Meglepő eredményt publikált az orosz állami közvélemény-kutató május végén: eszerint Vlagyimir Putyinban csak az oroszok 30,5 százaléka bízik, ami 2012 óta nem volt ilyen alacsony. Mit tett a közvélemény-kutató, hogy korrigálja a helyzetet? Megváltoztatta a felmérés módszertanát, és napokon belül új eredményt hozott nyilvánosságra, mely szerint Putyin bizalmi mutatója 72,3 százalékos.
Az EU álhírellenes csapata, az East Stratcom Task Force számol be róla, hogy a trükk milyen egyszerű volt. Az első esetben ugyanis a válaszadókat arra kérték, spontán soroljanak fel olyan politikusokat, akikben megbíznak. A másodszorra publikált felmérésben pedig nyílt helyett zárt volt a kérdés: a válaszadóknak politikusok egy konkrét listájából kellett kiválasztani, kikben bíznak meg.
A független Dozsd TV szerint a listán botrányos, illetve alig ismert politikusok is szerepeltek Putyin mellett. Velük összehasonlítva Putyin feltehetően tényleg megbízhatóbbnak tűnt.
A Meduza nevű független weblap felidézi az események pontos sorrendjét is, amelyből kitűnik az eredmény megmásításának abszurditása.
Az állami közvélemény-kutató, a VTsIOM május 25-én publikálta az eredményt, amely szerint Putyinban az emberek 30,5 százaléka bízik meg.
Öt nappal később, május 30-án egy újságíró megkérdezte Putyin sajtófőnökét, Dmitrij Peszkovot, mivel magyarázza a Kreml az orosz elnök népszerűségvesztését. Peszkov erre úgy válaszolt: többféleképpen is mérik Putyin népszerűségét, és míg az egyik esik, addig mások pedig emelkednek. Azt ígérte, hamarosan kielemzik, mindez hogyan lehetséges.
A VTsIOM vezetője, Valerij Fjodorov még ugyanezen a napon megígérte, hogy közzéteszik egy második felmérés eredményét is, amelyben egy zárt kérdésre válaszolva, egy listából kellett kiválasztani a megkérdezetteknek, mely politikusokban bíznak meg.
Fjodorov ekkor azt mondta: „előre meg tudom mondani, hogy ebben a felmérésben az elnök bizalmi indexe sokkal magasabb, és nincs jelentős eltérés a bizalmi index, illetve az elnök által végzett munka minősége között.”
Egy nappal később, május 31-én a VTsIOM már nyilvánosságra is hozta az eredményeket, amely szerint Putyinban a lakosság 72,3 százaléka megbízik.
Egy újságíró még ugyanezen a napon megkérdezte Peszkovot a Meduza szerint, hogy vajon a Kreml melyik módszertanban bízik meg jobban.
Peszkov úgy válaszolt: egyfajta bizalmi index van csupán, aminek az az alapja, az oroszok mit gondolnak az elnök munkájáról. „A többi, a szociológiai kutatásunk módszertana, az mellékes.”
Német AFD-aktivista, a szlovákiai motorosklub tagja, tatár imám, magyar ex-diplomata – ezek a látszólag teljesen különböző személyek mindannyian részt vettek az orosz hírszerzéshez kötődő NewsFront szerkesztésében.
A feljelentő cégtulajdonos szerint valaki több millió forint hirdetési bevételt terelt át az álhíroldalra.
Magyarországon a Telegramos dezinformációs hálózat legnagyobb csatornájának, az Orosz Híreknek 15 ezer rajongója van, de ez eltörpül a szomszédos országok hasonló csatornái mellett.
A Hazugság Csatornái projekt keretében az Átlátszó tizenhárom közép- és kelet-európai szerkesztőséggel fogott össze, hogy alaposan megvizsgálja, hogyan visszhangozzák és erősítik fel Európában a hamis és szélsőséges híreket terjesztő “híroldalak” a Kreml stratégiai megfontolásokból terjesztett dezinformációs üzeneteit.
