Az Európai Unió Jeruzsálemben és Rámalláhban székelő diplomáciai vezetőinek éves beszámolója riasztó képet fest az 1967-ben annektált Kelet-Jeruzsálemben uralkodó állapotokról. És egyértelműen kiáll, mind Jeruzsálem Izrael fővárosaként való elismerése, mind azon izraeli projekt ellen, amely Ciszjordánia egy részének annektálásával növelné Jeruzsálem területét és benne a zsidó lakosság arányát.
Az idei jelentés különleges kontextusát egyrészt Donald Trump tavaly december 6-ai nyilatkozata adja, amellyel Jeruzsálemet Izrael fővárosként ismerte el, és amely, ahogy a jelentés szerzői sietnek emlékeztetni, szembemegy az ENSZ Biztonsági Tanácsának számos határozatával is megerősített nemzetközi konszenzussal.
Az aktuális helyzet másik fontos tényezője az izraeli kormány politikája, amely a tavalyi év során nem csupán a palesztin területeken létrejött telepek terjedését támogatta nyíltan, de több olyan törvényjavaslat is tárgyalás alatt van, amelyek elfogadásuk esetén egyoldalúan módosítanák Jeruzsálem határait, szintén ellentétesen a nemzetközi joggal.
Az EU 28 országának diplomáciai képviseletei 2005 óta készítik el ezt az éves jelentést, a Politikai és Biztonsági Bizottság számára, rengeteg objektív adatot szolgáltatva a Jeruzsálemben élők helyzetéről, miközben megkísérlik lefesteni a palesztin és izraeli vezetés közti viszonyokat is. Az összesen 52 oldalas angol nyelvű anyagot a Mediapart francia portál tette közzé.
A szerzők továbbra is hivatkoznak arra a békefolyamatra, amelynek kimúlása a legtöbb kommentátor és pl. maga a palesztin elnök, Mahmúd Abbász szerint is evidens. És megállapítják, hogy a korábbi években beazonosított, különösen negatív hatással járó tendenciák csak megerősödtek 2017-ben – ilyen pl. az izraeli telepek terjeszkedése –, ahogy az itt élő palesztinok politikai, gazdasági és szociális marginalizációja is csak fokozódott.
Ezen felül a két legnyugtalanítóbb fejleményként a Jeruzsálem státuszát érintő amerikai és izraeli politikai döntéseket tartják, amelyek a konfliktus megoldásának legfontosabb akadályaivá léptek elő.
Mint ismeretes, az érvényben lévő nemzetközi álláspont az, hogy Jeruzsálem státuszáról a tárgyalások végső fázisban döntenének a felek. Eközben a jelenlegi, legmerészebb izraeli tervek szerint, a város határainak módosítása 140 ezer telepest csatolna hozzá, miközben 120 ezer fővel csökkenne az itt élő palesztinok száma. Ezzel pedig az utóbbiak aránya a mai 37 százalékról 20-ra apadna – mindez egy egyelőre a nemzetközi nyomásra visszavont törvényjavaslatban körvonalazódott, más hasonló szellemiségű elképzelések már előrébb tartanak.
2017-ben legalább 3000 új kelet-jeruzsálemi lakás építéséről született döntés, ami tovább növeli a palesztin területek töredezettségét, és elszigeteli Ciszjordániától Kelet-Jeruzsálemet . Jelenleg ezen a területen 11 nagyobb zsidó telepegyüttes létezik, és egyre több kis enklávé, miközben csupán 2017 első negyedévében 1300 új lakás építését jelentették be a külvárosi telepeken (Guivat Zeev, Maale Adumim, Nokdim, Betar Illit). A szélsőjobboldali partnereivel kormányzó Benjamin Netanjahu vezette Likud pedig december végén fogadott el egy olyan törvénytervezetet, amely e ciszjordániai telepek annektálását készíti elő.
A telepépítések a palesztinok számára számos negatív következménnyel járnak: kilakoltatásokkal, házrombolásokkal, kitelepítésekkel, de a diplomaták azt is kiemelik, hogy Kelet-Jeruzsálem palesztin polgárainak állampolgárság nem, csak az ún. „permanens rezidens” visszavonható státusza jár. Még akkor is, ha felmenőik itt a Szent Városban születtek.
Ez a státusz nem adható át házasság révén, és a gyermekeknek sem jár automatikusan, ha csak a szülők egyike rendelkezik vele. Bármikor visszavonható, ha az illető igazoltatása alkalmával nem tudja bizonyítani, hogy Jeruzsálem „központi” szerepet tölt be az életében.
A jelentés szerint 1967 és 2016 között 14.595 palesztin rezidens engedélyét vonták be az izraeli hatóságok, e „csendes deportáció” jegyében, tavaly Kelet-Jeruzsálem 95 lakója jutott erre a sorsra, köztük 41 nő és 11 gyerek.
Ez a gyakorlat szintén szembemegy a nemzetközi joggal, különös tekintettel a IV. genfi egyezményre, amelynek rendelkezéseit Izrael mint megszálló hatalom nem tartja tiszteletben. Ezen kívül számos más eszköze is van az izraeli hatóságoknak arra, hogy megőrizzék a várost túlnyomóan zsidó többségűnek, ahogy ezt a 2007-ben elfogadott Jeruzsálem 2000 tervezet is előrebocsátja.
Ide tartozik az építkezések szabályozása: bár a palesztinok alkotják a város lakosságának 37%-át, az építési engedélyeknek csupán 9%-át adták ki az általuk lakott negyedekben 2010 és 2016 között. Itt csupán a földterületek 13-14,5 százalékán indultak építkezések, miközben a telepesek terjeszkedésére a területek 35%-a jutott, ők a máskülönben tiltott zöld övezetek kárára is építkezhetnek.
Bár az épületrombolásokat is tiltja a nemzetközi jog a megszálló hatalom számára, az izraeli hatóságok az utóbbi évben 900 olyan épületet semmisítettek meg, amelyek palesztinok tulajdonában álltak Kelet-Jeruzsálemben, 2016-ban rekordszámú, 190 rombolás történt, tavaly november végéig pedig 136, ami 228 ember kilakoltatásával járt.
Jelenleg 22 ezer olyan palesztin ház van, ami a katonai, közigazgatási vagy igazságügyi szervek szerint engedély nélkül épült, és lerombolásra esélyes – ez összesen 144 ezer palesztint fenyeget kilakoltatással a jelentés szerint.
A közszolgáltatások jelentős része is katasztrofális állapotban van, akárcsak a gazdaság, és mindez hozzájárul a városban megnyilvánuló erőszakhoz. Kb. 2000 osztályterem hiányzik, és mind a tanulók, mind a tanárok számára sok nehézséggel jár, a fal és az ellenőrzések miatt az iskola megközelítése is.
Hasonló problémák tapasztalhatók Kelet-Jeruzsálem 6 kórházában, amelyek személyzete 70-80%-ban ciszjordániai lakos, és akiknek a közlekedési nehézségeken túl még egy 6 hónaponként megújítandó engedélyre is szükségük van.
A szeparációs fal és a különféle engedélyek a város gazdasági tevékenységét is behatárolják, ráadásul a palesztinok által lakott negyedekre az önkormányzati büdzsé csupán 10%-t költik, ami persze meg is látszik a különféle infrastruktúrákon és közszolgáltatásokon.
Jeruzsálem és környéke, forrás: APJP
A becslések szerint csupán a fal által évente okozott kár 200 millió dollárban van a gazdaságnak. Miközben az 1993-as oslói egyezmény előtt Kelet-Jeruzsálem termelte a palesztin GDP 15%-át, ma csupán 7%-ot. A szegények aránya a lakosságban 10 év alatt 64%-ról 75%-ra emelkedett.
A diplomaták kitérnek arra a trendre is, amely a turisztikai fejlesztések ürügyén próbálja átszabni a jelenlegi erővonalakat. Idézik az izraeli Tudományos Akadémiát, amelynek egyik jelentése kritizálja az archeológia politikai használatát, és pl. a parkfelügyelet szoros együttműködését a telepépítésben közreműködő magáncégekkel.
A jelentés kitér a különösen robbanékony légkörre a Sziklamecsetnek és az al-Aksza mecsetnek helyt adó Mecsetek terén, izraeli nevén a Templom-hegyen, ahol tavaly nyáron a palesztinok tömeges mozgósítása végül meghiúsította a területre való bejutás szabályainak megváltoztatását célzó izraeli kísérleteket. (Erre két izraeli rendőr életét kioltó merénylet után került sor, fémdetektoros kapuk és a térre lépők számának korlátozásával. A több mint 10 napig tartó konfrontáció során több izraeli és palesztin is életét vesztette, de a Mecsetek terén végül az erőszakmentes tiltakozások voltak meghatározóak.)
A Mecsetek terének látogathatósága rendkívül érzékeny politikai kérdés, és jelentős lobbi tárgya, melynek eredményeként ma már az izraeli zsidók 68%-a támogatja, hogy feloldják a tiltást, mely szerint a zsidók nem imádkozhatnak itt. 2017-ben jelentősen nőtt azoknak a nacionalista vallásos zsidóknak a száma, akik csoportosan látogattak el a területre: 2016 szeptembere és 2017 szeptembere között 22 ezren voltak, ami 60%-os emelkedést jelent, egyben történelmi rekord.
Májusban Benjamin Netanjahu kabinetje ünnepi ülést szervezett a vitatott körzeten kívül, annak határán lévő Siratófalnál, hogy így emlékezzen meg a Jeruzsálem egyesítésének, azaz annektálásának 50. évfordulójáról.
A status quo felülírására irányuló látványos kísérletek ellenére, vagy épp ezért, az európai diplomaták által megfogalmazott 12 ajánlás és az uniós külügyminiszterek tanácsának szánt 10 „üzenet” egyértelműen a nemzetközi konszenzus melletti kiállás jegyében született.
Emlékeztetnek arra, hogy Trump deklarációjával szemben az uniós pozíció továbbra is az, hogy az egyoldalú változtatások ellentétesek a nemzetközi joggal, és az EU az 1967-es állapotokhoz képest semmilyen határmódosítást nem ismer el, kivéve, ha ebben az érintett felek megegyeznek.
A szerzők határozottan elítélnek minden erőszakot, de külön felszólítják az izraeli felet arra, hogy arányosan lépjen fel a tiltakozások, a biztonsági incidensek során, illetve a kiemelkedően erőszakos szituációkban, és mindenkor vizsgálja ki az áldozatokkal, sebesültekkel járó eseteket.
Ahogy a fentiekből is következik, a diplomaták nyomatékosan felhívják Izraelt, hogy teljesítse a megszálló hatalomként ráháruló kötelezettségeket: biztosítsa a palesztin intézmények és a politikai képviselet működését, illetve a lakosság kulturális, szociális, gazdasági, politikai, közösségi jogait és biztonságát.
A diplomaták javaslatai közt szerepel a palesztin lakóházak lerombolásának és a telepek terjeszkedésének megállítása, vagy annak ellenőrzése, hogy a telepesek által előállított termékek ne részesüljenek az Izraellel létesített társulási megállapodás nyújtotta előnyökben.
Ha mindez logikusan is hangzik a jelentésben is lefektetett alapvetéshez képest, kicsi az esély rá, hogy néhány elmarasztaló nyilatkozaton túl más eszközökkel is fellépjen az EU a saját diplomatái által javasolt célok érdekében. Sokkal valószínűbb, hogy ez a jelentés is a fiókok mélyén végzi, ahogy az előző tizenkettő.
Dobsi Viktória
Címlapkép: Focizó fiúk Kelet-Jeruzsálemben, 2008; fotó: Anthony Baratier, Wikimedia
Érdekel a külpolitika? Ha igen, kövesd a Világtérkép Facebook-oldalát!
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!