Kartellezés gyanúja miatt nyomoznak egy 280 millió forintos érdi óvoda-közbeszerzés ügyében
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
Ha a pénteken megszavazott jogszabály életbe lép, akkor Romániában egy sor hatóságnak csak kérni kell hogy átvizsgáljanak egy számítógépet. A jelenleg érvényes bűnügyi perrendtartás még bírói jóváhagyáshoz és egy sor egyéb formai és tartalmi feltételhez köti a bűnüldöző szervek hasonló kéréseit.
Bár az 580/2014-es törvény csak a jogi személyek birtokában levő számítógépek átvizsgálására ír elő a korábbinál sokkal lazább szabályozást, könnyű belátni, hogy az egyszerű felhasználók magánélethez való joga is sérülhet amiatt, hogy a szervek a romániai internet- és telefonszolgáltatók számítógépein gyakorlatilag szabadon kutathatnak.
Az új államelnöknél a labda
A törvénytervezetet pénteken egyhangúlag szavazta meg a parlament felsőháza; korábban a képviselőház hallgatólagosan elfogadta azt, ami azt jelenti, hogy a tervezetet az előírt határidő előtt elmulasztották napirendre tűzni, és így vita és szavazás nélkül ment át az alsóházon.
Mivel nem valószínű, hogy valamely honatya alkotmányossági normakontrollt kér, ezért a törvény az új romániai államelnökhöz, Klaus Iohannishoz kerül hamarosan. Ő dönthet arról hogy kihirdeti, visszaküldi a parlamentnek, vagy pedig továbbítja azt az Alkotmánybíróságra. Ez utóbbi verzió azért kívánatos, mert az Ab két némileg hasonló tervezetet korábban már elmeszelt.
Egyhangúan megszavazták az „ügyészállammal” riogató honatyák
A pénteki, egyhangú voks azért is meglepő, mert a romániai politikusok amúgy gyakran panaszkodnak az egyre több korrupciós ügyet felszínre hozó igazságszolgáltatás miatt, gyakran „rendőrállam” és „ügyészállam” eljövetelét vizionálva.
A nagykorrupció kivizsgálására létrejött speciális szervek, többek között az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vagy az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) például állandó támadásoknak van kitéve: a politikai elit azt állítja, hogy az ügyészek túlságosan szabad kezet kaptak, hatásköreiket meg kell nyirbálni.
Bírói felhatalmazásról nincsen szó
A kiberbiztonsági törvény egyébként számos sebből vérzik. Egy, a digitális szférabeli személyes jogokkal foglalkozó civil szervezet szerint a jogszabály legfeltűnőbb hibája, hogy a jogi személyeknek egy sor intézmény – a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a védelmi minisztérium (MApN), a belügyminisztérium (MAI), a titkosszolgálatokat koordináló országos szerv (ORNISS), a külügyi hírszerzés (SIE), a különleges telekommunikációs szolgálat (STS), a védelmi és őrző szolgálat (SPP) valamint a kibertámadások kivédéséért felelős szolgálat (CERT-RO) és az Országos Kommunikációs Hatóság (ANCOM) kérésére a biztosítani kell a hozzáférést az igényelt adatokhoz.
Nem kell többé papírmunkával bíbelődni
A tervezetben nincsen említés arról, hogy az adatigénylésekkor be kell tartani a bűnügyi perrendtartás által meghatározott eljárást – tehát azt, hogy az ügyészeknek a rendelkezésére álló bizonyítékokat egy bírónak be kell mutatniuk, aki ezek alapján dönt arról, hogy a számítógép átvizsgálása indokolt-e vagy sem. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az ügyésznek nem kell „fölösleges papírmunkával” bíbelődnie, és semmilyen autoritás nem ellenőrzi a munkáját.
További probléma, hogy a törvény az összes jogi személyekre alkalmazható – tehát elvben a sarki fűszeres előkönyvelésre és az árukészlet nyilvántartására használt számítógépét is átkutathatják a szervek. Ezen úgy lehet segíteni, hogy a szövegben pontosítanak, és csak az ún. kritikus infrastruktúrát birtokló jogi személyekre alkalmazzák azt.
Büntetést is kell fizetni, ha a hackerek feltörik a rendszert
A civilek szerint aggályos az is, hogy a jogszabály a Román Hírszerző Szolgálatnak gyakorlatilag szabad kezet ad a kiberbiztonság terén. A SRI az ország legkevésbé átlátható szervezete, ahol az olyan fogalmakon mint a civil kontroll, vagy átláthatóság legfeljebb elmosolyodnak.
Az egészben a legszebb, hogy a számítógépek tulajdonosa saját költségen köteles a gépeket a kibertámadások ellen megvédeni – amennyiben ezt nem teszi meg, vagy a védőintézkedések ellenére a számítógépét mégis feltörik, száz eurótól több, mint ezer euróig terjedő pénzbüntetésre számíthat.
Sipos Zoltán
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásNégymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!