Mikor fog a Google és az eBay is meghajolni a Kreml akarata előtt?

A Google és az internetes piac, az eBay is beadhatja derekát Oroszország új adatlokalizációs törvényének. Az új jogszabály kötelezné az internetes cégeket, hogy az orosz felhasználók adatait Oroszországban tárolják. Az adatközpontok orosz területre való áthelyezése viszont az ügyfelek nagyobb mértékű megfigyelésére adhat módot.

Április 10-én az RBC hírügynökség arról számolt be, hogy a Google állítólag hajlandó együttműködni, és már át is helyezte néhány adatközpontját orosz területre.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az RBC szerint a kommunikációs minisztérium konferenciáján történt a bejelentés március végén. A Rosztelekom, Oroszország egyik vezető távközlési szolgáltatójának képviselője azt állította, hogy a Google fizet nekik azért, hogy az adataikat „magas biztonsági szintű, az orosz állammal szoros kapcsolatot fenntartó adatközpontban” tárolják. Később a Rosztelekom nem kívánta kommentálni az ügyet, mondván az ügyfél beleegyezése nélkül nem szolgáltat információt.

Hogyan érinti a jogszabály a felhasználókat?

A jogszabály nagy váltást jelentene az orosz Google használóinak, mivel a személyes adatok miatt sebezhetőbbé válnának. Például, amikor a felhasználók olyan szolgáltatásokat vesznek igénybe az adataik küldéséhez és tárolásához, mint a Gmail. Jelenleg, ha az orosz hatóságok Google felhasználói adatokhoz akarnak jutni, bírósági végzést kell felmutatniuk az amerikai igazságügyi minisztériumnak, ahol döntenek a kérés legitimitásáról. A Google átláthatósági irányelvei alapján, ha a végzés eleget tesz az amerikai jogszabályoknak és a Google alapelveinek, akkor átadják az adatokat. Ám, ha valamelyik nem teljesül, akkor nem szolgáltatják ki a felhasználó adatait.

Az új jogszabály lehetővé teszi, hogy az orosz hatóságok sokkal kisebb erőfeszítéssel jussanak felhasználói adatokhoz. Habár a Google feltételezhetően továbbra is ragaszkodni fog a bírósági végzéshez, annak nem kell megfelelnie az amerikai igazságszolgáltatási rendszer normáinak.

A Global Voices megkereste a Google irányelveiért felelős munkatársait az ügyben, de ők a cikk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre.

Már az eBay is

Április 7-én egy orosz újság, a Kommerszant írta meg, hogy az eBay is hasonló irányba tesz lépéseket. Az eBay helyi képviselője, Vlagyimir Dolgov találkozott az orosz állami médiafigyelő, a Roszkomnadzor tisztviselőivel. Dolgov hozzátette, hogy ez volt az új törvénnyel kapcsolatos első személyes találkozó az eBay és az orosz hatóságok közt, habár a cég már egy ideje tagja a munkacsoportnak.

Az eBay fő célja [a találkozóval] az volt, hogy válaszokat kapjon a 2015. szeptember 1-jén hatályba lépő adatlokalizációs törvény vonatkozásairól. A találkozó után az eBay megerősíti abbéli szándékát, hogy a szükséges információkat a törvénynek teljes mértékben megfelelően gyűjtse és tárolja.

A médiafelügyeleti szerv szóvivője, Vagyim Ampelonszkij ettől függetlenül is megerősítette a Kommerszantnak, hogy az eBay hajlandó együttműködni a törvénnyel.

A Kommerszant forrásai szerint az eBay már el is kezdte áttelepíteni a felhasználók adatait Svájcból Oroszországba. Az eBayhez tartozó internetes fizetési rendszer, a PayPal szóvivője szintén jelen volt az említett találkozón, és úgy nyilatkozott, hogy „kapcsolatban állnak a jogalkotókkal és dolgoznak az optimális megoldáson” az adattörvényt illetően.

Putyin „internetes szuverenitásért” tett erőfeszítései

A Putyin elnök által aláírt adat adatlokalizációs törvény 2015. szeptember 1-jén lép majd hatályba. Az internetes üzletek orosz képviselői korábban már kritizálták az új törvényt, mondván ez az értelmetlen korlátozás lehetetlenné fogja tenni számos népszerű internetes szolgáltató, mint utazási ügynökségek, jegyirodák munkáját.

Parlamenti képviselők és orosz tisztviselők már egy ideje erőltetik az „internetes szuverenitást”. Az ötlet akkor kapott újabb lendületet, mikor Oroszország és a nyugat viszonya elharapódzott az ukrajnai konfliktus kapcsán. A Forbes magazin szerint az orosz kommunikációs minisztérium már előkészített egy jelentést az orosz internet függetlenségéről, melyben szerepelnek a RuNet elleni külső támadásokat megelőző intézkedések is. Valójában azonban a jogszabály elszigetelné az orosz internetet és annak használóit a világ többi részétől.

A minisztérium különösen az internetes cégeket érintő szabályozásokon szigorítana, sőt még közvetlen állami irányítást is alakítana néhány entitás számára, beleértve a főbb adatforgalmi cserepontokat. A Forbes értesülései szerint a jelentés kitér arra, hogy megtiltanák az orosz internetes cégeknek az adatok orosz területen kívülre való exportálását. Ez azt jelenti, hogy például a Yandex nem tudná használni a finnországi adatközpontját, mert a kormány azt nem tudná az adatokat a felügyelete alatt tartani, ha kikerülnek az orosz joghatóság alól.

Április 7-én tisztviselők, üzletemberek és különböző internetes megmondók gyűltek össze Moszkvában, hogy részt vegyenek az Orosz Internet-irányítási Fórumon. A legfigyelemreméltóbb beszédet Kreml ifjúsági csoportjának egyik korábbi szervezője, Ruszlán Gattarov szenátor tartotta, aki ma Cseljabinszk helyettes kormányzója. Neki igazából tetszik, hogy a kommunikációs minisztérium mostanság kevésbé liberális – persze a „legjobb értelemben véve”.

Gattarov szerint az internetet jelenleg a Nyugat irányítja. Idézte a legújabb amerikai gazdasági szankciókat, melyek a Krím-félszigetet sújtják, tüntetve a félsziget annektálása ellen. Ezek a korlátozó intézkedések kötelezik az összes amerikai céget, hogy megszüntessék a termékek, szolgáltatások vagy technológiák import-exportját Ukrajna krími régiójával. Ezeknek a szankcióknak megfelelően, a különböző tech cégek, mint az Apple, vagy a Google felfüggesztette a krími webfejlesztők fiókjait, valamint számos termékének használatát blokkolta a régióban.

A fórumon felszólalva Gattarov azt mondta, hogy biztos abban, hogy a Nyugat kiberháborúra készül Oroszország ellen.

Értjük mi, hogy a Nyugat nem alszik. Katonai gyakorlatokat végeznek a határaink mellett néhány szakértővel, akik Észtországban áskálódnak. Nagy-Britannia információs háborúhoz akarja felhasználni a közösségi oldalakat. Lehet, hogy mi ugyanezt tesszük, de legalább nem beszélünk róla nyíltan.

A cikk megjelenése óta a Google cáfolta, hogy meghajolna a Kreml akarata előtt, valamint helyreigazítást kért a cikkel kapcsolatban, mivel állításuk szerint az pontatlan volt.

Ez a bejegyzés eredetileg a Global Voices Online magyar oldalán jelent meg Creative Commons 3.0 licenc alatt. Szerző: Szergej Kozlovszkij. Fordító: Katona Fruzsina.