedő sugárzási értéket mutatnak.
A terület ma gyakorlatilag minden irányból könnyedén megközelíthető, szinte sehol nincs rendeltetésszerűen lekerítve. Csak egy szakaszon áll még a több évtizeddel korábban felhúzott betonkerítés maradványa, máshol hevenyészett módon fatörzsek köré csavart szalagok és kis táblák figyelmeztetik a gyanútlan moszkvaiakat a sugárzásveszélyre. A „Tilos az átjárás!” és a „Vigyázat: sugárveszély!” táblákat egyébként rendszeresen ellopják.
A képen Andrej Ozharovszkij, az az oroszországi szociológiai-ökológiai unió radioaktív hulladékbiztonsági programjának szakértőjét látják, aki a radioaktív hulladékkal szennyezett területeken végez méréseket. Fotó: the-village.ru.
A Kreml épületétől mindössze 12 kilométerre található radioaktív hulladékot rejtő erdős terület az 1940-es és 1950-es években még nem volt az orosz főváros része. Moszkva fokozatosan terjeszkedett, és a korábban a város határán kívül felépített ipari zónákban is új lakónegyedeket építettek.
Ma már a moszkvai belváros felé vezető forgalmas Kasirszkoje autópálya szakaszán mindennaposak a közlekedési dugók, amelyek miatt évek óta napirenden van a moszkvai agglomerációs körzet úthálózatának modernizációja és bővítése.
Ahogy a térképen is látható, a radioaktív terület közvetlen szomszédságában az orosz cárok egykori nyári rezidenciája, a napjainkban építészettörténeti múzeumnak is helyet adó négyszáz hektáros Kolomenszkoje Nemzeti Park található. A park a moszkvaiak egyik kedvelt hétvégi piknikező helye, és a környék lakosai is ide járnak sportolni. Ebben a parkban található a ma már az UNESCO Világörökség listáján is szereplő Feltámadás-templom is, amely az oroszországi egyházi építészet kiemelkedő alkotása.
A Roszatom vállalat által ellenőrzött, radioaktív hulladékok kezelésével megbízott FSUE RADON állami vállalat 1999 és 2002 között 165 ezer négyzetméteren vizsgálta át a területet, és több mint 40 radioaktív szennyező forrást észlelt a térségben. A polimetil-gyár profilváltása idején kitakarították az egykori üzem területét: 425 köbméter radioaktív hulladékot szállítottak el.
A RADON valójában a szovjet, majd az orosz kormány egy szűk csapata, amely 1961-ben kezdte meg a működését, majd a csernobili robbanás után a radioaktív hulladékok keresésére és hatástalanítására fókuszált. A Radon csak alacsony és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat tárol, amelyek veszélye a sugárzás kibocsátásában rejlik. Oroszország-szerte több mint egy tucat regionális hulladéktároló központot üzemeltetnek.
Moszkva radioaktív szennyezettségéről 2004-ben cikket írt a New York Times is. A cikk a polimetal-gyár történetét mutatta be helyszíni riportban. Egy környéken dolgozó autószerelő elmondta az amerikai újságírónak, hogy a Radon munkatársai azt javasolták, csak a folyó bal oldalán járjon, mert a jobboldalon sugárveszély lehetséges. A terület megtisztításáért felelős csoport 2003 őszére több épületet is lebontott és eltávolított.
Az orosz Egészségügyi és Szociális Fejlesztési Minisztérium 2006-ban bejelentette, hogy a terület biztonságos a munkavállalók és Moszkva lakossága számára is.
Még ugyanebben az évben teljesen mást kommunikált Alexander Barinov, a Radon vállalat főmérnöke, aki kijelentette:
a több tízezer tonna radioaktív talaj eltávolítása lehetetlen, mert nagyon drága, így a terület bizonyos mértékig szennyezett marad.
„Ráadásul egy lejtős terepről beszélünk. Egy ilyen objektumon végzett munka nagyon összetett technikai probléma. Elég egy gondatlan mozdulat, és a radioaktív talaj a Moszkva folyóba csúszik. Ezért csak akkora mennyiségben tisztítjuk meg a talajt, hogy az embereket ne tegyük ki közvetlenül a radioaktív sugárzásnak” – tette hozzá az állami csoport főmérnöke.
A Kolomenszkoje Nemzeti Park mellett az orosz Greenpeace 2011-ben túlzott mértékű radioaktív sugárzást érzékelt. A nemzetközi környezetvédelmi szervezet riportjában a megengedettnél 600-800-szor magasabb radioaktív sugárzást mutatott ki. Miközben ugyanez az érték Moszkva más területein a normálisnak tartott 0,2 mikroröntgen/óra.
A videón a Greenpeace 2011-es helyszínen végzett méréseiről látnak felvételeket:
A nemzetközi normák szerint, ha ez az érték egy radioaktív zónában meghaladja a 40-60-szoros értéket, az már az emberi egészségre veszélyes mértéket jelent. A Radon csoport reagálásában biztosította a Greenpeace-t, hogy a területen évek óta folyamatosan dolgoznak, és ezt fogják tenni a jövőben is.
De a legaggasztóbb továbbra is az volt, hogy semmilyen hivatalos dokumentum nem létezett a hulladéktároló kiterjedéséről és további kezeléséről. Azt sem tudta senki megmondani, hogy milyen mélyen található az elásott radioaktív hulladék. A mélyebb területeken, gödrökben néhol szabad szemmel is láthatók. Környezetvédő aktivistáknak máshol elég volt a talajfelszíntől mindössze húsz centimétert leásni, hogy elérjék a betemetett hulladékot.
Végül orosz környezetvédelmi aktivisták évek óta tartó nyomására a Radon emberei 2017-ben újra kiszálltak a területre, és nyolc új radioaktív hulladékforrást azonosítottak közvetlenül a Moszkva folyó partján.
De hiába tudjuk, hogy hol található a hulladék, a Radon ma már csak a fertőzött terület egy kisebb részét távolítja el – Moszkvorecsje vasútállomástól a Kolomenszkoje parkig tartó szakaszról. Ez pontosan évente 15 köbméter radioaktív hulladékot jelent, amit speciális tárolókba helyeznek el, a Moszkvától 71 km-re északkeletre található Szergijev Poszadba.
Andrej Ozharovszkij szerint ez a kitermelt földmennyiség nem elegendő a délkeleti terület környezeti megtisztítására a közeljövőben.
Napjainkban a fertőzött terület környéken a sugárzás ténye évek óta ismert. A helyi lakosok között a rémület idén márciusban tört ki újra, amikor kiderült, hogy a tervezett építkezésért felelős hatóságok figyelmen kívül hagyták a lakosság kérdéseit, és nem engedélyeztek számukra egy nyilvános meghallgatást sem.
Idén áprilisban a helyi lakosság fokozódó nyomására az oroszországi Rendkívüli- és Vészhelyzetek Minisztériuma (EMERCOM), valamint a Radon szakemberei újra megvizsgálták a terepet, és legalább két új radioaktív szennyeződésforrást találtak.
Az egyik ilyen forrás gamma sugárzási-szintje a megengedett érték (0,2 μSv/h) háromszázszorosa (61,4 μSv/h) volt.
A sugárzási dózist sievertben mérik Rolf Sievert svéd fizikus után. A csernobili atomerőmű 4-es blokkjának ferobbanása után a környező területeken a sugárzási szint dózisértéke 0,1-ről 300 sievertre nőtt óránként. Ez közel egymilliárdszor több, mint a mikrosievertben mért normál természetes háttérsugárzás (μSv). A csernobili sugárzás 13-szor volt nagyobb az atomerőmű közelében, mint a 2011-es fukusimai katasztrófában, és 2000-szer nagyobb, mint a hirosimai robbanásban mért szennyeződés.
Mindeközben számos új, nyilvános mérés megerősítette a környéken az elmúlt években is kimutatott túlzott radioaktív sugárzást. A közismert orosz oknyomozó portál, a Novaja Gazeta videoriportja a helyszínen készített méréseket Rashid Alimov, a Greenpeace energiaprojekt menedzsere, és Szergej Vlaszov, a pecsatniki körzet képviselőtestületének tagja társaságában 2019 júliusában:
Andrej Ozharovszkij az érintett terület több szakmai és nyilvános ellenőrzésén is részt vett. Állítja: a legfertőzöttebb területeken a radioaktív sugárzás mértéke akár 500-szor meghaladja a megengedett háttérsugárzás mértékét. Ozharovszkij ezért javasolta, hogy a tervezett útvonalat és a környék átalakítási projektjét gondolják át, illetve minél szélesebb körben tájékoztassák a közvéleményt.
Környezetvédő szakemberek most attól tartanak, hogy a legrosszabb a nyolcsávos autópálya és az annak részét képező híd megépítésével következhet be: a radioaktív anyagok az építkezési porral együtt a szél segítségével bekerülhetnek a Moszkva folyóba is.
Rashid Alimov, a Greenpeace energiaügyi projektmenedzsere szerint igaz, hogy a magasabb sugárzási érték növeli a rák kialakulásának kockázatát, de ahhoz, hogy komolyabb egészségügyi károsodásokat okozzon, sok időt kell eltölteni a környéken.
Az orosz főváros délkeleti agglomerációjának úthálózat-felújításáért a Moszkva Mérnöki Tanácsa felelős. A hivatal álláspontja szerint az építkezés területe a vasúti híd nyugati oldalán, mintegy 250 méterre található az egykori polimetil-gyártól.
Cáfolta a környezetvédőket az orosz kormánypárti sajtó is. A cikk azt állítja, hogy a mérnöki tanács elvégezte a szükséges vizsgálatokat, majd a megépülő autópálya jelentőségét hangsúlyozzák, amelynek segítségével teljesen kiépül az orosz főváros körül az autópálya-rendszer.
A mérnöki tanács állításával szemben a környezetvédők és az EMERCOM munkatársai viszont azt állítják, hogy a legközelebbi radioaktív hulladék a vasúti sínektől mindössze 50 méterre található.
Andrej Ozharovszkij szerint érthetetlen az orosz kormány és a moszkvai városvezetés hozzáállása a témához. Ilyen közel egy fertőzött területhez szerinte képtelenség úgy megmozgatni földet nyolcsávos autópálya és a hozzá tartozó híd kivitelezéséhez, hogy a fertőzött részhez ne nyúljanak. Szakemberként ő nem tudja garantálni a környező településeken élő emberek biztonságát.
Deniz Merkulov, aki a városi kerület képviselőjelöltje a szövetségi parlamentbe, Ozharovszkijjal szemben egyetértett a mérnöki tanács jelentésével, hogy a híd építése elméletileg nem érinti a lejtőt. A képviselőjelölt ugyanakkor elméletben nem zárta ki a lehetőségét az ellenkezőjének sem. Összességében Merkulov nem érti, hogy az állami hatóságok miért teszik ki a környék lakosságát ekkora kockázatnak, és miért rejtik el előlük a valós helyzetet.
Idén júniusban Szergej Vlaszov, a pecsatniki körzet képviselő-testületének tagja, a Moszkva folyó bal partján földmunkát fedezett fel. A képviselő azonnal az orosz kormányhoz fordult magyarázatért.
Az Állami Vagyonkezelő Hivatal illetékese azt válaszolta, hogy júliusig helyreállítják a területet, amelyen mindössze előzetes munkálatokat végeztek és csak „a terület kultúrrétegét mozgatták meg”. A moszkvai építészeti bizottság elnökhelyettese, Szergej Kosztin mindezt úgy magyarázta Vlaszovnak, hogy „egy projekt előtti munkálatról van szó, méréseket és vizsgálatokat végeztek”.
Csakhogy a kerületi képviselő személyesen kereste fel a munkaterületet, és egy teljes építési tábort talált a helyszínen. „Minden úgy nézett ki, mint egy klasszikus építkezés. Mindenhol betontömbök és egyéb építőanyagok voltak szétszórva, folyamatosan dolgoztak a gépek, fúrtak és földkupacok nőttek ki a földből.”
Az építés megkezdéséről még másik négy önkormányzati képviselő is jelentést adott. Egybehangzó véleményük alapján az orosz állam megkezdte a kivitelezési munkálatokat a híd tartóelemeinek kiépítésével úgy, hogy senki nem látta az építési engedélyeket, és nem tájékoztatták a lakosságot.
Idén július 7-én a Greenpeace orosz munkatársai nyilatkozatban követelték az autópálya építésének azonnali leállítását. Közzétették legújabb méréseiket is, amelyek szerint a radioaktív sugárzási értékek 11,9-szer magasabbak a megengedettnél. A szervezet közleményében azonnal követelte a terület elkerítését, a lakosság kielégítő tájékoztatását, és az építkezés leállítását a sugárfertőzött területeken.
Mindeközben az oroszországi alternatív valóságban a Moszkva-környéki autópálya-hálózat fejlesztését bemutató weboldal szerint ezt az építkezést 2020-ban kezdik el.
Az építkezés helyszínén kitett táblán azt írják, hogy a berajzolt új útvonal még nem végleges:
Az építkezés helyszínén kitett táblán azt írják, hogy a berajzolt új útvonal még nem végleges. Fotó: the-village.ru.
A fenti furcsa körülmények között megkezdett építkezés nem egyedi jelenség Moszkvában. Például 2007 és 2010 között a Szaburovszkij vasúti hidat építették újra. A hídépítésért felelős cég sajtóközleményében környezetbarátnak írta le a projektet, miközben a helyi képviselők azt kérdezték a kivitelezőtől, hogyan sikerült egy veszélyes hulladékot is tartalmazó területen a munkát végrehajtani. A cég nem válaszolt, az interneten azonban egy, az építkezésen dolgozó munkás azt írta, hogy
„amikor a Szaburovszkij hidat építettük, beszéltek nekünk a sugárzásveszélyről, de a cég mögöttünk állt.”
Fotó: bfm.ru.
Ez az információ azért érdekes, mert éppen a jelenlegi Szaburovszkij vasúti híd mellett kellene elhaladni az új nyolcsávos autópályahídnak is.
A délkeleti agglomerációs autópályarendszer több települést érint: Perovo, Nyizsnyij Novgorod, északi-, központi- és déli-Csertanovo, Észak-Butovo, Kurjanovo, Moszkvorecsje-Szaburovo, Pecsatniki és Teksztilshcsiki. A települések lakossága éveken át tiltakozott az autópálya megépítése ellen, mert a hatsávos autópálya mindössze húsz méterre halad el házaik ablaka előtt.
Korábban nyilvános lakossági fórumokat is tartottak a kifogásokkal élő helyi lakosok miatt. A jegyzőkönyv szerint az építkezést 1800 lakos ellenezte, és 3000 lakos támogatta. Az aktivisták ellenőriztek több aláírást, és észrevették, hogy sokan nem is a megadott címen laknak vagy már régen nem élnek. Mások egyáltalán nem is hallottak az építkezésről. Több olyan támogatott szavazatot leadó emberrel is beszéltek, akik viszont még a meghallgatásokra is rendszeresen eljártak, és azt állították, hogy a projekt ellen szavaztak.
Vlaszov önkormányzati képviselő szerint a valóságban mind a tizenegy település, amelyek mellett a kiszélesített autópálya elhaladna, ellenzik az építkezést.
Az Egyesült Oroszország kormánypárt helyi emberei hasonló praktikákkal tartottak egy lakossági fórumot a radioaktív hulladékkal fertőzött terület melletti építkezés kapcsán is. Szemtanúk elmondása szerint aki nem tudott pontosan a meghallgatás kezdési időpontjára odaérni, később már nem tudta leadni szavazatát. A fórumról készült jegyzőkönyv utólagos átvizsgálása során itt is több halott ember építkezést támogató aláírását talált meg.
A megkezdett építkezés illegális, és valóságosan fenyegeti a környék lakosságának egészségét. Az orosz állami hivatalok nem indokolták meg az építkezés megkezdését, és jelenleg azt sem lehet tudni, hogy ki adott engedélyt az építkezésre. A Roszatom és az állami hivatalnokok képviselői egymásra mutogatnak. A rendőrség ismét passzív.
A Roszatom 2019 áprilisában kelt levele, amelyben arról írnak, hogy nincs semmilyen megállapodás az üzemük közelében tervezett autópálya kivitelezéséről. Ugyanakkor Moszkva város építési minisztériumának az az álláspontja, hogy az autópálya megépítése lehetetlen lesz az állami tulajdonú Roszatom vállalat beleegyezése nélkül. Forrás: Echo.msk.ru
Az üggyel foglalkozó helyi önkormányzati képviselők nem tudnak semmilyen hivatalos dokumentumról, amely tartalmazza a környék geológiai felmérését, és a radioaktív sugárzással szennyezett talaj mélységének és pontos összetételének tanulmányozását.
A megkezdett munkálatokkal nem foglalkoznak összállami szinten: senkinek nincs tudomása arról, hogy lett volna egyetlen egyeztetés vagy tárgyalás az oroszországi állami vasutak és a Roszatom között a földterület megmozgatásáról.
Ráadásul a munkaterület határai a mai napig nincsenek világosan kijelölve. Nem létezik semmilyen dokumentum arról, hogy valaki ajánlatot nyújtott volna be az út- és hídépítési munkára, de a gépek júniusban váratlanul dolgozni kezdtek.
A helyi képviselők nem tudnak semmilyen, a területre vonatkozó építési engedélyről sem. Nem utolsósorban, az egyik legnagyobb Moszkva-környéki radioaktív sugárzással szennyezett terület megtisztítása érdekében nem létezik semmilyen speciális projekt.
A Greenpeace környezetvédelmi szervezet 2011 után 2019-ben is felkereste az oroszországi állami szerveket és a Roszatomot, de nem kaptak választ.
Az orosz hatóságok saját méréseikre hivatkoznak, amelyek nem erősítik meg a környezetvédelmi szakemberek méréseit.
A Greenpeace 2019 július 26-án Moszkva főpolgármesterének segítségét kérte a Moszkva-környéki délkeleti autópályaépítés és radioaktív hulladék-ügy megoldásában.
Az építkezés leállításáért küzdő civilek közül a múlt héten Moszkvában többeket letartóztattak.
Moszkváért harcol a Kreml és az orosz ellenzék – Putyin egyre erőszakosabban védi a hatalmát
Nem engedi elindulni az őszi moszkvai helyhatósági választáson az ellenzéki politikusokat a Kreml, az orosz fővárosban élők egy részének pedig elege lett. Több mint ezer letartóztatásról, hetek óta tartó zavargásokról, állandó zaklatásnak kitett ellenzéki politikusokról, évek óta nem látott rendőri erőszakról szólnak a hírek. Az eszkalálódó politikai események kivizsgálását átvette a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), a Kreml által felügyelt orosz titkosszolgálat. Mi történik az orosz fővárosban?
Bőtös Botond
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Az orosz fiatalok mindennapjait középpontba állító filmet a hamarosan kezdődő Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon (BIDF) lehet majd megnézni.
Danyiil Turovszkij orosz újságíró bemutatja, hogyan jutott el az orosz hekker-szcéna a hitelkártya-csalásoktól a világpolitika befolyásolásáig.
Vlagyimir Putyin felemelkedésének eddig nem látott részletességű története, a Szovjetunió összeomlásától egészen napjaink Oroszországáig egy kötetben.
Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus személyes bátorsága és mérsékelt populista fordulata jelenti Vlagyimir Putyin rendszere számára az elmúlt évek legnagyobb...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!