Sok az oroszbarát katona a szlovák hadseregben, és a vezérkarban sem ellenzik a „keleti fordulatot”

Július közepén a szlovák védelmi minisztérium bejelentette, hogy a szlovák légierő F-16-os vadászgépeket vásárol Amerikától. A döntés nagy port kavart, ám nem csak a becsült 1,7 milliárd eurós beszerzési ár korbácsolta fel a kedélyeket a szlovák Facebookon, hanem a gyártó is. Mint az várható volt, a jelentős méretű, oroszbarát és NATO-ellenes szlovák internetes közösségek felháborodtak – köztük aktív és nyugalmazott szlovák katonák is.

Régen minden jobb volt – ajándékozz karácsonyra 2019-es Átlátszó-előfizetést!

Kapcsolatba léptünk egy olyan volt katonával, aki aktívan részt vett a témáról szóló facebookos beszélgetésekben. Mivel nem akarta, hogy a valódi nevét nyilvánosságra hozzuk, a cikkben Martinként hivatkozunk rá.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A volt katona szerint az amerikai vadászgépek beszerzése túl drága, és azt a célt szolgálja, hogy megszabaduljanak a jelenlegi, orosz gyártmányú Mig-29-es vadászgépeket működtető személyzettől. Martin úgy véli, hogy az új Mig-35-ösök jobban megfelelnének a szlovák hadsereg igényeinek, és sokkal kevesebbe kerülnének.

A szakértők ezzel szemben azt állítják, hogy a Mig-35-öst és az F-16-ost nem lehet összehasonlítani, mivel műszaki szempontból eltérőek, és úgy vélik, hogy harcászati szempontból az orosz vadászgépet felülmúlja a legújabb F16-os modell.

Ám Martin szerint az új vadászgépek beszerzése világos törekvés arra, hogy megszabaduljanak a jelenleg Szlovákiában dolgozó orosz beszállítóktól és karbantartóktól.

Martin nem tartja magát oroszbarátnak, de úgy véli, hogy a hadseregnek semlegesnek kell lennie, és nem csak az „egyik oldallal” kellene kapcsolatban állnia. Arra a kérdésre, hogy akkor mi a helyzet Szlovákia NATO-tagságával, azt válaszolta: „Ez csak egy gazdasági trükk az Egyesült Államok részéről: így találnak vevőket a harcászati felszereléseiknek.”

És ez nem csupán egy magányos Facebook-troll véleménye, mivel Martin állítja, hogy személyesen ismer több tucat aktív és nyugalmazott katonát, akik hasonlóan vélekednek.

Szlovákia 2004 óta tagja a NATO-nak, és 14 év tagság ellenére a népesség még mindig nem teljesen bízik a szervezetben. A közvélemény-kutatások szerint 2005-ben (közvetlenül az ország tagfelvétele után) a szlovákok 54 százaléka támogatta a NATO-tagságot, 2017-ben a népesség 58 százaléka állt „a NATO oldalán.”

Mi az általános vélekedés a katonaságon belül? Nem tudjuk biztosan, de egy, a szlovák hadsereg vezérkarához közeli forrás megerősítette, hogy a hadseregben léteznek oroszbarát tendenciák. „Azt hiszem, ugyanaz a helyzet, mint a teljes népesség körében, vagy talán egy kicsivel, de nem sokkal erőteljesebb [az oroszbarát tendencia] – talán az aktív szolgálatot teljesítőknek az egyharmada” – nyilatkozta a forrás.

„A katonáknak ez parancs – parancsba kapják, hogy tegyék a lehető legjobban a dolgukat, és így is tesznek” – nyilatkozta forrásunk a NATO-feladatokkal kapcsolatos engedelmességről.

Az oroszbarát tendenciák a Slovenskí branci (Szlovák Újoncok) nevű félkatonai csoporttal kapcsolatos, közelmúltbeli botrányban is megmutatkoznak. A csoport nyíltan oroszbarát, jobboldali nézeteket vall. Nemrég kiderült, hogy a paramilitáris csoport tagjai páncélozott személyszállítókkal kapcsolatos kiképzésben részesültek a szlovákiai Éjszakai Farkas névre hallgató létesítményben.

A honvédelmi minisztérium tudomására jutott, hogy aktív szolgálatot teljesítő szlovák katonák is tagjai és oktatói voltak ennek a paramilitáris csoportnak. Az eset következtében minden katonát, aki a csoport tagja volt, kirúgtak a hadseregből.

Martin szerint az eset is egy újabb példája a katonaságon belüli alkalmatlanságnak: „Kirúgták őket, mert elindítottak egy saját kezdeményezést. Fiatal férfiakat szerettek volna felkészíteni a hadseregben való szolgálatra, erre a hadsereg kirúgta őket.”

A katonaságnak jelenleg is gondot okoz, hogy hogyan kommunikálja nyilvánosan a fiaskót. A hadsereg igyekszik folyamatosan új katonákat toborozni, de a toborzók nem akarnak részt venni a hadseregért rajongók vagy sportegyesületek által szervezett különféle eseményeken, mert nem lehetnek biztosak benne, hogy nem bukkanak-e fel a rendezvényen a „Szlovák Újoncok.”

Ez egyúttal azt is jelzi, hogy a hadseregben komoly problémát okoz a kommunikáció, és nem világos, hogy mi a hivatalos álláspont különféle témákban.

A vezérkar renoméját csökkentette Daniel Zmeko kinevezése vezérkari főnökké, ami politikai döntés volt: Zmekót a vezérkar harmadik vonalából emelte vezetői pozícióba a Szlovák Nemzeti Párt. Szintén a párt kezében van a honvédelmi miniszter pozíciója.

Zmeko kinevezésének hatására lemondott Pavel Macko, a vezérkar helyettes vezetője. Macko volt a legmagasabb rangú szlovák katonatiszt a NATO-ban. Távozása megerősítette, hogy Szlovákia eltérni látszik a NATO-barát iránytól, amióta a hadsereg a Szlovák Nemzeti Párt befolyása alatt áll.

Andrej Danko, a Nemzeti Tanács vezetője és elnöke gyakran látogat Oroszországba, és nyilvánosan ellenzi az EU Oroszország elleni szankcióit.

Szakemberek szerint a problémák gyökere az oktatás és az értékek terjesztésének hiánya, a kommunikációs stratégia hiánya, valamint az, hogy nem zajlik nyilvános vita a szlovák katonaság irányváltásáról. A hadsereg vezetői és a politikai szereplők gyakran nem tudnak olyan stratégiai, hosszú távú terveket készíteni, amelyek eredményeként a katonaság kiegyensúlyozottabban és szakszerűbben működhetne. Szlovákia előtt még hosszú az út, mire teljes mértékben integrálódni tud a nyugati erők szövetségébe.

Szerző: Peter Sabo

Fordította: Orosz Kata. Az eredeti, angol nyelvű cikket itt olvashatja.

A cikk a Vsquare.org cikksorozatának részeként készült, amely a visegrádi országok katonapolitikai változásait mutatja be. A VSquare.org a National Endowment for Democracy amerikai non-profit szervezet támogatásával valósult meg, célja az oknyomozó újságírás fejlesztése a V4 országaiban.