Brexit: tökéletes patthelyzetbe manőverezte magát London

A jelenlegi helyzetből visszaút nem igazán van, a kilépés viszont hatalmas károkat okoz majd. A The Guardian szerint a brit történelemben világháborúkhoz hasonlítható fordulópontot jelent.

86%

Év végéig még

14 672 646 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A londoni politikai és pénzügyi elitet – a miniszterelnökséget, a nagyvállalatokat, a gazdasági szakértőket és a külpolitikai establishmentet – hazaküldte a népakarat. És bár egyelőre semmi nem változik, a népszavazás a 20. század két világháborújához hasonló fordulópontot jelent a brit történelemben, melynek politikai, alkotmányjogi, diplomáciai és gazdasági következményei legalább egy évtizedig éreztetik majd hatásukat – értékelte a maradás-párti The Guardian a Brexit súlyát.

A népszavazás eredményeire reagálva a tőzsde azonnal beszakadt, a font 30%-ot gyengült az euróhoz képest, ezzel egy időben az EU-ban való maradás mellett kampányoló David Cameron egy – a jelenlevő újságírók szerint síri hangulatú – sajtótájékoztatón bejelentette, hogy ugyan a következő hetek káoszát még levezényeli, azonban hamarosan lemond. A kormány októberig, a konzervatívok országos kongresszusáig hivatalban marad.

Korábbi anyagunk:

Mi várhat a britekre Brexit után?

A Downing Street-i sajtótájékoztatón Cameron bejelentette azt is, hogy ő maga nem kezdi el az EU-ból való kilépés formális procedúráját, ez az utódjára marad (korábban, a kampány során arra tett ígéretet, hogy amennyiben megszavazzák, ő maga kezdi el a tárgylásokat a lisszaboni szerződés 50.-es cikkelye alapján).

Mi van, ha mégsem kezdik el a kilépési tárgyalásokat?

A népszavazás eredménye Nagy-Britanniában pusztán konzultatív, a tárgyalások elkezdése a miniszterelnök előjoga. A törvényhozás nagy többsége ugyanakkor maradáspárti, elvben tehát az is elképzelhető, hogy a parlament arra utasítja a miniszterelnököt, hogy ne kezdje el a tárgyalásokat – ennek a lehetősége azonban csekély.

Elemzők megegyeznek abban, hogy a britek számára visszaút nincs. Miközben a Brexit-párti brit politikusok – köztük Boris Johnson volt londoni polgármester – nem sietnék el a kilépést, az EU-intézmények vezetői egy közös nyilatkozatban arra kérték a briteket, ne húzzák az időt. A The Guardian szerint legkésőbb őszig meg kell kezdeni a formális tárgyalásokat, ellenkező esetben a britek számíthatnak arra, hogy Brüsszel maradék jóindulata is elfogy.

Két évnyi vesszőfutás következik

Az időhúzás azért kulcsfontosságú most, mert a lisszaboni szerződés szerint a hivatalos bejelentés után két év áll rendelkezésére a távozni szándékozó országnak az egyezmény megkötésére.

Ez nagyon rövid idő 80 ezer oldalnyi, több ezer EU-jogszabály újratárgyalására, miközben a parlamentnek el kell dönteni, hogy mi az, ami ezek közül továbbra is megmarad a brit törvénykezésben, és mi az, amire saját törvényt fogadnak el.

Mindenekelőtt el kell dönteni, mi lesz a Nagy-Britanniában élő uniós munkavállalókkal valamint az EU területén élő, ott ingatlanokat birtokoló vagy épp nyugdíjban részesülő és az egészségügyi rendszert igénybe vevő brit állampolgárokkal. Fontos kérdés lesz még a londoni székhelyű, ám az egész unióban tevékenykedő bankok és vállalatok helyzetének a tisztázása – Franciaország máris készül arra, hogy átvehesse a City szerepét.

Az Európai Uniónál van az összes adu

El kell dönteni azt is, hogy Nagy-Britannia milyen feltételek mellett fér majd hozzá a közös piachoz: itt ismét Brüsszel diktálja majd a feltételeket, hiszen a brit export 44 százaléka irányul az Európai Unióba, míg az uniós exportnak alig 8 százaléka irányul Nagy-Britanniába, másképp fogalmazva a briteknek nagyobb szükségük van az európai piachoz való hozzáférésre, mint a többi EU-tagnak a brit piacra.

Ezzel párhuzamosan el kell kezdeni kereskedelmi egyezményeket kötni azokkal a harmadik országokkal, melyek az Unióval szerződtek, és melyekkel eddig London EU-tagországként kereskedett.

Hogy elég lesz-e minderre két év? Az 55 ezres lakosságú Grönland számára elegendő volt – számukra azonban egyedül a halászat volt fontos kérdés. „Az őszinte válasz az, hogy senki nem tudja, mennyi időbe fog telni” – idézett a The Guardian egy vezető brit hivatalnokot.

Brüsszel büntetni fog

Brüsszelnek pedig nyilvánvalóan nem áll majd érdében megkönnyíteni London dolgát: ha a többi tagország euroszkeptikus erői azt látják, hogy Nagy-Britannia a távozással egy jó üzletet kötött, és sikerült úgy megszabadulni a kötöttségektől hogy közben a közös piac előnyeit sikerült megtartotta, akkor valószínűleg több, jelenlegi EU-tagországban is hasonló népszavazásra kerül sor.

Akármi is a tárgyalások eredménye: két év után Nagy-Britannia automatikusan elveszíti az EU-tagságát – hacsak az EU-tagországok egyhangúlag nem szavaznak meg hosszabbítást a briteknek. Amennyiben sikerül magállapodásra jutni, azt a maradó 27 EU-tagország minősített többséggel (a tagállamok 55%-a, ahol az EU összlakosságának legkevesebb 65%-a él) fogadja majd el.

Egyezség nélkül a brit termékek vámkötelesek lesznek

Ha két év alatt sem az egyezményt nem sikerül tető alá hozni, sem pedig halasztást nem kap, Nagy-Britannia a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai szerint kereskedhet majd az Európai Unióval, vagyis a brit termékek vámkötelessé válhatnak – Nagy-Britannia státusza ebből a szempontból tehát nagyjából megegyezik majd az Egyesült Államokéval.

Az 50. paragrafus életbe léptetésével Nagy-Britannia „önszántából felugrik egy olyan futószalagra, melyet teljes egészében az Európai Unió irányít” – jellemezte a helyzetet a The Guardian. És ha mindez nem elég: Spanyolország máris bejelentette az igényét Gibraltárra, az EU-ban maradni kívánó skótok pedig újabb népszavazást tartanának a függetlenségről.

Sipos Zoltán

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.