Csehország is elindult az orbáni úton

Vége lehet a posztkommunista demokráciának Csehországban is. A cseh kormány lemondásával nagy esély van a Zeman-Babiš páros teljes hatalomátvételére, amely az eddig viszonylag konszolidált cseh közállapotokat is lezüllesztheti. Moszkva máris üzent. Most mindenki azt várja, mit lép az oroszbarát elnök. Az Átlátszó gyorselemzése a cseh belpolitikai válságról.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Beadta kormánya lemondását kedden Bohumil Sobotka cseh miniszterelnök, pénzügyminisztere és egyben a következő cseh országgyűlési választások fő esélyese Andrej Babiš körül kialakult, nem tisztázott korrupciós vádak miatt. Sobotka eredetileg (néhány héttel korábban) még csak Babiš visszahívásában gondolkodott, de mint a lemondás bejelentésekor indokolta, nem szeretett volna a cseh politika erős emberéből mártírt csinálni. Amiben viszont biztos volt: miután a Babiš vagyoni ügyeit a neki alárendelt adóhivatal vizsgálja, Sobotka nem látott megfelelő biztosítékot az objektív vizsgálatra.

Veszélyben a cseh demokrácia

Az első magyar kommentek nem győzték dicsérni a lépést, jé, egy ország, ahol a demokrácia, lám, milyen jól működik, hiszen egy miniszteri stikli miatt a kormányfő képes volt levonni a következtetéseket. Mások szerint a csehek valójában nem politizálnak különösebben szenvedélyesen, mintha valami kötelezően előírt feladat lenne számukra ez a professzió, amit kénytelen-kelletlen, de valakinek el kell végezni. Mindkét állításban van igazság, de valójában iszonyatos indulatok forrnak a cseh belpolitikában is a békés felszín alatt, és elképzelhető, ezúttal egy a cseh demokráciára nézve, végzetesnek tűnő lépés történt.

Sobotka lemondásával ugyanis kiadott minden hatalmat a kezéből, amelyet az elnök Miloš Zeman és a pénzügyminiszter, Andrej Babiš, minden bizonnyal, nagyon szépen megköszönt. De mielőtt tovább mennénk, gyorsan, néhány mondat az események kulcsfiguráiról.

Andrej Babiš

A cseh belpolitika apolitikus politikusa, szlovák származású üzletember és oligarcha, több politikai napilap és vállalat tulajdonosa. Cseh és szlovák történészek egy része szerint az egykori csehszlovák állambiztonsági szerv besúgója. És – ne lepődjünk meg – a cseh kormány pénzügyminisztere. Akinek működése során a cseh állam törvényei valahogy mindig úgy alakultak át, hogy cégeinek kedvezzen. Ez utóbbi, véletlenszerű sorozat már Brüsszelben is feltűnt, az EU – a szokásos “ellenállhatatlan” vehemenciájával – vizsgálódik. Noha az utóbbi időben cigányellenes és menekült-ellenes kijelentéseket is tett, behúzva ezzel szavazóbázisába a cseh szélsőjobboldali szavazókat, az EP liberális frakciójában (ALDE) találhatjuk pártját. (Vö: Ezek után ki lepődik még meg a Fidesz néppárti tagságában?)

Miloš Zeman

Cseh köztársasági elnök, aki gyakorlatilag az önálló Csehország megalakulása óta a helyi belpolitika aktív szereplője, egykori szocdem politikus. A magyar olvasó számára a néhai Torgyán József habitusát tudnám hozzá hasonlítani, ráadásul mindketten jogászi végzettségűek. Zeman politikailag mindenképp dörzsöltebb játékos, mint Torgyán volt: anno nem hagyta magát bedarálni politikai riválisa által (Václav Klaus), hanem paktumot kötött vele, amely színfalak mögötti megállapodás évekig meghatározta a cseh belpolitikát. A 2000-es évektől kezdve mindkettőjük Moszkva szolgálatába szegődött, ma Miloš Zemant tartják politikai elemzők Moszkva hivatalos csehországi szócsövének (lásd még: Orbán Viktor).

Kísért a kommunista hatalomátvétel éve

A cseh történelmet jól ismerők számára a mostani helyzet kísérteties hasonlóságot mutat 1948 „Győztes Februárjával” (ez a csehszlovák kommunista hatalomátvétel éve, hasonló fordulatra Magyarországon 1949-ben került sor), amikor Edvard Beneš csehszlovák köztársasági elnök elfogadta a a Gotwald-kormány többségben lévő, nem kommunista minisztereinek lemondását, majd megbízta a régi-új miniszterelnököt egy új, ezúttal már kommunista többségű új kormány létrehozásával.

Ha Zeman elnök – 1948 örökségéhez hasonlóan – elfogadja Sobotka lemondását, és új kormány kinevezését írja elő, ezzel gyakorlatilag Andrej Babiš és személyes, elnöki érdekeivel, illetve valószínűsíthető elképzeléseivel teljes összhangban fog cselekedni. Először is, nem kell figyelembe venni a parlamenti pártok arányait. Másodszor, kiütik az utolsó potenciális ellenfelüket – Sobotkát – és a Babiš-Zeman tandem letarolhatja Csehországot.

Sobotka, a közellenség

Sobotka május 2-tól tehetetlenül figyelheti, hogyan állapodik meg e páros nélküle, illetve, hogyan fogja az újra felbátorodó pártbeli ellenzéke likvidálni. A cseh miniszterelnök több hónapos, éves aprómunkája egy csapásra semmivé vált.

Háttérinfó: a populista, oroszbarát Zeman gyűlöli a technokrata, européer Sobotkát. Ez egy régi történet, amely még abba a korba nyúlik vissza, amikor Zeman is a szocdem párt tagja volt. Az elnök egészen a legutolsó időkig megpróbálta a pártban maradt követőivel átvenni a párt vezetésében a hatalmat, de Sobotka ezt híveivel megakadályozta. Babiš Zemannal ellentétben nemcsak a szocdemek egy részét, de az egész pártot gyűlöli, mert szerinte folyamatosan akadályozzák neoliberális gazdaságpolitikai elképzeléseit.

Sobotka előre menekül

Összességében a kormányfő lemondása mindenkit nagyon meglepett Csehországban is. Sobotka eredetileg csak Babiš pénzügyminisztert szerette volna visszahívni, és bár több terv létezett a folytatásra –  Babiš pártja, az ANO, a kormányban marad – a legvalószínűbb forgatókönyvnek az látszott, hogy a szocdemek és a kereszténydemokraták kisebbségi kormányzással vezetik el Csehországot az októberi országgyűlési választásokig. Ezután jött Sobotka egy meglehetősen eredeti ötlettel és beadta az egész kormány lemondását.

Négy lehetséges forgatókönyv

Az ügy megoldása most az elnök kezében van: Zeman elnök a lemondás után egy hosszú, több hétig tartó tárgyalás-, és egyeztetési folyamatba is belekezdhet, de gyorsan el is fogadhatja Sobotka lemondását és a megállapodások tükrében az elnök kinevezhet egy szakértői kormányt – ahogy ezt tette 2013-ban is, a Nečas kormány lemondása után – vagy valaki mást bíz meg a mostani felhozatalból. Harmadik lehetőség, hogy a parlament feloszlatja magát, ehhez a képviselők háromötödének szavazta szükséges. De még az is lehetséges, hogy a jelenlegi, Sobotka-kabinet viszi tovább az ügyeket az októberi választásokig, de ez inkább csak egy elméleti esély.

Minden attól függ, hogy a konkrét főszereplők hogyan nyilvánulnak meg. Babiš nyilatkozott – Zaoralek, jelenlegi külügyminisztert jelölte meg miniszterelnöknek -, a köztársasági elnök viszont még nem, ez pedig meglehetősen fontos lenne, hiszen Csehországnak most egy olyan kormánya van, amelyik bejelentette lemondását az elnöknek.

Moszkva máris üzent a lemondás napján

Megszólalt viszont a cseh kormány lemondásának napján Moszkva. A TASS hírügynökség röviden beszámol a csehországi fejleményekről, majd megjegyzi, hogy Milos Zeman, cseh elnök várhatóan Andrej Babist bízza meg az új kormány összeállításával. Ezek után a hírügynökség politológusokra hivatkozik, miszerint a cseh elnök valószínűleg ellenezni fogja egy előrehozott választás kiírását. Idézzük a TASS-t:

“Miloš Zeman lehetséges, hogy az új kormány összeállításával egy másik politikai párt vezetőjét bízza meg. Nem zárható ki, hogy az új kormány élére Andrej Babišt nevezik ki, aki a közvéleménykutatások szerint az egyik legnépszerűbb politikus,” jelenti a TASS.

A folytatást az olvasó fantáziájára bízzuk. Ne legyen igazunk.

Bőtös Botond