Az utóbbi évtizedekben a cementgyárak szilárd tüzelőanyagok helyett háztartási szemetet kezdtek el égetni a gyártási folyamat során. Az elméletileg viszonylag környezetkímélő eljárás a valóságban egészen másképp fest: gyanús szemétbálák, olasz szemétmaffia és tehetetlen hatóságok Romániában.
Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!
Nem csak a cement iránti globális kereslet működteti Románia évi 750 millió dolláros cementiparát: a nyereségességhez hozzájárul az, hogy az országban működő hét cementgyár szilárd tüzelőanyag helyett évente mintegy egymillió tonna, külföldről importált szemetet éget. A súlyos problémáról a Rise Project és az OCCRP készített filmet.
Mivel a nyugati országok kétségbeesetten próbálnak megszabadulni a szemetüktől, a szemét elégetéséért fizetnek is a cementgyáraknak. A cementgyárak kétszer is jól járnak: nem kell tüzelőanyagot vásárolniuk. Épp ellenkezőleg, jövedelmük származik abból, hogy szemetet tüzelnek el.
Az eljárás környezeti szempontból is előnyös: szemetet elégetni kevésbé környezetszennyező, mint ha szenet használnának, ráadásul a szeméthegyek is csökkennek. Ez a win-win helyzet persze csak akkor áll fenn, ha az elégetendő szemetet előtte szétválogatják és megtisztítják a szerves anyagoktól, illetve ha a cementgyárak betartják a szigorú előírásokat.
Mint az OCCRP dokumentumfilmjéből kiderül, a román hatóságok képtelenek ellenőrizni azt, hogy pontosan mit tartalmaznak az országba érkező, takarosan becsomagolt szemétbálák, mint ahogy a cementgyárak kibocsátásainak a független mérésére sem képesek.
A nyugati országokból kamionokon érkező szállítmányokat nehéz ellenőrizni. A környezetvédelmi őrség a határon ugyan kinyitja a kamionok rakterét, ott azonban csak a bálákat látni, amelyek bármit tartalmazhatnak.
Előfordul néha, hogy a kamionnak néhány órát várakoznia kell a napon – ilyenkor a terjengő bűzből is tudni lehet, hogy nem szétválogatott és megtisztított szemét van a bálákban.
Egy alkalommal kórházi hulladékot is tartalmazott az egyik szállítmány – ezt a típusú hulladékot a közegészségügyi kockázat miatt tilos cementgyárakban megsemmisíteni.
Az ügyészek szerint a szállítmányt egy olasz állampolgár, Dominico Delcalo cége, a Delca Energy Kft. szervezte. Delcalo az olaszországi bűnüldöző szervek számára is ismert, róla azt tartják, hogy az olasz maffiával, a Camorrával áll kapcsolatban.
A Romániába érkező szemét zöme a konstancai kikötőbe érkezik hajókon – a szállítmányok jó esetben szétválogatott háztartási szemetet tartalmaznak. Azonban egy, a román ügyészek által lefoglalt, Olaszországból érkező szállítmány „ömlesztett” és szerves anyagokat tartalmazó háztartási hulladékot tartalmazott.
A szállítmányt egy Sergio Gozza nevű olasz állampolgárhoz köthető cég küldte, és az első hajó volt egy 2000 hajónyi szemétszállítmányból.
Gozzát is ismerik az olasz hatóságok: korábban Németországba próbált küldeni arzénnal szennyezett szemetet.
És bár Gozza ellen vádat emeltek, az üzletember zavartalanul dolgozik tovább.
Bár egy-egy füles, vagy akár szerencse révén a hatóságok néha meg tudják akadályozni, hogy egy problémás szállítmány Romániába lépjen, az üzlet nagyrészt háborítatlanul folyik, és csak találgatni lehet, hogy a cementgyárak pontosan mit is égetnek.
A HeidelbergCement chiscadaga-i cementgyára mellett lakók hiába panaszkodnak arra, hogy házuk környékén minden vízszintes felületen jól látható koromréteg jelent meg, illetve arra, hogy a víz szennyezett, a méhek, a gyümölcsfák és madarak elpusztulnak: a gyár szerint a kibocsátás az előírt paramétereken belül van.
Hogyan lehetséges ez? Romániában az üzemek károsanyag-kibocsátását nem méri független hatóság: ehelyett az üzemek maguk mérik, hogy mennyi szennyező anyagot juttatnak a légkörbe.
Ezt a mérési tevékenységet a legtöbb cementgyár kiszervezte a Tehno Instrument nevű cégnek, mely a Környezetvédelmi Ügynökség (ANPM) volt vezetőjének, jelenleg a környezetvédelmi tárca tanácsosának, Mihail Fâcă-nak az érdekeltsége.
Míg tehát Fâcă a szabályozó- és engedélyező hatóság környékén dolgozik különféle funkciókban, a másik oldalon magánvállalkozása méri, hogy a cementgyárak betartják-e az előírt kibocsátási értékeket.
A helyzetet bonyolítja, hogy egy sor mérgező anyag mérésére – ilyen például a műanyag zacskók elégetésének melléktermékeként felszabaduló, rákkeltő dioxin – Romániában nincsenek standardok, kibocsátási limitek, és a laboratóriumokat sem készítették fel arra, hogy ezt mérjék.
A filmet készítette a Rise Romania és OCCRP; közreműködött: IRPI, Correctiv
Magyar összefoglaló: Sipos Zoltán. Az eredeti, angol nyelvű változatot itt olvashatja.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Volt egyszer egy falu, amely túlélte a földjében rejlő aranyat, a kommunista visszaéléseket és egy bányatragédiát is, mígnem elárasztották pénzzel,...
A RISE Project újságírói inkognitóban tárgyaltak Sile Cămătaru vejével azokról a kínai maszkokról, amelyek elárasztották a piacot és az intézményeket....
Románia stratégiai jelentőségű arany- és rézkészleteit valutaként használják egy afrikai bánya felvásárlásához, amelynek kapcsán a nemzetközi kényszermunka, a rabszolgaság és...
Az Európa szűzerdeinek többségét kitevő Kárpátok rengetegeiben dúló illegális fakitermelés ellenében román ellenzékiek, civilszervezetek veszik fel a kesztyűt. Motoros fűrészek...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!